Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

1983. január 20. Képújság 3 Pályaválasztás (111.) Néhány megfontolandó tanács Párbeszéd a bőrgyár udvarán A pályaválasztási döntés mindenki életében nagyon fon­tos, hiszen nagyon sok múlik azon, hogy ki mivel foglalkozik felinőtt emberként. A munka azok számára nem teher, akik megtalálják azt a foglalkozást, amelyben érzik majd: dolgozni nemcsak kelj, hanem dolgozni öröm. Ezekben a napokban fontos döntést keli hozmok azoknak a családoknak, ame- lyékibein nyolcadik osztályos ta­nuló van. Pontosan ezért, a döntés, megkönnyítését segíten­dő, beszélgettünk Póla Káröly- lyall, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével és munka­társaival a pályaválasztás ap­róbb és nagyobb buktatóiról, a továbbtanulási lehetőségek­ről. — Az általános iskolák nyol­cadik osztályába járók közül, akik tovább alkarnak tanulni, osztályfőnöküktől kapnak úgy­nevezett „Jelentkezési lap to­vábbtanulásra” című nyomtat­ványt. Mire kell ügyelni ennek kitöltésékor? — A továbbtanulási lehetősé­gek közül kettő jelölhető meg (első és második helyen). Fel­tétlenül .szükséges mindkét vá­lasztás kitöltése, mert előfordul­hat, hogy az első helyen meg­jelölt iskolába vagy szakmára nem sikerül a felvétel, (egészségügyi alkalmatlanság, túljelentkezés, gyenge tanulmá­nyi eredmény, vagy más egyéb ok miatt.) A második helyen felesleges olyan szakmát, sza­kot, gimnáziumot megjelölni, amelyékre jelentősebb túljelent­kezés várható. Ezeken a helye­ken ugyanis már az elsősorban ide jelentkezőkkel betöltik a helyéket, íqy a másodsorban! felvételi esély igen csekély. — Mélyek ezek? — Az egészségügyi, kereske­delmi, vendéglátóipari szakkö­zépiskolák, a szekszárdi gimná­zium, az autószerelő- és elekt­roműszerész-szakma. Viszont ha Ülést tartott a (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén, a város 1983. évi közművelődési tervét hagyta jóvá. A testületnek Máté László művelődésügyi osztályve­zető számolt be az elmúlt évi közművelődési tevékenységről. Elmondta többek között, hogy 1982-ben a közművelődés intéz­ményei, ezen belül a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Jelentősen fejlődött az újdombóvári városrész ilyen i,rá­A mezőgazdaságii termelési rendszerek, amelyek az idén működésűik tizedik évébe lép­tek, az eddigi tapasztalatok szeriint rendelkeznek a megúju­lás képességével, évről évre klegye n súlyozottan feji őd te k. Eredményeik egyes növény- és állattenyésztési ágazatokban a világ élvonalába tartoznak és szolgáltatásaik is mindinkább egybeesnek a taggazdaiságok igényeivel. A MÉM-ben el­készült elemzés szerint a rend­szerek dinamikus fejlődése napjainkban is tart. A legje­lentősebbek a szántóföldi „együttesek", ezek az elmúlt évben már közel 2,7 millió hek­táron gazdálkodtak, azaz a nagyüzemek területének már több mint felén integrálták a munkát. Jelenleg 75 termelési rend­szer működik, közülük például 21 szántóföldi növénytermesz­téssel, három kertészeti ter­mesztéssel, 23 állattenyésztés­sel, egy pedig erdőgazdasági termeléssel, szervezéssel foglal­kozik. A rendszereken bélül a partnerkapcsolatok száma meg­haladja a 3500-tat, aimli abból adódik, hogy egy-egy gazdaság gyakran több termelési rend­szernek is tagja. A rendszerve­zető gazdaságok kivétel nélkül jól felkészült nagyüzemek, na­gyobb részük állami gazdaság, azonos szakmunkásképzőben kíván valaki két szakmát meg­jelölni, akkor helyes, ha a má­sodik helyen azonos szakmacso­portból választ második szak­mát. — Mit kell tudni a jelentke­zési időpontokról? — A művészeti szakközépis­kolákban február 1-ig kell be­adni a jelentkezést, a katonai középiskolai kollégiumba, vala­mint a tiszthe'lyettes-lképző szak­munkás- és szakközépiskoláikba február 20-ig. A többi isko­láikba a jelentkezési lapokat az általános iskolának kell lead­ni január végién, s azok márci­us 20-ig továbbítják az első he­lyen megjelölt középfokú isko­lának a kérvényt. A jelentkezett tanulóik felvételéről a középfokú o/ktatásii intézmény igazgatója dönt, amelyről értesíti az álta­lános iskolát. — Az elutasító döntéssel szem­ben hova lehet fellebbezni? — Fellebbezni csak akkor le­het (nyolc napon belül), ha a tanulót mindkét választott hely­ről elutasították. A fellebbezést a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának kell címezni és az elutasító iskola igazgatójához kéll benyújtani. — Melyik iskolatípusokban vqn felvételi vizsga, illetve felvételi beszélgetés? — Azókban a gimnáziumok­ban, ahckl kétszeres, vagy an­nál nagyobb túljelentkezés yan, tájékozódó jellegű felvételi'be­szélgetést folytatnék a tanulók­kal. Tavaly például a többszö­rös túljelentkezés miatt a Ga- ray Gimnáziumban írásbeli fel­vételi is volt. A szakközépisko­láikban a túljelentkezéstől vagy a választott szaktól függően fel­véteni beszélgetést, vagy felvé­teli vizsgát tartanak. Az óvónő­képző szakközépiskoláiban al­kalmassági felvételi vizsga van, a gimnáziumi speciális osztá­lyokban felvételi vizsgát tesz­nek a jelentkezők. A szakmun­nyú alapellátása, a „József At­tila" alsófokú oktatási és köz- művelődési intézmény munkájá­val. A művelődésügyi intézmé­nyek keretén belül működő tar­tós közösségek, kiscsoportok kö­zül elsősorban az amatőr mű­vészeti csoportok tevékenységét emelte ki, többek között a kiváló címet elnyert Kapós-kórus mun­káját dicsérte. Az ez évi tennivalók között, az általános célkitűzések mellett fejlesztési és fenntartási fel­adatokat jelölt meg, majd be­vállaltat is. A szervezeteken be­lüli kapcsolatok jellemző for­mája a társulási együttműkö­dés; hat közös vállalat, és 35 gazdasági társaság keretében működnek együtt a termelők. A többi esetben a kapcsolatot a vállalkozási szerződések ha­tározzák meg; alakítják, formál­ják. A rendszerék termelésfejlesz­tő munkájában meghatározó, íhogy a legfontosabb növények területének döntő részét átfog­ják. Hozzájuk tartozik a búza vetésterületének 88, a kukori­cáénak 90, a napraforgóinak pedig 81 százaléka, de a cukor­répa termés'területénék is több mint 85 százalékát integrálják. Az alkalmazott technológiák és a különféle szolgáltatások lehe­tővé teszik, hogy a taggiazda- ságokbain a hozamok kedvező­en alakuljanak és tartósain meghaladják a mezőgazdasági nagyüzemék átlagát. Az elmúlt öt év átlagában a szántóföldi növénytermesztésiben 10—15 szá­zalékkal, a kertészeti ágaza­tokban 5—10 százalékkal, az ál­lattenyésztésben pedig 6-7 százalékkal nőtt a termés szín­vonala a rendszerék keretében. Ezek az eredményék 20—23 százalékkal haladják meg a rendszeréken kívüli gazdasá­gaik hozamait. Ám igaz az is, 'kásképző intézetekben azokban a szakmákban, ahol a jelent­kezők száma több mint az in­dítandó létszám kétszerese, fel­vételi beszélgetést kell tartani. — Melyek azok a szakmák, ahol túljelentkezés tapasztalha­tó, s melyek azok, ahol kicsi az érdeklődés?- Az első csoportba tartozik az autószerelő, az épületaszta­los, a női ruhakészítő, a szoba­festő és -mázoló, a ruházati­eladó és a fodrász szakma. Túljelentkezés várható a szek­szárdi Bezerédj István Kereske­delmi Szakközépiskolában, az egészségügyi szakközépiskolá­ban, az óvónői szakközépiskolá­ban, valamint a Rózsa Ferenc szak középi sikolia elékt ro m ű sze­rész osztályában, a gimnáziu­mok közül pedig a szekszárdi­ban várható túljelentkezés. Ke­vés az érdeklődés a cipész, a cipőfelsőrész-készítő, a cipő­gyártó, a tímár, a yasútvilla- maSsági szerelő, az építőgép- szerelő, az épületvillamossági szerelő, a szövő és bőrdíszmű­ves szakmáikra. — Hova lehet fordulni tanács- talornság esetén?- A tanulók és a szülők ta­nácsot kaphatnak az osztály- főnököktől, az iskolai pályavá­lasztási felelőstől, az iskola igazgatójától, illetve a Tolna megyéi Pedagógiai Intézet Pá­lyaválasztási Tanácsadó cso­portjától (Székszánd, Bezerédj u. 8-10.), amely intézeti, vidéki fogadóórákon szülői értekezle­teken, sőt levélben és telefo­non is ad tájékoztatást. Szek- szárdon az intézetben kedden és csütörtökön délután 13-tól 16 óráig, vidéken a művelődési házakban ugyancsak 13 és 16 óra között tart fogadóórákat. A hónap első hétfőjén Bonyhá- don, második hétfőjén Dombó­váron, harmadik hétfőjén Pak­son, negyedik hétfőjén pedig Tamásiban. jelentette az 1983. évii dombó­vár városi kulturális nagyren­dezvényeket. Ez év tavaszán a város lesz a gazdája, az orszá­gos amiatőrfllm szemlének, és ismét sor kerül a „Dombóvár környéki napok” kulturális ren­dezvényeire is. Ezután a testület tájékozta­tót hallgatott meg a Dombóvár városi bíróság munkájáról, végül meghatározta' a városi tanács v. b. költségvetésű üzemének ez évi feladatait. hogy a termelésnek ebben a körében az ipari eredetű anya­gok felhasználása az átlagos­nál nagyobb, a területegységre vetített költségek is magasab­bak a mezőgazdasági átlagnál, ám a tartósain magasabb hoza­mok szinte minden ágazatban megtérítik a többletkiadásokat és mindent egybevetve 'nagyobb jövedelmet biztosítóinak a ter­melőknek. A jövőben azok a termelési rendszerek lesznek életképesek — hangsúlyoztok a MÉM-ben —, amelyek a partnereiknek az ed­diginél változatosabb techno­lógiát tudnak ajánlani és a je­lenleginél is sokrétűbb szolgál­tatással segítik a fejlesztése­iket. A rendszerszervezők a jö­vőben nagyobb figyelmet for­dítanak a közgazdasági elem­zésekre; egyre erősebb ugyanis az az igény, hogy a rendszer- szervezők a termelés teljes fo­lyamatát kísérjék figyelemmel, és elemezzék a kialakult hely­zetet; ennék alapján akár mó­dosíthatják is a technológiákat és az alkalmazott eszközrend­szerek körét. A rendszerék ve­zető gazdaságai a jövőben szo­rosabbra fűzik kapcsolataikat a tudományos kutatóhelyekkel és az ottani eredményéket folya­matosan és gyorsan veszik használtaiba. Szeretném elkerülni a szolk- ványszöveget. A „jelenlegi gaz­dasági helyzetben” gyakori megfogalmazás helyett keresek valamiféle új kifejezést. Pél­dául az ilyen helyett: „manap­ság igen inelhéz gazdasági kör­nyezetben élni, ebből követke­zően pedig „igen nehéz ered­ményesen dolgozni.” Ugyanis „aazdaisági helyzet” .és „jelen­legi helyzet” mindig van. Hol rosszabbak a körülmények, hol jobbak, mindig ahhoz kél! al­kalmazkodni, aimi éppen van. Tehát akkor beszéljünk 1982-es ered menyei nkről, eredményte­len ség eiinknől és az 1983-as esztendőről. Az idei évről álta­lában a gazdasági vezetők a következőket mondják: „Lábon keli imaradini”. Tehát úgy gaz­dálkodni, hogy a vállalat, az üzem ne legyen veszteséges, s ha lehetséges, eredményt is tudjanak felmutatni. A KAMION MINT MUNKASZERVEZŐ ... Pontosabban: a 'kamion ter­melést szervező erő! Az állítás fura, sem a. gazdasági, sem a pdlMka i iszalklkiönyvéklben nem szerepel ez az állítás. Bonyhádon a BONY—KS ci- péiSiziipalri szövetkezet elnökével, Szel'esi Lászlóval beszélgetünk a tanulóképzésről. Fontos téma. A cipőipari szövetkezet ezen a téren az élim'úllt években jelen­tős lépéseket tett előre. Tan­műhelyt hoztak létre, közel négymillió forintért.- Ha azt akarjuk, hogy a szakma megőrizze tradícióit,, akkor erőteljes szakmunkáskép­zésbe íkell1 fognunk. Kell a.szak­munkás, s ahogy a mai helyzet diktálja, egyre több javító szakmunkás kéül. A másik fon­tos dolog, amit mii itt a szövet­kezetben szem eiőtít tartunk: a vezetőink zöme a hatvanas években végezte el a szakmun­kásképzőt, a1 legjobb szakmun­kásokból váltak ki a művezetők, szóltagvezetők, sőt, még osztály- vezető is. Nem divatos szakma a miénk. Ezért kell mindent megtennünk, hogy jöjjenek ide a fiatalok. Kell a szakmunkás is, de kell 10-20-30 év múllwa' a vezetőgáirda Is. Itt tartottunk a beszélgetés­ben, amikor megérkezett az üzem előtti térre a kamion. Sze­les! László az órájára inéz: 9 óra 15 perc. — Pontosan érkezett — mand­jteu S ezután már a kamionról beszélünk. A kamionokat ott látjuk ál­landóan az utakon. Egyre töb­bet. Sietnek. Mindig, minden­hova pontosain érkeznek. Ebben az esetben még az sem számít, hagy milyen ország írendszám- táblájta van a gépen. A nyugat­német, az osztrák, de a ma­gyar komi o nosok .is pontosain érkeznek. Hozzák az alapanya­got, Viszik a készterméket. A BONY-KS cipőipari szö­vetkezet az NSZK-beli Sala­mander céggel átil kapcsolat­ban. A közös munka eredmé­nyes. Mindkét fél számára. Csak annyit írunk ide: 1982- ben o bonyhádiak 80 százallék­kal növelték a nem rubel elszá­molású exportjukat. S itt jön a meglepetés! Ezt a kamionoknak is köszönhetik! Mert a kamionok könyörtelenül pontosain érkeztek, érkeznek. S ha jön a gép, akkor nem lehet kifogást keresni és találni, hogy miért inem kész az áru... Persze nem szabod .minden eredményt a kamion javára ír­ni. Csak azért emeltem ki a szövetkezet életéből az előbbi fejezeteket (szakmunkásképzés és a kamionok), mert — és ez derült ki a későbbi beszélgetés­ből -, ez a két dólog lett na­gyon fontos az 1983-ais évre. Kiváló szakemberekre van szük­sége az országnak. A másik, amnii mindennél fontosabb: ki­fog ástailaln minőségben és szin­te peranyi pontossággal, folya- mato'san kell termelni. Ernőikül1 nem akad egyetlen vállalat sem, amelyik „lábon tud ma­radira”. PÁRBESZÉD AZ UDVARON... Az élőbbiekben többször em­lítettem a beszélgetés szót. Si- montornyán a bőrgyárban kí­sért Ibennüinket végig az üze­men Perger Imire kereskedelmi igazgatóhelyettes. Míg eljutot­tunk célunkig, legalább tízen megállították s valamit kérdez­tek tőle. Általában a termelés­sel kapcsolatos dólgakat. Per­get Imre minden esetben tü­relmesen váltott szót. Látszott, hogy érdekli az emberek prob­lémája, de az is látszott, hogy az emberek hittek néki. A napokban Szekszárdon az Óira- és Ékszeripari VáMülat igazgatójával, Zátonyi Zoltánnal beszélgettünk az év eleji ter­melési tanácskozásokról. — Nem szabadna az embe­réket az éves. tervekkel itralktál- ni - mondta' Zátonyi Zoltán —, miVel már az éves tervek 'ké­szek, Hiszen szerződéseket kel­lett kötni, a bankosókktail már régen meg kellett beszélni a dol­gokat. A párbeszéd lenne a fontosabb. Az, hogy miképp kell végrehajtani azt a tervet - ebből a dolgozóra mennyi jut — e témakörben minden dolgozó tud monddinii valami- lyen hasznos dolgot. Az üzemi demokráciáról napjainkban sokat beszélünk. Egyre inkább érzik minden üzemben, hagy erre feltétlenül! szükség van. Csak egy példát említek: a talinaii GÉM az élimúllt évben olyan feszített ex­portprogramot vállalt, ami tel - jesíth eteti ennék llátszott még a második félév elején is. És még­is ítélejsíitették! Csak úgy tud­ták azt elérni, hogy a 'szövet­kezet dolgozói és vezetői min­den egyes témában „zöldágra vergődtek”. A párbeszéd ered­ményes volt. Ezek az eredmények bizonyít­ják, hogy egyre inkább szük­ség van és lesz ama, hogy ne csak a vezetők gondja legyen a munkaszervezés, az alkat­részbiztosítás, vagy éppen az anyagtalkarélkasság. Csaik ak­kor lehet lábon maradni, ha azt az egész kollektíva segíti. Visszatérve Perget Imrére és az udvari beszélgetésre. — Az utóbbi ‘időben nagyon sók mindent kipróbáltunk a vállalatnál. Még teve bőrt is dolgoztunk fél, sőt, kutyaibőrt is. Itt látszanak az udvaron ezek a rossz, sdmlte használha.taitlian- nak látszó bőrök. Mii vállaltuk, hogy újina feldolgozzuk. Ez ex­port bevételt is jelent, meg- egy bizonyos fokig felkészülésit is a jövőre. Mindent meg kell pró­bálnunk. S inekünlk már kész technológiák Vannak a birto­kunkban. 'Bármikor elővehet­jük, s csak termelni kell. De, mindezeket a kísérletéket — fö­löslegesnek látszó munkát — csak úgy végezhettük el, hogy folytonos párbeszédben va­gyunk az embereikkel, az itt dolgozó munkásokkal. A „jelenlegi gazdasági hely­zetben", vagy, a „megváltozott gazdasági Ikörüllmények között” kifejezésekről ennyit, ám szám­talan lehetőség vain még ezen kívüli. Egy biztos: a lehetőségeket keresni kell ! HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY- hm ­dombóvári Városi Tanács V. B. Magyarszéki Endre A mezőgazdasági termelési rendszerek eredményei de újabban van köztük ipari Pontosan érkezett a kamio n a szövetkezet udvarára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents