Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. december 9. PANORÁMA Butrosz Ghali Bejrítban Libanoni--izraeli tűzharc Hoszni Mubarak egyiptomi államfő üzenetével szerdán váratlanul Bejrutba érkezett Butrosz Ghali külügyi államminisz- ter és Oszama el-Baz elnöki tanácsadó. Az egyiptomi küldöttséget fogadta Amin Gemajel. libanoni elnök, Safik el-Vazzan kormányfő és Kamal Asszad, a parlament elnöke is. A különrepülőgéppel érkezett egyiptomi küldöttség a különböző libanoni politikai-valShultz találkozott az SPD vezetőivel George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán reggel, NSZK-beli tartózkodásának második napján, a Német Szociáldemokrata Párt vezetésével találkozott. Shultz együtt reggelizett Willy Brandttal, az SPD elnökével, Helmut Schmidt és Johannes Rau elnökhelyettesekkel, valamint Hans-Jochen Vogellel, az SPD kancellárjelöltjével. Az amerikai diplomácia vezetője és a szociáldemokrata politikusok a kelet-nyugati viszony jövőjét vitatták meg. A találkozó után Shultz továbbrepült európai kőrútjának következő állomására, Brüsszelbe. A szerdai nyugatnémet lapok többsége azt emelte ki Shultz keddi tárgyalásaival és sajtóértekezletével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az „erő pozíciójából" akar tárgyalni a Szovjetunióval. A bonni General-Anzeiger értesülése szerint az amerikai külügyminiszter „érezhető tartózkodással” fogadta a nyugatnémet vezetőknek azt a törekvését, hogy a „kinyújtott kéz politikáját” kell folytatni a szocialista országokkal szemben. A lap ugyanakkor úgy értelmezte az amerikai—nyugatnémet megbeszéléseket, hogy azokon Washington tett engedményt, amikor vállalta a „keleti kereskedelem” közös stratégiájának kidolgozását, vagyis Washingtonnak egyelőre nem sikerült elfogadtatnia nyugatnémet szövetségesével a szocialista országokkal folytatandó gazdasági kapcsolatok korlátozását. lási csoportosulások képviselőivel is találkozni kíván. A néhai Szádat plnök 1977- es jeruzsálemi látogatása óta első ízben fogadták az egyiptomi kormány hivatalos képviselőit a libanoni fővárosban. A bejrúti rádió értesülése szerint Mubarak támogatásáról biztosította a libanoni vezetést „a nemzeti szuverenitás helyreállítására irányuló törekvésében”. Bukarestben megtartotta első ülését az újjászervezett Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács, amely egyfajta gazdasági parlamentként működik majd. A tanácskozáson — amelyről szerdán számoltak be a bukaresti lapok — egyhangúlag jóváhagyták a jövő évi népgazdasági terv és a jövő évi költségvetés tervezetét, valamint az önirányítással és önellátással összefüggő intézkedési tervet, amely az utolsó negyedévi és az 1983. első negyedévi közellátás megszervezésére vonatkozik. Mindhárom tervezetet a nagy nemzet- gyűlés elé terjesztették. A tanácskozáson felszólalt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács elnöke is. Beszédében éles hangon bírálta az energiagazdálkodás, a bányászat és a területi önellátás terén tapasztalható hiáTeng Hsziao-ping, a KKP KB PB állandó bizottságának tagja, a központi tanácsadói bizottság elnöke szerdán Peking- ben találkozott a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Husszein jordániai uralkodóval. Teng Hsziao-ping kifejezte Mubarak egyiptomi elnök a Maariv című izraeli lapnak adott interjújában szerdán megerősítette, hogy kormánya mindaddig nem hajlandó felújítani a ciszjordániai—gazai palesztin autonómiáról folytatott tárgyalásokat Izraellel, amíg Tel Aviv ki nem vonja megszálló csapatait Libanonból. nyosságokat, és felszólította az illetékes szerveket a feladatok maradtéktalan teljesítésére. Nicolae Ceausescu egyebek közt leszögezte, hogy az energiaellátási korlátozásokra azért van szükség, mert nem fejeződött be időben a hőközpontok és erőművek javítása és átalakítása. Mint rámutatott, az energiaellátásban az is gondot okoz, hogy a bányászat nem az előírt minőségben szállít szenet az erőművekbe. A továbbiakban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nincs mód élelmiszer-importra, belföldön kell megtermelni a lakosság ellátásához szükséges mezőgazdasági terményeket. A Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács határozatait a nagy nemzet- gyűlés ma megnyíló ülésén hagyja majd jóvá, és a tervezetek ekkor emelkednek törvényerőre. reményét, hogy „az arab országok egységben fognak cselekedni a hegemonizmus kihívásával szemben, és a közel- keleti probléma mihamarabbi megoldásán fognak dolgozni”. Teng újólag Kína támogatásáról biztosította az arab nép igazságos ügyét. KECSKEMÉT Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival találkozott. Ezután a megyeszékhely iparával, kereskedelmével, kulturális intézményeivel ismerkedett. Innen La- josmizsére vezetett Korom Mihály útja, ahol találkozott a nagyközség párt- és tanácsvezetőivel és látogatása a helyi Almavirág szakszövetkezetben fejeződött be. PRÁGA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök szerdán Prágában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés szervezete egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, valamint Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés szervezete egyesített fegyveres erői törzsének főnökét. ULÁNBÁTOR Ulánbátorban szerdán megnyílt a Nagy Népi Hurál (a mongol parlament) ülésszaka. A tanácskozáson a képviselők megvitatják az idei tervfeladatok teljesítésével kapcsolatos kérdéseket, s meghatározzák az 1983-as esztendő népgazdasági tervét. LONDON Kodály-emlékkióllítás nyílt szerdán Londonban, a Royal Festival Hall-ban a nagy magyar zeneszerző születésének centenáriuma alkalmából. A rendezvénysorozat következő eseményeként este a Zeneakadémián a győri leánykórus Ko- dály-kórusműveket adott elő. GEORGETOWN Szerdán a dél-amerikai Su- riname-ban a hadsereg teljes ellenőrzése alá vonta az ország életét. Az akciót Dajsi Douter- se, a hadsereg vezérkari főnöke irányította, aki eddig a nemzeti katonai tanács nevű testület élén állt, és az ország „erős embereként" volt ismert. Ceausescu beszéde gazdasági kérdésekről Teng Hsziao-ping és Husszein megbeszélése Az MX csatavesztés Szerda esti kommentárunk. Dense pack — szoros csomag, sűrű telepítés, valahogy így lehetne fordítani az új amerikai interkontinentális fegyver, az MX- rakéta elhelyezésére vonatkozó, most vereséget szenvedett Reagan- terv amerikai elnevezését. Egyes amerikai kritikusok azonban „dunce” pack-nak nevezik, amit majdnem ugyanúgy ejtenek ki, csak éppen „tökéletlen, ostoba” telepítést jelent szó szerinti fordításban. Szerdára virradóra az amerikai elnök és a Pentagon a jelenlegi adminisztráció talán legsúlyosabb politikai vereségét szenvedte el, amikor a képviselőház 245—17á arányú többséggel megvonta a kormányzattól a dense pack megvalósításához szükséges 26,4 milliárd dolláros beruházás első, egymilliárd dolláros tételét. Mindazonáltal az MX egyelőre csak egy csatát vesztett el, hiszen a Fehér Ház most a szenátusban akarja — a dense pack keresztülhajszolásával — kiküszöbölni a csorbát, majd a képviselőházat is döntésének felülvizsgálására kívánja bírni. S az esélyek vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a képviselők jelentős része nem azért szavazott a terv ellen, mert általában ellenzi az amerikai túlfegyverkezést, hanem mert technikailag nem ért egyet a dense pack-kal. Ez ugyanis mindent egy lapra tenne fel — egy olyan lapra, amelyet soha, senki sem látott, és „lehívni" csak atomháború esetén lehetne. Amikor az elképzelhetetlent — a nukleáris konfliktust — elképzelik, a stratégák számára az egyik döntő pont az erők egyensúlya. Az amerikai MX-rakéták telepítése — mint arra Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter a TASZSZ-nak adott interjújában rámutatott — megsértené a szovjet—amerikai megállapodásokat, s így kétségessé tenné az azokban kialakított hadászati egyensúlyt, ezzel pedig hasonló új interkontinentális rakéták telepítésére kényszerítené a Szovjetuniót. Az amerikai erőfölény megteremtésére irányuló erőfeszítés nem érné el célját, viszont a fegyverkezési verseny folytatódna, a világ „veszélyesebb hellyé” válna. A dense pack ellen szavazó képviselők jó részét azonban nem ez aggasztotta, hanem az elképzelhetetlen elképzelésének másik szempontja, a sebezhetetlenség — pontosabban annak kétes mivolta. Valamely fegyver sebezhetetlensége azt jelenti, hogy mindenképpen túléli az ellenség támadását, jelenleg az amerikai tengeralattjárókon elhelyezett atomcsapósmérő erők számára ez biztosított. A Pentagon az amerikai szárazföldön elhelyezendő (egyenként tíz, külön-külön célpontra irányítható atomtöltettel ellátott) MX-rakéták számára is sebezhetetlen elhelyezést kíván. Erre különböző tervek születtek, Carter elnök idejében például azt gondolták, hogy a rakétákat hamis és igazi kilövőállások között ko- csikáztatva teszik lehetetlenné az ellenfél számára az MX-erő megsemmisítését. Ez túlságosan sokba került volna, ezért született a dense pack. Ennek értelmében Wyoming államban, Cheyenne légitámaszpont közelében egymástól 600 méterre, megerősített betonsilókban helyeznék el a tízszeres halál száz hordozóját. Az ellenség azért nem tudná egycsapásra elpusztítani a sűrűn egymás mellett lévő rakétákat, mert saját közeledő rakétái egymást robbantanák fel. Ezt a feltételezést azonban nem lehet másként kipróbálni, mint a gyakorlatban — vagyis egy atomháborúban. Azok, akik a dunce pack-nak nevezik a tervet, ezt a hipotézist egyszerűen nem hiszik el. Vagyis biztosan csak egy dologra lehetne használni a száz MX- et: támadásra. Telepítésük védelmi hipotézise bizonyíthatatlan, támadó realitásuk viszont felborítaná a stratégiai egyensúlyt, és így destabilizálná a nemzetközi kapcsolatrendszert. Ezért fogtak össze ellene egyrészt azok, akik egy józanabb amerikai stratégia hívei és azok is, akik elvben ugyan az MX hívei, de a dense pockot elhibázottnak vélik. A „tökéletlen telepítés” pillanatnyi kudarca elvben eltávolíthatna egy akadályt a szovjet—amerikai párbeszéd útjából : nevezetesen akkor, ha a stratégiai fegyverrendszerekről folytatott tárgyalásokon Washington reálisabb magatartást tanúsítana. Nem új, még saját hívei által is vitatott fegyverrendszerek telepítésével próbálna adut szerezni az alkuhoz, hanem reális, a stratégiai egyensúlyt tiszteletben tartó új leszerelési diplomáciával. Erre pillanatnyilag — sajnos — nem sok az esély. BARACS DÉNES Gibraltár Megnyílik a vaskapu Felipe González, Spanyolország szocialista párti új miniszterelnöke bejelentette: december 15-én megnyitják a Gibraltár és Spanyolország közötti határt és újrakezdik a tárgyalásokat Nagy-Britanniával az egykori spanyol terület visszacsatolásáról. Tizenhárom év telt el azóta, hogy Franco parancsára bezárult a Pireneusi-félsziget déli részén fekvő brit koronagyarmatot, Gibraltárt Spanyolországgal összekötő vaskapu, amely azóta a Gibraltár miatti több száz éves spanyol—brit vita jelképévé vált. 1704-ben foglalták el az angolok Gibraltárt, amelyről ellenőrizni lehet az Európát Afrikától elválasztó tengerszorost és Spanyolország 1713-ban az utrechti békeszerződés értelmében kénytelen volt átengedni ezt a pár négyzetkilométernyi területet az angoloknak. A XX. század elején Nagy-Britannia még a Gibraltárt Spanyolországtól elválasztó semleges övezetet is megszállta. Ebben a térségben jelenleg modern katonai repülőtér van, amely a gibraltári haditengerészeti támaszponttal együtt része a NATO bázisrendszerének. 1964-ben az ENSZ dekoloni- zációs bizottsága felszólította Nagy-Britanniát, hogy kezdjen tárgyalásokat Spanyolországgal Gibraltár jövőjéről. London ehelyett — 1967-ben - népszavazást rendezett a területen, s az egzisztenciálisan a brit támaszponttól függő gibraltári lakosság — amely a brit uralom közel 300 éve alatt bevándorolt olaszokból, portugálokból, angolokból, marokkói zsidókból, valamint mintegy 16 százalékban spanyolokból áll — inkább választotta a viszonylag liberális brit rendszert, mint Franco fasiszta diktatúráját. Az ENSZ szerint a gyarmati problémát úgy lehet megoldani, ha helyreállítják Gibraltár állami egységét Spanyolországgal — ezt az álláspontot támogatja Madrid is —, nem pedig úgy, ahogyan Nagy-Britannia szeretné, önrendelkezéssel. Az 1980. áprilisában a két ország külügyminisztere által aláírt úgynevezett lisszaboni megállapodás sem vitt közelebb a probléma megoldásához. A megállapodásnak ugyan az lett volna a célja, hogy Franco intézkedéseit eltörölve megfelelő keretet biztosítanak Gibraltár és Spanyolország kapcsolatainak rendezésére, ám Madrid, azzal együtt, hogy a határ megnyitásának szükségességét hangoztatta, megismételte igényét Gibraltárra, míg London az ottani lakosság „érdekeinek" elsőbbségét hangsúlyozta. A London és Madrid közötti érdemi tárgyalásokról csak akkor kezdtek ismét beszélni, amikor jóváhagyták Spanyolország csatlakozási kérelmét a NATO- hoz. Ezúttal a NATO-ban is sürgették a párbeszédet mégpedig egy olyan „kompromisszumos” megoldást javasolva, hogy a támaszpont továbbra is tartozzon Nagy-Britanniához és Spanyolország kapja meg a Gib- raltári-szoros „felügyelőjének” feladatkörét. A tárgyalások felújítását azonban megakadályozta Nagy-Britannia gyarmati háborúja a Falkland- (Mal- vin)-szigetek visszaszerzéséért. A spanyol szocialisták választási programjukban, majd kormányra jutva azt ígérték, hogy megszakítják a tárgyalásokat a NATO integrált katonai szervezetébe való belépésről és népszavazást rendeznek a kérdésről. A brit sajtó nem rejti véka alá, hogy a nyugati szövetségesek azt szeretnék, ha González — ígéretei ellenére — támogatná Spanyolország belépését a NATO katonai szervezetébe. Ez esetben — hangoztatták Londonban — Thatcher brit miniszterelnök esetleg enyhítene kemény álláspontján Gibraltár jövőjét illetően, és fontolóra venné azt, hogy a két ország közösen kormányozza a Pireneusi-félsziget e déli csücskét, sőt, a NATO új gibraltári parancsnokságot létesítene, élén spanyol admirálissal. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a vaskapu megnyitásától még igen hosszú út vezet a Gibraltár-ügy megnyugtató rendezéséig. Egy dolog azonban bizonyos: Madrid és London vitáját illetően a Nyugat számára az Észak-atlanti Szövetség katonai érdekei az elsődlegesek, és végső soron ez adja meg a keretet és az irányt a Gibraltár jövőjéről szóló bármiféle tárgyalásoknak... LÁNG PÉTER Gibraltár térképe Több mint tíz éve zárva ez a határkapu
