Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

1982. december 22. Képújság 5 POLGÁRI VEDELEM 1#ízeink védelmében Komplex. gyakorlat A Tamási Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalatnál (SZÓ­VAL) az éves kiképzési tervnek megfelelően komplex polgári védelmi gyakorlűtot hajtottak végre, melyen az üzem önvé­delmi, szakszolgálati erői mel- Jett a pv. szervezetbe be nem osztott dolgozók is részt vet­tek. A gyakorlatot összekap­csolták a népgazdaság számá­ra olyan hasznos tevékenység­gel is, amely pénzben is kimu­tatható megtakarítást eredmé­nyezett. A gyakorlat előkészítő idő­szakában a parancsnokság és a törzs részletesen kidolgozta a levezetéshez és végrehajtáshoz szükségse terveket, okmányo­kat. Az üzemi gyakorlat a pa­rancsnok eligazításával vette kezdetét, melyen a felsorako­zott állomány előtt ismertette a gyakorlat célját és a végrehaj­tandó feladatok jellegét. Poli­tikai tájékoztató hangzott el, majd elrendelte az üzem pv. szervezeteinek teljes alkalma­zási készenlétbe helyezését. Az önvédelmi és szakszolgálati al­egységek megalakítási helyei­ken az egyéni védőeszközök ki­osztása után — gyorsított kikép­zésben részesültek, melynek ke­retében ismertették velük a vá­ratlan ellenséges támadás ese­tén adandó feladatokat, az életvédelmi létesítményekben való tartózkodás szabályait. Az üzem területét hagyomá­nyos fegyverekkel történt fel­tételezett ellenséges légitáma­dás érte. Elhangzott a légiria­dó jelzése. A védőlétesítménye­ket elfoglalták. A légiveszély feloldása után a parancsnok intézkedett a felderítés végre­hajtására. A felderítő járőr pa­rancsnoka jelentette, hogy az üzem területét bombatalálat érte, melynek következtében a raktárbázisuk területén romba- dőlt egy épület, több ember a romok alá szorult és tüzek ke­letkeztek. A felderítési adatok alapján a parancsnok intézke­dett a mentőmunkák megkez­désére, a sérültek kimentésére, a tüzek eloltására és a romo- sodott épület lebontására. In­tézkedett a kárterületre való bevonulás rendjére, a feladatok sorrendjére, az összeköttetés biztosítására, a mentő erők vé­delmére. A feltételezett sérül­teket kimentették, elsősegély­ben részesítették, védett helyre szállították. A tűzvédelmi al­egység a keletkezett tüzet szak­szerűen eloltotta, a műszaki­mentő alegység, egy munka- . géppel megerősítve, a romoso- dott épületet lebontotta. A munkahely-parancsnok jelen­tette a feladat végrehajtását és a mentő erők a parancsnok utasítására visszavonultak meg- alakulási helyeikre. A felsorakozott állomány előtt az üzem polgári védelmi parancsnoka ismertette a gya­korlatok értékelését és megkö­szönte a beosztottak tevékeny­ségét. Ismertette azokat a hiá­nyosságokat, melyek a feladó tok végrehajtása során kelet­keztek. A kiemelkedő munkát végzett dolgozók közül többen jutalomban, dicséretben része­sültek. Megállapítható, hogy a gyakorlat elérte célját, hű ké­pet adott az üzem polgári vé­delmi helyzetéről és bebizo­nyította, hogy a parancsno­ki és a beosztott állomány, valamint az üzemi dolgozók ké­pesek végrehajtani rendkívüli körülmények között az üzem ön­védelmével kapcsolatos felada­tokat. TÓTH FERENC törzsparancsnok állapítani. A sokirányú vizsgá­latok kiderítették, hogy a szeny- nyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló telepe idézte elő. A vízszennyezés megszünteté­sében közreműködő szervek kö­zött a Chinoin is jelentős erő­feszítéseket tett. A hulladékte­lepről a veszélyes anyagokat el­szállították, amelyek pedig nem voltak szállíthatók, a helyszí­nen megsemmisítették, eléget­ték éj mintegy 50 ezer köbmé­ter elszennyezett földet kicse­réltek. A vízmű kútjainak minőségét a közegészségügyi és a vízügyi szervek folyamatosan ellenőr­zik. .A jelenlegi minőség miatt 1983. év végéig a kutak vizét az ipari üzemek technológiai víz­igényének kielégítésére hasz­nálják. A felmerült költségek tetemesek. A váci vízszennyezés elsőren­dű tanulsága az, hogy a víz­bázisok védelmére minden te­rületen fokozott figyelmet kell fordítani. POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK A MINŐSÉGÉRT A polgári védelemről szóló hatályos minisztertanácsi hatá­rozat rögzíti az ágazatok pol­gári védelmi feladatait. A víz- gazdálkodás területén az Or­szágos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkörében szer­vezi a megelőző rbv - radioló­giai, biológiai és vegyi - vé­delmet, felel a szennyeződés­mentességért és a rendkívüli körülmények között az ivóvíz biz­tosításáért. A polgári védelem egyes ága­zati feladatai a vízminőség-vé­delem központi-és területi rend­szerére épülnek fel. A közpon­ti és a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai korszerű műszer- ellátottsággal felkészültek a radioaktív sugárzóanyagok, az olaj és olajszármazékok, a szin­tetikus mosószerek, a gyomirtó és rovarirtó szerek okozta szennyvizek vizsgálatára és mé­résére. A méréseket a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kutató Központban működő radiohid- rológiai szolgálat irányítja. A vízügyi igazgatóságokon szak- szolgálati egységek, a tanácsi vállalatoknál (rendkívüli eset­ben) mérő és ellenőrző állomá­sok működnek. Az ágazat biztosítja rendkí­vüli körülmények között a la­kosság, a mentés és mentesítési munkákban résztvevők vízellátá­sát is. A rendkívüli körülmé­nyek közötti vízellátás napjaink­ban is előfordul. Példa rá a nitrátos vizek miatti úgynevezett közegészségügyileg veszélyezte­tett települések. Ellátásukra a szolgáltató vállalatok több módszert is alkalmaznak. A legelterjedtebb a tartályos, a kannás, a palackos és a tasa­kos vízellátás. Ez főleg a cse­csemők érdeke, mivel a nitrátos víz rájuk nézve a legveszélye­sebb. A szükségvízellátás kapcsán kísérletek folynak a víz tartósí­tására is. Célja, hogy rendkívüli időszakban a lakosság hosz- szabb időtartamra tudja a szük­ségvizet tárolni. KÖZÖS ÖSSZEFOGÁS A vizek védelme nem vá­lasztható el a termelési folya­matoktól, az ágazati tevékeny­ségtől. Akkor lesz a munka eredményes, ha mindenki felis­meri, hogy hatékony környezet- védelem csak a társadalom ak­tív közreműködésével valósítha­tó meg. A vízvédelem nem csu­pán a vízügyi dolgozók kizáró­lagos feladata, nem egy ága­zat gondja és felelőssége. E munkában szükség van az ágazatok, a lakosság együtt­gondolkodására és tudatos, kö­zös cselekvésére. Csak ilymódon tudjuk a „kölcsönbe kapott” vi­zeinket unokáink számára meg­felelő mennyiségben és minő­ségben megőrizni. DR. CSEVÁR ANTAL Országos Vízügyi Hivatal „A vizeinket nem a szüléink­től örököltük, hanem az unoká­inktól kaptuk kölcsön”. - Ezzel a gondolattal kezdődött a pol­gári védelemmel foglalkozó, a „Nyugalmunk érdekében” című tv-sorozatnak a „Vizeink védel­mében" című adása. A stúdióban megjelent víz­ügyi szakemberek azt fejteget­ték, hogy az „unokáinktól köl­csön kapott” vizeink elegendő- ek-e a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, minőségük megfe­lel-e a sokirányú igények kielé­gítésére. Azt is megvitatták, hogy a polgári védelem hogyan kapcsolódik a vízzel való fele­lősségteljes gazdálkodáshoz. ŐSI KÜZDELEM Közismert, hogy a víz a ter­mészeti környezet megkülönböz­tetett jelentőségű alkotóeleme, amely mással nem helyettesít­hető. A víz az élet alapfeltéte­le, egyben nyersanyag, táp­anyag, termék és környezeti té­nyező. Ma már viszont nem a természet ingyenes és bőséges ajándéka. Egyre nagyobb fej­lesztési és üzemelési költsége­ket is mind bonyolultabb mű­szaki megoldásokat igényel, hogy a szükséges mennyiség­ben és minőségben előállítható lehessen. Az ember ősidők óta küzdel­met folytat a vízzel. Egyrészt az éltető vízért, másrészt a vizek károkozása ellen. A XIX. szá­zadban, az ármentesítési mun­kák megkezdése előtt az ország, mai területének 25 százaléka órvízjárta vagy vízzel borított volt. A folyóinkat ma már 4200 km hosszúságú árvízvédelmi töl­tés szegélyezi és védi az ott élő lakosságot, vagyonát. Az ár­mentesítési munkában jelentős eredményeket értünk el, hiszen Magyarország árvízvédelmi rendszere világviszonylatban is kiemelkedő, az árvizek ellen pedig az évszázados tapaszta­lat birtokában egyre hatéko­nyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvízvéde­kezési feladatok fontossága napjainkban csökkent, mivel fo­kozódik a vízkárokkal szembe­ni érzékenység. Ezért a lakos­ság életbiztonsága a védett te­rületen lévő népgazdasági va­gyon növekedése a védőművek biztonságának további fokozá­sát indokolja. A vizeinket érő szennyeződé­sek és ebből eredő károsodá­sok, valamint a vízigények meg­növekedtek. A hasznosítható vízkészletek és az igények kö­zötti egyensúly megteremtése ezért szükségessé tette a vizek védelmét és tervszerű gazdál­kodást velük. MENNYISÉGI VÉDELEM Hazánk nem tartozik a vízben szegény országok közé. A fel­színi és felszín alatti vízkészle­tei tervszerű gazdálkodás és védelem mellett elégségesek a társadalmilag indokolt vízigé­nyek kielégítésére. A hozzáfér­hető vízkészlet elosztása azon­ban térben és időben rendkívül egyenetlen. A növekvő vízigények és a csökkenő készletek közötti egyensúly megteremtéséből, a vízkészlet-gazdálkodásból eredő feladatok többirányúak. Elsőd­legesen fejlesztésekkel indokolt a vízkészleteket a tározási lehe­tőségek ésszerű kihasználásával növelni. A fejlesztések során a komplex hasznosítású rendsze­rek kialakítására kell törekedni. Ilyen például a Tisza-völgyi víz­gazdálkodási rendszer is, a ti- szalöki és kiskörei vízlépcsővel, amely elsődlegesen a mezőgaz­daságnak öntözővizet, Leninvá- rosnak és a Kábái Cukorgyár­nak ipari vizet, Debrecennek ivóvizet biztosít. Emellett nem lebecsülendő az energiaterme­lési, az üdülési és sportolási lehetőségek biztosítása sem. Ma már azonban a fejlesz­tések mellett egyre inkább fo­kozódik a vízigények befolyáso­lásának jelentősége (a víztaka­rékos üzemelési technológiák és öntözési módok kialakítására, a vízgazdálkodást figyelembe ve­vő telepítéspolitikára stb.). A vízigények indokoltságának el­bírálására és ellenőrzésére fo­kozott figyelmet kell fordítani. VÍZSZENNYEZÉS A felszíni és felszín alatti vi­zeket rendkívüli szennyezések is érik. Ilyen volt például a du­naújvárosi pakuraszennyezés, a szombathelyi vasútállomás hi­bás üzemanyagtárolója követ­keztében előállott, vagy a vá­ci, felszín alatti vízszennyezés. Ez utóbbi tavaly februárban ko­moly erőpróba elé állította a vízügyi szolgálatot. A szennye­zés következtében ugyanis a vízműnél napi 18 ezer köbmé­ter kapacitású déli vízbázis esett ki a termelésből, ami a vízmű kapacitásának 40 száza­lékát tette ki. Átmeneti intézke­désként a gödi vízműtelepet gyorsított munkával üzembe kel­lett helyezni, vízkorlátozást kel­lett bevezetni, meg kellett kez­deni a városi vízmű összeköté­sét a főváros vízellátását bizto­sító szentendrei szigeti vízbá­zissal, Duna alatti átvezetéssel. Meg kellett természetesen a szennyező góc pontos helyét is A Velencei tavon az agárdi SZOT-üdülő medrét a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság könnyűbúvár klubjának tagjai társadalmi munkában lomtalan!tolták. A vízszennyezés ilyen mértékű halpusztulást is okozott már a Sión A tűzvédelmi alegység gyakorlat közben Az üzem pv. parancsnoka értékeli a gyakorlatot Elsősegélyben részesítik a sérülteket

Next

/
Thumbnails
Contents