Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 291. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. december 11., szombat. A SZOT ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen az idei népgazdasági terv végrehajtásának tapaszta­latait és a jövő évi terv főbb vonásait, az előirányzatokhoz kapcsolódó szakszervezeti fel­adatokat vitatta meg. A tanács­kozáson részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Tervhiva­tal elnöke; ott volt Ballai Lász­ló, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának vezetője is. Földvári Aladár, a SZOT elnö­ke nyitotta meg az ülést, majd Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese, a napirend előadó­ja elemezte az idei munka ta­pasztalatait és a jövő évi terv előkészítésének, valóra váltá­sának legfontosabb gazdasági és szakszervezeti feladatait. Hangsúlyozta: a magyar dol­gozók szorgalmát és gazdaság­politikánk helyességét tanúsít­ja, hogy a népgazdaság az idén is — alapvetően a XII. pártkongresszus határozatával összhangban — tovább fejlődik. Legfőbb gazdaságpolitikai cél­jaink teljesítése nyilvánul meg abban, hogy javul a népgaz­daság egyensúlyi helyzete, ele­get teszünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek, és össz­társadalmi méretekben sikerült megőrizni az életszínvonalat. Megvalósulnak az életkörül­ményeket javító munkavédelmi, egészségügyi fejlesztések, s fel­épülnek az előirányzott laká­sok, tantermek, gyermekintéz­mények. Kitért arra, hogy az idén hozott néhány gazdasági és árintézkedés a lakosság egyes rétegeiben, főként a nyugdíjasok körében feszültsé­geket okozott. Az elért 1982. évi tervteljesí­tési eredményekkel - amelyek­hez sajátos eszközeikkel a szak- szervezetek is hozzájárultak - nem kell szégyenkeznünk nem­zetközi összehasonlításban sem. Gál László elmondotta, hogy a szakszervezetek aktív részt, köz­reműködést vállaltak a jövő évi tervek kidolgozásában is. Eb­ben a munkában különösen je­lentős volt a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanács­kozása, amelyen a terv minden fontos tényezőjéről véleményt cseréltek. (Folytatás a 2. oldalon.) Gazdaságpolitikai fórum Tengelicen A Tolna megyei termelőszö­vetkezetek termelési főmérnö­keinek továbbképzése pénteken ért véget a tengelici oktatási központban. A továbbképzés ötödik napján, pénteken, dr. Gyugyi János vezetésével gaz­daságpolitikai fórumot tartot­tak. A megyei pártbizottság tit­kárához huszonnyolc kérdést nyújtottak be. E kérdésekre rész­ben az élelmiszergazdasággal kapcsolatban lévő vállalatok és intézmények igazgatói adtak választ, néhány vitatott kérdés­ben a megyei titkár foglalt ál­lást. A pénteki fórumon a szö­vetkezetek elnökei is részt vet­tek. HÉTRŐL HÉTRE, A RUBIK-KOCKA HÍRRŐL HÍRRE NÉPSZERŰSÉGE (3. old.) (9. old.) A LAKOSSÁG KÖZÉLETI AKTIVITÁSA FADDON (3. old.) HILD-ÉRMES ÉPÍTÉSZEK, VAROSOK (7. old.) „ARANYBÁNYA" A BOGYISZLÓI ÜTŐN (7. old.) AZ EGÉSZSÉGÜGY FEJLŐDÉSE (8. old.) A CSODÁK CSODÁJA (8. old.) KODÁLY-KIÁLLÍTAS A BARTÔK- EMLÉKHAZBAN (11. old.) A HIPNÓZIS TITKAI NYOMÁBAN (12. old.) Ml KELL A JÁTÉKHOZ? (13. old.) A DRÂVA-CSOPORT TABELLAPARADÉJA (14. old.) EGY FESTMÉNY MÁSODIK ÉVE (4. old.) A BALESET (4. old.) DIFFERENCIÁLÓDÁS, DE MIÉRT? (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS BAKSAI ERVIN KÖZÚTI IGAZGATÓVAL (6. old.) VADÁSZ ENDRE KIÁLLÍTÁSÁRÓL (10. old.) AZ AFRIKAI KULTÚRÁK RENESZÁNSZA (11. old.) UTAK, KERESZTUTAK (11. old.) SZÁZÖTVENEZER KILOMÉTERES TÁVFŰTŐVEZETÉK (9. old.) A FELLEBBEZÉS (10. old.) Ifjúmunkásokról tanácskoztak A KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a munkás- fiatalok körében végzett KISZ-munkáról, s a feladatokról tanácskozott. Utoljára a testület hét évvel ezelőtt foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Azóta változtak a politikai, gaz­dasági feltételek, más lett egyes társadalmi csoportok egy­máshoz való viszonya, kedvezőtlenebbek lettek a gazdasági körülmények, de politikailag szabályozottabb, tudatosabb lett az ifjúsággal való foglalkozás. Köztudott, hogyha helyt akarunk állni a világban, telje­sítményünket az iparilag fejlett országokhoz is mérnünk kell. De a teljesítmény ebben az esetben mérhetővé csak akkor és csak úgy válik, ha jobb minőségű, az eddigieknél is megbízhatóbb termékek kerülnek ki a vállalatoktól, üze­mektől. Olyan termékek, amelyek keresettek, s így jó áron eladhatók, továbbá csak akkor érdemes a teljesítményt nö­velni, ha megtérül a felhasznált nyersanyag, energia és munka, s tisztes haszon is marad. Ez a program a munkás­ifjúság cselekvő részvételével, s a különböző generációk közös erőfeszítésével megvolósítható. Többek között a KISZ kötelessége az is, hogy ehhez a ifjúságnak mind több és több cselekvési lehetőséget teremtsen. A munkásifjúság ér­deke a jobb és fegyelmezettebb munka. A jó munkásnak, a jó szakembernek mindig is rangja volt. E rang megtar­tásához kíván segítséget nyújtani a KISZ, azzal például, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalomban a termelési vállalásokat állítják a mozgalmi munka középpontjába. A végzett munka értékelése az egyéni és közös teljesítmények alapján csak úgy lehet reális, ha a KISZ is fellép a for­mális vállalások ellen. Ha a tapasztalt hibákat és azok okait feltárják, s odafigyelnek a megszüntetésük érdekében tett javaslatokra. Ha az ifjúmunkásokról esik szó, nem feledkezhetünk meg a védnökségi mozgalomról, amelynek jellege igazodik je­len körülményeinkhez. Napjainkban elsősorban a korszerű­sítésre, a rekonstrukcióra, a karbantartásra, az új technoló­giák és termékek bevezetésére irányul egy-egy védnökség. De ezek a vállalások is csak akkor valósíthatók meg, ha azok igazodnak az adott KISZ-szervezetek erejéhez, a tag­ság szakmai felkészültségéhez, ha ezek a vállalások konk­rétak — így értékelhetők. A jövőben is folytatódnak az or­szágos beruházások felett vállalt védnökségek; most a gaz­daságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsíté­sét szolgáló kormányprogramban kitűzött célok megvalósí­tásában, valamint az anyaggazdálkodás és a hulladék- hasznosítás jobb módszereinek elterjesztésével segíthetnek a fiatalok. A fiatalok döntő többsége elfogadható élet- és munka- körülmények között él, munkával, erőfeszítéssel, összefogás­sal előbbre jut. De azért gondok is vannak, mert nem min­dig könnyű a pályakezdő, a családalapító fiatalok dolga. A KISZ a munkásfiatalok érdekeit csak úgy és csak akkor tudja képviselni, ha ismeri a munkásfiatalokat foglalkoz­tató kérdéseket, munkakörülményeiket, problémáikat. Bár­miféle javaslatot csak így lehet tenni. A munkássá válás folyamatában például a pályakezdés meghatározó. Sok szó esett már eddig is a munkahelyi ve­zetők, valamint a KISZ felelősségéről, de kár lenne meg­feledkezni a pályakezdők felelősségéről is, hiszen saját be­illeszkedésükért, hogy alkalmazkodjanak új munkahelyük rendjéhez, fegyelméhez, — a pályakezdők is tehetnek. Aki dolgozik - az boldoguljon! Ez az ország jól felfogott ér­deke, ez a fiatalok érdeke is. Ennek a lehetőségét, felté­teleit kell most már minél előbb, mindenütt megteremteni. Ennek érdekében tehet az eddigieknél is többet a KISZ. A szükséges munkaerő-átcsoportosítások előkészítése, elfo­gadtatása, a különböző döntések csak az érintett fiatalok helyzetének, körülményeinek, egyéni elképzeléseinek és el­várható erőfeszítéseinek gondos mérlegelésével lehet meg­alapozott. A KISZ-szervezetek álljanak ki azért, hogy a bé­reket és a munkából származó jövedelmeket a teljesítmény, a munka bonyolultsága, nehézségi foka és minősége diffe­renciálja. A fiatalok érdekeit határozottan képviselni ezen a területen is csak akkor lehet, ha a munkahelyek vezetői partnereknek tekintik a KISZ képviselőit, ha ezek a fiata­lok véleményt alkothatnak a bérezés, a jutalmazás kér­déseiről. Megalapozott véleményt alkotni ezekben a kér­désekben is csak felkészülten lehet. Hogy a KISZ-vezetőt a munkahelyen a munkahelyi vezetők partnerként fogadják - felkészültségükről kell, hogy tanúbizonyságot tegyenek. A KISZ alapvető feladata a jövőben is, hogy aktív po­litikai munkát folytasson a munkóifjúság körében. A párt politikáját képviselni, a helyi, az országos és a nemzetközi kérdésekre gyorsan, hitelesen, meggyőzően reagálni fel­adata az ifjúsági szövetségnek. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a munkásifjúság új nemzedékeit elsősorban az állítja a szocializmus ügye mellé, ha részesei lehetnek, ha részeseivé válnak a társadalom jövőjét és személyes sorsu­kat meghatározó politika alakításában — végrehajtásában. Ha a fiatalok értik, hogy szükség van rájuk — számítanak rájuk, ha lehetőséget látnak ötleteik, jobbító törekvéseik kibontakoztatására, akkor a feladatok megoldásában lelke­sen vesznek részt. S ez nem lényegtelen, hiszen minden munkahelyi kérdés — termelés, munkaszervezés, bérezés, szociális juttatás — egyben politikai kérdés is. A munkás- fiatalok is közvetlen környezetükben tapasztaltak alapján alkotnak véleményt például a párt politikájáról, annak megvalósításáról. A KISZ-szervezetek vonzereje és befolyása attól is függ, hogy milyen a szervezett programja, munka­stílusa. Szükség van a demokratizmus szélesítésére, a for­malizmus elvetésére, az öntevékenység lehetőségeinek meg­teremtésére. AMBRUS SÁNDOR Gepek a jövőnek A MEZŐGÉP szekszárdi gyárában egy éve üzemel az a 97 millió forintért vásárolt géppark, amelyet joggal nevezhetünk a jövő gépeinek. (Képriport az 5. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents