Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
TOLNA MEGYEI^ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXIII. évfolyam, 14., szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 18., kedd. MAGÁN- LAKÁSÉPÍTÉSEK SZEKSZÁRDON (3. old.) DIMITRIJ ALEKSZEJEV SZÓLÓESTJÉRŐL (4. old.) HOGYAN VÁLASSZUNK PÁLYÁT? (3. old.) A VITORLÁZÓREPÜLÉSSEL (6. old.) Új tervek, elképzelések születtek az elmúlt hónapokban a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítéséről', s >nem' véletlenül! foglalkoznak mostanában annyit az erre ihletékes szervek ezzel a kérdéssel. A korlátozott gazdasági, anyagi lehetőségek időszakában élünk, amikor egyre fontosabb megfövő értékeink megóvásai, .hatékonyabb fe'llhasznóílátSCT, a belső tartalékok kiaknázása. Ami elkép- zelhelteltllem anélkül, -hogy a helyi 'tanácsokat, s rajtuk keresztül a llalkasságot ne vonják be münden eddiginél jobban a területfelhasználási, településfejlesztési tervek elkészítésébe. Mert csak így tehetnek valódi partnerek a tervek megvaflósításáíban is. A regionális és településrendezési tervezés korszerűsítése tül aj dank éppen valamennyiünket érint, hiszen kinek o számára lehet közömbös, hogyan alakul Jlakóhelyének és környezetének képe, miként formálódik jövője. Sok helyen ma ezék a rendezési tervek egy 'intézet fiókjában lapulnak, a lakosság gyakran csak hírből ismeri a 'különféle elképzeléseket. De ha a „laikus" emberek meg is tekintenék ezekét a papírokat, meglehet, hogy nemigen tudnának eligazodni rajtuk, olyan bonyolultak. A korszerűsítés egyik 'legfontosabb feladtaOq tehát a tervek tortáiménak egyszerűsítése. A cél, hogy a jövőben olyan tervek készüljenek, amelyeket a tanácsok a fejlesztések során közvetlenül is hasznosítani tudnak, tehát nekik is érdekük legyen a terveztetés. Azért szükséges ezt külön is hangsúlyozni, mert jelenleg nemegyszer csak azért készül egy-egy regionális, településrendezési terv, mert kötelező elkészíteni. Sok gyakorlati hasznát az érdekéitek nem látják. Például azért sem, mert ezek a fervdcfkumsaitumók többnyire o különféle intézetek 'mérnökeinek író(rajz)asztaián születnek, s a leginkább érdekeltek — a1 helyi tanács, a lakosság — nemigen tudnak beleszólni még a tervkoncepció kialakításába sem. 'Legalábbis eddig így volt. Ezentúl változik a helyzet: a tervkoncepciókat nem a rendezési tervet készítő szervek, hanem a megbízó tanácsok állítják majd össze. Ezzel nemcsak a lakossági beleszólás lehetősége teremthető meg jóbban, hanem a papírra vetett elképzelések egyszersmind feltehetően reálisabbá, a tényleges igényékhez jobban igazodóvá is válnak. A tervezés korszerűsítésénél a szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy a jövőben építési tilalmat csak a legszükségesebb övezetekben és ai lehető legrövidebb időtartamra rendeljenek él. A tanácsoknak ugyanis rendkívül sóik gondot okoz megmagyarázni: miiért nem adhatnak ki építési engedélyt azokon a területeken, amelyeket az eredetileg tervezett más célra — anyagi eszközök híján - még évtizedekig sem tudnak használ'ní. A nemzeti vagyon védelme, a meglévő értékek megóvása a tervezéstől a;Zt követeli, hogy csökkenjen a szanálások száma, lehetőleg csak azokat az épületeket kélljen lebontani, amelyék valóban menthetetlenek. A tervezési rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése azonban mindenképpen az, hogy a tervek ott 'készüljenek, ahol azokat meg kell majd valósítani. A helyi tanácsoknak a jelenleginél nagyobb szerepet kell köpniük a területrendezési programok kialakításában, a tervezés irányításában és ellenőrzésében. Ennek a jogos igénynek a kielégítéséhez tovább kell folytatni a tervezési hatáskörök decentralizálását, ehhez pedig elkerülhetetlenül szükséges megerősíteni a regionális és megyei tanácsi tervező vállalatok területrendezési részlegeit. Fontos azonban már most felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezésben a hélyi szervek önállóságának, felelősségének növelése semmiképpen nem mehet az arányos településfejlesztés 'rovására1. Nyilvánvaló az is, hogy a fejlesztési tervek elkészítésénél tekintettel kélll 'lenni a településcsoportok egymás közötti kapcsolataira. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a különféle településfejlesztési tervek végső soron egységes, összefüggő rendszert alkossanak. Sokféle követelményt kell tehát kielégíteni az új, korszerű tervezési rendszernek, valamennyi visszavezethető azonban a demokratizmus kiszélesítésének igényére, ami egyben a tervezés legfontosabb „tartdléka” is. A tanácsok és a lakosság nemcsak észrevételeivel, fa paszta! ötaival tudja gazdagabbá, reálisabbá tenni a regionális és településfejlesztési terveket, hanem saját javaslatait, elképzeléseit nyilvánvalóan jóval nagyobb lélkesedéssel is valósítja majd meg. Könnyebben megérti tehált az átmenetileg szükséges korlátozásokat — például' építési tilalmakat -, és szívesebben mozdul akkor is, ha mondjuk egy fejlesztés megvalósításában társadalmi munkával vagy más módon kell besegíteni. Teljesen más helyzet alakul ki tehát, mint akikor, ha a rendezési, a fejlesztési tervet kívülről szinte rákényszerítik a tanácsra, a lakosságra. Ment akárhogy is forgatjuk a dolgot: könnyebben, szívesebben megvalósíthafjük azt a tervet, amit valóban a sajátunkénak érzünk. DEÁK ANDRÁS Andrej Gromiko megkezdte kenni tárgyalásait Vogel nyilatkozata a rakétakérdésről Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn délelőtt Bonnban megkezdte hivatalos tárgyalásait a nyugatnémet vezetőkkel. A szovjet diplomácia vezetője vasárnap délután érkezett meg a Rajna partjára, és már este megtartotta első, nem hivatalos megbeszélését 'Hans- Dietrich Genscher külügyminiszterrel annak magánházá- bon. A hétfő délelőtti találkozón is Genscher volt Gromiko tárgyalópartnere. A tárgyaláson — a két fél előzetes közlésének megfelelően - a kelet-nyugati viszony, s azon belül is az európai közép-ihtatótávolságú fegyverék kérdése állt a középpontban. Andrej Gromiko megérkezése után a repülőtéren kijelentette: látogatásának az a célja, hogy folytassák a Szovjetunió és az NSZK között az utóbbi években kialakult párbeszédet. Jelenleg, a bonyolultabbá vált nemzetközi helyzetben különösen fontos a Szovjetunió és az NSZK közötti őszinte párbeszéd, a kölcsönös bizialom megszilárdítása. Hangsúlyozta, hogy a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok jövőjét továbbra is a békés egymás mellett élésben és az együttműködésben, nem pedig szembenállásban és ellenségeskedésben látja. Természetesen ugyanilyen ímegközelítést várunk a Német Szövetségi Köztársaságtól is - mondotta. A megbeszélések várható témáiról szólva hangoztatta, hogy a fő figyelmet napjaink legal apvetőbb kérdésére, vagyis arra kívánják fordítani, miként lehet megakadályozni a nukleáris fegyverkezési versenyt, és szilárdabbá tenni az európai békét. Mi úgy véljük, hogy ennek a feladatnak a megoldására kell irányulnia az összes európai állam erőfeszítéseinek — jelentette ki Gromiko. A rakéták kérdésében az NSZK és a Szovjetunió álláspontja jélenleg még jelentősen eltér egymástól. Legutóbbi javaslataiban a szovjet vezetés lehetségesnek nevezte közép- hatótávolságú rakétáinak olyan szintre való csökkentését, amely megfelelne Nagy-Britannia és Franciaország rakétaerői együttes nagyságának. Ennek fejében a Szovjetunió azt várja a NA- TO-tól, hogy mondjon le az 572 amerikai közép-hatótávolságú fegyver tervezett nyugat-európai telepítéséről. Gensdherrel való találkozója után a szovjet diplomácia vezetője udvariassági látogatást tett Karl Carstens nyugatnémet államfőn ál. A szovjet-nyugatnémet tárgyalások legfontosabb témájához szólt hozzá egy újabb nyilatkozattal az SPD kancellárjelöltje Is. Munkásőregység-gyülés Pakson Pakson, a Munkás Művelődési Központban tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlését a Takács Györgyről átnevezett műn- kásőrszázad. Az ünnepi eseményen nagy számban vettek részt a hozzátartozók, családtagok is. Pataki György, az egység parancsnoka tett jelentést Rigócz- 'ky Istvánnak, a paksi városi-járási pártbizottság első titkárának, majd a Himnusz hangzott el. Adorján Ferenc, a pártbizottság munkatársa mint az egységgyűlés enöke köszöntötte a munkásőröket, családtagjaikat, a meghívott vendégeket, köztük dr. Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Faragó Eleket, az országos parancsnokság osztályvezetőjét, Tatár Lajos megyei parancsnokot. A paksi munkásőrszázad elmúlt évi munkáját Pataki György egységparancsnok értékelte. Bevezetőként ismertette a nemzetközi helyzet alakulását, belpolitikai körülményeinket, gazdasági helyzetünket. Megállapította: a gazdasági eredményeknek részesei a munkásőrök is, akik az ipart, a mező- gazdasági üzemekben egyaránt példamutató szorgalommal dolgoztak, és a kiképzési, a szolgálati feladatok követelményeinek is eleget tettek. A foglalkozásokon a megjelenés aránya (Folytatás a 2. oldalon.) Marjai József Moszkvában Marjai József miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-iképviselője vasárnap délután Moszkvába érkezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 105. ülésére. Mórjai Józsefet a repülőtéren Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST-kép- viselője fogadta. A végrehajtó bizottság ülése kedden délelőtt kezdődik a szovjet fővárosban. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepel az egyes termelési ágazatok fejlesztésének együttes tervezése terén szerzett tapasztalatok áttekintése. Tanácskoznak az energia, fűtőanyag, nyersanyag hosszú távú célprogram végrehajtásának menetéről. Tárgyalnak a KGST egyesített energia- rendszerének kérdéseiről. Tájékoztatást hallgatnak meg a gépipari és elektronikai együttműködés kiemelt területein a korábban hozott határozatok végrehajtásának menetéről, a közlekedés hosszú távú célprogramjában és a tervkoordináció közlékedési fejezetében előirányzott feladatók tejesítéséről. Megvizsgálják a tagországok által egymásnak „szállított gépek, berendezések és járművek, a tartalékalkatrész-ellátá- sának javításával összefüggő teendőket. A végrehajtó bizottság több mást témát is tárgyal. Ekrü, fehér és lila ■ ffőnét e Közel kétszázan dolgoznak a fonalki'készítő gyár bátaszéki 1- es számú cérnázó gyáregységében. A község határában lévő üzemben különböző minőségű fonalakat készítenék, az alapanyagot ehhez a Pamutipari Vállalattól, a Hazai Fésűsfonótól, valamint a Bajai Finom- posztógyárból kapják. Az elmúlt év utolsó hónapjában kísérleti gyártás volt az üzemben: az eddigi sima fonalak mellett most hurkolt bukléfonal gyártásához fogtak. A „Lotti" fantázianevű bükié többféle alapanyagból készülhet, lehet pamut, gyapjú, vagy 100 százalékos műszál is. A kísérlet bevált, decemberben már 2,5 tonnát szállítottak a debreceni megrendelőnek. Az év első negyedében ebből a fonalból 10 tonnát készítenék, és szállítják a gyárakba, ahol szép, kellemes tapintású anyagot szőnek és kötnek a Bátaszéken előállított fonalból. A hurkolt bukléfonal neve: Lotti Tóth Mária már az új fonallal dolgozik Tervek a tervezésről
