Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

1982. december 5. Képújság 3 Fészekrakók Pécsett Tanácstagi beszámoló a buszban Javítják Tolna megye építőanyag és szerelvényellátását ben végezni ellátási területű­Iregszemcse ébredése December elsején roham in­dult Pécsett a Rákóczi utca 17. száimú ház, az ország második Fészek Áruháza ellen. Volt in­dok a rohamra, hiszen harminc- millió forintos 'készlet várta a vevőkét, s a raktárakba egyre érkeznek a különféle építési anyagok és szerelvények, bar- kácsszerszá mok, hobbizóshoz szükséges anyagok. Szolnokon nyílt az első Fé­szek; a pécsi nyitásáról, prog­ramjáról; kedden, november 30-án Kabács Béla, a Dél- dunántúli TüZÉ'P Vállalat igaz­gatója tájékoztatta a sajtó kép­viselőit, illetve ^bemutatta a szép áruházat, amelyben he­lyet kapott a vállalat központ­ja is. A pécsi Zso'lnay-szoborral szemben régi, több évszázados házak helyén épült az impo­záns áruház Kistelegdy István építésztervező munkájaként. A kivitelezést 1978 őszén kezdték, a generálkivitelező a Pécsvára- di Építőipari Szövetkezet kollek­tívája volt. Az Irodaház-áruház épület- komplexum 42 millió forintba került, lényegében a dél- dunántúli építőket hivatott ma­gasabb színvonalon ellátni. Ez az áruház része annak a fej­lesztési munkának, amelyet a TÜZÉP elkezdett, de kevés a fejlesztési alap, ezért a munkát nem tudják olyan gyors Ütem­Sikeresen végezte el a na­pokban 120 budapesti kiskert- tulajdonos a TIT növényvédel­mi szaktanfolyamát a Buda­pesti Természettudományi Stú­dióban. A tervek szerint télen az ország számos lakó- és munkahelyén szerveznek sertés- tartási', illetve növényvédelmi tanfolyamokat. A résztvevők a termelés legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóinak el­sajátítását tanúsító oklevelet kapnak. Erre az intenzívebb ta­nulási formára azért is nagy szükség volt, mert a mezőgaz­dasági kistermelők évenként több százezer tonna tápanya­got, vegyi anyagot használnak kön, mint az kívánatos lenne. Ebben az új áruházban fa­anyagokat, építőanyagokat, szerszámokat, elektromos és vi­lágítási cikkeket, valamint ker­ti eszközöket lehet vásárolni. Azt tervezik, hogy először a Baranya, megyei KtSZ-bizott- sággal kötnek szerződést a fia­talok lakásépítésének segíté­sére — a terv ajánlásától, a ki­vitelezési és anyagbeszerzési, felhasználási tanácsadásig — majd a közeljövőben Tolna me­gyébe is eljönnek a vállalat ve­zetői az fijúságí szövetséggel tárgyalni. 'Ehhez jó partnernek bizonyult eddig Is, a jövőben még inkább azzá válik az Épí­tésügyi Tájékoztató Központ, amely a Fészekben állandó ta­nácsadást tart, dokumentáció­kat bocsát az építtetők ren­delkezésére. Az is természetes, hogy a nyitás napjára, december el­sejére alaposan féltőItötték az áruházat. Az igazgató elmond­ta munkatársunk kérdésére, hcqy több Tolna megyei ipari szövetkezet - a bátaszéki, bonyhádi és a sí mon tornyai - rendszeres és megbízható szál­lítójuk. A külföldi cégekkel is megkötötték a szerződéseket, tehát a kurrens barkácsgépek- ből és szerszámokból az ellá­tás jónak ígérkezik. fel, negyvenezer kisgéppel ren­delkeznek, és ők állítják elő az élelmiszeripari termékek több mint egyharmadát. iMivel leg­többjük nem a mezőgazdaság­ban dolgozik, alapképzettségük hiányos, s nem eléggé ismerik a korszerű termelési eljáráso­kat. A TIT mezőgazdasági és élel­mezésügyi választmánya — a MÉM-mel, a SZÖVOSZ-szal és a Hazafias Népfronttal együtt­működve — az elkövetkező években minden, a kistermelő­ket érintő témakörre kidolgoz­za az előadássorozatok tan­anyagát. Kabács Béla a továbbiakban a Tolna megyei 'Népújság mun­katársának kérdéseire vála­szolva közölte, hogy postán is fogadnak el megrendelést, te­hát vagy postai, vagy Volán- szálllitással lehet a célhoz jut­tatni *a kívánt árut. A szekszár­di telep fejlesztéséről is foly­nak a tárgyalások az illetékes tanácsi szervekkel, de majd csók 1983 végén, 1984 elején realizálódhatnak ezek a tervek, amikor is egy nagyobb bemu­tatótermet, illetve kisebb áru­házfélét tudnak létesíteni. Je­lenleg a TOT ÉV által elhagyott 'rakodóterületen — a vasútállo- má'son - rendeznek be építő­anyag-tároló 'helyet, talán így Is jább lesz az árukínálat, a tárolás és a vevők . kiszolgálá­sa. Olyán, vagy hasonló szín­vonalú ellátást akarnak Szek- szárdon is, mint a pécsi Fészek­ben, illetve mint ahogyan a dombói/ári telep áll magas szin­tű kereskedelmi kultúrájával, jó áruellátással, udvarias ki­szolgálással. Mindenképpen el kell mondani azt is, hogy az igazgató hangsúlyozta: nem tesznek különbséget Somoay, Tolna vagy Baranya megye kö­zött, de az építés-beruházás mennyisége határt szab, így él­vezhet prioritást Pécs, majd Kaposvár és végül Szekszárd következik. Növekedett a bolti takarmányforgalom Egész évben élénk a bolti takarmányforgalom, az üzletek­ben mindvégig folyamatosan beszerezhették az állomány tar­tásához szükséges készleteket a kistermelők. A Gabonatröszt összesítése szerint az elmúlt évhez képest az idén várha­tóan mintegy 10 százalékkal több takarmányt adnak el az üzletekben. Különösen kelen­dőek az új keverékek, amelyek az állatok élettani igényét a lehető legjobb összetételben - és ennélfogva gazdaságosan - elégítik ki1. Az országban 5700 boltban árusítanak takarmányt. Az üz­letek nagyobb részét az áfé- szek kezelik. A gabonaforgal- mi vállalatok tulajdonában a bolti hálózat harmada van, azonban az összes forgalomnak mintegy 40-45 százalékát bo­nyolítják le, az egy boltra jutó értékesítés ezekben az üzletek­ben az átlagosnál lényegesen nagyobb. Az idén több helyen korszerűsítették a kiszolgálást. A bolti épületek -udvarán, illet­ve az üzletek közvetlen szom­szédságában több helyen ki­sebb fémsilókat szereltek fel, ezekkel mérik ki a nagyobb té­teleket. A silók garatéiból köz­vetlenül a vásárlók zsákjaiba, tartályaiba ürítik az árut. A piacokon több helyen hasonló módon szolgálják ki a kister­melőket. Megkezdték a munkát a Gabonatröszt ásványi premix- üzemében, amely hazai alap­anyagot dolgoz fel, és ezzel foszforimportot takaríthatnak meg; az új üzem termékét, a csontiisztet már forgalmazzák. Több termékbe ezt a magyar alapanyagot keverik. Az idei termés feldolgozása jó ütemben halad. Az első szál­lítmányok már a takarmány- üzletekben vannak. Hármas ikerborjak A Békés megyei Kamut köz­ségiben hármas ikenborjakat se­gített világra a Béke Termelő- szövetkezet tehenészetében Jambrik Imre el’letős; mindhá­rom növendékállat életképes, egészséges. A „bocik bábája” tizenöt éve dolgozik a. tehené­szetben, s ez idő alatt már má­sodik alkalommal segített vi­lágra hármas ikerborjakat. Délelőtt tíz óra van. A há­romezer lakosú Iregszemcse másnak mutatja magát, mint amilyen egyébként, és ugyan, csak más kép fogadja az ide­gent, mint általában egy ekkora községben. A falu központjában meglehetősen nagy a nyüzsgés Az emberek sietnek a művelő­dési ház felé, imitt-amott cso­portokba verődve beszélgetnek. Az egyik társaságtól érdeklő­döm, hogy mitől ez a „belváro­si” forgatag? — Tüdőszűrés van a művelő­dési házban — feleli egyik fia­talember, majd megtudom, hogy az előző napi tanácstagi be- számo'ót, illetve az azt követő beszélgetést „folytatják". — Jók ezek a gyűlések. Min­den szóba kerül... — mondja egy középkorú férfi. — Most az útépítést beszéltük meg. Ta­vasszal már csak a társadalmi munkák időpontját kell tisztáz­ni. Idősebb asszony két szatyrot cipel. A szűrés után be is vá­sárolt már. Viszi az ebédnek- valót : — Tudja, mit mondókén! Bár­csak mindenütt ilyen jó hangu­lat lenne, mint nálunk. Egy do. loggal viszont baj van. A ke­nyérrel, Nagyon rossz a minő­sége. Sára Jánosné pedig így véle­kedik ; — Épül a falu. Aki tud, megy társadalmi munkázni. Csak így jutunk valamire. Viszont szóra­kozási lehetőség nincs. Csak a discó. Én is elmennék egy jó nótaestre, vagy valamilyen ne­kem való előadásra... Csanádi Ferenc asztalosmes­ter már nyugdíjban van, de mint ismerősei mondják, „aktívabb, mint aktív korában". Részt vesz minden közösségi megmozdu­lásban és nemcsak szóval, tet­tel is. — A valóság az, hogy az ófész néhány dolgot tehetne itt a községben... Egyébként szé­pen gyarapodunk. Az utóbbi években különösen. Varga János, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke: — Hogy milyen a tanács és a téesz közötti együttműködés? Lehet, hogy azt el sem sikerül mondani. Pontosan ezért nem is fogok bele a felsorolásba, in­kább summázom a lényeget, az együttműködés jellegét, ami ér­vényes a község többi gazdál­kodó szervére is. Tehát kapcso. latunk a tanáccsal mindenna­pos, élő. Valamennyi megmoz­dulásban részt veszünk, legyen az társadalmi munka, ünnepség, vagy bármi. Alig ülünk le Gonda József­nek, a községi közös tanács el­nökének irodájában, máris csö­rög a telefon. — Igen, én Vagyok... Túlfe­szültség van?... Nem, az nem okozhat problémát, azt el kell bírnia a vezetéknek... Persz^, szólunk a DÉDÁSZ-nak... — az­tán mindenféle árammal kap­csolatos szakkifejezések követ­keznek, s az elnök ebben is „áll­ja a sarat". Intézkedik, hogy folyhasson tovább a szűrés. — Műszaki szakember vagyok — mondja magyarázatképpen. Gonda József érdekes utat járt be. Szakközépiskolát végzett és szakmájában, mezőgazdasági I Gonda József tanácselnök gépjavító szakmunkásként kez­dett dolgozni. Néhány esztendő múlva kiemelték, s művezető lett. Később folytatva tanulmá­nyait, megszerezte a mezőgaz­dasági üzemeltetői szaktechni­kusi és szervizüzemi technikusi végzettséget. Megyénkbe — Üj- iregbe — 1972-ben került a család; Az ottlakók észrevették, sőt mondhatni fölfedezték az aktív fiatalembert, aki soha nem félt a véleménynyilvánítástól és igen jó kapcsolatot tudott te­remteni az emberekkel.. Ezért két év múlva, egy időközi vá­lasztáskor tanácstaggá válasz­tották, majd 1977-ben tanácsel­nökké. — Az ő irodája a legbelsőbb a tanácson, de mégis azt isme­rik legjobban az emberek — mondta egyszer egy iregszem- csei idős ember. Azt hiszem, hogy a községpo- litizálás emberi oldalához ezek után különösebb magyarázat nem szükségeltetik. Legfeljebb tegyük hozzá, amit az elnöktől hallottunk : — Mindig közösségi ember voltam. Nagy családból szárma­zom. A véremben van a máso­kért való tenniakará's. Iregszemcse és a hozzá tar­tozó Üjireg, valamint a külterü­leti pusztáik az elmúlt évben végzett társadalmi munkájukkal a megyei településfejlesztési versenyben 3. helyezést értek el. Jutalmuk 300 ezer forint volt. Erről az örömteli eseményről beszélgetve elmélyülünk a tár­sadalmi munkában rejlő lehető­ségekben, s hosszabban idő­zünk azoknál a létesítmények­nél, amelyek az utóbbi eszten­dőben készültek el, vagy éppen most épülnek. — Most az iskolát bővítjük — kezdi a tanács elnöke. — A meglévő iskolához építünk még három tantermet, szertárat és vizesblokkot. Egymillió forint me­gyei támogatást kaptunk. Eb­ből megvásároltuk a1 szükséges anyagot. A többit társadalmi összefogással „hozzuk össze”. Mármint a kivitelezést. A régi körzeti orvosi lakásból és ren­de tőből most alakítottunk ki egészségházat és öregek nap­közi otthonát. Célcsoportos la­kást építettünk egy pedagógus házaspárnak. És rengeteg utat... — Úgy érzem, hogy az útépí­tési akciót megyei szinten nem úay értékelik, ahogy azt kellene. Szerintem pedig nagyon fontos dolog. És egyébként is az a vé­leményem, hogy társadalmi munkát csak-arra érdemes szer­vezni, ami egybeesik a lakosság igényével. Ilyen az út is. A községben 1978-ig nem volt más 'szilárd burkolatú út, mint a KPM-utak. Abban az évben összefogással építettek 600 mé­tert, 1980-tól pedig még négy kilométernyit. — Dobos Károly, a téesz gép­kocsivezetője, aki tanácstag is, javaslatot tett, • hogy a kötelező közműhozzájárulást a lakók ne oz út építkezésének megkezdése után, hanem előtte fizessék be. E célra házanként nem 4500, hanem 5000 forint a hozzájá­rulás. Az összegyűlt pénzből megvásároljuk az alaphoz szük­séges anyagot, a téesz önkölt­ségi alapon hazaszállítja, a la­kók magúik ássák ki az útárkot, majd ismét a téesz következik, saját gépével elkészíti az úttük- röt. A község többi gazdasági egységei térítés nélkül szállítják a depóban elhelyezett alapkö­vet az úttü'körbe. Aztán a lakók rendbe teszik az útpatkát és par­kosítanak — sorolja a tanács­elnök, s mint megtudtuk, rendre így készülnek az utak a község­ben. A terveket pedig ugyan­csak társadalmi munkában ké­szítik. Kővágó Jenő építésztech­nikus. — A tanácselnöki pályafutása aillait elért eredmények közül ■melyekre a legbüszkébb? — Arra, hogy olyan kapcso­latrendszert sikerüt kialakítani a közséqben, amilyen itt még soha nem volt. Értem ez alatt az in­tézményekkel, a gazdasági szer­vekkel és az emberekkel való meghitt és eredményekben mér­hető kapcsolatot. De elmondha­tom azt is, hogy minden beruhá­zásnál — nem sajnálva rá az időt — megkeressük a legdlí- csóbb megoldásokat és lehető­ségeinken -bélül nem adunk kí munkát kivitelezés/é. Az építke­zéseket általában a tanács nyolcfős „házi” brigádja végzi. Ehhez jön a szombati, vasárnapi sok-sók társadalmi munka. Iregszemcsén most tartják a tanácstagi beszámolókat. Az a jellemző, hogy egy-egy körzet­ben 15—20 hozzászóló is van, közülük pedig többen tesznek közérdekű javaslatot. (1980-ban a jelölő gyűléseken 134 közérde­kű javaslatot tettek a lakók.) Ér­dekességként elmondjuk, hogy a mostani beszámolók színhelyei — úgy mint máskor is — az in­tézmények, vállalatok irodái, ta­nácstermei. De azokban a kör­zetekben, ahol megfelelő helyi­ség nem áll rendelkezésre, ott a termelőszövetkezet befűtött, ki­világított autóbuszában tartják a kora esti megbeszélést. Grill Ferenc, a tamási járási hivatal elnöke a következőkkel jellemzi az iregszemcsei lég­kört, s az ott folyó munkát: — Aktív 'községfejlesztési te­vékenységibe kezdtek az ireg- szemcseiek. Nagyon jól együtt­működnek a tanács, a párt, a Hazafias Népfront és a gazda­sági szervek, Bárcsak sok ilyen községünk lenne. Cserép Imre, a járási pártbti- zottság első titkára pedig így fogalmaz: — örülünk Iregszemcse ébre- désénék. Nagyon sokat dolgozik a község mindannyiok örömére, megelégedésére. V. HORVÁTH MARIA Fotó : CZAKÓ SÁNDOR Önki - és egyebek Távolra szakadt hazánkfia, aki nemrég meglátogatott, olyan régen szakadt távolra, hogy ittjártakor valósággal új­ra kellett tanulnia magyarul.- Leugrom az önkibe, visszaváltom az üvegeket! — mond­tam a feleségemnek.- „önki"? — értetlenkedett a vendég. — Mi az? Megmondtam, hogy az „önkiszolgáló bolt" közkeletű kur­títása és időtakarékos kiszolgálási formát jelent.- Hadd menjek én! - mondta. — Az ember mindig tanul valamit... Mások tanulási kedvének vétek gátat vetni. Elment. Visz- szajövet még értetlenebb volt.- Furcsa! — tűnődött.- Mi a furcsa?- Az önkiszolgálás. Az üvegeket nem automata vette át, hanem egy rokonszenves, fiatal hölgy. Kis sorállás árán ju­tottam hozzá, mert ugyanő mérte le a zöldséget is, amit igaz ugyan, hogy mindenki maga választott ki, de aztán beállt a sorba, mérlegeltetni. Nálatok ehhez idehaza szak- képesítés kell? Megnyugtattam, hogy nem kell szakképesités. A hölgy (egyik) funkciója, hogy a súly megállapítása után felírja a zacskóra a vételárat.- De pénzt nem vesz át, azt láttam! - folytatta a vendég. — Az üvegért sem, mert amikor vagy háromszor megszámol­ta mind a hetet, akkor is csak egy cédulát irt...- Az a cédula fontos! - okosítottam. - Úgy hívják, hogy bizonylat.- Szerencsére amikor a kifliért sorakozók közt előre ju­tottam — mesélte — nem adtak bizonylatot. A velem szem­ben álló sorbelieknek nem adtak semmit, azok csak vártak...- Gondolom, hogy decsi kenyérre vártak!- Ők is ezt mondták, de azért átengedtek maguk közt a harmadik sor végére. Tudod, a ielvágottas pult elé... Tudtam.- De több sor ugye nem volt?- Már hogyne lett volna! Kettő, a két működő pénztár előtt. Én persze a rövidebbhez csatlakoztam, de nem volt szerencsém, mert az a pénztárosnő is több alkalommal mért valamit az előtte lévő mérlegen, ezenkívül pedig az amúgy is becsomagolt desszertféléket még egyszer külön becsoma­golta...- Ezt úgy hívják, hogy adjusztálta az árut! ■ - „Adjusztálta", ez is valamilyen új magyar szó?- Korántsem! Még a monarchia idejéből származik. Ak­kor volt adjutáns és adjusztirung, vagyis csinosítás, ki­készítés...- Ezért mondta tegnap a feleséged, hogy a vásárlás tel­jesen kikészítette az önkiben...? O. I. Kistermelők az iskolapadban Az épülő iskolában szeptember töl tanítás lesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents