Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
2 Képújság 1982. december 7. Kína új alkotmánya Pénteken fejeződött be a parlament ülése Csökkentik a kínai parlament Szuperbiztosítás Egy új kanadai krimit mutatnak be a napokban a mozik. Az elnök elrablásai című filmben egy hírhedt dél-amerikai terrorista, Roberto -túszul ejti a hivatalos látogbtá'sra Kanadába érkező amerikai elnököt.. Egy krimi fordulatait nem illik előre elmesélni, de annyi azért elárulható, hogy a filmbéli Roberto a vallásáéban alighanem kudarcot va Ha na az elnökrabláis trükkjével. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke most vasárnap fejezte be latin-amerikai körútját. Az út — biztonsági -szempontból — simán zajlott; erről a biztonsági szolgáltatok embereinek valóságos hadserege — számuk több tízezerre rúgott! — gondoskodott. A körút előkészítése jóval az indulás előtt megkezdődött Előbb 20—30 biztonsági szakember jáirta végiig as tervezett útvonalat. Ők dolgozták ki a látogatás technikai lebonyolításának részleteit. Ezután jóvail népesebb gárda: utazott az útitervben szereplő latinamerikai városokba. Reagan érkezése előtt néhány nappal már -senki illetéktelen nem léphetett azokba a középületekbe, szállodákba, ahová az amerikai elnököt várták. A látogatás biztosításának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy Reagan gyakodat!-lag egyetlen lépést sem tett gyalog, nyílt területen. Az elnöki különgép 'lezárt katonai repülőterekre érkezett, innen helikopter szállította Reagant a fogadások színhelyeire. A helikopterből páncélozott személyautóba szállít át az elnök, még akikor is, ha csak 20 méter távolságot kellett megtenni a helikopter leszállóhelyétől a felkeresett épület bejáratáig. (A két páncélozott elnöki autó természetesen az Egyesült Államokból érkezett.) Az egész út során egyetlen szabadtéri program volt: a1 kolumbiai fővárosban Reagan megkoszorúzta Simon Bolivár szobrát. Itt sem kerülhetett senki az él'nök közelébe — több ezer rendőr, titkosügynök vont élő gyűrűt a tér körül. A szuperbiztosítás szükségességét -senki nem vitatta, de az amerikai biztonsági szolgálat rámenőlssége alaposain megviselte a vendéglátók idegeit. Kolumbiában a sajtó arról Cikkezett, hogyha Reagan nemcsak öt órát töltött volna Bogotában-, valószínűleg kiürítették volna a fővárost... Costa- Ricában 20 parlamenti képviselő nem ment el az amerikai elnök tiszteletére adott fogadásra — tiltakozásul amiatt, hogy már napok óta egyetlen lépést sem tehettek az amerikaiak ellenőrzése nélkül. Hondurasban emberéletet követelt a biztosítás. San Pedro de Salában egy gépkocsi tévedt a lezárt területre. A biztonsági emberek azonnal tüzet nyitottak: az autó vezetője meghalt, a két utas pedig megsebesült. Gázon Istvar: Usztyinov beszéde képviselőinek számát, jelentette be hétfőn délelőtt Pekingben az 5. Országos Népi Gyűlés ülésszakának újabb teljés ülésén Jang Sang-kun, az állandó bizottság elnökhelyettese és főtitkára. Április végéig le kell bonyolítani a 6. Országos Népi Gyűlés képviselőinek megválasztását, és számuk háromezer köriül lesz. Jéíenleg a kínai törvényhozásnak 3421 tagja van. Ezenkívül a hétfő déíelőtti ülésen négy államigazgatással kapcsolatos, módosított törvény- tervezetet ismertettek, és ugyancsak beterjesztették a kínai leg. felsőbb népi bíróság, a legfelsőbb népi ügyészség, valamint az állandó bizottság munkájáról készült beszámolót. A kínai parlament ülésszaka pénteken fejeződik be. A múlt hét végén a képviselők elfogadták a Kínai Népköztársaság negyedik alkotmányát, és visszaállították a harmincas évek közepén elfogadott kínai himnusz Kéthetes körút Shultz Amikor George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn elindult kéthetes nyugat-európai kőrútjára, legalább akkora feladat állt előtte, mint egy héttel korábban Reagan elnök előtt Dél-Amerikában. Shultz Washington hét vezető európai szövetségesét látogatja végig. Útja a félidejénél tartó Reagan- kormányzat eddigi legfontosabb diplomáciai küldetésének bizonyulhat. Az 1982 -es év a szövetségen belüli konfliktusok párját ritkító Mexikó mostanában gyakorta szerepel a világsajtóban. Mégpedig rossz példaként: Lám-lám, hova jut egy ország, ha hatalmas olajkincsén fel- búzdulva merész fejlesztési programokba, esztelen költekezésbe bocsátkozik! Mexikót ugyanis ma a világ legeladó- sodottabb országaként tartják számon. Tartozásai meghaladják a 80 (mások szerint a 85) milliárd dollárt, s a nyáron már fizetésképtelenség küszöbén to- porgott. A latin-amerikai ország rossz gazdasági helyzetére jellemző még többek közt a magas inflációs ráta: mostanra 70 százalékos az idei drágulás, de az esztendő végére akár 100 százalékos is lehet. Rövid idő alatt cégek sora ment tönkre, emberek tömege maradt munka nélkül. Napjainkban a munkaképes lakosság 40 százaléka állástalan, s a számuk 1982 végére akár egymillióval is gyarapodhat. Ilyen körülmények között valószínűleg senki sem irigyli Mexikó új elnökét. Miguel de la Madrid Hurtado, aki 1982. december 1-én foglalta el hivatalát, a júliusi elnökválasztás után így nyilatkozott: „Tudom, mi vár rám. Politikusnak készültem kora ifjúságom óta. Ismerem hozóm lehetőségeit és korlátáit is. Csupán egyet nem ismerek. A lehetetlent". S akár hihetünk is a 47 éves jogász-közgazdásznak, hiszen az 1929 óta kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) rangidős tagjai — bár a folyosói pletykák szerint mást szerettek volna látni José López Portillo utódaként — végül nem véletlenül mégis mellette döntöttek. Miguel de la Madrid ugyanis odahaza és külföldön kiváló gazdasági szakember hírében áll. Az amerikai Harvard egyetemen végzett, s 1975-ben már hazája pénzügyminiszterhelyettese volt. Négy év múlva a tervezési és költségvetési minisztérium vezetője, megválasztásáig az előd, José López Poreredeti szövegét. A „balosnak" minősített, 1978-bain jóváhagyott eddigi szövegben arra szólították fel a kínai nemzetet, hogy „Mao Ce-tung zászlaját magasra emelve meneteljen céljai felé”. Az eredeti szövegben hiányzik minden utalás Mao Ce- tungra. Az „önkéntesek indulója" címen ismert kínai himnusz annak idején a külföldi betolakodók elleni harcra mozgósította a kínai tömegeket. Az új kínai alaptörvény alkotmányos feladatnak nyilvánítja a négy modernizálást. Előszavában leszögezi, hogy az ország független külpoltikát követ, a békés egymás mellett élés öt elve alapján diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat fejleszt más országokkal, ellenzi az imperializmust, a hege- mo.nizmust és a kolonializmust, törekszik a világbéke védelmére és az emberiség haladásának előmozdítására. A KNK negyedik alkotmánya megtiltja, hogy bármely szervesorozatként vonul be a NATO évkönyveibe. Az ellentétek - különböző intenzitással - politikai, gazdasági és katonai síkon jelentkeznek. Nyugat-Európát mélyen megdöbbentette, ahogy Reagan elnök a szibériai gázvezeték építésének ügyében eljárt. Reagan szankciókkal sújtott le legfontosabb szövetségeseire, hogy ily módon kényszerítse őket szélsőséges kelet-nyugati gazdasági koncepciójának elfogadására és egy részterületen teljes tillo gazdasági tanácsadója volt. Sok megfigyelő szerint Mexikó gondjainak a fő oka az olaj. Az ország a világ negyedik legnagyobb olajexportőre, és övé az ötödik legnagyobb tartaléka fontos energiahordozóból. A világszerte tapasztalható olajéhség a 70-es évek közepétől felbátorította Mexikó gazdasági tervezőit, kö.ztük Miguel de la Madridot is. Nagyszabású fejlesztési programokat dolgoztak ki az elmaradottság, az akkor is jelentkező, szintén nem csekély gazdasági nehézségek felszámolására. A szakemberek a petrodollárok tartósan bőséges áramlásával kalkuláltak, az olajkereslet azonban időközben jelentősen visszaesett. így került sor mind több kölcsön felvételére, Mexikó katasztrofális eladósodására. Megfigyelők osztják azt a véleményt is, hogy Miguel de la Madrid — optimista nyilatkozata ellenére — majdnem a lehetetlenre vállalkozik, amikor meg kíván birkózni az ország gazdasági bajaival. Elődje, José López Portillo mindenesetre segítségére volt ebben: szeptemberben egy sor, a nagytőke körében igen népszerűtlen gazdasági intézkedést hozott. Rendeletére államosították az ország valamennyi magánbankját, és központilag ellenőrzik a valuta- beváltást. Miguel de la Madrid abban különbözik elődjeitől, hogy számíthat a nagytőke támogatására. Persze, ez sem egyértelmű. A mexikói baloldali pártok novemberben hívták fel a figyelmet arra, hogy a nagytőke a választási kampányban nyújtott, támogatás fejében — zsarolja, a Portillo-féle gazdasági megszorítások visszavonására kívánja rábírni az új elnököt. Miguel de la Madrid személyével kapcsolatban figyelemre méltó még, hogy ő az első mexikói elnök, aki amerikai egyetemen tanult, s hogy hivatalba lépése előtt, októberzet, vagy egyén az alkotmányon és a: törvényen felül állónak tekintse magát, a vezető állami tisztségviselők — államelnök, alelnök, a parlament elnöke és elnökhelyettesei, a miniszterelnök, helyettesei és az államtanácsok — két mandátumnál, azaz tíz évnél több időt nem tölthetnek hivatalban. A kínai alkotmány — az 1954-eis után újfent — leszögezi, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő. Töröltek minden, a „kulturális forradalomra" vo. natkozó utalást. Kimondja: a társadalom vezető ereje a kommunista párt, útmutatásként szolgáló ideológiája pedig a marxizmus—leninizmus és a maocetungi gondolat. A szombaton elfogadott negyedik alkotmányt megelőzően a Kínai Népköztársaságban 1954-ben fogadtak el alkotmányt, amelyet a „kulturális forradalom" zúzott szét, 1975- ben és 1978-ban. engedelmességre. A több hónapos kötélhúzás után kénytelen volt tekinélymentő gesztusok mögé bújva visszakozni, de az elkeseredett erőpróba mindkét félben maradandó nyomokat hagyott. Ebből a szemszögből nézve logikus láncolattá állt össze a többi idei konfliktus: a nyugat-európai acélexport jókora hányadának ultimátum- szerű kiutasítása hagyományos amerikai piacáról, az egyre fenyegetőbb kereskedelmi háború az agrártermékek világpiacán. ben már találkozott Reagan amerikai elnökkel. Igaz, akkor az ország gazdasági nehézségeinek felszámolásához kért külföldi támogatást, s egyúttal ígéretet tett arra, hogy Mexikó törleszteni fogja adósságait. Nincs tehát könnyű dolga Mexikó most hivatalba lépett PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mauno Koivisto köztársasági elnököt Finnország nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Kalevi Sorsa miniszterelnökhöz, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Johannes Viro- lainen parlamenti elnökhöz intézett üdvözlő táviratot. * Hétfőn a Vörös Újság megjelenésének 64. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Választmánya. Átadták az arany emléktoliakat, ezt követően az újságíró-szövetség székházának Rózsa Ferenc- termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság emléktábláját. PEKING Az Arab Liga magas szintű delegációja vasárnap este érkezett Pekingbe, hogy Kínát, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagját tájékoztassa a szeptemberi fezi csúcsértekezleten kidolgozott nyolcpontos arab béketervről. Csao Ce-jang Kína támogatásáról biztosította a tervet, és kijelentette, hogy a fezi program jó alapot nyújt a közel- keleti problémák ésszerű, gyakorlati átfogó és igazságos megoldásé ra. WASHINGTON Négynapos hivatalos látoga-. tásra hétfőn Washingtonba érkezett Mohammed Zia Ul-hak pakisztáni államfő. Hétfőn a vendég Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott eszmecserét. Reagan elnök ma fogadta Zia Ul-hakot, aki Bush alelnök- kel, Donald Regan pénzügyminiszterrel és a képviselőház külügyi bizottságának tagjaival is találkozik. elnökének. Az ország gazdasági talpraállítása, az előd haladó külpolitikai irányvonalának megőrzése. Mexikó tekintélyének helyreállítása emberfeletti erőfeszítéseket követel tőle. A választók a stabil Mexikó megteremtésének reményében szavaztak bizalmat neki. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a moszkvai katonai körzet pámtalctíváján hétfőn elhangzott beszédében rámutatott: Washifigon mindent élkövet ainnak érdekében, hogy katonai fölényt szerezzen a Szovjetunióval 'szemben, és világuralomra tör. A háború utáni első 35 esztendőben az Egyesült Állomok két- 'billió dollárt költött fegyverkezésre, most viszont csupán 1983 és 1987 között 1,6 billiót akar ilyen célokra fordítani. A háború, az agresszió veszélye napjaink valósága, és ez tőlünk megsokszorozott éberséget, az ország védelmének erősítése érdekében folytatott szüntelen munkálkodást, katonai erőnk és harci készültségünk továbbfejlesztését követeli meg. Miguel de la Madrid a választási kampány idején hívei körében A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben 1982. december 7-től: Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 483,15 6 489,64 6 496,13 Ausztrál dollár 3 844,94 3 848,79 3 852,64 Belga frank 82,91 82,99 83,07 Dán korona 462,26 462,72 463,18 Finn márka 736,07 736,81 737,55 Francia frank 574,43 575,00 575,58 Holland forint 1 480,97 1 482,45 1 483,93 Japán yen (1000) 160,68 160,84 161,00 Kanadai dollár 3 227,95 3 231,18 3 234,41 Kuvaiti dinár 13 726,27 13 740,01 14 152,21 Norvég korona 569,82 570,39 570,96 NSZK márka 1 628,26 1 629,89 1 631,52 Olasz líra (1000) 28,14 28,17 28,20 Osztrák schilling 231,67 231,90 232,13 Portugál escudo 43,88 43,92 43,96 Spanyol peseta 31,44 31,47 31,50 Svájci frank 1 895,46 1 897,36 1 899,26 Svéd korona 539,72 540,26 540,80 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 992,97 3 996,97 4 000,97 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21 -i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben 1982. december 7-től: Pénznem Vásárolható leqmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 294,95 6 684,33 Ausztrál dollár 50 3 733,33 3 964,25 Belga frank 5 000 80,50 85.48 Dán korona 1 000 448,84 476,60 Finn márka 100 . 714,71 758,91 Francia frank 500 557.75 592.95 Görög drachma 500 51.39 54,57 Holland forint 1 000 1 437.98 1 526,99 Japán ven (1000) 10 000 156.01 165.67 Jugoszláv dinár 100 54.90 57.65 Kanadai dollár 100 3 1.34.94 3 398.19 Kuvaiti dinár 10 13 397.81 1 412.91 Norvég korona 1 000 553.98 587.50 NSZK márka 1 000 1 58n oo 1 ő-7«™ Olasz líra (1000) 50 000 97.317 90.09 Osztrák schilling 1 000 ?94 Oa PA Portugál escudo 5 000 49 AO 65 94 Spanyol peseta 5 000 •>n 53 •»O 41 Sváici frank 1 000 •J on/y A A. Svéd korona 100 5 A A 47 Török líra 1 non «1 •**. USA dollqt 100 3 877.05 A HA P° európai küldetése Mexikó és az új elnök Illem ismer lehetetlent
