Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1982. december 11. A nagyközségi párt-vb tárgyalta A lakosság közéleti aktivitása Fad don Több hónapos felmérő, elemző munka után került napirendre Faddon a nagyközségi pártvégrehajtó bizottság ülésén a keresőkorú lakosság közéleti, politikai aktivitása helyzetének megvitatása. A végrehajtó bizottság abból indult ki, hogy napjainkban számos tényező indokolja a közéleti, politikai tevékenység színvonalának emelését, minél több dolgozó bevonását a közösségi munkába. Ezért fontos tudni azt, hogy mi erről a lakosság véleménye, egyáltalán, hogyan látják a közéleti tevékenység fontosságát, a maguk munkáját, mit várnak el másoktól, de főként a párt- és tanácsszervektől. A kétszáz — több tucatnyi kérdést tartalmazó — felmérő lapból százhatvanöt érkezett vissza kitöltve a pártbizottsághoz. A válaszadók összetétele nagyjából tükrözte a keresőképes lakosság nem, kor, iskolai végzettség, foglalkozás, munkahely szerinti összetételét, így a válaszokból reális következtetéseket lehet levonni. A megkérdezettek zöme — több mint négyötöde — heh'ben, 19 százaléka pedig vidéken dolgozik, eljáróingázó. Várható volt, ám nem ily mértékben, hogy ez utóbbiak nem vállalnak semmi részt a lakóterületi közéletben. Ugyanis ilyen választ adott a megkérdezett ingázók 90 százaléka. A párt- és tömegszervezeteknek kellene megtalálni a módját. hogy ezen változtassanak. A többség azonban fontosnak tartja a közéleti-politikai tevékenységet. Persze, itt is változó a kéo. attól függően, hogy mit tekintünk közéleti munkának. politizálásnak. Alacsonyabb az arány, ha társadalmi funkció vállalásáról van szó, magasabb, ha egy-egy község- feilesztési, főleg a szőkébb lakóterületet érintő társadalmi munkáról. Természetesen, ami az előbbit illeti, nem tölthet be mindenki — nincs is szükség arra, hogy betöltsön — társadalmi tisztséget, ám elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek jelentékeny hányada a háztóii elfoglaltságra való tekintettel nem vállalna akkor sem ilyet, ha megbíznák. Az utóbbival kapcsolatban, a megkérdezettek kilenctizedé vagy anyagiakkal (500-tól 5000 forintig) vaay társadalmi mukával, vagy akár mindkettővel hajlandó közreműködni. A megkérdezettek közel fele úgy ítélte meg, hogy politikai kérdésekkel minden embernek foglalkoznia kell, mert az része a korszerű műveltségnek, további 2ó százalék azzal indokolta, hogy az ember csak így tud eligazodni a hazai és külföldi eseményekben ... Mindössze tíz százalék azoknak a köre, akik politikai kérdésekben közömbösek. Más oldalról mutatja a képet ama kérdés — illetve a kérdésre adott válasz —, hogy a keresőképes korú lakosság mit ítél meg politikai tevékenységnek. A „rangsorban" első helyre a politikai demonstrációk kerültek, majd csak a második „helyet" foglalja el az a vélemény, miszerint politikai tevékenység a munkahelyi feladatok maradéktalan teljesítése, ezt követik a társadalmi munkafelajánlások. illetve a községfejlesztéshez való anyagi hozzájárulás. Kisebb arányban szerepel a szocialista demokrácia és a munkásmozgalomban való aktív részvétel. — A válaszok tekintélyes részéből az tükröződik, hogy megfogalmazóik valamiféle „misztikumot" látnak a politikában, nem azt, ami a lényege: minden kérdés, minden ügy politikai, ha a fejlett szocialista társadalom felépítése oldaláról vizsgáljuk. Egy másik kérdéscsoportnál a túlnyomó többség a legfontosabb politikai tennivalóknak a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását, abból az üzemükre, munkahelyükre háruló feladatok jó elvégzését tartotta. így például a termelő munka területén a munkaidő teljes kihasználását, a becsületes és jobb munkavégzést, a munkafegyelem javítását, a végzett munka alapján történő megítélés erősítését, az anyaggal, energiával való takarékosságot, a munkavégzés feltételeinek biztosítását a vezetők részéről. Ehhez párosulva igényként jelentkezik többek között a jó munkahelyi légkör, egymás segítése, az üzemi demokrácia erősítése, a termelés qondiairól őszinte, pontos tájékoztatás, a szociális ellátás javítása, a dolgozók és a vezetők közti munkakapcsolat erősítése. A kérdések tekintélyes része a helyi, a községi politikára vonatkozik. A megkérdezettek túlnyomó többsége ismeri választókörzete tanácstagját, rendszeres a. kapcsolata 21 százaléknak, esetenkénti 30 százaléknak, ismeri, de kapcsolata nincs 20 százaléknak, a többi nem ismeri. Javaslatként írták le, hoqv a tanácstagok jobban képviseliék körzetüket, a megbízatásukkal összefüaaő feladatokkal többet törődienek. a tanácstagi beszámolókat komolyabban veqvék. Építsenek ki szoros kapcsolatot választóikkal. A falugyűlések jelenlegi rendszerét a megkérdezettek több mint fele jónak értékelte, 30 százalék szerint csak részben tölti be funkcióját, 10 százalék nincs megelégedve. Célszerűnek látszik — vonta le a következtetést a vb —, hogy finomítsák a falugyűlések rendszerét, rövid vitaindító után több lehetőséget kapjanak a résztvevők véleményük elmondására. Kisebb kollektívákban - munkahelyeken, különböző rétegek körében v- kerüljenek megbeszélésre a lakosságot érintő kérdések. Néhányon jelezték, hogy a lakossági észrevételeket, javaslatokat nem követi sem válasz, sem intézkedés. Ezen változtatni szükséges. „Rangsorolták" a megkérdezettek a községfejlesztési feladatokat. Első „helyre” a gyermekintézmény-hálózat fejlesztése került, a másodikra az egészségügyi ellátás javítása (gyermekorvosi rendelő), majd a kereskedelmi, szolgáltató hálózat fejlesztése, szilárd útburkolat, parkok, játszóterek, sportlétesítmények építése, a lakásépítés nagyobb mértékű segítése, a közműhálózat bővítésének gyorsítása. Mindezekben szívesen vállalnak anyagi hozzájárulást, vaqy társadalmi munkát is. Sokan tartják lényeges tennivalónak az ifjúság szocialista hazafiságra való következetesebb nevelését, az emberi kapcsolatok javítását, a társadalmi és politikai rendezvények színvonalának emelését, a gyorsabb és udvariasabb ügyintézést, valamint községpolitikai kérdésekről reális, őszinte tájékoztatást. Mindezekben az előrelépés kedvezően hatna a lakosság közéleti aktivitására is. Állást foglalt a végrehajtó bizottság, hogy a nagyközségi tanács - ez évhez hasonlóan - minden év elején készítsen az aktuális feladatok megoldását segítő társadalmi munkatervet. Ez tartalmazza a közreműködést igénylő szükségleteket, a lakosság es a munkahelyek lehetséges vállalásait. A tervet széles körben ismertetni kell. Célszerű a társadalmi munka éves értékelésének és elismerésének kialakítása. A pártszervezetek, tömegszervezetek és mozgalmak, a tanácsi és mun- munkahelyi fórumokon rendszeresen kapjon helyet a közéleti, politikai tevékenység melletti agitációs és propaganda munka. A HNF községi bizottsága keresse és alakítsa ki az ingázó dolgozók minél eredményesebb bevonását a közösségi feladatok megoldásába. A pártszervezetek - működési területükön - fordítsanak naqyobb figyelmet a munkahelyi demokrácia erősítésére. J. J. Évi kétezerötszáz lakáshoz Lakossági igényeket elégit ki a Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyárában gyártott E-jelű (előfeszített vasbeton) födémgerenda. Kétezerötszáz lakáshoz elegendő készül évente. Termékeiket a gyár területére kihelyezett tüzéptelep közreműködésével is értékesítik. HÉTRŐL HÍRRŐL December 4.: Hírt adtunk arról, hogy december 3-án Baranya. Somogy és Tolna megye gazdaságpolitikával, mezőgazdasággal foglalkozó szakemberei tanácskoztak Szek- szárdon. Megállapították - többek között -, hogy megyénk gabonatermesztésben az idén országosan is kimagasló eredményeket ért el. December 5.; ötmillió forint értékű rusztikus asztalok szállítására kötött üzletet egy holland kereskedővel a Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet. December 7.: Az apróhirdetésekben egy pályázati felhívást közöltünk boltvezető-helyettesi állásra. Tehát kezdenek fújdogálni az új szelek a vezetőkiválasztásban. December 8.: Bizony baj van a tv-vételi lehetőségekkel. Eddig se tapsolhattunk a minőségnek, Csávoly belépte rontott a helyzeten. Legfeljebb az vigasztal, hogy némely műsorokat jobb, ha nem is látunk. December 9.: Farkast lőttek a Bükkben. Hadd kajánkodjak egy kicsit. Eddig még minden évben megírtuk, hogy farkast láttak itt, farkast láttak ott, aztán kiderült, hogy a népnyelven farkaskutyának nevezett állatról van szó. És most? Én elhiszem, hogy farkas volt. A saját lapomnak csak hiszek. Utószavak a sajtónapról Alpári Gyula Kedden ünnepeltük Szekszárdon a magyar sdjtó napját. Erről tudósítottuk olvasóinkat, most csak annyit hadd tegyek hozzá, hogy számos üdvözlő táviratot is kaptunk egyetemlegesen és személyes üdvözleteket is valameny- nyien. Mit mondhatunk erre? Igyekszünk továbbra is megfelelni a bizalomnak és a jövőben még jobban végezni munkánkat. Felhasználom az alkalmat, hogy most egy olyan kommunista újságíró példaképünkre hivatkozzam, akiről ebben a minőségében ritkán szóltunk. Alpári Gyuláról van szó. 1882-ben született Dunaföldvárott és 1944-ben pusztította el a fasizmus ezt a ragyogó szellemű forradalmárt Sachsen hausen ben. Az ifjúmunkás-mozgalomba már 1902-ben bekapcsolódott, cikkeket írt a Népszavába. Röviresen az „Ifjúmunkás" munkatársa, majd 1911-ben a „Szociáldemokrata” című folyóirat szerkesztője. Ez időben megjelennek cikkei a baloldali szocialista Leipziger Volkszeitungban is, a háború alatt az azt elítélő írásai váltanak ki nagy visszhangot. Megalakulásakor csatlakozik a KMP-hez, a külföldi sajtótájékoztatás egyik irányitója. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigrációba kényszerül. Berlinben 1921-től 1932-ig az lnreporr-t (Internationale Presse Korrespondenz), Bázelban, Párizsban a Rundschau című lapot szerkeszti. Ez utóbbi helyen kommunista újság íróiskolát is szervezett. Versenyben maradni Lehet, lesz, akinek unalmas az ismétlés, mégis újólag utalunk ’rá. Továbblépni, de egyáltalán felszínen maradni a mai nehéz gazdasági viszonyok között, az iparban is, a mezőgazdaságban is csak úgy lehet, ha érzékenyek vagyunk a változásokra, ha gyorsan tudunk lépni, ha kell váltani. Legutóbb erre az MMG szekszárdi gyára mutatott példát. Korszerűsítették a feszmérö- hitelesítő berendezést és ezzel sikerült meg-, háromszorozniok a termelékenységet. De nemcsak a megháromszorozódásról van itt szó, hanem arról is, hogy párhuzamosan javult a minőség. De még ezzel sincs vége a folyamatnak, mert egyúttal fizikailag köny- nyebb lett a munka. Lám milyen szépen össze lehet hozni minden). Csak leleményesség, az új iránti érzék, a felszínen maradás igénye és határozott akarása kell hozzá. Képújság 3 HÉTRE HÍRRE Most ellenvethetné valaki, persze így kell. hogy legyen-. Igen, de egyelőre még nem mindenütt van úgy, mint az MMG-ben. Márpedig a gazdasági mozgás kényszerítő ereje mindenkiből kisajtolja - legyen az munkás vagy vezető - a többet és főleg a jobbat. (És mindjárt hadd tegyen hozzá, nem a fizikai erő „kisajtolásáról” van szó, hanem agytekervényeink megmozgatásáról). A versenyt bírni kell. Aki nem bírja... — no, de ez az írás nem arra való, hogy jósolgassunk emberekkel kapcsolatban. Tisztelet a hagyományoknak Már amelyik hagyomány tiszteletet érdemel. De most ne menjünk bele ennek taglalásába, maradjunk annál, hogy az elmúlt héten hat olyan írás jelent meg lapunkban — fényképekkel illusztrálva - amely régi szép, jó, esztétikus, esetleg műemlék épületek felújításáról szól. Formatervezett lámpák a hőgyészi művelődési ház folyosóján Ugyanakkor hírt adtunk öt vadonatúj építkezésről is. Szerintem az arány jó. Már csak azért is. mert ha egy épület régi, nem föltétlenül kell halálra ítélni. És nemcsak a műemlékeket nem kell - azokat többnyire úgysem hagyják -, hanem a még használható, szép, régi házakat, középületeket sem. Lehet, hogy néha a felújítás többe kerül, mint az újat épités, de nem mindig. Sőt. Hogy kényelmesebb az utóbbi megoldás - elhiszem, de a kényelmet néha föláldozhatjuk a szép, az olcsó, az ésszerű oltárán. Bemutattuk a szakályi tájházat. Nekem tetszik, de nehogy ez most valamiféle tájházte- remtő akciót eredményezzen, mert tájházra csak ott van szükség, ahol valami sajátosat, valami mást tud bemutatni. Ugyanazt, ami mindenütt megtalálható, még egyszer minek? És most egy nagyon szép átépítésről. Nemcsak a jelennek, hanem a jövő nemzedékek számára is készült a felújított hőgyészi művelődési ház. Mit telepítsünk? Kistermelők-kiskertek rovatunkban a szőlőtelepítéssel foglalkoztunk. Azt hiszem, sikerült hasznos tanácsokat adnunk azoknak, akik akár szórakozásból, akár a majdani haszon reményében kívánnak szőlőt telepíteni. Most megkértük a szakembert, egészítse ki írásunkat azzal, milyen fajták telepítését javasolja. Tóth Tihamér, a megyei tanács főkertésze szerint a szekszárdi történelmi borvidéken — de ez voltaképp érvényes a megye egész területére - elsősorban a kékszőlő telepítése az ajánlott. Mégpedig a következő fajták: Kékfrankos, Oportó, Cabernet, Merlot és Kék Zwei- gelt. A fehér borszőlőkből: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Chardonnay, Irsay Olivér és Tramini. A gyümölcsök közül az almát - mégpedig visszatérő értékesítési nehézségek miatt is — egyáltalán nem ajánlják. Ellenben ajánlatos az őszibarack és a meggy telepítése. LETENYEI GYÖRGY
