Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

2 Képújság 1982. december 28. PANORÁMA A szovjet javaslatok után az Egyesült Államoké a szó A Pravda az új fegyverzetcsökkentési javaslatokról A Szovjetunió készen áll ar­ra, hogy pontosan ugyanannyi közép-hatótávolságú rakétát hagyjon meg európai területén, ahánnyal Anglia és Francia- ország összesen rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy több száz­zal csökkentenék a szovjet ra­kéták számát, beleértve a leg­korszerűbbeket is. A közép­hatótávolságú rakéták terén az erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok között nulla szinten jönne létre, a szovjet oldalon csupán Anglia és Franciaország ilyen eszkö­zeinek megfelelő számú fegy­ver maradna — írta hétfői szer­kesztőségi cikkében a Pravda. „Vagy megállapodás, vagy kiéleződött és veszélyes nuk­leáris szembenállás évei követ­keznek” - így vetődik fel a kérdés és ezt nem lehet nem megérteni. Ezért az új szovjet javaslatokat helyeslőén és re­ménykedve fogadták szerte a világon. A remény annak szól, hogy a Nyugat nem hagyja el­veszni a megállapodás lehető­ségét, hogy Európa történelme során első ízben sikerül meg­szakítani a nukleáris fegyverzet halmozásának ördögi körét, és hozzálátni csökkentéséhez. Az egész világon belefárad­tak az Egyesült* Államok „új irányzatába”, abba a törekvé­sébe, hogy szétzúzza a népek között kialakult gazdasági, tu­dományos, kulturális kapcso­latokat, belefáradtak a fenye­getésekbe, hogy Washington katonai erőt alkalmaz a vele egyet nem értőkkel szemben, a fegyverkezési hajsza és a fe­szültség esztelen fokozásába. A genfi tárgyalások egy éve nem hoztak előrelépést ebben a kérdésben. Bár az Egyesült Államok időről időre kinyilvá­nítja, hogy komolyan veszi a tárgyalásokat és nincs különö­sebb ok a nyugtalanságra, köz­tudott, hogy az Egyesült Álla­mok lassítja a tárgyalások me­netét. Közben pedig gyorsított ütemben halad az új amerikai nukleáris rakéták fejlesztése, Nyugat-Európában pedig épül­nek számukra az indítóállások. Anglia és Franciaország a NATO tagjai, de a tárgyaláso­kon nem vesznek részt és nem csökkentik nukleáris fegyverei­ket. Ez annyit jelent, hogy a közép-hatátávólságú nukleáris eszközök terén létrejövő bár­mely megoldásnak, amely az egyenlőség és egyenlő bizton­ság talaján áll, figyelembe kell vennie ezt az objektív .helyze tét. A szovjet fél kész a raké­ták terén a lehető legalacso­nyabb szintig elmenni, de a legalacsonyabb szint mennyi­ségi értelmezését Európában a meglévő angol és francia rakétaerők határozzák meg. ban szereljenek le sok száz szovjet és amerikai közép­hatótávolságú hordozóeszközt, és a lehető legalacsonyabb szinten hozzák létre az erő- egyensúlyt a Varsói Szerződés és a NATO között. A Szovjet­unió nem követel semmiféle egyoldalú leszerelést, nem tö­rekszik katonai fölényre. Csak egyet akar: őszinte és igazsá­gos megállapodásokat. A nulla-megoldás egyoldalú, nem életképes, az Egyesült Ál­lamokat juttatná fölénybe. Ez a változat az Európában lévő szovjet közép-hatótávolságú ra­kéták megsemmisítését irá­nyozza elő, az Európában lévő amerikai rakétákkal pedig nem is foglalkozik. Durván sérti az egyenlőség elvét, megvalósítá­sa felbillentené mind a regio­nális, mind a globális egyen­súlyt. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere hétfőn Moszkvában fogadta Claude Arnaud-it, a> Francia Köztársaság moszkvai nagykövetét, A találkozót a-- francia diplomata kérte. A meg­beszélésen alapvetően az eu­rópai nukteáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentésé­ről volt szó azoknak az új ja­vaslatoknak a fényében, ame­lyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő nemrégiben elhangzott beszé­dében. * Amnesztiarendeletet adott kJ hétfőn a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége — a szocialista humanizmus eszméi­től vezérelve, a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából. Az am­nesztiarendelet nem vonatkozik a különösen súlyos bűncselek­ményeik elkövetőire és a súlyo­san visszaesőkre. VATI KÁNVÁROS II. János Pál pápa szomba­ton a Szent Péter székesegyház erkélyén elmondta szokásos ka­rácsonyi üzenetét — uirtbi et or- bi, azaz Róma városának és az egész világnak. A beszédben többek között az általa meg­hirdetett és a jövő év március 25-én kezdődő szentév méltó meqltlartására szólította föl a hívőket. Külön megemlékezett lengyel honfitársairól. Az ola­szul elmondott beszéd után II. János Pál 42 nyelven kívánt kel­lemes karácsonyi ünnepeket a világ keresztényeinek. ROTTERDAM Hétfőn Rotterdam közelében egy expresszvonait összeütközött egy személyvonattal. Az össze­ütközés okát egyelőre nem kö­zölték; A legfrissebb jelentések szerint a szerencsétlenségnek három halálos áldozata van. Kilenc embert sérülésekkel kór­házba szállítottak. A két vo.nat roncsai között tovább folynak a mentési munkálatok. Sokakat foglalkoztat most Nyugaton, milyen választ ad az amerikai kormányzat a szovjet javaslatokra. Vajon megértik-e Washingtonban a pillanat felelősségét? Vagy is­mét — immár sokadszor — be­csapják az ajtót, amit a Szov­jetunió tágra nyitott a megál­lapodások előtt? A szovjet ja­vaslatokra érdemi választ kell adni, ezt nehezen lehet elke­rülni. Az amerikai „nulla-megol­dás” a Szovjetunió egyoldalú leszerelését irányozza elő és teljesen megvalósíthatatlan. Ezzel áll szemben az egyszerű és mindenki számára érthető szovjet javaslat, hogy Európá­A Szovjetunió jelentős javas­latokat terjesztett elő. Ezeket nem lehet kézlegyintéssel el­intézni, nem lehet tartalmukat elsietett polemikus kijelenté­sekkel elködösíteni. Most a jö­vő útjának kijelöléséről van szó. Felelősségteljes megköze­lítésre, felelősségteljes megol- • dósokra van szükség — min­denki ezt várja. Ezek alapján fogják megítélni az egyes álla­mok igazi céljait és törekvé­seit. Most az Egyesült Államo­ké a szó - hangsúlyozza szer­kesztőségi cikkében az SZKP KB lapja. Közép-Ázsia délkeleti részét többségében hegyek borítják. A Pamir hegységben található a Szovjetunió legmagasabb pontja: a 7495 méteres Kom­munizmus csúcs. Ezen a 143 ezer négyzetkilométeres terüle­ten fekszik a Tadzsik SZSZK, amelynek 93 százaléka hegy­vidék. Az emberek megtanul­ták, hogyan hasznosítsák a hegyek erejét és gazdagságát. Az idősebbek elbeszélései sze­rint hat évtizeddel ezelőtt Tád­zsikisztánban éjszakánként csak a csillagok világítottak, de most a vad folyókon a víz­erőművek dolgoznak, köztük a világ legnagyobb erőműve: a Nureki, melynek gátja, a ko­A hegyek országa Tadzsik Szocialista Szovjet Köztársaság róbban megszelidíthetetlen, keskeny, de 40 méter mély he­gyi folyónak, a Vahsnak állta útját. Fényt, meleget ad a vá­rosoknak, üzemeknek, falvak­nak. 2,7 millió kilowatt össz­teljesítményű kilenc aggregát- ja energiával látja el Közép- Ázsia egységes energiarendsze­rét. Tavasszal a Vahs már nem fenyeget áradással: energeti­kusok szabályozzák folyását. Nemsokára új . erőművek is épülnek: ezek adják a hatal­mas dél-tadzsik területi terme­lési komplexum energetikai alapját. Ennek köszönheti léte­zését a Javani Elektroveqyésze- ti ayár, az alumínium- és por- celánqyár Turszunzadéban, va­lamint az ország legnagyobb állattenyésztő komplexuma Ho- valinq teleDÜlésen. A 4 millió 9 ezer lakosú Tád­zsikisztánban ma úi fogalom is meqielent, mégoedig a magas­hegyi földművelés. Ott, ahol korábban csak juhnyájak le­geltek, most gabonát, cukor­répát, burgonyát termesztenek, almáskertek és barackosok vi­rulnak. Nagyszabású munkála­tok folynak a Vahs folyó völ­gyében is. Már az első ötéves terv éveiben megkezdték a száz kilométer hosszú öntöző- csatorna építését, hogy az ad­dig terméketlen sivatagot en­nek vizével tegyék termővé. Építésére 123 milfió rúbelt for­dítottak. így lett a Vahs völgye az ország első gyapottermesztő vidéke, amely a Szovjetunió össztermelésének egyharmadát adja. így lett Tádzsikisztán leg­főbb mezőgazdasági növénye a gyapot, amelynek évi terme­lése majdnem eléri az egymil­lió tonnát. A köztársaságban ezenkívül rizst, gyümölcsöt és zöldséget is termesztenek. Tádzsikisztánban több mint hétezer tudományos dolgozó él. Nagy részük a főváros, Dusan- be több tucat intézetében dol­gozik, az atomkutatástól az űr­hajózásig sokrétű kutatómun­kát folytatva. A Tadzsik SZSZK címere A köztársaságban 11 hivatásos és 17 öntevékeny színház fogad­ja közönségét, valamint hang­versenytermek, 1300 klub, 7 mú­zeum és 27 pihenőpark, s dol­gozik önálló filmstúdió is. A gazdag hagyományú tadzsik némzeti kultúra új virágkorát éli. Meghódított sivatagban Türkmén Szocialista Szovjet Köztársaság Közép-Ázsia délnyugati ré­szén, délen Iránnal és Afga­nisztánnal határos, 488 ezer négyzetkilométer területű köz­társaság Türkménia. A majd­nem hárommillió lakosú ország négyötöd részét hatalmas ho­moktenger, a Kara-Kum sivatag borítja, amelynek jelentése: fe­kete homok. A Kara-Kum a Szovjetunió legnagyobb sivata­gai, nyugatról keletre 800, észak—déli irányban 450 kilo­méter. Ma, amikor, bolygónk zöld­övezete fokozatosan csökken, a lakosság pedig növékszik és a földeket a városok építéséhez sajátítják ki, az ember mind­jobban rákényszerül a sivata­gok meghódítására. így van ez Tünkméniában 'is. A sivatag megszelídítésének legszüksége­sebb feltétele azonban a víz. Közép-Ázsiában az a mondás járja, hogy „nem a föld terem, hanem a víz”. A sivatagban még az 1950-es években meg­kezdődött a Kara-Kum öntöző- csatoirna építése, Hossza ma meghaladja az ezer kilométert, az építkezés befejezése után pedig eléri az 1400 kilométert. Ez a valóban gigászi öntözőcsa­torna az Am u-Dar ja folyótól a Kaspi-tengeniig, Kizil-Antek tér­ségéig nyúlik majd. „Ahol víz van — ott élet is van" — tartja egy másik ősi mondás. És ott, ahol a sivata­got átszelte a1 két ütőér, ültet­vények és termő kertek szület­tek. A napfényes napok évi átlagát tekintve Türkménia az első helyen áll, de egyben ez a legszárazabb vidék is. Az in­tenzív vízgazdálkodás azonban átalakította a hajdani kopár A Türkmén SZSZK címere vidéket, és jelenleg is állandó­an növekszik az öntözött földek területe. A sivatagok komplex tanul­mányozásával a Szovjetunióban a Türkmén Sivatagkutató Inté­zet foglalkozik. Ma a sivatagok és félsivatagok övezete adja a mezőgazdasági termékek ter­melésében a gyapotszál, a nyersselyem, a karakül prém száz százalékát, a növényi oiaj 20 százalékát, a gyapjú, a gyü­mölcs- és zöldségfélék 16 szá­zalékát, Tüirkméniában műkö­dik a Tudományos Akadémia Napenergia Intézete és a Szolnce Tudományois Termelési Egyesülés, amelyeknek a szak­emberei a napenergia haszno­sításának tudományos alapjai,! dolgozzák ki. Türkméniában több mint hat­ezer orvos dolgozik. A főváros, Ashabad egyetemén 12 ezer diák tanul!, 25-féle szakterület­re készítik fel a jövő szakembe­reit A tizenegyedik ötéves terv vé­géig a köztársaság minden ötödik lakója új lakásba költö­zik. Különös gondot fordítanak az új települések kialakítására. A fejlesztési tervek kidolgozá­sában" Moszkva, Leningrád és Ashabad tervező intézetei is részt vesznek. Kivonulás - feltételekkel Hétfő esti kommentárunk. Karácsony előestéjén Tel Avivban ötös ikreket szült egy asszony, karácsonykor pedig a ciszjbrdániai Betlehemben, a Biblia szerint Jézus szülőhelyén Beltritti jeruzsálemi pátriárka vezetésével meg­tartották az éjféli misét. A jászol-hangulatú hírek megtévesztőek: Betlehemben és tágabb környékén a béke és szeretet ünnepén sem honolt béke és szeretet az olajfák alatt. Názáret arab veze­tői a bejrúti mészárlás áldozatainak emlékére például lemondtak minden hivatalos rendezvényt. Igaz, az ünnep alatt megcsillant az előrelépés reménye a Libanonból történő izraeli kivonulás ügyé­ben. Többszöri halasztás után úgy tűnik: kedden reggel a liba­noni Khalde városban megkezdődhet az izraeli-libanoni tárgya­lások első fordulója. Mielőtt egy pillantást vetnénk e megbeszélések tétjére, érdemes emlékeztetni arra, hogy - éppen Khalde térségében - újra fellán­goltak a falangista miliciák és a drúz fegyveresek közötti harcok. Ez baljós jel; s a politikában ritkák a véletlenek. A falangisták teljes szinkronban tevékenykednek Tel Avivval, támadásuk tehát nyilvánvalóan két motívumra vézethető vissza. Egyrészt az össze­csapások nyugtalanító tényével akarják igazolni, hogy a helyzet „még nem érett meg” a csapatkivonulásra, másrészt Izrael - ha mégis megszületne valamiféle egyezmény, akkor - a Bejrút déli bejáratát ellenőrző khaldei háromszög birtokában - a korábbinál jobb katonapolitikai pozíciókra kíván szert tenni. Ez is érzékelteti, hogy a megbeszélések kezdete önmagában nagyon halvány re­ményt jelent. Nyilvánvaló, hogy a két fél egészen mást akar: Li­banon a megszállók kivonulását és szuverenitása helyreállítását, Izrael viszont, úgymond „átfogó rendezést". Ez azt jelenti, hogy Tel Aviv az esetleges kivonulásért szeretné a lehető legmagasabb katonai és politikai ellenértéket megkapni. Vagyis, hogy Libanon­nal folytatódjék a „Camp David-i folyamat", azaz Egyiptom után Libanon legyen a második, Izraellel különbékét kötő ország. Gema- jel elnök tisztában van e követelés veszélyeivel és azokat jobbára Washington segítségével akarja elkerülni. A kibontakozás fő kér­dése így az, hogy a fiatal államfő megkapja-e a tengerentúlról a remélt segítséget. HARMAT ENDRE A Lebanon Beach Hotel - előtte egy izraeli katonai jármű — a ma kezdődő libanoni—izraeli tárgyalások első tervezett színhelye. {Telefotó: AP—MTI-KS) A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben 1982. december 28-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6331,23 6 337,57 6 343,91 Ausztrál dollár 3 844,94 3 848,79 3 852,64 Belga frank 84,59 84,67 84,75 Dán korona 469,40 469,87 470,34 Finn márka 741,09 741,83 742,57 Francia frank 584,07 584,65 585,23 Hollandi forint 1 497,45 1 498,95 1 500,45 Japán yen (1000) 165,91 166,08 166,25 Kanadai dollár 3 193,20 3 196,40 3 199,60 Kuvaiti dinár 13 726,27 13 740,01 13 753,75 Norvég korona 558,19 558,75 559,31 NSZK márka 1 654,96 1 656,62 1 658,28 Olasz líra (1000) 28,69 28,72 28,75 Osztrák schilling 235,32 235,56 235,80 Portugál escudo 42,55 42,59 42,63 Spanyol peseta 31,28 31,31 31,34 Svájci frank 1 949,75 1 951,70 1 953,65 Svéd korona 539,72 540,26 540,80 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 957,02 3 960,98 3 964,94 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS csekk) árfolyamok Érvényben 1982. december 28-tól Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 147,44 6 527,70 Ausztrál dollár 50 3 733,33 3 964,25 Belga frank 5 000 82,13 87,21 Dán korona 1 000 455,77 483,97 Finn márka 100 719.58 764,08 Francia frank 500 567,11 602,19-Görög drachma 500 51,92 55,14 Holland forint 1 000 1 437,98 1 526,92 Japán yen (1000) 10 000 161,10 171,06 Jugoszláv dinár 100 54,29 57,65 Kanadai dollár 100 3 100,51 3 292,29 Kuvaiti dinár 10 13 327,81 14 152,21 Norvég korona 1 000 541,99 575,51 NSZK márka íooo 1 606,92 1 706,32 Olasz líra (1000) 50 000 27,86 29,58 Osztrák schilling 1 000 228,49 242,63 Portugál escudo 5 000 41,31 43,87 Spanyol peseta 5 000 30,37 32,25 Svájci frank 1 000 1 893,15 2 010,25 Svéd korona 100 524,05 556,47 Török líra 1 000 18,06 19,18 USA dollár 100 3 842,15 4 079,81

Next

/
Thumbnails
Contents