Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

U TnIÉPÙJSÀG 1982. décember 5. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Elfogy a türelem Hi-nc Miiihályné küldte az aláb­bi sarakat: „Még ez év augusztus elején elromlott a villanybojlerünk, sze­relőt hívtunk. Azért írok Önök­nek, mert a türelmem már fogy­tán: egy hónapja elvitték a fű­tőbetétet azzal, hogy egy hét múlva hozzák. Én azóta is vá­rom a szerelőt, de hiába. Ké­sőbb már telefonon is érdeklőd­tem a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél, de fűtőbe- tét-ügyben semmi jóval nem biztatnak, mondván, hogy eh­hez a típushoz nem lehet kap­ni." A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke, Pálin­kás István válaszolt olvasónk levőiére : ,,A szervizünknél tett bejelen­tésre kiszálló szerelőnk az EZ— 125. típusú bojleren fűtöbetét- megbibásodást állapított meg. Ennek (kiszerelésére nagy ala­kú, speciális csőkulcsra van szükség, melyet nem vitt magá­val. Ezért, miután leszerelte az alaplapot, olyan ígéretet tett, hogy a fűtőbetétcserét a szerviz­ben elvégzi, s az alaplapot egy héten belül visszaszereli. Sajnos a javításhoz szükséges fűtőbe - téttel szervizünk nem rendelke­zik, s a bennünket alkatrésszel ellátó RAMOV1LL sem tud fűtő­betétet biztosítani. Telefonszámunk : 12-284 Szerelőnk és a szerviz vezető­je mulasztást követett el, ami­kor a javítást akadályozó ténye­zőkről a panaszost nem értesí­tette. Az alaplapot szerelőnk időkörben visszaállította, sajnos a javítás elvégzésére vonatkozó­an pontos időpontot közölni nem tudunk a mai napig sem. A javítás elmaradásáért és a kellemetlenségért elnézést ké­rünk." Kitárulkozó hordók Martos Klárától, Bonybádról kaptuk a levelet: „Augusztusban járt le házunk garanciája, a tető szigetelése rossz volt. Egyik délelőtt hoztak 16 hordó kátrányt, amit a ko­csiról ledobáltak. Az összes kát­rány kifolyt és a nagy melegben teljesen szétolvadt. A ház alatt garázsok vannak. Pár napig nem is tudtunk másképpen be­menni a garázsba, csak a kát­rányon keresztül. Ez az állapot már a 3. hete igy van. Az ille­tékes garázstulajdonosok egyik este jó erős locsolás után meg­próbálták a szétfolyt kátrányt kicsit felszedni, de nem sok ered­ménnyel. A Tolna megyei Építőipari Vállalat egyik szállítója hozta a hordókat. Őt állítólag már fe­lelősségre vonták, de mi azzal nem vagyunk kisegítve. Olyan ígéretet kaptunk, hogy majd a télen feltörik, addig nem tudják elvinni. Azóta a gyerekek leg­jobb játszóhelye lett, az autók kerekei már ki sem látszanak a kátrányból. Hiába szórtuk le ho­mokkal, földdel, másnapra már feljön a kátrány és alul marad a homok. Ez az állapot már nem tartható sokáig. Mikor ilyen hi­ánycikk a kátrány és ilyen drá­ga, akkor hogyan lehet megen­gedni ekkora pazarlást? Olvasónk levelét a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat­hoz továbbítottuk, ahonnan Vil­lányi József igazgató válaszait: „Már az esemény elkövetésé­nek idejében tudtunk arról, hogy egyik alkalmazottunk milyen nagyfokú gondatlanságot tanú­sított a munkájának végzése so­rán. A vállalat illetékes egysé­gei a fegyelmi és kártérítési el­járást azonnal megindították, melynek keretében a vétkes gép­kocsivezetőt 6000 forint kártérí­téssel, és 1982. évi nyereségré­szesedésének 50 százalékos megvonása mellett fegyelmi büntetéssel sújtották. A határo­zatokat a vétkes dolgozó meg­fellebbezte, jelen pillanatban a munkaügyi döntőbizottság előtt folyik a munkaügyi vita. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a feltűnően durva és közöm­bös magatartás mind a munka­hely dolgozóiból, mind a veze­tőkből jogos felháborodást vál­tott ki. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a cselekmény nem­csak a dolgozókra vet rossz fényt, hanem vállalatunk hírne­vét rontja elsősorban. Tájékoztatom önöket, hogy a bitument november 24-én elta­karítottuk. Ezúton kiérünk elnézést bony­hádi olvasójuktól is.” A csendháborítást jelenteni kell Több szekszárdi olvasónk is feltette már a kérdést szerkesz­tőségünknek, hogy mi a teen­dő akikor, ha a szomszédban rendszeresen éjszakába nyúló, zenés, zajos mulatságokat ren­deznek, amitől aludni képtelen­ség? A kérdésre a válaisrt a szek­szárdi Városi Tanács elnökétől, Kovács Jánostól kértük: ,,A fentiek* a csendháborítós fogalmát merítik ki. Erről Szek­szárd város Tanácsa 3/1975. (III. 27.) számú tanácsrendelete, a lakóiházak (házirendjéről úgy rendelkezik, hogy: „Minden lakó köteles tartóz­kodni a többiek nyugalmát, akár lakáson belül, akár lakáson kí­vül, zavaró tevékenységtől. Pl.: zajos énéklés, kiabálás, botrányt okozó ittasság, Vagy nagy hang­erővel történő rádió-, televízió- és magnetofon .hallgatás, üze­mi gép vagy egyéb izaj. Aki ilyen közösségsértő maga­tartást tanúsít, szabálysértést kö­vet el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ellenük szabálysértési eljárást kell kez­deményezni a városi tanács vb igazgatási osztályán." Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései Sebészeti műszerkészítés a századfordulón A múlt század derekáig a se­bészei fejlődését nagyban aka­dályozta az altatás és érzéste­lenítés, továbbá a sebfertőzés kérdéseinek megoldatlansága. E problémák legyőzése után a sebészet olyan átalakuláson ment keresztül, ami semmihez sem hasonlítható. Körvonalazó­dott a modern sebészet elmé­lete és gyakorlata, szakosodott a még egységes sebészet tudó. mánya: önálló szakterületté vált az operatív nőorvoslás, a gégészet, az urológia, az orto­pédia stb. A gyakorlat kérdése­it a műtéttan foglalta össze, amely a sebészi technika fejlő­dése következtében ösztönző hatást gyakorolt az orvosi mű­szer-készítésre, amely egyre in­kább az orvosok irányítása alá került. Az imént vázolt korszak előtt az orvosiműszer-készítés a céh­rendszeren belül a késes céhek feladata volt. Igaz, ez a gya­korlat a1 19. század elejéig tel­jes egészében kielégítette a se­bészek és általában az orvosok műszerigényeit, mivel a 16—17. századtól a gyógyítás műszer­kincse alig fejlődött. Egyes mű­szertípusokat orvosok nemzedé­kei Használhattak változatlan formában. Egyéni műszertalál­mányaikat vagy módosításaikat a céhes mesterekkel készíttet­ték el. A sebészet történetében ritkán akadt olyan nagy hatá­sú és korszakot formáló egyé­niség, mint például Ambrois Paré (1516—1590), akinél» mű­ködése a sebészi műszertárot alapjaiban megváltoztatta. Az általa készített műszereket két- háromszáz évig szinte változat­lan formában használták. A sebészet első korszaka a 18. század végére esett, ami­kor az orvostudomány általános haladásával párhuzamosan is lassú fejlődésen ment át. Már ekikor elégtelennek bizonyultak a késesmesterek által készített orvosi eszközök; sokkal na­gyobb szaktudású orvosiműszer­készítők kezdték meg működé­süket. A hazai orvosiműszer-készítés is követte az európai gyakorla­tot; orvosaink legfontosabb esz­közeit a céhmesterek készítet­ték., A nagyszombati egyetem orvosi karának megalakulása után (1769), majd Budára (1777), később Pestre (1784) történő áthelyezését követő időkben még az egyetemi or­vosok műszerigényeit is a helyi céhmesterek elégítették ki; a finomabb műszereket azonban már a híres bécsi és párizsi mű­helyekből hozatták igen magas áron. A 19. században európai hírnevű volt a párizsi LUER, a berlini GOERCK, a hallei HELL- Wig, a londoni SMITH, WEISS és SAVIGNY műhelye. Nem maradtak el mögöttük a ma­gyar orvosok számára kiemel­kedő jelentőségű bécsi műszer- készítők sem. A 18. század vé­gén (1783-ban) nyílt meg Ig­natz Malliard bécsi műhelye, amely két nemzedéken keresztül készített kiváló minőségű or. vosi finomműszereket és gyó­gyászati eszközöket. Többszöri tulajdonosváltozással egészen o múlt század végéig működött. Nagyjából vele egyidős a ma is meglévő Reiner-cég. Ezek a cégek általában sok­féle rendeltetésű kézi műszere­ket készítettek, s a korábbi századokhoz hasonlóan alkalmi megrendelésre egyedi darabo­kat gyártottak. Csak a 19. szá­zad második felében vált álta­lánossá a sorozatgyártás. Ezzel együtt a készítményekről tájé­koztató katalógusok megjelen­tetése. E kis és középnagyságú cégek (műhelyek) látták el egy vagy több ország vagy egy-egy terület orvosiműszer-igényét, szereltek fel kórházakat és kli­nikákat gyógyászati eszközök­kel Iparunk más területeihez ha­sonlóan a magyar orvosimű- szer-ipar Is nagy elmaradással követte a nyugat-európai or­szágokat. A céhrendszer nálunk még az 1860-as években is fennállt, és erősen gátolta az önálló orvosiműszer-ipar kifej­lődését. A „késesek" nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a jó kések készítésének mint az orvosi műszereknek: orvosaink még a múlt szájad derekán is áron felül fizették a finomabb műszerekért, és nagy nehézsé­gek árán szerezték be külföld­ről. Pedig itthon is el lehetett volna készíteni őket. A német származású Fischer Péter 1856-ban nyitotta meg Pesten orvosiműszer-készítő mű­helyét, és hamarosan 5 lett az ország legjelentősebb — soká­ig egyedüli — műszerkészítője. 1863-ban már a londoni világ- kiállításon nemzetközi elisme­rést aratott termékeivel, sőt 1867-ben a párizsi világkiállítá­son Aranykeresztet nyert orvosi kézi műszereivel. Elsősorban a Lumniczer-féle érfogójáért, amelynek tervezője Lumniczer Sándor (1821—1892) pesti se­bészprofesszor volt, aki sebészi gyakorlatában alakította ki, és csakhamar bevonult az általá­nos sebészeti műtéttanba. A Fischer-cég sikereinek ha. tására sorra jöttek létre a ha­sonló műhelyek, annak ellené­re, hogy Fischer Péter vállala­ta uralta a hazai orvosiműszer- piacot, s nagyrészt verseny- képtelenné tette az újabb vál­lalkozásokat. Mégis a század- forduló évtizedeiben Pesten nyolc, vidéken két orvosiműszer­készítő vállalat működött. Leg­jelentősebb volt a fővárosi Qa- ray Sámuelé (1877), Keleti Já­nosé (1878), Weselly Istváné (1893), valamint az újvidéki Szabó Jánosé. E vállalatok lé­tét a magyor egészségügy és orvosi ellátás fejlődése, a je­lentős számban megnövekedett orvosok igénye indokolta. Rend­kívül finom érzékkel követték az orvosiműszer-kincs fejlődését, az újabb termékek megbízásos for­galmazásával. A szabadalmak megvásárlásával és megvalósí­tásával biztosították a megnö­vekedett igényeket. Ajánló jegyzékeiken és katalógusaik­ban pontosan nyomon követhe­tő _az egyes orvosi szakterületek műszerezettségének fejlődése. A műszerkíncs fejlődésében jobbára a külföldiek játszottak ■zerepet, de már a századfor­dulón magyar világszabadalom is szerepelt: 1906-ban éppen a Fischer-cég — Fischer Viktor gépészmérnök és Hültl Hümér (1868—1940) sebészprofesszor találmányaként, illetve műszaki szerkesztésében — gyártotta el­sőnek a gyomor- és bélműtétek idejét rendkívül lerövidítő és varrá si technikáját módosító gyomorvarró gépet, s szerzett rá világszabadalmat. A Hültl- féle később a Petz-féle módo­sított gyomorvarró gép nagyban fo.radalmasította e szakterüle­tet. KAPRONCZAY KAROLY DR. A szorb népcsoport Mindössze százezer tagja van az NDK egyetlen nemzeti ki­sebbségének, a szorboknak. A mintegy ezer éve a Saale és az Alsó-Elba közelében lakó elba' szláváknak nevezett — szorbok történelmük folyamán hosszú ideig éltek nemzeti és társadal­mi alárendeltségben. Uraik ön­kénye még anyanyelvűk haszná­latát is meg akartq tiltani. Az alapvető társadalmi jogo­kért indított harcok — az ober- lausitzi parasztfelkelések, iparos- zendülések — nem jártak mara­dandó eredménnyel, de egyre jobban összekovácsolták a nép­csoport tagjait, akik 1912-ben jogaik védelmére nemzeti szer­vezetet alaikítottak: a domovi- nát. Egyenrangú állampolgárok­ká azonban csak az első né­met munkás-paraszt állam meg­alakulásával válhattok. A szorbok ma Cottbus és Drezda megyében élnek, 12 kétnyelvű járásban. A népcso­portnak a népi kamarában, és a helyi áJlamihotolimi szervek­ben — a megyei, a járási taná­csokban - több mint 200 képvi­selője van. A szorb nyelvet a közigazga­tásban és a joggyakorlásban is használják, a községek névtáb­lái kétnyelvűek. Az 1912-ben ala­kult domovina ma a Lausitzi Szorbok Szövetsége, az NDK tö­megszervezeteinek egyike, amely a haladó hagyományokat ápol­ja és tagjainak az NDK poli­tikai, gazdaságii és kulturális életében való részvételét segíti élő. A domovina önálló kiadóvál­lalatának gondozásában nyolc szorb nyelvű újsági jelenik meg. Az NDK rádiójának szorb szer­kesztősébe hetente többször su­gároz szorb nyelvű adást. Ami az oktatást illeti, 6 tízosz­tályos általános iskolában szorb nyelven folyik az óktatás, 50 má sík iskola tanmenetében pedig önálló tantárgyként kapott he­lyet a szorb nyeliv. Több szorb nyelviskola működik a felnőttek számára is. A szorb íróknak, filmeseknek, muzsikusoknak és képzőművé­szeknek száimtalan lehetőségük nyílik nemzeti kultúrájuk to­vábbfejlesztésére, hagyomá­nyaik átörökítésére. A szorb kultúra munkásai, művészei közül eddig több mint hetvenen kaptak magas állami kitüntetést. A közületi szervek gépjárműveiről szól a Minisztertanács 59/1982. (XI. 16.) MT. számú ren delete, s ennek végrehajtása tárgyában adta ki a közleke­dés- és postaüqyi miniszter a 10/1982. (XI. 16.) KPM számú rendeletét. A közületi szervek vezetői és illetékes ügyintézői — s (itt elsősorban a gépjármű- előbdókra gondolunk — min­den bizonnyal megfelelő ala­possággal és részletességgel áttanulmányozzák a hivatkozott két jogszabályt, a közvetlenül talán nem érintettek tájékozta­tására pedig közöljük, hogy a közületi szervek gépjárművei rendeltetésük szerint a) köz­használatú gépjárművek, b) szolgáltató gépjárművek, vagy c) üzemi gépjárművek. Köz- használatú gépjármű a kizáró­lag díj ellenében végzett sze­mélyszállításra vagy fuvarozás­ra használt, szolgáltató gép­jármű a kizárólag termelési, szolgáltatási feladatokat ellátó gépjármű, az üzemi személy- gépkocsi pedig a közületi szerv tevékenységével összefüggő utazások és egyéb feladatok ellátására szolgál. Az üzemi személygépkocsit személytől és szervezeti egységtől függetlenül kell üzemeltetni, s ezt a gépko­csit a közületi szerv dolgozója, Vagy tagja a közületi szerv ve­zetőjének engedélyével beteg­ség, haláleset, vagy különös méltánylást érdemlő magán­ügy miatt magáncélból is hasz­nálhatja. Közületi szerv üzemi személygépkocsiként úgyneve­zett reprezentatív személygép­kocsit nem tarthat üzemben, a közületi szerv gépjárművét a gépjárművezető vagy más dol­gozó lakásánál tárolni nem szabad. Kivételesen - de csak takarékossági okokból - a szerv vezetője az ilyen tárolás­ra engedélyt adhat. A gépjárművek gazdaságos üzemben tartásának, jogszerű és gazdaságos használatának, az üzem- és forgalombiztonsá­gi követelményeknek megfelelő műszaki állapotának biztosítá­sáért, a bizonylati fegyelem megtartásáért és ezek ellenőr­zéséért a közületi szerv veze­tője, illetőleg a gépjárműügyek intézésével megbízott dolgozó felelős. A saját gépkocsijuk haszná­latáért átalányban részesülők figyelmét külön is felhívjuk a jogszabálynak arra a rendelke­zésére, amely szerint szolgálta­tó személygépkocsival és az üzemi személygépkocsival nem utazhat a dolgozó azon a te­rületen, amelyre saját személy- gépkocsijának hivatalos célú használatáért átalánytéritésben részesül. Az üzemi személygép­kocsi lakás és munkahely kö­zötti rendszeres használata ese­tén a használatért a dolgozó­nak az utazás helyén érvényes autóbusz-bérletjegy árával azo­nos összegű térítést kell fizet­nie. A Magyar Közlöny 1982. évi 69. számában megjelent fenti két jogszabály 1983. évi január hó 1. napján lép hatályba. A meghatározott munkakö­rök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló korábbi sza­bályt módosítja a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ternek — ugyancsak a Magyar Közlöny idei 69. számában megjelent - 23/1982. (XI. 16.) MÉM számú rendeleté, amelyre az üzemi földnyilvántartással foglalkozók figyelmét hívjuk fel azzal, hogy az üzemi földnyil­vántartást kapcsolt munkakör­ben ellátók részére is kötelező az élőírt képesítés. A Kereskedelmi Értesítő idei 30. számában állásfogla- I á s jelent meg az üzletek el­számolási formái és 0 leltár­felelősségi szabályok összefüg­géseiről. Az állásfoglalás rá­mutat arra, hogy az üzlet sza- badkasszás jellegét az ellenőr­zés céljából átmenetileg alkal­mazott szoros elszámolás nem szünteti meg, az üzlet szoros elszámolású akkor is, ha a pénztárt, illetőleg a pénztár­gépet ne(m (külön pénztáros ke­zeli. 'Ezek alapján nincs léhe- tőség arra, hogy egy pénztár­géppel felszerelt üzletet sza- badkasszás elszámolásban mű­ködtessenek. Pénztárgép ese­tén az üzletben dolgozók lét­számának nincs jelentősége. Ha eay korábban szabad kasz- Szás üzletet az üzletben hasz­nált pénztárgépre, vagy o kész- pénzbevétel egyéb bizonylat alapján történő ellenőrzésére tekintettel szoros elszámolásúvá vált, ez — az egyszemélyes ’ egység kivételével - maga után vonja az ott dolgozók leltár- felelősségére vonatkozó szabá­lyok alkalmazását. A dolgozók munkaszerződését ennek meg­felelően módosítani kell. DR. DEÁK KONRAD, osztályvezető ügyész Mester és növendék Borsós Miklós Kossuth-dijas szobrászművész mint meghívott ta­nár újra tanít a Képzőművészeti Főiskolán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents