Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

1982. december 4. Képújság 3 Az agrárgazdaság időszerű kérdései Három megye szakembereinek tájértekezlete Mezőgazdasági, gazdaságpo. liti'koi kérdésekről tanácskoztak tegnap Szekszárdon Baranya, Somogy, Tolna megye szakem­berei, az Ipari Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Orszá­gos Tervhivatal, a megyei párt- bizottságok, a megyei tanácsok vezető beosztású munkatársai, a három megyei termelőszövet­kezeti szövetség titkárai. Részt vett a tájértékezileten dr. Gyu- gyi János, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára, Császár József Tolna megye Tanácsának elnöke tájékoztatta a résztvevőket a három megyé­ben elért eredményekről, hang­súlyozva, hogy az élelmiszer- gazdaság eredményei jelentős hatással vannak a lakosság é letsz ín vo na I á naik alakulására. Többek között emlékeztetett ar­ra, hogy Tolnában a gabonater­mesztésben országosan is kiváló eredményéket értek el. Dr. Kovács Imre, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter helyettese előadásában szólt arról, hogy a három megyében az élelmiszergazdasági üzemek a tervnek megfelelően munkál­kodtak, növelték a termelési eredményéket, nagy gondot for­dítottak a termelés korszerűsí­tésére, az energiatakarékosság­ra. A feladatok között említet­te az energiagazdálkodás to- vábbi korszerűsítését, a korsze­rű üzemszervezési módszerek el­terjesztését. A szolgáltatásokról női szemmel Dr. Kovács Imre előadását tartja Két szélsőséges vélemény kö­zött rendszerint valahol közé­pen van az 'igazság. A III. országos oőkonferen- ciát megelőző megyei értekez­leteken, valamint magán a nő- konferencián is sok szó esett a szolga Itató sok ról, mo ndván, hogy ezek jöbban érdeklik és érintik a nőket, mint a férfiakat. A második műszakot a harma­dik is követi, az asszonyókat te­hát visszoirányították a kony­hába a fakónál mögé. A másik vélemény szerint meg kellene már szüntetni a férfiak hátrányos helyzetét, felszabadí­tania őket a sok háztartási mun­ka alól, mert már nem bírják a megváltozott 'helyzet kettős terhelését. MUNKAMEGOSZTÁS Is-is. Középütt az igazság. Mindkét vélemény tartalmaz va­lóságos elemeket, de a megol­dás nem tehet imás, mint a ne­mek — eddig is bevált — meq- en«ezié'se, az ésszerű, egyenlő teherviselésen alaouló családi muakaimeaasztás. Mindez nem mehet végibe szerepcserével, bár a hogvamányos családi sze­repek módosultak sokminden- ben. A megoldás persze csak egyéni lehet, a társadalom be­folyásolni kénes ugyan, de be­avatkozni még, ha akarna sem tudna, tartósain, a családok bel- ü a veibe. Segíteni, orientálni, befolyá­saim, az emberek közérzetét jobbá, kiegyensúlyozottabbá tenni oediq a oá'rt és az állami politika szerves része. És ebbe a körbe mindinkább beletarto­zik a szolaáltatások minősége és színvonala. Nézzük, mindez hogyan is néz ki Ta'na meqyében a véle­mények és a tények tükrében. NŐI DOLGOK A személyi szolgáltatások kö­re, az ami főként a nőket ér­dekli és érinti. Ide tartozik a fodrászat és a kozmetika. A tel­jesítményérték ezen a területen az elmúlt két ötéves tervidő­szakban ielentősen emelkedett. A technikai feltételek leatöbb üzletben változatlanul alacsony színvonalúak. És e téren a VI. ötéves terv időszakában sem várható naay növekedés. Feltét­lenül kell Dombóváron új sza­lon, Pakson és Szekszárdon pe- dia úi üzletek, az ellátatlan te­rületeken. Érék megnyitását, a meavei tanács és a szolgáltató szövetkezet is terve rí. De itt van az új nrábléma, az öt munka­napos hét, amiről már minden szerv, szervezet, intézmény, bi­zottság, hatóság és nem ható­ság egy éve értekezik, töpreng. Az illetékesek sem maradtak le, mert menet közben a tapaszta­latok birtokában változtatnak is. A fogyasztók megyei tanácsa is erről tárgyalt legutóbb, ahol összegyűjtve letették az asztal­ra a tapasztalatokat és a kifo­gásokat, de ugyanakkor már el is hangzott a megyei tanács il­letékes elnökhelyettesétől a vá­lasz. NYITVA TARTAS Itt v(an például Szekszárd, a megyeszékhely. Lapunk is fog­lalkozott a szolgáltató szövet­kezet belvárosi fodrász- és koz- meti kasza Ion jával. Helytelen itő- leq állapítottuk meg, a körül­mények kultúrálatlanok, nem csoda, ha a vendég más üzle­teket keres, és szerencsére talál is. Időközben minden megválto­zott. Szép és hangulatos lett a környezet, — éppúgy, mint a Szé­chenyi utcai kozmetika — öröm lenne bejárni, páldául szabad szombaton, amikor a kedives vendég éppen ráér. A tájéko­zatlan férfiak kedvéért említjük meg, hoqy egy teljes kozmetikai „tatarozás" - ésszerű munka- szervezéssel, és várakozás nél­kül is — három óra. Közben a frizura úgyis tönkremegy, tehát keM oda is egv óra. Nagy viták voltak arról, hogy miért nem megy a vendég szombaton, ami­kor ráér? Nem ment — mert le­het, hogy lebeszélték — ennek következtében csökkent a forga­lom, maiid oz üzletek egv ré­szét szombaton bezárták. Bony- hádon, Pakson és Tolnán szövet­kezeti szoros elszámolású fod­rászüzlet 'nem működik szomba­ton, Szekszárdon is csők a qebi- nesek dó'noznak. A meqyei ta­nács kezdeményezésére a szek­szárdi Városi Tanács úi nyitva tartási rendet alakít ki. Ami két- séakívül nem könnvű feladat, van uavaniis egv bökkenő — méq ,,nőpolitikailag" is —. hoav szin­te csuoa nő dolgozik ezeken a munkahelyeken és nemcsak a itntó szövetkezetnél, de a kereskedelemben és a vendég­látásban is. Ez üqyiben, úgy látszik, nincs más hátra, mint előre; és tu­domásul kell venni, ha nem is könnyű, hogy ők vannak a ven­dégért és nem megfordítva. Mert például ma már sok az orvos körzetben és kórházban eqvtaránt, akik „civilben" nők és családanyák, mégis „nyitva tar­tanak". KÖZÖS IS A kereskedelem hasonló gon­dokkal küzd, ott is főként nők dolgoznak, de erről már sokat beszéltünk, annyi bizonyos, hogy a nyitva tartások hol jók, hol meg még nem egészen megfe­lelőek. Ezen könnyű változtatni és a helyi igényekhez, lehetősé­gekhez alkalmazkodni. Meg is teszik. Megfontolandó a jövő­ben, hogy az ioarcikkboltok szombati nyitva tartása hol indo­kolt, hol pedig nem, különösen délután. Annyiban is hasonló a hely­zet a személyi szolgáltatások­hoz, hogy jelentősek a különb­ségeik a nagy és a kis telepü­lések között, a kicsik rovására. Mindenesetre ebben a kérdés­ben is javíthat a helyzeten az ésszerű családi szervezés. At kell formálnunk vásárlási szokása­inkat és itt már nem azért, mert mi vagyunk a kereskedelemért, hanem egymásért. Szolgáltas­sunk egymásnak, színvonalasab­ban, megértőbben. Sok panasz vált a Patyolatra és sók benne a joaos is. A való­ban feszítő munkaerőqondok itt is fennakadást okoznak. Az már más kérdés, honv jobb bel­ső szervezéssel, ruqalmas alkal­mazkodással lehet - mert kell- javítani a szolaáltatások mi­nőségét. Meaoldásnak leérke­zik a kisvállalkozás, például^ a szalonok bérbe adása, de a je­lentős eszközállomány miatt nem tolonganak a jelentkezők, hiszen art karban is kell tarta­ni. Nem is biztos, hoqy nvere- séqesen üzemelnének, hiszen most sem azok, de ha más szol­aáltatások felvevőhelyeiként is működnek, más lesz a helvzet. Mindezt nem az úisáafró találta ki. a ímeavei tanács rendszere­sen foglalkozik a szolgáltatások helyzetével, a számok, javasla­tok, tervek az e témával foglal­kozó végrehajtó bizottsági ülés -inva-róból származnak. Az eb­ben foalaltak szerint létesülnék is új szalonok, de a hálózat mar ma megfelelőnek tekinthető. FÉRFIAKNAK Főzni kell, mosni kell, beférni is gazdaságos. Erről csak any- nvit, höqv a hires szakácsművé­szek általában férfiak, és a mo- sóoéo is seait. Ami új hir a fér­fiak számára, hoav a jövő évtől — remélhetően a aéokocsik szer- ,.1-oi'ése nem női feladat — az A FIT helvett két Önálló, tanácsi irányítású kisvállalat alakul Szekszárdon és Dombóváron. A GELKA pedig még ennél is több részre oszlik, szintén tanácsi felüqyeletű kisvállalati formá­ban, mindkettő meafelelő köz­ponti ellátó szervezettel. IHAROS! HÉTRŐL HfRRŐL Az 1982. esztendő negyennyolcadik hetén az ősz és a tél osztozott. A meteorológiai ősz ugyanis november 30-án ér véget, december 1-ével kezdődik a tél. Nos, az időjárás rácá­folt a naptárra. A hét esőzéssel indult, úgy tűnt, hogy december eleje meghozza a havat is. Ezzel szemben verőfényes voit a tél „indu­lása". Az idén - különösen az esztendő má­sodik felében - nem panaszkodhattunk az időjárásra, a mezőgazdaság nagyrészt „be­hozta” az első félévi késést, rendben el lehe­tett végezni a betakaritási munkákat. Hogy milyen lesz az idei telünk? Jóslásokba bocsát­kozni nem lehet, de ami a kezdetet illeti, elő­jelnek nem rossz. Nem is ártana egy enyhe tél, javítana az energiamérlegen, ha keve­sebb tüzelőanyagot kellene felhasználni. Atomerőmű és környezete Lapunkban rendszeresen foglalkozunk a hatalmas beruházással, nyomon követve szin­te minden eseményt, ami ott történik. A hé­ten is töblb alkalommal szerepelt a beruházás, illetve „környéke". 'Időrendben az első kissé rendhagyó volt: nem építésről-szerelésről, ha­nem sporteseményről volt szó. Ám e tény is jelzi, hogy a beruházás milyen nagymérték­ben formálja a város egész arculatát. Most már sportrendezvény is viseli nevében az ato­mot: az ökölvívó Atom-kupa. A Paksi Sport- ígyesüfet ökölvívó-szakosztálya már másodíz­ben rendezte meg, sikerrel. Azaz: nem teljes sikerrel, hiszen az eredeti elképzelés szerint olyan rangos találkozónak kellett volna len­nie, amely idevonzza a sportág hazai élvona­lát, a valóságban csaik a második, illetve har­madik „vonalba" tartozó versenyzők jöttek el. Ezért képviselhette a legmagasabb színvona­lat a román szövetkezeti válogatott és sze­rezhette meg a csapatversenyben a,z első he­lyet, ezzel a kupát. A rendező PSE harmadik lett. Magának a nagyberuházásnak jelentős ese­ménye volt a KlSZ-építőbrigád pártalapszer- vezetének beszámólá taggyűlése. Rendhagyó volt ez a taggyűlés, mivel csak az eddig 'megtett utat elemezte, nem tűzött ki a párt- szervezet számára újabb feladatokat, mert egy megszűnő szervezetről volt szó. Am an­nál több szó esett orról, hogy egyénenként ho­gyan kell hasznosítani az elmúlt három és fél esztendő tapasztalatait a beruházás kü­lönböző területeire került fiataloknak, vagy éppen azoknak, akik majd az üzemeltetésnél dolgoznak. A három és fél1 évvel ezelőtt ala­kult „Léka'i János" KlSZ-építőbrigád kulcs- feladatokat oldótt meg a beruházáson, a párttagok élen jártak a szocialista munka- verseny-,mozgalom szervezésében, a társadal­mi munkaakciákban, fiatal társaik nevelésé­ben. Idézet a beszámolóból : „A tagság prob­lémaérzékenysége, segítőkészsége és aktivitá­sa nagyiban hozzájárult ahhoz, hogy a jól szervezett és rendszeres szervezeti életünk eredményeként pártalapszervezetünk tagjai vezető szerepet töltöttek be az építőbrigád életében. Ez a tevékenység pozitívan tükröző­dik a gazdasági 'munkában.” Könyvesboltot avattak a héten az atomerő­mű-lakótelepen. Sokféle kereskedelmi és szol­gáltatóegységet 'hoztak már létre eddig a be­ruházás során a lakótelepen, ‘ám hiányzott az o'lyaq üzlet, ahol bőséges választékiban könyvet kínálnának az itt élőknek, dolgozók­nak. A Kiadói Főigazgatóság vezetőjének ígé­rete szerint, szívügyüknek tekintik majd az új bolt 'különösen jó ellátását. Szabó József, a 22. sz. Állami Építőipari Vál­lalat pártvezetőségének titkára elismerően szól a KISZ-brigád, a brigád pártszervezetének te­vékenységéről a taggyűlésen. A határban A héten csaknem mindenütt csendes volt a határ. Járva a megye útjait, csak imitt-amott lehetett találkozni traktorral, a betakarítógé- oek, szállítójárművek „eltűntek”, lévén már mindenütt raktárakban, vagy gyárban, vagy éppen a mözsi hűtőtárolóban a termény. Az előző héten fejeződött be a kukoricaibetakarí- tós, a héten végeztek a még hátralévő pár hektárnyi cukor répával, ezzel lényegében el­mondható, hogy — kezdve a kalászosök ara­tásától - a betakarításhoz mindvégig a leg- Ijóbb volt az időjárás. A héten az őszi mély­szántásnak is több rhínt 85 százaléka már megvolt, a hátfalévá 10-15 százalék fölszán­tása napokon belül megtörténhet. A határ­ban imór csak traktorral, esetleg szervestárgya- szóró géppel lehet találkozni. Fotóriporterünk HÉTRE HÍRRE megörökített a sióagórdi határban négy T- 100-as dózert, szőlőtelepítéshez rendezik a te­repet. November az őszi faültetések ideje is. He­tekig nagy volt a forgalom a facsemete- lerakatoknál, főképp a kiskerttulajdonosok vitték ültetésre a különféle gyümölcsfákat. De a nagyüzemek is sok fát ültettek, erről ta­núskodik képriportunk a vasárnapi lap első oldalán, amely a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság tolnaszigeti csemetekertjében készült. Elsősorban saját erdőtelepítéseikhez vitték a csemetéket, de kapott belőlük több tsz és erdőgazdaság is, sőt a 'Hazafias Nép­front faültetési akcióját is „kiszolgálták”. A 'héten az utolsó szállítmányokat vitték ki az őszi faültetéshez. Erdősítéshez szedik ki □ sorfákat szigeti csemetekertben a tolna­üjítás Nehezen újul meg az újítámozgalom, időn­ként lehet hallani-olvasni az okokról, már­mint arról, hogy a közgazdasági szabályozok mennyire akadályozzák az újítómozgalmat, hosszú huzavona előzi meg egy-egy újítás el­fogadását, különösen alkalmazását. Mos»: az elmúlt egy-másíél évtizedben volt is ok a pa­naszra, ám ma már a szabályozók egyértel­műen., az újítómozgalmat segítik. Inkább csak rg-ir azaz nem is olyan régi beidegződöttség a szabályozókra hivatkozni, almikor az újítások hiányáról esik szó. Kell az új, kellenek az új módszerek, eljá­rások a termelésben, talán sohasem'kellettek annyifa, mint most. Amikor az Ipari termelés növelésének gátat szab az energia- és nyers­anyaghelyzet, a külgazdaság, „keresnivaló" még Inkább a belső tartalékok feltárásában van. Egy-egy jól sikerült újítás csökkentheti a hulladékot, a selejtet, növelheti a termelé­kenységet, nagyobb beruházást pótolhat. Van­nak ügyes kezű szakemberek az üzemekben, képzett mérnökök és technikusok is, akik ke­resik az újat és ha támogatást kapnak, meg 'is találják. Mint ahogy a Borsodi Vegyi Kom­binát háromtagú újítókollektívája' is megtalál­ta. Több mint 'kétszeresét igényli a dréncső­nek a jelenlegi termeléshez képest a mező- gazdaság. Az új gép beszerzéséhez 30 millió forint értékű külföldi valuta kellene. Ök, egy meglévő extruder átalakításával oldották meg a beruházást, megkapták hozzá a nagyválla­lat támogatását, így a héten sikerült üzembe helyezni az új 'berendezést. Ki a falvakba Évekkel ezelőtt kezdték a dombóváriak, az­óta a példa követőkre talált a megye más városi művelődési központjaiban is. A mód­szer lényege a nyitottság. A művelődési ház „beviszi" pár napra környezetét, vagy „ki­megy" a környezetébe, üzemek, intézmények, községek mutatkoznak be a művelődési ház­ban, „viszonzásként” az intézmény programot visz „ki". Dombóvár környékén mór alig akad olyan kistelepülés, ahol ezt ne tette volna meq a városi művelődési központ, Bonyhád is „rákapcsolt", vannak kezdeményezések Ta­másiban is... Két ilyen híradást is találhatunk egy hét laptermésében. Az egyik Dombóvár, illetve 'Döbrököz e heti programja. A városi művelő­dési központ és könyvtár ,,'FaIvóink — váro­saink” című, imlmár'hagyományossá és kedvelt- té vált sorozata e héten 'Döbröközön folyta­tódott. Hétfőtől szombatig tartott a változa­tos program, a kertbarát-előadástól a bor­ibírálatig, a pálya választási tanácsadótól a a báb- és játékkészítésig tucatnyi rendezvény közt válogathattak a falubeliek, minden bi­zonnyal mindenki megtalálta azt, ami a leg­jobban megfelel érdeklődési körének. Köve­tendő példa o dombóvári, mint ahogy az e téren a dombóvári után legaktívabb bonyhá­di művelődési házé is. A képes tudósításból ímeqtudhalta az olvasó, hogy a művelődési házban tartott tucatnyi rendezvény, klubfog­lalkozás mellett - mindet egy napon tartót- . tá'k - még arra is futotta az energiából, hogy a nagymányoki presszóban hangszeres kísé­rettel népdalokat adjanak elő és hogy meg­szervezzék a városi sportcsarnokban azt a koncertet, amelynek bevételét a bonvhódi szabadtéri színpad felújítására ajánlották fel. JANTNER JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents