Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

1982. december 28. Képújság 3 Korszerűbb vállalati szervezet, rugalmasabb alkalmazkodás A hetvenes évek második felében mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az addigi vállalati szervezeti rendszer felépítése, működése nem teremt kedvező feltételeket gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez — miután időközben lényegesen megvál­toztak a gazdálkodás körül­ményei. E helyzet megváltoztatására a Minisztertanács 1980 elején egy tárcaközi szervezetet, az úgynevezett koordináló bizott­ságot hozott létre, amelynek feladata a vállalati szervezeti keretek átalakítása volt. Fő célja a vállalatok piaci érzé­kenységének, reagálóképessé­gének fokozása. A miniszté­riumok és a koordináló bizott­ság együttműködésének és munkájának eredményeként - a három évvel korábbi állapot­hoz képest — 1982 nyarán már 10 tröszttel és négy nagyválla­lattal kevesebb működött a gazdaságban. Ezenkívül szá­mos vállalatból, trösztből vált le egy vagy több gyáregység, és néhány kisebb összevonás is történt. Mindennek követ­keztében — az összevonásokat is beleértve — 26 korábbi szer­vezet szűnt meg és 167 új vál­lalat alakult, illetve alakul (oéldául az AFIT 15 vállalata). Zala megye kivételével min­denhol emelkedett a vállalatok száma, a leqiobban Heves, Bács-Kiskun, Komárom és Haj- dú-Bihar megyékben. érzékelik A PIACI HATÁSOKAT Az új vállalatok többségének eddigi működése .biztosítja, hoqy a célnak meqfelelően a módosult szervezeti keretek kedvezőbb feltételeket terem­tettek a rugalmas alkalmazko­dáshoz: a qazdálkodó eqysé- aek közvetlenebbül érzékelik a körnvezeti - köztük a piaci - hatásokat, s iái alkalmazkod­nak hozzáiuk. Ez lemérhető volt a fogyasztók ellátásában is. A szervezeti változásokkal párhuzamosan változott a qaz- dasáqirányító szervek, a veze­tők és a dolqozók szemlélete is. A vállalatok tevékenyséae komDlexebhé vált. eavüttműkö- désük o-ésödött. Szélesedtek a különböző vállalatközi eavütt­müködési formák, társulások, közös vállalatok jöttek létre. Szorosabb lett a vállalatok és a kereskedelem együttműködé­se, sok vállalat saját üzlet- hálózatán keresztül közvetlenül is értékesíti termékeit — így napra készen tájékozódhat a vevők igényeiről. Nyilvánvaló, hogy a módosí- " tott vállalati szervezeti rend­szert nem végleges állapotnak kell tekinteni. Tovább kell foly­tatni az ésszerű gazdasági ver­seny elősegítését, a monopol­helyzet megszüntetését, vagy leqalábbis jelentős mérséklé­sét, hiszen ezek mind a gaz­dálkodás hatékonyságának fo­kozását segítik elő. Ezekhez az egyik legfontosabb tennivaló a , vállalatok belső irányítási rendszerének korszerűsítése. Kulcskérdés a belső érdekvi­szonyok nyíltabbá tétele, az egyes elkülönült eqységek eredményességének felszínre hozása, a teljesítményekkel ará­nyos belső ösztönzőrendszer ki­alakítása. 1983. JANUÁR 1-TŐL A Minisztertanács a vállalati önállóság és érdekeltség to­vábbi fokozását, a belső irá­nyítási, érdekeltségi rendszer továbbfeilesztését, n munkahe­lyi demokrácia szélesítését kí­vánta elősegíteni azokkal a közelmúltban elfogadott hatá­rozatokkal, amelyek 1983. ja­nuár 1-től a vállalati felüqye- lő bizottsáqok tevékenységének fejlesztését, a vállalati igazga­tó tanácsok jogkörének növe­lését és a manasabb vezető ál­lású dolgozó kiválasztási és ki­nevezési avakorlatának korsze­rűsítését hivatottak előseaíteni. A korszerűsítés kétiránvú: eavrészt bővül a vállalati bi­zottságok felüqyeleti és ellen­őrzési funkciója, másrészt az ellenőrzés és az értékelés ta­pasztalataira támaszkodva a’ vállalat működési iránvát be­folyásoló, orientáló tevékenysé­get feithetnek ki. A kollektív vállalati vezetést előseaítő igazgatói tanácsok működésének joqi kereteit már a vállalati törvény megterem­tette. Ennek ellenére számuk mégis elenyészően kevés volt. A meglevők is elsősorban a vezetők tevékenységét segítő véleményező, tanácsadó, dön­téselőkészítő funkciókat láttak el, döntési jogkörrel azonban nem rendelkeztek. Most ezzel a jogkörrel is felruházzák az igaz­gató tanácsokat. A konkrét vezetői döntésekért természe­tesen továbbra is az igazgató a felelős, tehát a tanács mű­ködése nem korlátozza az igaz­gatót a folyamatos vállalat- vezetésben. Jelenleg a vállalati igazga­tók esetében az alapító szerv egészben, az igazgatók helyet­tesei esetében pedig meghatá­rozott fontosabb esetekben gyakorolja a munkáltatói jogo­kat. Az új rendelkezések a ve­zetőkiválasztás tárgyilagossá­gának elősegítését, a személy­zeti munka nyilvánosságának, demokratizmusának fejlesztését szolgálják. Amellett, hogy a jövőben szélesebb körben lehet pályá­zat útján elnyerni a vezetői ál­lásokat, illetve bevezetik a meghatározott idejű vezetői ki­nevezések gyakorlatát, azzal is bővül az iqazgatók jogköre, hogy a jövőben helyetteseik fö­lött ők avakorolják a munkál­tatói joqkört — s ezzel szélese­dik a felelősség megosztása. Ugyanakkor erre a területre is kiteried a felügyelő bizott­ságok hatásköre, tehát a ve­zetőkiválasztásban erősödnek a demokratikus vonások. VÉLEMÉNYEZ A SZAKSZERVEZET Ezt az igényt fejezi ki az a határozat is, amelyet a Minisz­tertanács. a SZOT Elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága együttesen fogadott el, s amely­nek célja szintérv a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Ennek legfontosabb vonása az, hoqv — bizonyos szűk és meghatározott kör kivételével - valamennyi vezetőre kiter­jeszti a különböző szakszerve­zeti fórumok véleményezési jo­gát. Ezek az intézkedések ismét jelentős lépést jelentenek a válallati belső mechanizmusok korszerűsítésében. Á. T. Műszaki fejlesztés, kooperációval Magyar vállalatok és tőkés cégek között több mint ezer kooperációs megállapodás van érvényben. A legkiterjedtebbek a könnyűipar, illetve a gépipar vállalatainak kooperációs kap­csolatai. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara kooperációs tagozatán az együttműködés tapasztalatait értékelve megállapították; a kooperációk a termelőkapaci­tások jobb kihasználása mellett egyben a vállalatok gyorsabb műszaki fejlődéséhez is hozzá­járulnak. Ennek eredményeként az elmúlt években néhány vál­lalat gyorsan növelhette kül­földi értékesítését, másutt pe­dig azért tarthatták meg pia- 0 caikat, mert az együttműködés ' során külföldi technológiához, licencekhez, know-how-hoz jut­va korszerűsítették termékkíná­latukat. Gondot okoz azonban, hogy a vállalatok többségénél a fejlett technológia átvételével csak egy-egy folyamatot korsze­rűsítettek, a műszaki fejlesztés nem hatott ki a teljes tevé­kenységre. Változó falukép (TUDÓSÍTÓNKTÓL) AUTOMATA TELEFONKÖZPONT NÉMETKÉREN Németkér is feliratkozott azon szerencsés községek kö­zé, amelyek élvezhetik korunk egyik áldását: december kö­zepén automata telefonközpon­tot kapott. Hogy mindez mit jelent egy község életében, azt csak azok tudják kellően átérezni, akik a hagyományos kézi kapcsolású rendszeren keresztül voltak kénytelenek évekig beszélgeté­seiket lebonyolítani. Gyakorta előfordult, hogy gyors kapcso­latteremtésre lett volna szük­ség, ám hosszú percek, nem­egyszer órák múlva sikerült a postahivatal telefonkezelőjének a kért számot behozni. Mindez már a múlté. Most már csak tárcsázni kell, s ha a vonal túlsó vége szabadot je­lez, máris megkezdődhet a be­szélgetés. VOLT NAPKÖZIBŐL TORNASZOBA A testnevelési órák nagy­részét a szabadban tartják a nevelők. Sajnos az időjárás, az évszakváltozás nemigen alkal­mazkodik emberi óhajokhoz, kívánalmakhoz. Esős, szeles időben terembe kényszerülnek a gyermekek. És ahol nincsen más, csak tanterem, ott bizony kevés olyan lehetőség adódik, ahol a testnevelési óra funk­cióját teljes mértékben betölt­heti. Németkér 1926-ban épített emeletes iskolája egyéb ren­deltetéseit jól betölti. Világos, nagy termei, azok berendezé­sei jól szolgálják mai pedagó­giai célkitűzéseinket. Hiányzik belőlük azonban egy nagyobb terem, amely népesebb ember- csoportot is fogadhatna, eset­leg tornatermi célokat is ki-* elégítene. Szerencsére közel van a nemrég épített művelő­dési ház, amelynek színházter­me segít kisebb-nagyobb gond­jaink megoldásában. Végleges és hosszan tartó ideig azon­ban ez sem látszott kielégítő megoldásnak. A Vigadó vendéglő megépí­tésével egyidejűleg megszűnt az iskolai napközis konyha. A felszabadult épület hasznosí­tásakor elsőként vetődött fel a gondolat: át kellene alakíta­ni tornaszobává. Hamar meg­történt a műszaki felmérés, s az iskola egyik volt tanítványa társadalmi munkában elkészí­tette a felújítási tervét. Kora ősszel be is indult a munka, az átalakítás. A külső munká­latok nagy része még az igazi hideg beállta előtt elkészült. Remény van arra, hogy az új tanévben birtokukba vehetik a tanulók a mintegy 11x20 mé­ter nagyságú tornaszobát. A munkálatokat a helyi tanács építőbrigádja végzi. Az átala­kítás költségeihez jelentős ösz- szeggel a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya is hoz­zájárult. PORTALANITOTT UTCÁK A sarat tartják igazi vendég­marasztalónak, de majdnem ugyanilyen adottságokkal ren­delkezik a homok is. Mindket­tőből kijut bőven Németkérnek. Az utóbbi néhány évben valóságos hadüzenet történt a rossz, sáros, homokos közutak- nak. Előbb a Vörösmarty, majd a Rákóczi utca kapott bitume­nes burkolatot. Egy évvel ké­sőbb a Béke és a Kossuth ut­caiak örülhettek a salakkal tör­tént útjavításoknak. Nem rég­óta a Kassai és a Szabadság utcabeliek közlekedhetnek be­tonúton. NAGYFALUSI ALBERT A gimnázium tartást ad . a nagyközségnek I Kételyek és remények között, vívódva tették meg annak ide­jén első lépéseiket a nagyközségekben megalakult gimnáziu­mok. Divat volt Tolna megyében is a pályaválasztásban még meglehetősen határozatlan gyereket beíratni a pécsi Löwey-be vagy a Nagy Lajos-ba, csak „fa tusi" gimnáziumba ne. Vala- hogy igy, megbélyegezve kezdte meg működését húsz évvel ezelőtt a bátaszéki gimnázium. Már akkoriban tudta a gim­názium vezetése, ha ki akarnak lépni a szürke középszerűség­ből, akkor valami pluszt, figye­lemfelkeltő dolgot kell produ­kálniuk. Egy továbbtanulásra előkészítő oktatási intézmény­ben mi más lehetne a kirukko- lás, mint egyre több olyan érett­ségizett fiatalt kibocsátani, akik közül mind többen jutnak el felsőoktatási intézményekbe. Ma már sokan tudják, hogy kevés „gimi" büszkélkedhet olyan to­vábbtanulási aránnyal, mint a bátaszéki. Évente 70-80 száza­lék körül mozog a sikeres fel­vételi vizsgát tett fiúk, lányok aránya, ami az iskola oktatói­nak eredményes munkáját fém­jelzi. A hiányos alapokkal ér­kezők felzárkóztatása mellett fontos feladatuknak tekintik a tehetséggondozást. A cáfolha­tatlan tények következtében mennyire emelkedett a gimná­zium ázsiója? Törvényszerűen nőtt, hiszen ma már Mohácsról, Dunaszekcsőről, sőt még Szek- szárdról is vannak bejáró diák­jaik. A nagyközségi tanáccsal már évek óta jó az intézmény kap­csolata. Nagy Ferenc, a községi tanács vb-titkára lelkesen be­szél erről. Bátaszék gazdasági és kulturális szempontból is olyan település, hogy szüksége van az értelmiséq-utánpótlásra. Fogadni tudja és akarja is a diplomásokat.- De azoknak a tanulóknak is biztosítunk különböző elhe­lyezkedési lehetőséqet, akik nem tanulnak tovább — így a vb-titkár. Ezt némileg a gimnáziumi fa­kultáció is elősegíti. De csak né­mileg, mert ennek gyakorlati megvalósulása - mint ahogy másutt - Bátaszéken is mesz- sze van a tökéletestől. Koráb­ban — nyilván nem véletlenül — elektronikai ismeretek elméleti és gyakorlati oktatására ren­dezkedtek be. Ezt szerették volna folytatni a fakultáció ke­retében is, de a tanterv ezt nem tette lehetővé. Helyette gépjár­művezetés és szállítás-ügyinté­zés elnevezésű tantárggyal fog­lalkoznak a fiúk, míg a lányok gépírást tanulnak. Kunos Ferenc igazgató — Már a nyári szünetekben lehetőséget adunk arra, hogy a fakultáció keretében tanultakat a mindennapi életben is hasz­nosítsák. Vállalataink és üze­meink szívesen foglalkoztatják a gyerekeket - jegyzi meg a ta­nácstitkár. Eddig jobbára a tanulmányi munkáról esett szó, annak gya­korlati hasznáról. De nem de­rült még fény arra, hogy az úgynevezett szürke hétköznapo­kat mennyire tudja színesíteni a községben a gimnázium. Hogy életképes, ennek bizonyításá­ra tények sokaságát sorakoz­tatják fel a község vezetői. Mirídjárt az élre kívánkozik a községgyarapító tevékenységük, a társadalmi munkákban való részvétel. Évente faültetési ak­cióban vesznek részt. Az idén például a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatra lét­rehoztak egy parkot. De az épü­lő korszerű tornacsarnok mun­kálatainál is ott vannak. Ennek megoldása egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a gye­rekek többsége bejáró - jár­műhöz kötött — és általában a kora délutáni órákban már in­dulnak vissza a buszok. Kunos Ferenc: - Ez a viszony­lag kis iskola előnye. A gye­rekek nálunk sokkal inkább kö­zösségivé válnak, mint máshol. és könnyebben mozgósíthatók különböző feladatok megoldá­sára. Persze, ez néha a délutáni program - tanulószoba, szak­kör - rovására megy, de meg tudjuk azért zökkenőmentesen oldani. És a kulturális életbe vajon mennyire tud bekapcsolódni a gimnázium? Ez sem spontán módon történik, mert együtt­működési szerződésük van a ta­náccsal. Azon túl, hogy az is­kola KISZ-esei és ifjúgárdistái minden jelentősebb ünnepélyen, sőt még a családi és társadal­mi eseményeken . is ott vannak, műsort adnak, keresik a kap­csolatot a községi KlSZ-szerve- zettel. Vígh Józsefné, a községi pártbizottság titkára meggyőző­déssel vallja, hogy a gimnazis­ták megtalálják a megfelelő kontaktust a munkás fiatalok­kal. Ha már az együttfhűködés kerül szóba, feltétlenül megem­lítendő: a Búzakalász termelő- szövetkezettel is remek a gim­názium kapcsolata. — Bizony nagyon jól jön az az évi 50 ezer forint, amit ilyen, vagy olyan formában adnak ne­künk. Természetesen a szoká­sos őszi betakarítási munkáknál igyekszünk ezt a jelentős támo­gatást meghálálni - mondja Kunos Ferenc. Ha a közművelődési intézmé­nyekkel való kapcsolat kerül szóba, akkor a könyvtárat em­lítik elsősorban az illetékesek. A művelődési háznak korábban nem volt vezetése, így nem tud­tak felkarolni szerepelni vágyó diákokat. De hamarosan ez a gond is megoldódik, mert az odakerült szakképzett népmű­velő számít a gimnazistákra. Újjáéledhet a gimnáziumi iro­dalmi színpad, amelynek hagyo­mányai vannak. Persze az utóbbi időben tapasztalható visszaesésnek nem elsősorban helyprobléma az oka, hanem legalább annyira a humánszá- kos tanárok leterheltsége. A már krónikussá váló nyelvtanár­hiány mellett ezt említették a gimnáziumban a másik — de lé­nyegesen kisebb — probléma­ként. De mint ahogy korábban az étkeztetés megoldásában segítségére sietett az iskolá­nak a tanács, úgy e tekintetben is igyekeznek enyhíteni a gon­don: lakást tudnak biztosítani a pedagógusoknak. Hogy is mondta beszélgeté­sünk közben többször is Nagy Ferenc tanácstitkár: - Báta­szék életének egyik fontos alap­pillére a gimnázium, ami tartást is kölcsönöz a nagyközségnek. B. Gy. Egy kis terefere az órák közti szünetben Kiegyensúlyozott építőanyag-ellátás Az építőanyag-ipar idei ter­melése a népgazdasági terv­vel összhangban — az előzetes adatok szerint - egy százalék­kal haladta meg a múlt évit. A vállalatok és a szövetkeze­tek összességében a kereslet­nek megfelelően alakították termelésüket. Egyebek között a finomkerámia-ipar és az üveg­ipar bővítette szállításait, ám más iparágak — például a kő- és kavicsbányászat, a beton- elemgyártó ipar - az igények mérséklődéséhez igazodva csökkentette a termelést. A termékek többségénél kí­nálati helyzet alakult, ki. Az ellátás összességében kiegyen­súlyozott volt, bár időszakon­ként egyes cikkekből átmene­tileg hiány mutatkozott. A lakosság ellátásának javításá­ra a kedvelt porrá oltott mész- ből az idén különösen nagy arányban, 33 százalékkal bőví­tették a termelést. Az ipar a múlt évinél több tetőcserepet lőle, s ezért a hasonló célt gyártott, mégis hiány volt be­szolgáló más termékből, így az azbesztcement hullámlemezből növelték a kínálatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents