Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 21. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 26., szerda. Mai számunkból VIZEK VÁLTOZÁSAI I. (3. old.) A MAGYAR NEMZETI BANK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS i{4. old.) BEDOLGOZÓK (5. old.) KÉZILABDA TÉLI KUPA (6. old.) Számadásra készülődve Az elkövetkező időszakban 1302 mezőgazdasági tsz, 119 szakszövetkezet, halászati termelőszövetkezet és agrár- társulás tart zárszámadást. A közgyűléseken a tagság és a vezetőség mérleget készít: miként éltek adottságaikkal, a lehetőségekkel, milyen eredményeket könyvelhetnek el az elmúlt esztendő cseppet sem könnyű munkája nyomán, s szó esik arról is, hogy 1983 alapjaként — miként haszno­sult, forgott, szaporodott a közös vagyon. Elöljáróban, a legáltalánosabban annyit, hogy a mező- gazdaság bruttó termelési értéke 1981 -tiez képest négy százalékkal növekedett. Ezen belül a tsz-ek — az előirány­zottal meghaladva - hét százalékkal produkáltak többet. A száraz adatok mögött persze kézzelfogható tények cso­portosulnak: a kiegyensúlyozott belső ellátás színvonalát, s a népgazdaság kereskedelmi egyensúlyát javító javak. A gyümölcsöknek, a zöldségnek, a gabonaféléknek és a hús­nak megannyi tonnája. A növénytermesztés egészét nézve háromszázalékos az emelkedés a szövetkezetekben. A szántóföldé 5, a gyümölcs- termelésé 9,7 százalék. A mennyiségi mutatókat, a hektá­ronkénti hozamokat tekintve gabona- és kukoricatermelé­sünk elérte a világ élvonalát. Szőlőből országszerte rekord- mennyiséget szüreteltek. Olyannyira, hogy sok helyütt gon­dot okozott a feldolgozás, a tárolóterek szűkössége miatt. A zöldségtermesztés viszont alatta maradt a várakozás­nak, az előállított mennyiség nem érte el az előző évit. Mindez főként az ágazat költségeinek - eszköz, gép, ener­gia - alapos emelkedésével, s párhuzamosan az üzemi jövedelmezőség zsugorodásával magyarázható. A termelő a piaci fogyasztói árnak gyakran csak töredékét kapja az általa létrehozott portékákért, s a - nemegyszer piaci ma­nipuláció nyomán feltornázott - haszon zöme a kereske­delem zsebébe vándorol. Itt lenne az ideje megteremteni a kereslet-kínálat szabályozta valódi piaci rendszert. Olyant, amelyben termelő és fogyasztó egyaránt jól jár. Ami az állattenyésztést illeti, összességében 3,5, a szövet­kezetekben pedig 3 százalékos a, növekedés. Gyarapodott a szarvasmarha-állomány, az egy tehénre jutó fejési átlag elérte a négyezer litert. Az év közepére a sertésállomány meghaladta a 9 milliót, a kocák száma minden eddiginél nagyobb. A juhászati és baromfiágazatok munkáját hátrányosan érintette az exportpiacok évközi alakulása: csökkentek az exportárak, szűkültek az értékesítés lehetőségei. Ennek el­lenére szaporodott a juhállomány, bár alatta maradt a tervezettnek. összegezve egyértelműen megállapítható, hogy 1982-ben az agrárágazat ismét előrelépett, s ebben döntő részt vál­laltak a szövetkezetek. Ma már az agrár- és élelmiszeripari üzemek elő tudják állítani a belföldi ellátáshoz és az exporthoz szükséges árumennyiséget, egyes területeken többet is annál. Szinte közhelyszerű, hogy a külpiaci érté­kesítés feltételei — a nemzetközi túltermelés, a csökkenő árak miatt — romlottak. A kíméletlen piaci harcban több­nyire nehezebben és olcsóbban találtak gazdára az áru­alapok. Ezért a jeles honi termélői munka csak akkor hoz­hat még jobb eredményeket, ha tovább erősödnek —, s ez rajtunk is múlik — külkereskedelmünk pozíciói, a vállalatok javítják, még rugalmasabbá teszik közvetítő tevékenységü­ket, s minden esetben megkeresik a módját a minőségi ter­mékek legjobb, legjövedelmezőbb elhelyezésének. A szövetkezetek zöme — kiváltképp a kedvezőtlen, vagy kimondottan rossz termőhelyi adottságúak — a hiányt pótló, jól prosperáló kiegészítő, ipari ágazatok jövedelmét az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. Enélkül gyakorta bizony igen nehézkessé válna a mezőgazdasági eredmé­nyek fokozása. A kiegészítő ágazatok bővülő köre tehát végül is része a folytonos megújulásnak, nem tévútja az agrárszövetkezeti mozgalomnak, hanem segítője, támoga­tója és forrása is a mezőgazdasági termelési célok meg­valósít ásának. Az idei esztendő terveit, feladatait a tavalyinál még ke­ményebb közgazdasági környezetben, nehezebb feltételek közepette kell megoldani. Nem szólunk a számszerű kö­vetelményekről. Arról Viszont igen, hogy a mennyiségi mu­tatókat alapul véve, a magyar mezőgazdaság is az inten­zív minőségi fejlődés kapujába érkezett. Nemcsak a ho­zamok növelésére, „megfejelésére" kell az agrárüzemek­nek törekedniük, hanem arra is, hogy az árualapokat minél gazdaságosabban, még több haszonnal állítsák elő. Fel­tételeként annak, hogy — közös vagyonúnkat gyarapítandó — ésszerűen állhassunk helyt a nemzetek versenyében. Ez alkalmasint azt jelenti, hogy nem a minden áron való ho­zamnövelés egy-egy szövetkezetben a legfőbb cél, hanem a mennyiségi színvonal tartásával a költségek csökkentése, az árufajták olcsóbb — s így jövedelmezőbb megteremtése. Igaz, nem mindegy, hogy mennyit, s milyen javakat bocsá­tanak az agrárüzemek, köztük a szövetkezetek a népgaz­daság rendelkezésére. De az sem, hogy mekkora áron... DEÁKI LÁSZLÓ Losonczi Pál Angyalföldre látogatott Losonca Pál, az MSZMP Po­litikái Biizö'ttságáindk tagja, az Elnöki Tanács elnöke keddi imunlkamiapját a főváros XIII. ke­rületében töltötte: személyes ta­pasztaltatokat szerzett a 140 ezer lakosú Angyalföld élletérői, a inagy múltú városrész megújuló negyedeiről, gazdasági eredmé­nyeiről, tenvsiről. Elkísérte láto­gatására Borbély Gábor, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára. A progralm a reggeli óráikban a kerületi páirltbizotfság Váci úti székhazában kezdődött, ahol losonczi Pál a párt végrehajtó bizottság tagjaival, valamint a kerüilét állalmi és tömegszerve­zeti vezetőivel találkozott. Deák Gábor, a pártbizottság első tit­kára tájékoztatta az Elnöki Ta­nács eln ökét a farra dalim i, rn o zgiafmi m unkáéba g yom á ­oyokbüm gazdag és ma is moz­galmas politikai életű Angyal­föld jelenéről, s a jövő tervei­ről. Elmondta, hogy a kerület­ben — a munkáhélyéken, a la­kosság körében - alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott a közhangulat, töretlen a bizalom a vezetés iránt. Losonczi Pál elismerő szavak­kal szólt a kerület szemmel lát­ható gyarapodásáról, amelynek egyik érzékletes adataként em­lítették, hogy Budapestnek eb­ben a csaknem 14 négyzetkilo­méteres városrészében az utób­bi évékben mintegy 20 ezer la­kást építettek, 80 ezer embert juttatva kényelmes családi ott­honhoz. Elhangzott az is, hogy mintegy 34 milliárd forint érté­ket állítanak élő évenként An­gyalföld T17 nagyüzemében és ipari szövetkezeténél. Az itt dolgozó 60 ezer fizikai munkás formálja igazán a kerület sajá­tos arculatát, politikáikig fogé­kony közéletét, és manapság már növékvő szerepe van a — nagyrészt Angyalföldről szárma­zó, s itt dolgozó — műszaki, közgazdasági értelrhiségnek, pedagógusoknak. Losonczi Pál ezután Halmi Tibor vezérigaz­gató és Marhója József gyár­vezető kalauzolásával megis­merkedett a Váci úton meg­épített új kenyérgyárral, A Kender-Juta és Politextil Vállalatnál, ahol Szabó Imre ipari .miniszterhelyettes is csat­lakozott a házigazdákhoz, Kna- pek LásZló, a vállalat pártbi­zottságának titkára és Kuszák Vilmos vezérigazgató fogadta, tájékoztatta Losonczi Pált. A délutáni programhoz tartozott a hajdani „Trüpol'isz" helyén épült Gyöngyösi úti lakótelep­nek, valamint üzletházainak és óvodájának megtekintése. Angyalföldön szerzett benyo­másairól, tapasztalatairól Loson­czi Pál elismerő és további szor­gos munkára serkentő szavak­kal szólít a látogatás végén lezajlott beszélgetésen, amelyet — ismét a párfbizoitflság szék­házában — a kerület vezetőivel folytatott. “ ■ bizottságok együttes ülése Társadalmunkban — a lakos­ság minden rétege életszínvo­nalának, életkörülményeinek formáló sóban — jelentős sze­repe van szociálpolitikai rend­szerünknek. Az e rendszerrel, valamint o lakosság szociális helyzetével foglalkozó, az Or. szágos Tervhivatal által — több minisztérium és főhatóság közreműködésével — összeállí­tott tájékoztatót vitatták meg keddi együttes ülésükön a Par­lamentben az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsá­gának tagjai, továbbá más képviselők, állami szervek, tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői. A tanácskozáson Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a tájékoztatóhoz, elemezve a különböző korosz­tályok szociális helyzetét, és az ezt befolyásoló fő teendőket. Az előterjesztést követő szé­les körű vitában .felszólalt: dr. Pesta László (Budapest), a szo­ciális és egészségügyi bizottság elnöke; Horváth Lajos (Bara­nya megye); dr. Salgó László (Budapest); Szurdi István (Bu­dapest); Nics János (Fejér me- a«e); Klenovics Imre (Somogy megye); S. Hegedűs László (Pest megye); Szokola Károly- né dr. (Somoqy megye); Gor- dos Péter (Fejér megye), Csor­na Sándor (Baranya megye); Nováik Pá l né dr. (Heves me­gye) ; dr. Csehólk Judit, a SZOT titkára; dr. Kaposvári Júlia (Bu­dapest) ; Barta Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal e,l­nökbelyetese; Csépi Lajos, a KISZ KB osztályvezető-helyette­se, valamint a tanácskozást ve­zető Bognár József (Budapest), a terv- és költségvetési bizott­ság elnöke: Az ülésen hangsúlyozták: a következő években a szociális helyzet alakításáért felelős ter­vező és irányítószervek — ter­mészetesen a népgazdaság te­herbíró képességével összhang­ban — a szociálpolitikai fel­adatok közül tekintsék elsődle­ges feladatnak a gyermekes családok és az idős korúak helyzetének javítását. Emellett — állapították meg a tanácsko­zás résztvevői — megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűekre, életkö­rülményeik jobbításéi összeban- golt, koncentrált intézkedések­kel kell elérni. Németh Károly fogadta Guy Spitaelst Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ked­den a KB székházában fogadta Guy Spitaelst, a Belga Franko­fon Szocialista Párt hazánkban tartózkodó elnökét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a nem­zetközi helyzet fontosabb kér­déseit, a két párt közötti kap­csolatok alakulását, s azok to­vábbfejlesztésé n ek I ehetőség e i t. A találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Arab mezőgazdasági szakemberek hazánkban A TESCO külkereskedelmi vál­lalat és az Arab Liga mező- gazdasági fejlesztési szervezete, az AGAD közötti együttmükö- . dési megállapodás keretében a szervezet 15 tagú delegáció­ja tartózkodik hazánkban. A delegációt dr. Mohammed Ős­imen Salin, az AOAD vezér­igazgató-helyettese vezeti, tag­jai: arab államok mezőgázda- Iságii államtitkárai, illetve mi­niszterhelyettesei. Látogatásuk célja: Magyarország és orszá­gaik között a mezőgazdasági Ikaposolatők fejlesztésének vizs­gálata, az egyes országok me­zőgazdasági fejlesztési prog­ramijában való magyar részvé­tel lehetőségének tanulmányo­zása. A programjuk során több ■mezőgazdasági nagyüzemben, Ikutratóintézefben tesznek láto­gatást. Pannónia Sörgyár szekszárdi palackozóüzeme All a gépsor - de jo az ellátás iNemosajk a nyári hőségben, hanem a többi évszakban is közkedvelt italunk a sör. Persze, nem mindegy, hogy a „folyé­kony kenyér" melyük fajtájáról van szó, hlíszen mii Tolna me­gyeiék a Szalonra esküszünk. Szerencsére nem keli gyalog­túra ahhoz, hogy hozzájussunk, hiszen egy idő óta egyáltalán nem partaszkodlhattunlk az ellá­tásira. A iPtaPnán'io Sörgyár iszdkszá rdi palackozóüzemének vezetője, iNagy János különös­képpen az ünnepek alatti jó el­látásnak örül. A népszerű Sza­lon mellett tudtak adni a vá­sárlóknak imlinőségS Kinizsit, Márciusit, és bővítette a válasz­tékot néhány importsör is. Az új év első hónapjában is elé­gedettek lehetünk. Pedig ja­nuár 10-től íébnuáir 10-ig „meg­állt az élet” a szekszárdi palackozóüzemben, vagyis egy hónapig javítják a gépsorokat, és festik, fertőtlenítik a helyisé­get. A sör most minden mennyi­ségiben palackozva Pécsről ér­kezik. A gyáriban - a szekszár­di kényszerpihenő mii ott — be­iktatták egy harmadik műsza­kot, így nem jelent gondot Tol­na megye ellátása. Egyébként Volán-kamionök szállítják feb­ruár elejéig a sört, majd nyom­ban teherautóikra kerül, ame­lyek máris „telítik” a megyét. A „kölcsönkenyér visszajár" ala­pon, most a szekszárdiak gyár­tanak 3 dl-es kiszerelésben kó­lát, „Gyöngyöt" három műszak­ban, és ellátják Baranyát is, mert ugyanebben az időpont­ban Pécsen szünetel - ha'sonló okból - az üdítőgyártás. — bégyé — Gépek — szétszerelt állapotban A mosógép üvegtartó kosarát egyengetik a palackozóüzem karbantartói: Varga István és Nagy János.

Next

/
Thumbnails
Contents