Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
1982. december 31. Képújság 3 Bonyhádi építők Megélnek a lakásépítésből Átadás előtt egy nappal az új A-3-as, 39 lakásos OTP-társasház öt vagy hat éve annak, hogy a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet elnöke beszámolt az akkor még járási párt-végrehajtó bizottság ülésén tevékenységéről. A kép nem volt valami megnyugtató. A lakásépítés „húzta vissza” a szövetkezetét. Abban az időben kezdték a külföldön vásárolt „no fines" technológia alkalmazását és úgy tűnt, hogy nem válik be. A lakásépítésnél kialakult veszteség az egész szövetkezet gazdálkodására kihatott, mégpedig kedvezőtlenül. Az idén, április végén ünnepi közgyűlést tartott a szövetkezet, a „Kiváló Szövetkezet” kitüntetést adta át az OKISZ egyik vezetője. Felszólalt és köszöntötte az ünneplőket János Jeromos, a városi pártbizottság első titkára is, mondván, hogy dicséretes az a munka, amit a szövetkezet a lakásépítésben végzett és végez. Annak idején a végrehajtó bizottság állástfoglalt: a szövetkezet vezetősége keresse az útját annak, hogy gazdaságossá váljék a lakásépítés és ehhez minden segítséget adjon meg a párta la pszervezet. — Akkor fizettük, 1976-tól 1978-ig a tanulópénzt — mondja dr. Samu Lajos elnök. - És hogy ez nem ablakon kidobott pénz volt, bizonyítják eredményeink. Harminckettedik „életévébe” lépett az idén a szövetkezet és fennállása óta több mint 2400 lakást épített, ebből 461-et az utóbbi négy évben. Nekünk fő profilunk a lakásépítés, ebből kell megélnünk, ebből kell nyereséget produkálnunk. Ez utóbbi megállapítás azért lényeges, mert a lakásépítés — lévén maximált áras tevékenység - általában nem hoz nagy nyereséget, sőt, sok helyütt ráfizetéses. Hallottam már több alkalommal olyat, hogy „lakást is kellett építenünk, ez vitte el a nyereséget". A bonyhádi szövetkezet árbevétele 1980-ban 82 millió volt, ebből építés 67,5, az építésből lakás 53,5, tehát az építésnek 79 százaléka. Az 1981-es adatok: 78,5, 67,4, 45, illetve 67°/o- Az ez évi várható: 84, 68, 46 (67,6%). Az épí^ tési tevékenységnek tehát több mint kétharmada lakásépítés. Érdekesen alakult a nyereség. 1980-ban 7,8 millió forint (9,5 százalék), 1981-ben 11,5 millió (14,7 százalék), ebben az évben 13 millióra számítanak, ami az árbevétel 15,4 százaléka. A fejlődés nyilvánvaló, ezt szemlélteti az évről évre emelI ... fog yasztási szövetkezetek W^F' kulturáltabb kereskedelem l^pe'l,tételeinek megteremtésére az idén fokozott figyelmet fordítottak a falvakban és a kisebb településeken Is. A kereskedelelső években tanulták az új technológiát, hanem most is évről évre tökéletesítik. Mert nem az árak növelése hozza a nyereséget - szigorú műszaki gazdasági normatívák alapján készül a kivitelezési tervdokumentáció költségvetése, amit túllépni nem lehet (Varga István megyei OTP-igazgató- helyettes: „A bonyhádiak az olcsóbb kivitelezőink közt vannak és gyorsak"). Az országban vagy tucatnyi szövetkezetvállalat alkalmazza a „no fines" technológiát, köztük a négyzetméterenkénti 7500—8400 forintos áraival Bonyhád a legolcsóbb, ugyanakkor Bonyhád éri el a legnagyobb nyereséget. Hogyan? Mindenekelőtt igen nagy előny, hogy egy helyen, a bonyhádi Fáy lakótelepen építi „sorozatban" a lakásokat. Egyszer kellett ide felvonulni, ez már maga költségcsökkentési tényező. Helyben vannak az anyagdepók, a keverőtelep, rövidek a szállítási távolságok. Ez azonban csak adottság. Amit ki kell használni. Mindenekelőtt az építés alapos előkészítésével. Áttanulmányozzák a tervdokumentációt, a beruházóval egyetértésben korrigálják a hibás tételeket, majd a szerződésben — legyen az állami célcsoportos, szövetkezeti, vagy OTP-beruházás — vállalják az átalányáras kivitelezést. Ily módon megkapja a szövetkezet az 5 százalékos tartalékkeretet is. A vállalkozói díj ezek után már fix összeg, jöhet közbe bármi - többek közt anyagáremelkedés —, a szövetkezet se többet, se kevesebbet nem számláz. A következő tényező maga a „no fines" technológia. Ezt alaposan megtanulták, sőt finomították is a szövetkezet szakemberei. Például a fogadószinthez a zsaluzatot nem épü- letenkint készítik el, hanem előregyártott zsalupanelekkel dolgoznak. Ezeket egyszer kellett megcsinálni, akkor sokba kerültek, de tíz-tizenkét épületnél is felhasználhatók. A födémszerkezet vasalását nem a helyszínen készítik, hanem előregyártott acélhálót használnak. Az anyagköltség ezáltal magasabb, de ez bőven megtérül az alacsonyabb munkabérköltséggel. Egy-egy munkára egy összegű utalványt kapnák a jó'l begyakorolt brigádok. Érdekük, hogy ne legyen állásidő, sőt, az is, hogyha például vége a munkaidőnek, de a betonozás- nál-öntésnél egy „fogás" még nincs kész - a betonozást nem lehet bármikor abbahagyni -, három-négy órát is „ráhúznak”. Sikerült megvalósítani a magas fokú gépesítést. A technológia megköveteli a gyors szállítást - keverés után 20 percen belül már bedolgozva kell, hogy legyen a beton — óramű pontossággal dolgoznak a keverőgépek, a toronydaruk, a vibrátorok. Géppel szivattyúzzák a helyszínre a vakolóhabarcsot (jövőre magát a vakolást is gépesítik), ügyes kisgépek segítik a szakipari munkákat, a vízvezeték-, villany-, központifűtés-szerelést. A bonyhádi építők tehát az elmúlt hat év alatt megtanulták az új technológiát. Sok köztük a kiváló szakmunkás, a 170 termelő dolgozóból 135 törzsgárdatag. Mindenki szívügyének érzi, hogy képessége, ereje legjavát adja. Megéri, lévén a bonyhád! szövetkezetben elég magas — 52 ezer forint - az éves átlagbér. Ennek látszik ellentmondani a viszonylag alacsony bérköltség. Az ellentmondás látszólagos, a szigorú normák, a jól végzett munka eredményezi a magas termelékenységet. A tavaly átadott A-2-es, 39 lakásos társasházért 19 millió forintot fizetett az OTP, ebből 798 136 forint — 4,2 százalék - volt a közvetlen bérköltséq (a másutt „no fines" technológiával lakást építő szövetkezeteknél nincs 10 százalék alatti bérhányad). Egyébként ez az épület 3,7 milliós nyereséget hozott a szövetkezetnek. Az előző, az A-1-es „csak” 1,2 milliót. Minden épületről utókalkuláció készül, a költségek részletes elemzésével sikerül szinte mindenből „lefaragni" a következőnél. Költséacsökkentő — nyereségnövelő - tényező az is, hoav a szövetkezet bankhitel nélkül, teljes egészében saját foirgóallappal gazdálkodik. A avors munka - öntöttek már 20 lakásos „no fines” házat hat hét alatt, sőt, egyszerre kettőt 9 hét alatt -, és máris benyúithatták a részszámlát. Rendkívül alacsonv — 13,4 százalékos — vállalati, illetve szövetkezeti általános költséq terheli a gazdálkodást, lévén kicsi az irodai apparátus. Ez szintén a nyereséaet növeli. Meaél . a lakásépítésből a bo'nyhádi szövetkezet, sőt jelentős nyereséget ér el. Ez azonban csak részben következik abból, hoav egv lakótelepen épít. A döntő, hoay elsajátították a technológiát, szor- qalmasan dolaoznak. jól gazdálkodnak. JANTNER JÁNOS Nyolcvanezer négyzetméterrel bővült a szövetkezeti kereskedelmi hálózat mi hálózat fejlesztéséről most elkészült összesítés szerint a szövetkezeti kiskereskedelem bolthálózata az idén mintegy nyolcvanezer négyzetméter HÉTRŐL hírről Soha nem vártuk úgy a telefancsemgetést, mint 1982. december 27-én. Minden perc számított. Az utolsó pillanatig vártunk a lapzártával, hogy elsőként mi közölhessük a hírt. Végre megjött a hívás és december 28-i számunkban a szokásostól eltérő betűkből szedve megjelent: „Lapzártakor jelentette munkatársunk: „Áramot termel a Paksi Atomerőmű. Tegnap, a késő éjszakai órákban az energetikai indítás folyamatában sikeresen rákapcsolták az országos villamos hálózatra az egyes blokk kettes számú generátorát. A Paksi Atomerőmű ettől a pillanattól kezdve áramot ad az országnak. A rendkívül fontos eseményen részt vett Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, ipari miniszter és K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Az eseményről részletes tudósítást lapunk holnapi számában közli ünk.” És december 29-én munkatársaink révén ott lehettek olvasóink a Paksi Atomerőműben, végigélhették a feszült pillanatokat, együtt örülhettek a miniszterrel, az első titkárral, a kormánybiztossal, a mérnökökkel, a munkásokkal, az építőkkel ... a sikernek. Hosszú, fáradságos, tanulságos, sikerekkel és buktatókkal tűzdelt volt az út idáig. Az első hír 1966. július 6-án jelent meg lapunkban. A TASZSZ közölte: Moszkvában véget értek a tárgyalások arról, hogy Magyar- országon felépítenek egy nagy kapacitású atomerőművet szovjet műszaki közreműködéssel .. . Akkor még senki sem tudta: hol.épül majd az ország első atomerőműve. 1967. december 24-i számunkban már így kezdődött a riport: „Ma már nemcsak elhatározott tény, hogy hamarosan megindul az első magyar atomerőmű építése, hanem az is, hogy az erőművet Paks alatt, a 6-os út és a Duna között építik fel ..." Az újság lapjai lassan sárgulnak. Milyen távol van 1969. június huszonkettedike! Az ősök ha felébrednének . . . cimű riportunk, amely ekkor jelent meg, így kezdődik: „Emlékül a Szív 216 zarándokának, kik 1887. évi június 18-án e révpart közelében a Dunába haltak. Állította Paks kath. közönsége 1909-ben.” A dömperek és a hernyótalpaikon kúszó-mászó földgyaluk gondosan kikerülték a már régóta csonka kezű szentet. . .” A kormány 1970-ben úgy döntött: elhalasztják egy időre a Paksi Atomerőmű építését. Ugyanakkor új megállapodás is született a Szovjetunióval : négy, egyenként 440 megawattos reaktorblokk épül Pakson 1980-84. közötti üzembehelyezéssel. A 400 kilovoltos alállomás már két éve dolgozik. Eddig ide érkezett az erőmű építéséhez szükséges elektromos energia. Ma már ez az alállomás paksi energiával kapcsolódik az országos hálózatba. Az atomerőmű építése szünetelt, de a lakótelepet Pakson 1973-ban már építették. 1974- ben, az országgyűlés decemberi ülésszakán K. Papp József országgyűlési képviselő, a megyei pártbizottság első titkára a következőket is elmondhatta felszólalásában : „Az elkövetkezendő évek, sőt Tolna megye történetének kétségtelenül legnagyobb ipari létesítménye a Paksi Atomerőmű építése lesz. Nagyon örülünk annak, hogy az 1974. évben induló országos nagyberuházások között szerepel építésének megkezdése. A magunk részéről is azon leszünk, hogy e nagyjelentőségű beruházás megyére háruló feltételeit maradéktalanul biztosítsuk." A munka ismét megindult. Az épülő atomerőmű alapvetően eltért a korábbi atomerőművektől. Ilyen erőművet még senki sem 'épített. Senkinek nem volt tapasztalata. A tervellátottság 1977 második felétől javult, az építőipari létszámhiány csökkentésére a KISZ KB Intéző Bizottsága határozata alapján 1977 végén megkezdődött az ifjúsági építőbrigád szervezése és ezzel egy időben a fengyel vállalat bekapcsolódása a kivitelezési munkálatokba. Az ország minden részéből érkeztek a munkások, szakemberek. A Paksi Atomerőmű már HÉTRE HÍRRE / 1979. december 19-én látogatást tett a Paksi Atomerőmű építkezésén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KGST-országak sokoldalú gyártmányszakosí- tási egyezménye alapján épült és épül. A fő egységeket más-más baráti ország szállította és szállítja. Ez az erőmű olyan alaptípus, amelynek sokszoros védelmi rendszere van. A fokozott biztonsági követelmények betartása mindenkit — tervezőket, építőket, gyártókat — új, nagy követelmények elé állított. A korábbi típushoz képest mintegy ötven százalékkal több időt, anyagot, munkaerőt kellett felhasználni az első blokk megépítéséhez . . . „Az első magyar atomerőmű építésénél semmiképpen nem kell szégyenkezve kimondani: tanuljuk az atomerőmű-építést..." - nyilatkozta lapunknak 1980-ban Szabó Benjamin, az atomerőmű kormánybiztosa, aki 1967- től éjt nappallá téve dolgozott olyan munkatársakkal együtt, akiknek szintén mindennél fontosabb volt ennek az erőműnek a sorsa. E nagy fontosságú építkezést gyakran látogatták az ország vezetői. A helyszínen bizonyosodtak meg az építkezés állásáról, segítették a munkát. 1979. december 19-én látogatást tett az építkezésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. Erről részletesen beszámoltunk annak idején. A három évvel ezelőtti látogatásikor Kádár elvtárs többek között arról is szólt, hogy örömmel tapasztalta: az atomerőmű-építkezésen dolgozók tisztában vannak annak a feladatnak a fontosságával és nagyságával, amit ez az erőmű jelent. Ez ma a Magyar Népköztársaság legnagyobb, legfontosabb beruházása. Ezt az erőművet a holnapnak, a- jövőnek, népünknek építjük. Lapunk munkatársai ott voltak a helykijelöléstől az indításig mindenütt. Olvasóink lakásába vittük azokat a feszült pillanatokat is, amikor a 250 tonnás NDK-daru millimétereket haladva beemelte a Skoda Művek kitűnő minőségű, 216 tonna súlyú reaktortartályát. Szovjet, lengyel, NDK, csehszlovák tervezők, szerelők, gépgyártók — munkájának eredményeként egyre közelebb jött az a pillanat, amikor megindulhat abban az atomerőműben a termelés, amelynek berendezései között csaknem ötvenszázalékos részarányt képvisel a magyar ipar, köztük Tolna megye ipara is. A Vegyépszer tamási gyáregységében, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei üzemében is készültek berendezések az ország első atomerőművéhez. És kitűnőre vizsgáztak. Hogy milyen óriási munka folyt itt addig, amíg áramot kezdett adni az atomerőmű, bizonyítsa néhány adat. A kereken négyszáz hektár kisajátított üzemi területen több mint 16 kilométer hosszú vasutat és 14 kilométer közutat építettek. A véglegesen megépült kiszolgáló épületek légköbmétere hárommillió. Felvonulási célra az építőipar és szerelőipar részére összesen 70 400 négyzetméter alapterületet fedtek be. 1 900 000 tonna építőanyagot szállítottak az építkezésre. Az üzemi főépületbe 470 000 tonna betont és vasbetonszerkezetet építettek be. A felhasznált betonacél súlya 38 000, az épület vasszerkezetéé 14 600, a fal- és födémcelláké, az átvezetéseké pedig 28 000 tonna. A technológiai berendezés és gépek súlya 86 000 tonna. A lakótelepen és kisebb részben Szekszárdan felépült 2021 lakás, 3000 adagos konyha-étterem, 32 tantermes iskola, százötven gyerek számára óvoda és százhúsz bölcsődésnek egy új bölcsőde . . . — olvasható Balogh Ernőnek, az ERBE helyszíni főmérnökének tanulmányában. Elkészült a nagy mű első része. Tisztelet ezért annak a tízezer embernek, aki munkájával most már nemcsak a paksi atomerőmű építkezésén van jelen, hanem az ország valamennyi üzemében, lakásában ott dolgozik az az energia, ott világít az a fény, amelyben az ő eredményes, megfeszített munkájuk is benne ' van. SZALAI JÁNOS Fotó: Gottvald Károly. alapterülettel bővült. A beruházásokhoz az országos és a megyei közös fejlesztési alapokból jelentős támogatást kaptak az áfészek.
