Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

'' IJ”"' ' " v ■. ‘ —^ Vizek változásai _______________________________ Képújság 3 1983. január 26. A Magyar Nemzeti Bank saitótájékaztatója \ Térkép a múlt század elejéről. Bogyiszló még a túlsó parton. A kormány hitelpolitikájáról és a devizagazdálkodásról tá­jékoztatta kedden az újságíró­kat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A népgazdaság 1982-es de­vizabevételeiről és kiadásairól elmondotta, hogy dollárban egyensúlyihoz közel álló helyzet alakult kii, mig rubelben kis­mértékű passzívum keletkezett. A deviza'hélyzet alakulását ked­vezően befolyásolta, hogy az el­múlt évi külkereskedelmi forga­lom — szerződéeses paritáson számolva - 12,6 milliárd forin­tos aktívummal zárult. Jelentős többlet keletkezett a konverti­bilis devizáiban lebonyolított külkereslkedélemben. Az idegen­forgalmi bevételekből szárma­zó aktívum elérte a 180 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank alkalmazkodva a megváltozott világpiaci ár- és árfolyamviszo- nyoklhoz, 1982 második felében több ütemben, összesen mintegy 11 százalékkal leértékelte a fo­rintot. Az árfolyam-intézkedések javították a hazai exportőrök jövedelmezőségét és drágították az importot, összességében pe­dig hozzájárultak a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg ki- alokításához. A népgazdaság devlzahély- zetét azonban hátrányosan érintette, hogy a nemzetközi pénzpiacon kiaialkullt igen ma­gas kamatlábaik miatt a kamat­kiadásaik jelentősen megnöve­kedtek. A hátrányosan változó nemzetközi politikai légkör és a nyugati bankóik kőjében meg- ,növekedett b'izalmatlainsáa mi­att a középlejáratú hitelfelvé­teli liebétösépiek lényegesen romlottak. Emellett számos kül­földi pénzintézet visszavonta vagy csökkentette a Magyar Nemzeti Bankinál elhelyezett rö­vid lejáratú betéteit. A nehézségek ellenére sike­rült a népgazdaság fizetőképes­ségét fenntartani. Ehhez hozzá­járult az ország szilárd politikai .helyzete, nemzetközi tekintélye, a gazdaságirányítás gyors rea­gálása, valamint az, hogy Ma­gyarország tagija lett az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intéz­ményének, a nemzetközi valu­taalapnak és a nemzetközi új­jáépítési és fejlesztési banknak. 1982-lben a likviditási gondok áthildalláisáira a nemzetközi fi­zetésék bankjától 500 mi,Illő dolláros röyiid lejáratú hitelt, az lév második felében pedig egv nemzetközi bainiklkanzoroíumtól 260 millió dolláros középlejára­tú hitelt vettünk fel. A nemzet­közi valutaalappal folytatott tárgyalások eredményeként a pénzügyi intézmény december elején összesen 600 millió dollár értékű két középtejánatú hitelt nyújtott számunkra. Ennek ki­A vállalatoknak, intézmények­nek és szövetkezeteknek ebben bz évben a tavalyihoz képest 10 százalékkal csökkenteni ö'k kell reprezentációs költségeiket a pénzügyiimíiiniszter rendélete alapján. A jogszabály előírja azt is, hogy a reprezentációra fordítható összeg mire használ­ható fel. A bélföldi vendégek­nek nem szabad ajándékot ad­ni. A gazdálkodó szervek saját dolgozóiknak a részesedési alap vagy a jutalomkeret terhére vá­sárolhatnak ajándékot, például törzsgárdatagság elnyerésékor, nyugdíjazás ^alkalmából, társas­utazásokra azonban nem fizet­hetik be őket. Nem vonatkozik a tilalom azokra a reklámcélú iszóróajándékokra, szakmai ve­télkedők, versenyek díjazására, amelyeket □ kiskereskedelmi, il­letve a szolgáltató vállalatok a lakosságnak reklámcél okra ad­nak. Ezek a szóráa’já'ndékok sem használhatók fel azonban reprezentációs célokra. A ren­delet előídásal megszüntetik a korábbi átfedéseket a propa­ganda- és reprezentációs költ­ségek meghatározásában, el­számolásában. A jövőben kiállítások alkal­mával nem adható fogadás, s a tárgyalásokhoz kísérőprogra­sebb részét már 1982-ben -igény­be vettük, nagyabb része 1983- ban áll a népgazdaság ren­delkezésére. A Világbank­tagság egyébként új pia­ci léhetőségeket is nyújt szá­munkra, mivdl a pénzügyi in­tézmény hiteleivé! támogatott beruházások versenytárgyalása­in csak a Világbank-tagálla­mok cégei, vállalatai vehetnek részt. Tímár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-ben hazai beruházásokra 23 milliárd fo­rint hitelt nyújtott. Továbbra is nagy súlyt fektettek a népgaz­dasági tervben elsőbbséget él­vező beruh ázó sók finanszírozá­sára. A fizetési mérleg javítá­sát eredményező fejlesztésekhez 10 milliárd forintot hiteleztek. A múlt esztendőben előnyben részesülték a Viszonylag kevés ráfordítást igénylő, gyorsan megvalósuló és megtérülő fej­lesztések. Az energiaracionali­zálást, a hulladékok és másod­lagos nyersanyagok begyűjtését és feldolgozását szolgáló be­ruházásokra o bank külön hitel- lkon,fingiertst hozott létre. Ti,már Mátyá's beszámolt arról, hogy a beruházási hitelnyújtás felté­teléit 1982-iben szigorították, nö­velték a jövedelmezőségi kö­vetelményeket, emelték a hite­lek kamatát, és csökkentették a megtérülési időt. Az év folya­mán a bank felülvizsgálta a ko­rábban kötött hitélszerződése- Iket, s ott ahol a beruházások indoko'liatäfamwll elhúzódtak, fel­mondták a hitelszerződést, il­letve gyorsították a törlesztést. Mint mondotta: a szigorú for- qóesJköz-lhitélezlési gyakorlat a készletek alakulásában is érez­tette hatását. Előzetes adatok szerint 1982-ben a tervezettnél alacsonyabb volt a készletnö­vekedés. 1983-ibain a legfontáSohb fel­adat a népgazdaság fizetőké­pességének megőrzése - mon­dotta. Ehhez nélkülözhetetlen a külgazdasági egyensúly további javítása, a külkereskedelmi for­galomban a múlt éviméi na­gyobb kiviteli többlet elérése. Emellett nem csökkennek a ma­gyar bankszervezet feladatai sem. A hiitélipol itli'ka fő c állj a, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az exportképes és gazdaságos termelést támo- gaíssa. Ugyanakkor bankiszerű eszközökkel, a hitelnvúitás követelményeinek növelésével hozzájárul! jón alhhoz, hogy a vásárlóerő a tervezett keretek között maradjon. A beruházási hitelnyújtás alapvető feltételei 1983-ban nem változnak. Ugyanakkor a bank az eddigi­nél szigorúbban ellenőrzi a hí­mek nem szervezhetők, nem számolhatók el sem reprezentá­ciós, sem egyéb költségként. A rendelet előírja, hogy a vállalati, intézményi ünnepsé­geken, brigádkitüntetések al­kalmával felszolgált ételek, ita­lok költségét szintén nem rep­rezentációként, hanem a része­sedési alap, illetve a jutalom­keret terhére lehet csak elszá­molni. A hivatalos tárgyaláso­kon, kiáll teásokon felszolgált üdítő ital költsége személyen­ként és naponta legfeljebb 30 forint lehet, a részesedési vagy jutalmazási alap terhére szer­vezett ünnepségeknél pedig a vendéglátási költségek szemé­lyenként nem haladhatják meg a 300 forintot. Nem csökkentik a részesedési, illetve a jutalma­zási alapot a különböző vezetői - vezérigazgatói, elnöki stb. - értéke z leteken, t a nóös'k ozáso­kon felmerülő vendéglátási ki- adálsok. A rendelet megszabja, hogy a vállalatok, szövetkezetek és intézmények alapításuknak csak minden ötvenedik évfordulóját ü nnepel hetük meg. A külföldiekkel folytatott hi­vatalos tárgyaló,sókon csak üdítő ital, feketekávé, tea szol­tel'szerződésben kikötött feltéte­lek teljesülését és ha elmara­dásokat tapasztal, él a szerző­désben foglalt jogaival és szankciókat alkalmaz. A beruházási hitelnyújtás ki­emelt területe továbbira is az exportnövelő, illetve űz impor­tot gazdaság Osan helyettesítő fejlesztések finanszírozása. '1983-ban a Magyar Nemzeti Bank hitelfolyósítási lehetősége e téren 8j1 milliárd forint, amelyből eddig már 6,8 milli­árd forint hitelre vállalt kötele­zettséget. Ezekből a hitelekből a vegyipar 3,5 — ezen belül a kőolajipar 2,7 - a bányászat 1, ’a gépipar 0,9, az élelmiszer­ipar 0,8, a kdhászat 0,5, a könnyűipar pedig 0,1 milliárd forinttal részésül. Tímár Mátyás beszámolt ar­ról, hogy az elmúlt két év során az ipariban és az élelmSszer- g azd a ságiba n energia racíana ­lizálásra több mint 5 és fél mil- liáird forint hitelt folyósítottak. A tervezett en erg'iam eg toka rítás évente mintegy 187 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. 1982-ben 136 beruházáshoz több mint 2 milliárd forint beruházási hitelt engedélyezték. A hitelpolitikai Irányelvekben 1983-ra az ener­giaracionalizálási beruházások­ra 1,4 milliárd forintot irányoz­nak elő. ,A VI. ötéves terv hulladék- és (másod I a gosnyersan ya g -Ihaszno- sitási programja részeként a Magyar Nemzeti Bánik eddig összesen 35 beruházásihoz 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott. Az idén a legfontosabb feladat: a folyamatban levő be ruházó- isdk mielőbbi befejezése. A pénzügyi lehetőségek függvé­nyében a tervezett fejlesztések közül a leg'hatékonyabbak, il­letve a leggyorsabban megté­rülők kezdhetők meg. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a gazdaságos anyagfelhasználási és technológliakorszerűsítési kor­mányprogram végrehajtása so­rán pályázót» felhívást adtak ki. A felhívásra étkezett 12 pályá­zat alapián a vállalatok együtt­véve több mint félmilliórd fo­rint értékű beruházást akarnak megvalósítani, s a fejlesztések ered rnény ek;ént e I ő relátható lag mintegy egymjlliárd forint ér­tékű - jelentős mértékben im­portból származó - alapanya­got takarítanak meg. A benyúj­tott hitelkérelmek elbírálása, versenyeztetése jelenleg még tart. A továbbiakban az MNB el­nöke arról szólt, hogy a forgó­eszköz-hitelezésben az eddigi­nél szigorúbban jár el a bank 'azokkal a vállalatokkal szem­ben, amelyek készletgazdálko­dása nem megfelelő. gólható fel. A hivatalos tárgya­lások alkalmából - a külföldi­ek itt-tortózkodásl időtartamá­tól függetlenül - legfeljebb egy fogadást lehet adni. A kísérő- progromák a külföldi vendég részére sem számolhatók él setn 'reprezentációs, sem egyéb költ­ségként. A termelési kapcsolatok vagy szakmai tanulmányutak kereté­ben hazánkba látogatók itt- ■tartózkodásának költségei nem, 'a részükre adott fogadás ki­adásai azonban reprezentációs költségként számolhatók el, s ugyanez vonatkozik a deviza- mentes cserekapcsolatokra is. A külföldi vendégek üdültetésére, lilletve külföldi üdülés elfoga­dására csak külön enqedély alapján kerülhet sor, még ak­kor is, ha csereüdülésiről van szó. A külföldli'eknek adható ajándék csak szerény mértékű, jelképes, fejenként legfeljebb 500 forint értékű lehet. Könnyíti a kongresszusok, konferenciák szervezését, hogy azok költségei - a vendéglátási kiadások kivételével - a jövőben nem a reprezentációs keretei terhelik, hanem költségként szá­molhatók él. — 'Figyelem! Figyelem! Me­netrendszerű autóbuszjárat in­dul 9 óra 50 perckor Asszony- falu, Ság, Kartács, Kara, Vara községiekbe, Kákonyon és Pan­dúron át a 4-es kocsiállásról! Egy liíHyesfajita közlés termé­szetesen sose hangzott el a székszó'rdi Volán-pályaudvaron, bár valószínű, hogy hallatára ■sokain félkapnák a fejüket. Iga­zuk lenne, hiszen már nem lé­tező falvakat soroltunk fel. Az egylkofi Asszonyfallu emlékét Decs mellett a szomfovai rész őrzi, Ságét pedig Ózsák-pusz- ■ta. Kanacs — legalábbis falu formájában — 1705 novembe­rében töröltetett a tériképről, o többi pedig az 1809 és 1811 közti bárom esztendőben, tehát történelmileg eqyál'tailáh nem túl régen. „Aki” a törlést esz- közö'l'te, az mindén esetiben a Dunb volt. Emlékezetes árvizeit jegyezték még fél 1838-ból, 1855-bőli, 1862-ből, 1876-ból, 1890-ből, 1945-ből, 1954-ből. Ez utóbbi elsősorban a Sziget­közt látogatta meq, de az 1956. március 10—16. közötti időt mi- nállunk nem fogiák sokáig ef­féle jtete, elsősorban Bogyisz­lóit és Bátán. A gerjeniek való­színűleg már nem tudják, de a múlt század véaén az ő közsé­gük 'i's kevés híjám a .törlen­dők” listájára került. Maguk akarták otthagyni. Lopellődünlk, a Tofnamegyei Közlöny 1893. március 12-én így írt: ,,- Interpelláció. Szluha Ist­ván dunai öld vári kerületi or­szág, gyűlési képviselő interpel­lálta a belügymliini'sztert a ger­iete árvízkárosultak érdekében. Inferpelláczióiában kérdést in­tézett a belügiymiteszteribez az iránt: vajon van-e tudomása arról, hogy az árvíz által el­pusztított Gerjen község fakói Visszatérni nem akarnak, s vain-e szándéka tanácskozás tárgyává tente, hogy mivel le­hetne megnyugtatni és rábírni a lakosságot, hogy újra vissza­tértjének?” A irábírás síi kerülhetetlit, de a megnyugtatással bő > hetven évet Ikelllett várni. Ekkorra érett be a ma'gyor vízügyesek másfél évszázados munkája és az 1965, éVi áirvíz már arról volt nevezetes, hogy semmi neveze­tessége nem volt. Nem számít­va azt a „csekélységet”, hogy ez vált a,z első eset töriténel- münlkben, amikor a haragvó Dunla semmiilyen kárt nem tu­dott okozni. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európa jelentős részén közvetve vagy közvetle­nül a Dunáról szól az, aki víz­ről! beszéli Az egykori Iszbrosz, Danubius, Danube, Donau, Duina'j, Duna reá,, Duna, 2860 kilométer (hossza szeli át konti­nensünket, 817 ezer négyzet­kilométer - tehát majdnem 9 mai miagya rarszágnyi — terü­letről gyűjti és viszi a tenger­be a vizet. A (teljesség kedvé­ért tegyük még hozzá, hogy 680 méteres eséssel és Poks- nól 2260 'rte/másodperc köze­Húsmarha­honosítás (Hivatalos honosítási eljárá­sán esett át a külföldön ismert Hereford fajtájú szarvasmarha, amelyet nagy hústermelő ké­pességéről ismernek és arról, hogiy igen jól tűri a mostoha időjárást. Az első tenyészá,lilá­tokat 6—7 évvel ezelőtt hozták be az országba és a kisebb kl'i mait i z ál ód'ási nehézségek után végül is kialakult az a törzsállomány, amely .alapját adta a további nemesítésnek, az állomány szaporításának. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az or­szág l'eglkülönbözőbb vidékein tartott húsmairíhák tenyésztői nemrégiben kaptak „zöld utat"; az Országos Mezőgazdasági Fajtaimioősítő. Tanács a hozánk- baln 'ismert álla hajtó k hivata­los listájára felvette a He- ref ordát. pes vízhozammal. Korábbi sze- szé'lyesked'ését Fényes Elek „hi­tes ügyvéd, ’s A’ Magyar Tu­dás Táraság 'Jievéltező tagja” már 1832-ben megjelent „Ma­gyarország stat'isti'kája” című korszakos könyvében meg­magyarázta. Imigyen: „...esése... Csekély lévén, sz-ámtlafon kisebb nagyobb szi­geteket képez ’s fő menetelét gyakran változtatja... gőzhajók csak nagyobb víz idején me­hetnek akadálytalanul, ’s a’ közönséges hajók széles idő­ben több napokig kénytélenek egy helyben várakozni." A Duna o főváros feletfi ka­nyart elhagyva allsászalkasz jel- llegűvé válik, ami a folyóka a k bizonyos (értelemben öngyilkos formája. A 'magúkkal hozott hordalékát szétterítik, így előlbb-útább új (medret kényte­lenek keresni. Ez a mederkere­sés az Alfölden béláthataitllan következményekké! járt. Amiből talán érzékeltet valamit o 'kö­zölt térképrészlet, mély Faddot és Tolnát még, szorosan a víz mentén, Bogyiszlói pedig a bal parton ábrázolja. Erről a vidékiről Széchenyi István két évvel Fényes Elek könyvének megjelenése előtt így írt nap­lójában : „A víz esése roppant csekély. Igen jól lehetne ár ellenében is vitorlázni. Láttunk több em­ber vontatta hajót, 200 mázsát számítanak egy embenre... A part (mindenütt erdős, olily iá,jé­Kedden megkezdődött a KGST öltözködéskultúra mun­kabizottságának négynapos ta­nácskozása, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Románia, a Szovjetunió é's hazánk szakem­berei egyeztetik a ruha.modell- szeíkeszlé's egységesítésére megkezdett kísérleteik eddigi eredményeit. A tanácskozás megszervezője a1 Magyar Divat- intézet, házigazdája pedig a Május 1. Ruhagyár. A ruba'szeíkesztés és -terve­zés egységes (metodikájának kidolgozását a munkabizottság két 'évvel ezelőtt határozta el. Az egységes elveken alapuló m o d elf sz e r k észt és megvá l ásítá- - sa több oldalról is hasznos: egyrészt az ezzel kapcsolatos rendszeres információcsere elő­segíti az együttes lépéstartást a divattal, másrészt pedig meg­alapozza a közös méretrend­kot és vegetációt mutatott, hogy az ember Amerika egyik folyóján képzelhette magiát... A Duna keskeny pairtú. Setét erdő. Semmi nyoma, az emberi kémek mely itten dolgozott. Csak ide ’s tova egy nádbul készített halászikunyhó... a tá­jék körülötte oíly vad, hogy ha o kunyhóból egy fél mezétien, tollyaf felék esi tett Néger jött válna ki, éppen nem csudól- koztam volnál” írja pediglen (mlndezit az, akinek a munkássága révén a vizák legnagyobb változásai mentek végbe hazánkban és ■alki, ha esek ezt teszi, akkor is megérdemelte volna a leg­nagyobb mapyar jelzőt. A vizek változásai megyénk­ben a kanyarok átmetszésével kezdődtek. Ezt követték — ösz- sízéhasohlífhotatlbnuí lassab­ban — a töltésépítések. Beszé­des József mérnök 1816-1825 közötti munkássága a Sáriköz vízrendezésének kezdetét jelen­ti, (árúi máig se fejeződött be. Erről viszonylag keveset beszé­lünk, éppen ezért sorozatunk 3. részében még Visszatérünk rá. Mindenre pedig természe­tesen csak nagy vonalakban, hiszen a változások számo­sabbak, kiterjedtebbek és o,z élet oly sok területét érintők, hogy alapos elemzésükhöz kö­tet kellene, nem újságcikk. (Folytatjuk) O. I. Fűtő: Cz. S. szer alkalmazását, ami az or­szágok közötti áruforgalom bő­vülését eredményezheti. A mos­tani értekezletre az egyes or­szágok divatintézeteinek szak­értői már kidolgozták az egy­ségesítésre javasolt szerkeszté­si módszereket, s elkészítették a kísérleti modelleket, össze­sen mintegy 80 -női és férfi- ölltözéfceit mutatnak be, nadrá­gokat, (kabátokat, öltönyöket és ruhákat. Ezek alapján közös álláspontot dolgoznak ki egye­bek (közt az eddig' nemcsak or­szágonként, de egyes vállaló- tokinál is áttérőén alkalmazott tűrések és ráhagyások mérté­kéről. A szakértők által jóvá­hagyott egységes szerkesztési módszereket o jövőben munka­bizottságiban részt vevő tag­országok konfekcióipari válla­latai bevezetik a gyakorlatban is. Szűkül a reprezentáció Modellszerkesztés - egységesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents