Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

elvËPÜJSÀG 1982. december 22. Atlétika Előrelépett a Szekszárdi Dózsa A Szekszárdi Dózsa Sportegyesület elnökségi ülésen számol­tatta be a korábbiakhoz viszonyítva a nemzetközi porondon eredményesebb, a minősitett versenyzők számát és a minősíté­sek értékét tekintve „egyéni csúcsot" elért atlétikai szakosztá­lyát. A testüetnek nem volt nehézdolga, mert a korábban el­készült és közreadott 42 oldalas írásos anyag a jól működő szervezet életének minden apró, lényeges mozzanatát tartal­mazta. A szakosztály munkáját értékelő, elismerő szavak után, az összejövetel végén önkéntelenül felmerült a kérdés: Itt min­den ilyen jól megy? Ilyen kevés a probléma? Nem kéne a be­számoló sorai közé nézni, a nem leírható gondolatokat mon­datokká szőni? Ilii Kosárlabda Dombóvári VMSE—Győri Köz­lekedési Főiskola 73-64 (33-32). Dombóvár, 400 néző. Erdősi Lajos edző ezúttal a követke­zőket szerepeltette játékosai közül: Tamási (6), Ruzicska (-), Bálind (2), Ács (17), Kollár II. (12). Csere: Pálvölgyi (30), Meszler (6), Gálosi (-). Jó já­tékkal rukkoltak ki a győri fő­iskolások a kissé könnyelműen játszó hazaiak ellen. Csak a második félidőben tudott jelen­tősebb előnyt szerezni a dom­bóvári csapat, bár a győzelme, a két pont megszerzése nem forgott veszélyben. Jók: Pálvöl­gyi, Ács, Tamási. A dombóvári csapat legközelebb csak feb­ruár végén játszik bajnoki mér­kőzést, a játékosok rövid szü­netet kaptak és január első napjaiban kezdik meg a közös felkészülést. Atomerőmű SE-Székesfehér- vári Universitas 67-55 (32-18). A hazaiak így kezdtek: Tóth (18), Polonyi (18), Schmidt (15), Jégh (6), Nagy (2). Csere: Bet- tesch (—), Schwarcz (4), Oláh (2), Heimann (2). A kiszámít­hatatlan ellenfélnek tekintett Székesfehérvár ellen idegesen kezdett a paksi csapat, de a játékosok néhány perc után fel­oldódtak és könnyedén érték el kosaraikat. A második félidő kissé szorosabb volt, de így is biztosan nyert a paksi csapat és ezzel megszerezte hatodik győzelmét. Kitűnt Tóth és Polo­nyi. Székesfehérvári Ikarus-Bony- hádi MSC 75-73 (30-29, 60-60, 67-67). Bonyhád: Pákái (2), Há- gen (22), Vanyá (19), Tóth (12), Konkolyné (4). Csere: Eszter- bauer (4), Kishonti (8), Marcz (2), Biszak (-J, Oroszki (-). Is­kolapéldája volt a mérkőzés annak, hogy a gyengébbnek tartott ellenfél elleni könnyed játék előbb-utóbb megbosszul­ja magát. A BMSC lányai az első félidőben végig vezettek, majd az utolsó percben fordí­tott az ellenfél. A gyötrődés a második félidővel kezdődött, az akarattal nem volt baj, de mi­ként ez ilyenkor szinte törvény- szerű, semmi sem sikerült. Tóth az ötödik percben kipontozó­dott, a rendes játékidő 60-60- nal fejeződött be. Az első hosz- szabbítás után 67-67. A máso­dik hosszabbítás végén dobott büntetőkkel nyert a szerencsé­sebb csapat. Fogarasi Sándort, a vezető edzőt, aki egy kiválóan együtt­működő csoport élén készítette az előterjesztést, könnyű volt szóra bírni. Szinte kérdezni sem kellett. Elemző, optimista, kriti­kus, néhány kérdésben borúlá­tó elbeszéléséből pontosabb kép körvonalazódott a leírtak­nál. Lapozgatta az ülés közben széljegyzetekkel ellátott beszá­moló lapjait és javasolta, hogy fussuk végig azt, annak logikai sorrendjében. BEVEZETÉS- Idézzünk a sportegyesület középtávú tervéből: „Atlétikai szakosztály: Cél az A kategó­riás besorolásnak megfelelő fel­tételek biztosítása." A cél reá­lis, a feltételek javulnak — de -a MASZ követelményrendsze­rében az A kategóriás szakosz­tályokkal kapcsolatos feltétel- rendszerbeni előírások jelenleg 30 százalékig váltak csupán va­lóra. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS- A szakosztály az olimpiai felkészülési tervével szinkron éves program szerint dolgozott. A társodalmi szakosztályvezetés minden eddiginél többet tett a kitűzött célok megvalósításáért. A valamikori atlétákból és a sportág szimpatizánsaiból álló csoport — Kinczli István szak­osztályelnök, Bien János, Kuhl Mihály, Rács Tibor, Steindl Ká­roly és Földesi József vezetősé­gi tagok — a szakosztályi mun­ka tárgyi feltételeinek javításá­ban, versenyzőink szociális problémáinak megoldásában vállalt jelentős szerepet. Ne­héz lenne felsorolni azt, hogy ülésein és az azok közötti idő­szakokban közülük ki, miben se­gített. Az viszont tény, hogy fáradozásuk a háttér biztosítá­sáért az eredményességet jelen­tősen elősegítő tényezővé vált. A hivatásos vezetés közvetlen és közvetett irányító tevékenysé­gét a szakosztály szétszórtsága hátrányosan befolyásolta. A vá­ros különböző pontjain levő fe­dett és szabadtéri gyakorlóhe­lyeken a végzett munka az év néhány szakaszában nehezen volt ellenőrizhető. SPORTSZAKMAI MUNKA- A színvonal az elmúlt évek­hez viszonyítva emelkedett. Ezt bizonyítja az, hogy a szakosz­tályi versenyszámonkénti rang­sorok átlagértékei jelentősen ja­vultak. Bár bizonyos szakágak munkájában még mindig az alulterheltség jellemző - külö­nösen intenzitás oldalról. Előre­lépésre lesz szükség a jökőben a gyermekkorosztály (10—téve­sek) technikai képzésében, a mozgásoktatásban. A nevelés terén is akadt néhány probléma a magánélet és edzésmunka összehangolásában. E tárgyban volt néhány eredménytelen kí­sérletünk, de a jövőben sem mondunk le a tehetséges em­berekről. A sportág számára megtartásuk elsőrendű feladat. A FELKÉSZÜLÉS FELTÉTELEI- A feltételek színvonalát a rendelkezésre álló szakemberek számával, szakmai tudásával és mobilizálhatóságukkal, a minő­ségi versenyzők számával és tudásával, valamint a tárgyi­anyagi feltételekkel való ellá­tottsággal jellemezhetjük. Ed­zőink körében kicsi a fluktuáció. Az elmúlt felkészülési évben a terveknek nem megfelelő és más okokból távozó edzők he­lyét fiatal, ambiciózus edzőkkel töltöttük be. Jelenleg alkalma­zott edzőink tudásszintje meg­felel a kategóriabesorolás sze­rinti előírásoknak. Kezd kiala­kulni a fő- és mellékfoglalko­zásban alkalmazott szakembe­rek helyes, az eddigieknél ked­vezőbb aránya. A főfoglalkozá­súak hosszabb edzésidőben áll­nak rendelkezésre - a mellék- foglalkozásúak, akik iskoláknál testnevelő tanárok, a szervezés­ben nyújtanak segítséget az ed­zésmunka vezetése mellett. En­nek is köszönhető, hogy ver­senyzői létszámproblémák nin­csenek. 1981-hez viszonyítva 26 százalékkal nőtt a foglalkozta­tottak száma és a minőségi ja­vulás is számottevő.- A tárgyi feltételek terén a korábbi évekhez hasonló hiá­nyosságok jelentkeztek. Bár­Kovács Attila nemzetközein tű versenyző mennyire is örülünk, hogy télen minden csoportunk teremben is tud edzeni, ezek a termek kis­méretűek, gyengén felszereltek. Hiányzik egy munkacsarnok, melyben ugróink és dobóink a fedettpályás versenyekre is fel­készülhetnének. Nagyszerű fu­tófolyosóval rendelkezünk, de sajnos a fűtése még nem meg­oldott. Van a fagyos időszakok­ban fűrészporrcfl borított futó- sávunk, de a kezelése nem megfelelő. Tavasztól őszig há­rom sporttelepen atlétizálunk — mindhárom azonos szintű, az igényeket kielégítő karbantar­tása szinte lehetetlen és más sportágak edzés-, mérkőzés­programjaihoz állandóan iga­zodnunk kell. — Versenyzőinket általában eredményeiknek megfelelően láttuk el személyi felszereléssel. Az év második felétől kezdődő­en gondot okoztak az áremel­kedésekből eredő többletkiadá­sok (utazás, étkezés) így most, a beszámolás időszakában fel­szerelésgondokkal is küzdünk. AZ „EREDMÉNYEINK" FEJEZETHEZ ÉRTÜNK Ekkor a vezető edző derű­sebbé vált, és kért, hogy kérdez­zek — mivel a lista hosszú és az abban foglaltakra maradék­talanul nem térhetünk ki. Fel­gyorsult a beszélgetés. — Milyen világversenyeken vettek részt és hogyan értékeli a szereplést? — 1982-ben a legfontosabb verseny az Európa-bajnokság volt. Itt, eredeti tervünk szerint három sportolónk részvételével számoltunk. Időközben azonban csak Kovács Attila jutott oda. Mint ismeretes, a 4x100 méte­res váltófutásban 39,01 mp-es eredménnyel a magyar váloga­tott tagjaként a hatodik helyen végzett. Böde József sprinter „A” válogatott kerettag még a versenyszezon kezdetén megsé­rült és sajnos kiesett a fel­készülésből. Balogh Gyula az utolsó pillanatig reménykedhe­tett, de a szűkített keretbe a 3000 méteres akadályfutásban a szintidőtől való 0,57 mp-es elmaradása miatt nem kerülhe­tett be.- A lodzi IBV-n Lamuth Ja­kab az ifjúsági országos baj­nokságon elszenvedett sérülése után dicséretesen helytállt, ha­todik lett a 2000 méteres aka­dályfutásban. Sárközi Gyula 3000 méteren indult, ahol az erős mezőnyben még csak ta­pasztalatokat gyűjthetett csu­pán.- Az 1,25 nemzetközi pont megszerzése az előző időszak­hoz viszonyítva előremutató, an­nál is inkább, mert a jövőben remény van arra, hogy bővül a szakosztály azon versenyzőinek köre, akik résztvevői lehetnek a rangos nemzetközi viadalok­nak.- Kik szerepeltek a szakosz­tályból nemzetek közötti válo­gatott viadalokon?- Kovács Attila és Balogh Gyula négyszer, Konrád János utánpótláskorú rövidtávfutó és Györkő Ildikó ifjúsági gerely­hajító egyszer öltött címeres mezt. Helyezéseikkel értékes pontokat gyűjtöttek, melyekkel nagyban hozzájárultak a vég­eredmény pozitív alakulásához.- Hogyan értékeli az orszá­gos bajnokságok mérlegét?- Helytálltunk. Tizennégy baj­noki, hat második és kilenc har­madik helyezést szereztünk. Bal- szerencsével versenyzett Kovács Attila a felnőtt-, Lamuth Jakab az ifjúsági bajnokságon. A vártnál eredményesebben sze­repeltek a 13-14 évesek, gyen­gébben az ifjúságiak és ser­dülő ,,A"-sok.- Milyen országos csúcsokat döntöttek meg?- Kovács Attila a magyar vá­logatott tagjaként a 4x100 mé­teres váltófutásban kétszer, 4x200-on egyszer javított fel­nőttcsúcsot. Balogh Gyula a 3000 méteres akadályfutásban a saját utánpótlás csúcsát adta át a múltnak.- Hogyan alakultak a minő­sítések? — Az idei esztendő csúcsot hozott. Első ízben dicsekedhe­tünk nemzetközi szintű verseny­zővel Kovács Attila személyé­ben. Az I. osztályt teljesítette Balogh Gyula a 3000 méteres akadályfutásban és Kovács Mik­lós 214 centiméterrel magasug­rásban, továbbá 17 II. osztályú, 32 III. osztályú, 15 aranyjelvé­nyes, 36 ezüstjelvényes és 49 bronzjelvényes eredményt köny­veltünk el a végelszámolásnál. 152 minősítettünk van! — Az olimpiai pontok száma viszont megcsappant az 1981. évihez képest! — Nincs olyan szakosztály, amely ne érezné meg öt kulcs­versenyzője kiesését a pont­gyűjtésből. Ho Böde, Lamuth és Kovács Miklós egészséges, Györkő és Sárközi a vártnak megfelelően versenyez, itt is megvan a terv. — Mondjon néhány szót a versenyzőket felkészítő edzők­ről ! — Három éve dolgozom Szek- szárdon. Azóta a statisztikák alapján az eredményességet te­kintve a futószakág három ed­zője - Mozolai János, Németh Gyula és Némethné László Zsu­zsa áll az élen. Az idén a do­bószakág Takács László és az ugrószakág Vaszkó Judit révén sokat fejlődött. Mindannyian reméljük, hogy a sportiskolái I. évfolyamos tanulókkal foglalko­zó tanár-edzők megtalálják a tehetségeket és erősödik az a tendencia, hogy saját nevelésű utánpótlásunk betölti hivatását. — összefoglalva: hogyan von­ja meg az 1982-es esztendő mérlegét? — Egyértelmű a fejlődés. A szakosztályvezetés betölti hiva­tását. A szakosztály működésé­nek feltételei - ha kismérték­ben is - dé javultak. Az ered­ményesség mutatói közül a ma­gasabb minősítési fokozatot el­ért versenyzők száma nőtt. — Mik a terveik 1983-ra? Me­lyek a legnagyobb céljaik? — A feltételeket tovább kí­vánjuk javítani. Az ifjúsági sporttelepen egy teljes felújítás után műanyag futósávval ellá­tott pályát kívánunk létrehozni társadalmi összefogással. Re­méljük, hogy Kovács Attila a világbajnokságon az EB-szerep- léshez hasonló sikert ér el. Az ifjúsági EB-n Lamuth Jakabtól, az IBV-n Sárközi Gyulától és Kovács Lászlótól várunk jó eredményt. A tehetségkutatás és -gondozás módszereit az előző évieknél magasabb hatás­fokúvá kívánjuk alakítani. A hosszúra nyúlt beszélgetés után a sportközvélemény nevé­ben mást nem mondhatunk - úgy legyen!-ó -s Évadzáró Tolnán Az NB I félidejében második a YL — Versenyzőink ezúttal is olyan pontosak, mint ahogyan azt az edzések során megszok­ták — jegyezte meg a szakosz­tály egyik aktívája látván, hogy már fél órával ä kezdés előtt hiánytalanul jelen voltak a fia­talok. A különbség mindössze annyi, hogy Bolyán Katit és társait ezúttal nem a megszo­kott öltözékben, hanem elegáns „utcai” ruhában láthattuk. Toronyi István, a nagyközsé­gi közös tanács elnöke üdvö­zölte a több mint 100-as lét­számú szakosztályi értekezlet résztvevőit, majd Pálinkás János szakosztályvezető ismertette az értékelést az 1982. évi munká­ról, eredményekről. A tájékoz­tató bevezetőiében a szakosz­tályvezető kijelentette: a szak­osztály munkáját a tervszerűség és a következetesséq jellemez­te. Az OTSH, a meavei Sport- hivatal és a MOATSZ irányel­vei, illetve szakmai elvárásai szerint végezték a munkát. Eh­hez a iái megalapozott gazda­sági háttér párosult, és mind­ezek együttesen biztosították azt, hogy a szakosztály az idei évben fennállásának legered­ményesebb évét zárhatta, majd áttért a részletes ismertetésre. A szakosztály 76 igazolt ver­senyzővel rendelkezik és ezt a létszámot egészíti ki az a 150 7—10 éves gyerek, aki előké­szítő csoportokban ismerkedik a sportág alapelemeivel. A szakember-ellátottságot nagyon gyengének ítélte meg a szakosztályvezető. Jelenleg három edző látja el a felada­tokat, de hat is kevés lenne, hallhattuk a továbbiakban. A jövő szempontjából súlyponti feladat, hogy ezen a területen előrelépés történjen. A szak­osztály edzéslehetőségei jók. A nagyteremben nyolc kitűnő mi­nőségű versenyasztal áll, kor­szerű robotgép és további hat asztal a kezdők részére. Na- qyon hiányzik viszont egy jól felszerelt kondicionáló terem. Ezután az eredmények ismer­tetése következett. A teliesség igénye nélkül néhányat ismer­tetünk. Több éves óhaj látszik teljesülni azzal, hogy a BSE el­leni 21:4 arányú qyőzelemmel a csapatnak sikerül megszerez­ni az NB l-ben a második he­lyet. A különböző korosztályok országos bajnokságai során a szakosztály versenyzői négy el­ső, kettő második, öt harmadik és hét hatodik helyet szereztek. Hasonlóképpen nagyszerűek az eredmények a minősítést elért versenyzők számát tekintve — folytatta a szakosztályvezető. Balogh Ilona révén egy nemzet­közi minősítésű versenyzővel rendelkezik a szakosztály, az idei évi kitűnő nemzetközi ered­ményei alapján Bolvári Kati és Bátorfi Csilla elnyerte a „Ki­váló ifjúsági sportoló" címet. A további minősítések a kö­vetkezők szerint alakultak. Fel­nőtt I. osztály 6, II. osztály 5, III. osztály 14, ifi aranyjelvényes 6, ezüstjelvényes 2, bronzjelvé­nyes 8. Kitűnő nemzetközi ered­mények születtek ebben az év­ben is, hallhattuk a továbbiak­ban. Az ifjúsági és serdülő EB-n Bolvári Kati egy második és egy harmadik, Bátorfi Csilla pedig két harmadik helyet szer­zett. A BEK-küzdelemsorozat végén másodízben. sikerült megszerezni a kontinens máso­dik legjobb csapatának címét. A sok jó eredmény és siker mellett persze néhány kudarc is érte versenyzőinket — mon­dotta Pálinkás János. A Buda­pesten rendezett felnőtt Európa- bajnokságon versenyzőink gyen­gén szerepeltek. Ez alól csak Bolvári Kati a kivétel, aki meg­nyerte a vigaszversenyt. Hason­lóképpen fájdalmas volt a kö­zelmúltban Zágrábban elszen­vedett vereség is. Dehát a nem­zetközi élmezőnyben mindenki nagyon felkészül és erre a jö­vőben is számítani kell. Befejezésként a jövő évi ter­veket hallhatták a résztvevők: — A mércét évről évre maga­sabbra emeljük, hiszen ezt te­szik ellenfeleink is. Ami elég volt az idei évben, az már ke­vés a jövőt illetően. Márpedig a Tolnai VL hagyományainak megfelelően csak további elő­relépést tudja elfogadni, mint célt, és ennek érdekében min­dent meg is teszünk — feiezte be az értékelést Pálinkás János szakosztályvezető. Ezután Sátl\ Sándor vezető edző mondott véleményt az el­múlt év munkájáról: 303 edzést tartott a szakosztály és 74 ha­zai, valamint 12 nemzetközi versenyen vettek részt verseny­zőink - mondotta. A részletes ismertetés során megtudhattuk, hogy a csapat legeredménye­sebb versenyzője Bolvári Kati volt 82,5 százalékos teljesít­ménnyel, majd Bátorfi Csilla 80 százalékos teljesítményét emlí­tette a továbbiakban. Jól bevál­tak az idei évi NB l-es újon­cok. Pata Teréz és Rencz Rita sikeresen szerepelt az NB I- ben. Rajtuk kívül is számos fia­tal, tehetséges versenyző nevét ismerhették meg a sportágban. Sóth Sándor is elmondta: sajnos, gyengébb csapattól szenvedtünk vereséget Zágráb­ban. Ennek alapvető oka, hogy nem minden csapattag tudott felnőni a feladathoz. Ezért a jövőt illetően a szükséges kö­vetkeztetést le kell vonni. Ez­után a hozzászólók mondták el véleményüket, melyek során több hasznos észrevételt is hall­hattunk. A nagyon jó hangula­tú értekezlet Pálinkás János zárszavával végződött, melyben a szakosztályvezető még egy­szer köszönetét mondott a se­gítségért, mellyel a szakosztály munkáiát segítették, és remé­nyét fejezte ki, hogy egv év múlva hasonló, vagy még iobb eredményekről számolhat be. Ezt követően a versenyzők vették birtokukba a termet, és néhány órás vidám, baráti be­szélgetés során elevenítették fel az év eseményeit. — L — Nemzetközi torna A szekszárdiak Zalaegerszegen Zalaegerszegen december 22—23-án rendezik meg a II. Téli-kupa nemzetközi serdülő labdarúgó-teremtornát, melyre megyénkből a Szekszárdi Dó­zsa csapatát hívták meg. A kétnapos tornán 12 egye­sület szerepel, két hatos csa­patban. Az „A” csoportban: FK Austria, Lendava, FTC, KSI, Pápai Vasas, ZTE I. A „B” cso­portban: MK Maribor, PMSC, Szombathelyi Haladás, Nyíregy­házi VSSC, Szekszárdi Dózsa, ZTE II. A szekszárdi fiatalok csoport­ja tűnik erősebbnek, annál is inkább, mert a kupa tavalyi győztese, a PMSC, valamint a második helyezett Nyíregyháza is itt szerepel. A két csoport­ban körmérkőzéseket vívnak, majd az azonos helyezett csa­patok helyosztókon döntik el a végső sorrendet. Különdíjat kap a torna legjobb kapjsa, a legtöbb gólt e(érő játékos, a legjobb mezőnyjátékos és a legsportszerűbb csapat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents