Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

2 Képújság 1983. január 3. Munkához látnak az új lengyel szakszervezetek putja: korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi, .tórgyolá'sok két for­dulója utóm a szovjet fél szük­ségesnek tartja a nyilvánosság elé tárni a tárgyalásokon kiala­kult helyzetet. Szükségesnek tártja ezit többek között azért, mert aimerikái politikai szemé­lyiségek nyilvános fellépéseiben, például Reagan elnök novem­ber 22-1 beszédében kísérletek történtek a szovjet javaslatok elferdítésére. Márpedig a nyil­vánosságnak joga van tudni az igazságot — álltapíitja meg a szerkesztőségi cikk. Vegyük az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Erről az elvről a felek még a SALT I. és a SALT II. tárgyalásokon állapodtak meg. Ez az elv objektiven tükrözi azt a nyilvánvaló tényt, hogy a tár­gyaló felék egyike sem köt olyan megállapodást, amely sértené saját biztonságát. Éppen ezért a hadászati fegyverekről szóló tárgyalások felújításának kezde­tétől a szovjet fél arra töreke­dett, hogy a tárgyalások me­netét a kölcsönösen elfogad­ható megállapodás előkészíté­sének medrébe terelje, és hogy a megkötendő megállapodás minden körülmények között és teljes mértékben biztosítsa en­nek az elvnek az érvényesülését. A megállapodás eleget kell, hogy tegyen annak a követel­ménynek, hogy növelje a felek biztonságát, jóval alacsonyabb szinten őrizze meg a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között kialakult paritást — amit már a SALT-II. is megállapított és omi a jelenlegi körülmények közötti a béke fenntartásának legfőbb tényezője. Egészen másképpen szemléli mindezt a jelenlegi amerikai vezetés. Mint ismeretes, az el­nökválasztás után az új ameri­kai megközelítés kidolgozásá­nak ürügyén az Egyesült Álla­mok sokáig húzta az időt, hogy kitérjen a hadászati fegyverek­ről szóló tárgyalások felújításá­ra vonatkozó javaslataink elől. Ma már világos, hogy ez alatt a másfél év alatt az Egyesült Államok arra fordította erőfe­szítéseit, hogy a SALT-II meg­állapodás ellen kibontakozta­tott rágalomkapmány mögé bújva lázas ütemben valósítsa meg az amerikai hadászati fegyverek növelésének erőltetett programját. Mindez lényegében előre meghatározta az Egyesült Álla­mok tárgyalási pozícióit, ame­lyeket Reagan elnök oly hang­zatosán ismertetett tavaly má­jus 9-i beszédében. Az Egyesült Államok javaslataival nyíltan azt a célt követi, hogy felszá­molja a hadászati egyensúlyt és előnyöket biztosítson a ma­ga számára. Ez a magyarázata annak, miért utasítja el kitar­tóan az Egyesült Államok, hogy a tárgyalások alapelvei az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság legyenek. AZ IGAZSÁGOS megállapo­dás kidolgozása érdekében a szovjet fél olyan javaslatot ter­jesztett elő, amely valamennyi hadászati fegyverfajta korláto­zását és csökkentését előirá­nyozza, s nem csak egyes, ön­kényesen kiválasztott típusokét. Struktúráját tekintve ugyanis a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok nukleáris hadászati ere­je lényegesen eltér egymástól. Ez az eltérő katonapolitikai megfontolások alapján történő fejlesztés, az eltérő földrajzi és stratégiai helyzet, az eltérő technológiák alkalmazásának stb. következménye. Ennek ered­ményeképpen a Szovjetunió ha­dászati potenciáljának 70 szá­zaléka (a robbanófejekben szá­mítva) szárazföldi telepítésű in­terkontinentális ballisztikus ra­kétákból áll, míg az Egyesült Államok hadászati potenciáljá­nak több mint 80 százalékát tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták és nehéz­bombázók alkotják. Kölcsönö­sen elfogadható megállapodás keresése csak úgy képzelhető el, ha valamennyi hadászati fegyverfajtát és a stratégiai helyzetet meghatározó vala­mennyi tényezőt figyelembe vesszük. A Szovjetunió a maga részé­ről azt javasolja, hogy 1990-ig fokozatosan csökkentsék az in­terkontinentális ballisztikus ra­kéták és a tengeralattjáróról in­dítható ballisztikus rakéták in­dítóállásait, valamint a ne­hézbombázók számát olyan szintre, hogy mindkét fél 1800 egységgel rendelkezzék, azaz 25 százalékkal csökkentsék e fegyverek számának plafonját, ahogyan azt a SALT— II. meg­állapodás is előírja. Egyenlő, közös megállapodásban rögzí­tett szintre csökkentenék a hor­dozóeszközökön elhelyezett nuk­leáris töltetek számát is. Ez két­ségkívül hatalmas és radikális lépést jelente a nukleáris szembenállás enyhítésének és a háborús veszély elhárításának útján. Elvi jelentőségű, hogy e megállapodás végrehajtása so­rán a csökkentések valamennyi szakaszában a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos helyzetben lenne biztonságát tekintve és megmaradna hadá­szati téren közöttük a paritás. A FENTI javaslatban a Szovjet­unió figyelembe veszi az Egyesült Államok rendelkezésé­re álló előretolt állomásoztatá- sú nukleáris eszközöket is, ame­lyek a Szovjetunió és a szövet­ségesei határainak közvetlen közelében helyezkednek el. A Szovjetunió számára ezek ha­dászati rendeltetésű fegyverek, mivel őket semmi nem ellensú­lyozza szovjet részről (a Szov­jetunió nem rendelkezik hasonló fegyverekkel az Egyesült Álla­mok területének közelében). Ép­pen ezért a szárazföldi telepíté­sű interkontinentális ballisztikus rakéták,' a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták és a nehézbombázók számának csökkentésekor az előretolt ál- lomásoztatású amerikai nukleá­ris eszközök aránya a hadászati egyensúlyban folyamatosan nö­vekedne. A Szovjetunió javas­latai ezért feltételezik, hogy a hadászati nukleáris erők kölcsö­nös csökkentésekor az Egyesült Államok nem fogja növelni más olyan nukleáris eszközeit, ame­lyek képesek elérni a Szovjet­unió területén levő objetkumo- kat. Ellenkező esetben az Egyesült Államoknak lehetősé­ge nyílna az eljövendő megál­lapodás alapjainak kijátszására. A szovjet javaslatok nem kor­látozódnak a hordozóeszközök és a nukleáris töltetek számá­nak csökkentésére, hanem arra irányulnak, hogy a hadászati fegyverek minőségi korlátozá­sának útján is sikerüljön előre­lépést elérni. A Szovjetunió ezért javasolja néhány új típusú nukleáris fegyver betiltását, töb­bek között mindenfajta telepíté­sű, hatszáz kilométernél na­gyobb hatótávolságú szárnyas­rakétáét. A Szovjetunió fellép azért, hogy korlátozzák a már meglevő nukleáris fegyvereknek a megállapodásokban rögzített paramétereken túli fejlesztését. A Szovjetunió egy sor olyan ja­vaslatot terjesztett elő, amely a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti hadászati stabili­tás erősítését és a két ország közötti bizalom elmélyítését szol­gálja. AZ AMERIKAI fél nem haj­landó hasonlóan átfogó módon megközelíteni a kérdéskört. Mindenekelőtt azt állítja, hogy előbb a ballisztikus rakéták csökkentését kell megkezdeni, a többi fegyvertípuséhoz pedig csak ezután kell hozzálátni. Az az ámerikai javaslat, hogy a felek 850 egységre csökkent­sék ballisztikus rakétáik számát, első pillantásra úgy tűnik, hogy. jelentős csökkentést jelent és figyelembe veszi az egyenlőség elvét is. Valójában azonban a Szovjetuniónak kétszer annyira kellene csökkentenie ballisztikus rakétáinak számát, mint az Egyesült Államoknak. A ballisztikus rakétákon kí­vül» az Egyesült Államok több mint 550 nehézbombázóval is rendelkezik - ezek számának csökkentését az első szakaszra vonatkozó amerikai javaslatok nem irányozzák elő —, miköz­ben a Szovjetunió sokkal keve­sebb ilyen fegyverrel rendelke­zik. A javaslat végrehajtásának eredményeként megközelítőleg 1400 hadászati hordozóeszköz maradna meg amerikai olda­lon, a szovjet fél pedig másfél­szer kevesebb ilyen eszközzel rendelkezne. A hordozóeszközö­kön elhelyezett nukleáris tölte­teket tekintve az Egyesült Álla­mok majd háromszoros fölényt érne el. Hogy az amerikai megközelí­tés mennyire összeegyeztethe­tetlen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvével, az különösen világosan nyilvánul meg abban, hogyan értékeli az amerikai fél a szovjet interkon­tinentális ballisztikus rakéták kérdését. Amennyiben az ame­rikai javaslatokat teljes egészé­ben elfogadnánk, a Szovjetunió kénytelen lenne leszerelni ilyen rakétáinak 90 százalékát, noha ezek a Szovjetunió hadászati védelmi képességének alapját alkotják. Az amerikai terv tu­lajdonképpeni célja így vagy úgy a Szovjetunió védelmi po­tenciáljának gyengítése. Világos, hogy az amerikai megközelítés nem a kölcsönösen elfogadható megegyezéshez ve­zető útat tartja szem előtt — a ..csökkentésekről" szóló amerikai javaslat a Szovjetunió egyoldalú lészerelésére irányul és ezzel egyben az amerikai hadászati fölény megszerzését szolgálja. Igen nagy eltérések mutat­koznak a két fél között a hadá­szati fegyverkezési hajsza kor­látozásának rendkívül jelentős kérdésében is. Miközben a Szovjetunió konk­rét, közös lépéseket javasol, hogy a most folyó tárgyalások keretében megállapodás szüles­sék a fegyverkezési hajsza va­lamennyi lehetséges csatornájá­nak betömésére mind mennyi­ségi, mind pedig minőségi té­ren, addig az amerikai megkö­zelítés hosszú évekre előre prog­ramozza ezt a fegyverkezési haj­szát, mégpedig olyan területe­ken, amelyeken az Egyesült Ál­lamok fölény megszerzésében reménykedik. Példa erre az, hogy az Egye­sült Államok elutasította a min­denfajta állomásoztotású, nagy h a tótá volsá q ú szám ya s rakéta k telepítésének betiltására vonat­kozó szovjet javaslatot. Ez annyit tesz, hogy az Egyesült Államok a ballisztikus rakétákon lévő robbanótöltetek számának csök­kentését a nukleáris töltetekkel ellátott, naav hatótávolságú szárnyaisrakéták tömeqes telepí­tésével igyekszik pótolni. Hiszen a közzétett adatok szerint az Eqyesült Államok csuoán nehéz­bombázókon 4000 ilyen rakétát szándékozik elhelyezni. Ez egy­általán nem csökkentést, hanem éop ellenikezőleo, a hadászati hordozóeszközökön elhelyezett nukleáris töltetek számának je­lentős fokozását jeleníti. ÉRDEMES itt emlékeztetni arra is. hoav Washinoton eqyéb qyakorlaíi léoéseket is tesz a feavverkezési hajsza úiabb for­dulójának megindítására. Foly­tatja, sőt fokozza hadászati po­tenciáljának növelését, különö­sen az MX- és a Trident—2 ra- . kéták fejlesztésével és telepíté­sével. Ezek a rakéták nagyszá­mú robbamótöltettel, nagy roh- hanóerővel rendelkeznek, az ed. dlai ilyen fegyvereknél ponto­sabbak, és az amerikaiak saját bevallása szerint az első csapás mérésére szolgáló fegyverek. Ezért utasította el az Egyesült Államok az Ohio típusú ten­gere latija rák fejlesztésének, épí­tésének, valamiint az ezekkel analóg szovjet tengeralattjárók építésének és fejlesztésének korlátozására irányuló szovjet javaslatot. Szükségtelen megismételni, hogy az erőfölény megszerzésére irányuló amerikai javasltatok elégtelenek. Nem helytálló, áréi­kor Washington katonai erőfe­szítéseinek igazolására azt ál­lítja, hogy „lemaradt” a Szov­jetuniótól — ugyanis nincs ilyen „lemaradás". Az pedig, hogy az Egyesült Államok új fegy­verzetre ndszerei, például az MX-raikélák célja „a tárgyalá­sok sikerének elősegítése" — téljesen komolytalan állítás. Áz Egyesült Állomok azonban ezúttal sem a feszültség csök­kentésére, hanem növelésére törekszik, hogy azáltal is köny- nyebb legyen fenyegetőznie és rákényszerítenie akaratát má­sokra. Ez nem konstruktív, önző szem lélet. A GENFI tárgyalások mene­te és az amerikai kormányzat tevékenysége azt mutatja, hogy Washington inkább szeretné fenntartani azt a zsákutca-hely­zetet, .amelyben a tárgyalások jelenleg vannak, semmint konst­ruktív módon előmozdítani a megbeszéléseket. Ez összefügg azzal is, hogy Washington a jelek szerint mindenáron szeretné „újra­fegyverezni" Nyugat-Európát saját közép-hatótávolságú nuk­leáris rakétáival. Világos az is, hogy a tár­gyalásokon való előrelépés akadályozása elősegítené az MX-rakáték „sűrű telepítésére” vonatkozó, nemrégiben nyilvá­nosságra került amerikai terv megvalósítását, noha ez ellent­mond annak a kötelezettség­nek, amelyet a felek a SALT-I. és a SALT-II. szerződésekben vállaltak és amely szerint nem építenek további stacionárius kilövőállásokat — azaz silókat — interkontinentális ballisztikus rakéták számára. Az amerikai fél a tárgyalá­sokon nem óhajtotta megvizs­gálni azt a Szovjetunió által előterjesztett javaslatot, amely sűrített formában tartalmazza azokat a tételeket, amelyek a létrehozandó megállapodás vázát alkothatnák. Pedig ha a felek megállapodásra jutnának ennek a dokumentumnak a kérdésében, ez jelentősen meg­könnyítené a végső megálla­podás előkészítésének munká­ját a küldöttségek számára. To­vábbra is tagadó választ ad az amerikai fél arra a szovjet ja­vaslatra is, hogy a jelenlegi szinten fagyasszák be a hadá­szati rendeltetésű fegyverzetet, szüntessék be a mennyiségi és minőségi fejlesztésükre irányu­ló folyamatot és ezzel teremt­senek az eddiginél kedvezőbb feltételeket a megállapodás eléréséhez, teremtsék meg a tényleges leszerelésre irányuló intézkedések előfeltételeit. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából mondott ünnepi be­szédében világosan értésre ad­ta: „A fegyverkezés további fokozásának programjai a Szovjetuniót nem kényszeríthe­tik arra, hogy egyoldalú en­gedményeket tegyen. Az ame­rikai kihívásra kénytelenek le­szünk saját megfelelő fegyver­zetrendszereink kifejlesztésével válaszolni: az amerikai MX- rakétákkal analóg saját raké­táinkat, az amerikai nagy ha­tótávolságú szárnyasrokétákkal saját hasonló rakétáinkat szem­beállítani, amelyekkel a kísér­letek egyébként már folynak." A KÉRDÉS most az, vajon hajlandó-e az anverikai fél a megállapoláshoz vezető útra lépni. „Jó lenne azt remélni, hogy az Egyesült Államok erre az igazságos, konstruktív ál­láspontra adott válaszában jó szándékról tesz tanúbizonysá­got. Ez elősegítené a siker el­érését a tárgyalásokon” — idé­zi befejezésül ismét Jurij And- ropovot az SZKP Központi Bi­zottságának lapja. Az új év egyik jelentős bel­politikai fejleményeként Len­gyelországban január 3-án, az első munkanapon megkezdik tevékenységűiket az eddig be­jegyzett rpunkahelyi szakszerve­zetek. Jelenleg mintegy két és fél ezer vállalatnál alakultak meg, de számuk nyilván növe­kedni fog, hiszen a vajdasági bíróságokhoz a szakszervezeti törvény elfogadása, vagyis ok­tóber eleje óta összesen már mintegy négyezer bejegyzési ké­relem érkezett. Ezenkívül a szak­szervezetalakításra jogosult munkahelyek több mirvt felében léteznek már az úgynevezett kezdeményező csoportok. A dolgozók jelentős része egyelőre továbbra is tartózkodó magatar­tást tanúsít az új szakszerveze­tekkel szemben. Konfliktusok esetén a bejegy­zett szakszervezet megbeszélé­Szergej Ivanov Antonov, a Balkan Légitársaság római iro­dájának képviselője egyérteb mű alibijét bizonyította vala­mennyi tanú a csütörtökön éj­szaka befejeződött kihallgatá­sok során. Vagyis cáfolták Ali Agcának, a pápa ellen elkö­vetett merénylet tettesének azt az állítását, hogy 1981. május 23-án, a merénylet helyszínén együtt volt a bolgár tisztvise­lővel. A csütörtökön kezdődött ki­hallgatás folyamán hét tanút hallgatott meg a vizsgálóbíró. PANORÁMA VARSÓ December 30-án, éjfélkor a Lengyel Népköztársaság egész területén felfüggesztették a szükségállapotot - jelentette a varsói rádió. Megszűntek a táv­közlési és postai forgalomban eddig érvényes korlátozások, így a többi között ismét üzem­be helyezték az automata nem­zetközi telefon- és telexhálóza­tot. HELSINKI Kalevi Sorsa finn kormány­főnek sikerült gyorsan megol­dania a szerdán kirobbant kor­mányválságot. A balközép koa­lícióból kivált Finn Népi De-- mokratikus Szövetség (FNDSZ) három minisztere és egy függet­len miniszter helyett három szo­ciáldemokrata és egy 'liberális néppárti politikus lett a kor­mány tagja. Az új koalíció 103— 97 arányú többséggel rendelke­zik a parlamentben. CONAKRY ' " Csao Ce-jang, a kínai állam­tanács elnöke (miniszterelnök) Guineában tett háromnapos lá­togatása hozzájárult a két or­szág kapcsolatainak erősítésé­hez és lehetőséget teremtett az afrikai országnak szóló kínai seket kezd a vállalatvezetéssel, ezt békéltető eljárás követi, vé­gül, ha szükséges, <T vitatott ügy társadalmi döntőbíróság elé kerül. Ha minden közvetítő el­járás eredménytelen marad, ak­kor plvileg sor kerülhet sztrájk­ra is, de kizárólag a szakszer­vezeti törvény előírásainak meg­felelően. A munkabeszüntetés lehetősége egyelőre kizárt, a törvény <szferint ugyanis a sztrájk­hoz a szakszervezetek felettes szerveinek ís hozzá kell járul­niuk, márpedig ezek csak ez­után jönnek létre. A minisztertanács rendelete értelmében a bejegyzett, és a törvényeknek megfelelően mű­ködő munkahelyi szakszerveze­teknek joguk lesz orra, hogy át­vegyék az adott üzemben, vál­lalatnál korábban működött szakszervezetek teljes vagyonát. A tanúk - Antonov munkatár­sai, repülőtéri alkalmazottak, technikusok, tisztviselők, tehát mindazok, akikkel a Balkan Légitársaság képviselője hiva­talos kapcsolatban volt a kri­tikus napon és időpontban — egybehangzóan cáfolták Agca állítását és megerősítették An­tonov alibijét, melyet a véde­lem kezdettől hangoztatott. Sőt, a tanúvallomásokból az is kitűnt, hogy Agca a merényle­tet megelőző napokban sem találkozhatott a megvádolt bol­gár tisztviselővel. műszaki segítségnyújtás felújítá­sára - vélik megfigyelők a két ország vezetőinek tárgyalásait értékelve. Csao Ce-jang afrikai kőrútjának következő állomásá­ra, Gabonba utazott. BEJRÚT Véres harcokkal kezdődött az új év Libanonban. Szombaton 35 halottja és nagyon sok se­besültje volt az észak-libanoni Tripoliban kiújult tüzérségi összecsapásoknak, amelyekben az egymással rivalizáló helyi mohamedán vallási-politikai szervezetek vettek részt. A tűz- párbajok kiújulásáról érkeztek hírek a Bejrúttól keletre, délke­letre fekvő hegyvidékről is, ahol a falangista milíciák és a Ha­ladó Szocialista Pqrt drúz tag­jai állnak szemben egymással. A libanoni ellenállás harcosai Bejrúttól délre támadást hajtot­tak végre egy izraeli katonai jármű ellen, és két izraeli ka­tonát megsebesítettek. PÁRIZS Korzika szigetén terrorista ak­ciókkal kezdődött az új év. A vasárnapra virradó éjszaka négy robbantásos merényletet követ­tek el különböző épületek és egy gyógyszertár ellen; az utóbbi tulajdonosa nem volt hajlandó megfizetni azt a „for- rc|dalmi adót", amelyet az FLNC nevű szeparatista szervezet kö­vetelt tőle. A Pravda a hadászati fegyverkorlátozási tárgyalásokról A kiút a zs egyenlőség és egyenlő biztonság A hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások és az ezekről a fegyverekről szóló megállapodás megváltoztathatatlan alapelvei a paritás, az egyenlőség és az egyenlő biztonság. Ezek figyelembevételével terjesztette elő konkrét javaslatait a tárgyalásokon a Szovjetunió. Ha Wa­shingtonban bárki is azt reméli, hogy ezzel kapcsolatban egy­oldalúan katonai fölényre tehet szert a Szovjetunióval szem­ben, az téved: a Szovjetunió nem engedi meg az események ilyen fordulatát — hangsúlyozza vasárnapi szerkesztőségi cik­kében a Pravda. AZ SZKP KB lapja megálla- A hadászati fegyverek Ingyenkonyha Detroitban Az amerikai Detroit város az év utolsó napján ingyenkony­hát nyitott a munkanélküliek és a hajléktalanok számára. Az egyre nagyobb számú rászoruló közt zömmel a négerek vol­tak, akik igénybe vették a szilveszteri ajándékul osztott me­leg ételt. (Telefotó) A tanúk igazolták Antonov alibijét

Next

/
Thumbnails
Contents