Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
A tfËPÜJSÀG 1982. december 22. Wosinskyre emlékezve Lengyeli sánc, 1882-1982 Nemcsak ° magyar, de az ------------------- európai ősrégészet történetében is jelentős év volt 1882. Pontosan 100 évvel ezelőtt kezdte meg ásatásait Wosinsky Mór, a szekszárdi múzeum tudós alapítója, akit később több európai egyetem és akadémia választott tiszteletbeli tagjai sorába, munkája elismeréseképpen. De miért éppen a lengyeli ásatások évfordulóján emlékezünk, hiszen addig is folytak ásatások világszerte és itthon is. Egy kicsit vissza kell pillantanunk a múltba. A régészettudomány születése a XVII. századra esik, fellendülése, módszereinek kialakulása pedig a XIX. századra. Ebben az időben a lényeg még nem az aprólékos, elmélyült kutatómunkán volt, hanem a „kincskeresés", szenzációhajhászás. Természetesen voltak kivételek is. Tipikus régészeti esete ennek a kornak Trója felfedezője, Heinrich Schliemann, aki nem régész volt, hanem milliókkal és szinte korlátlan lehetőségekkel rendelkező „megszállott". Tróját ugyan megtalálta, de elpusztította, a görögök után immár másodszor is. Tudományos előképzettséggel nem rendelkezett, pedig akkor már oktatták a régészetet Európa egyetemein, így aztán nem is csoda, hogy a trójai domb rétegződésében „Álmai Trójáját keresve” olyan jóvátehetetlen pusztítást végzett, melyet már közvetlen, tudós munkatársai is elítéltek, publikációi pedig szinte teljes mértékben alkalmatlanok a tudományos kutatáshoz. Wosinsky szintén nem rendelkezett konkrét tudományos előképzettséggel, de az ő munkájában éppen ellenkező tendenciák figyelhetők meg. Az első magyarországi módszeres és jól előkészített őskori feltárást ő kezdte és vezette végig, tudományos alapossággal. Ő nem milliókból ásott, hanem Appo- nyi Sándor gróf tudománypártoló támogatásából, ellenben a lelőhely, melyet felfedezett és megkutatott, világhírűvé vált. Wosinsky is közölte ásatási eredményeit itthon is és külföldön is, ellenben az ő cikkeire és adataira is bizton támaszkodhatunk kutatásaink során. Wosinskyról elmondhatjuk, hogy a régészettudománynak eme korai időszakában is már a kor legfejlettebb módszereivel, a kor legmagasabb színvonalán kutatott, európai mértékkel nézve is. Mit is fedezett fel Wosinsky Mór a lengyeli sáncon, azon a lelőhelyen, melynek révén a magyar őskorkutatás az európai érdeklődés középpontjába került? Eredetileg középkori temetőt keresett, viszont újkőkori temetőket, objektumokat talált. Az i. e. III. évezredből származó két temetőből 150 körüli számban tárt fel sírokat, melyekben gazdag kerámia-, eszköz- és ékszerleletek voltak. Ezenkívül igen jelentős bronzkori anyag is felszínre került, a korabronzkortól kezdve a bronzkor végéig, szinte minden periódusból. A lelőhelyen előkerült újkőkori leletanyaghoz hasonló, később más lelőhelyeken is előkerült, a környező országokban is, és első lelőhelyéről lengyeli kultúrának nevezik a szakirodalomban. Az egyik temetőt csak------------------- részben tárta fel Wosinsky Mór, a telepet, falut nem találta meg. Ugyancsak nem tudott biztosan ma sem, hogy a sáncot mikor készítették. Eddigi vélemények szerint a bronzkor végén készült, nagy embertömeg bevetésével, de az újabb kutatások nem zárják ki az „erődítmény" neolitikus eredetét. Pontosan nem ismerjük a sánc betelepültségének kronológiáját sem. Mindezekre a kérdésekre várunk választ az újabb kutatásoktól, melyeket 1982 nyarán kezdtünk meg, most csak tájékozódó jellegei. Nem véletlen tehát, hogy 100 évvel később, Wosinsky nyomait követve eredményeit, adatait felhasználva újrakezdtük, vagy tán inkább folytattuk a munkálatokat, új, modern módszerekkel, több ismerettel. A módszereken kívül azonban más is változott: Az ásatásokat már nem Apponyi gróf fedezi, hanem a megyei múzeum, és a szabad ásatási területet nem Apponyi Sándor biztosítja számunkra, hanem a tamási erdőgazdaság. Az érdeklődő közönség számára elmondjuk, hogy milyen eredménnyel zárult le az első „új"-ásatás a világhírű lelőhelyen. Problémát jelentett az, hogy Wosinsky nem készített részletes temetőtérképet, amint azt a mai régészek teszik, csak vázlat maradt ránk a feltárt sírokról, objektumokról. Ebből kitűnik merre lehetett az őskori temető. Mivel a fák, bokrok miatt a felszíni leletek nem adtak útmutatást, kutatóárkokat kellett húznunk az erdőt átszelő merőleges nyiladékokban, miután azokat az erdészet emberei kiszélesítették, majd a kisvejkei tsz bulldózere legyalulta a felső füves réteget. Szerencse, hogy a sánctető földjét száz éve nem mozgatták meg, így a sírok, teletek nem mentek úgy tönkre, mint a szántóföidön lévő lelőhelyek esetében. A rendkívül mély szelvényekben legnagyobbrészt különböző bronzkori kultúrák gödrei kerültek elő sok lelettel, kerámiával, bronzokkal. A sánctető legmagasabb pontján pedig előkerült egy neolitikus kemence, házon belül. A ház nagyobb része a szelvényfalba, illetve az erdőbe húzódik be arra, amerre a feltárandó temetőrész is van. Itt szeretnénk 1983 nyarán továbbfolytatni az ásatást, nagyobb, összefüggő területen, ami a korszerű régészeti módszerek egyik alapja. A sánctető északi kijáratát Aranykapunak nevezi a népnyelv. Ettől északkeletre is voltak szelvények, ugyancsak gazdag anyaggal, és egy neolitikus építmény maradványaival, benne kerámiával is. Jövőre elengedhetetlenül szükséges lesz a sánc átmetszése több ponton, csak így állapítható meg az építés kora. A múzeum sok kerámiát őrzött Lengyelről a II. világháború előtt, nagy részük azonban elpusztult. A várható tudományos eredményeken kívül fontos a múzeum számára, hogy a világhírű lelőhelyről újabb sírkerá- mia-anyag kerüljön kiállításra. Sokat várunk a temetőhöz tartozó őskori falu feltárásától is, hiszen ilyent még nem ástak ki ebből az időszakból Közép- Európában. Mórágy- tűzkődombi ósa------------------- tásaink nem s zűntek meg, csak szünetelnek. _ Remélhető, hogy a több évre tervezett lengyeli ásatások legalább olyan jelentős eredményeket hoznak majd, mint hoztak 100 évvel ezelőtt, Wosinsky Mór ásatásai alatt, amive^Jol- na megye neve fogalommá vált a régészeti és történelmi szak- irodalomban, nemcsak Magyar- országon, de egész Európában. DR. ZALAI-GAÂL ISTVÁN régész-aspiráns Átmeneti nehézségek Bementem a minap a bottba és fűzfánfütyülőt akartam vásárolni. Úgy néztek rám, mint a véres ingre. Füzlánlütyülőt???- Hát nem tudja a kedves vevő, hogy azt már hetek óta nem lehet kapni? Egy nagyon fontos alkatrészét, a fütyülő lelkét, importból szerezzük be. És sajnos, à szállító cég csődöt jelentett. Ne is zargasson bennünket, amíg ismét nem szállítanak! Elfutott a pulykaméreg. Nem elég, hogy nem szolgálnak ki, még igy beszélnek velém!- Ide figyeljen - mondtam az eladónak. - Vegye tudomásul, hogy a vevő nem zargatja önöket, hanem vásárolni akar maguktól. Egy kis udvariasságért nem kellene a szomszédba menniük! Szánakozva nézett rám az eladó, s mint atya a hülye gyermekének, megmagyarázta :- Hol él maga? Valóban azt hiszi, hogy az udvariasság nem importcikk? Hát mit gondol, miért olyan kevés az udvarias kereskedő? Tudja meg, az udvariasságot éppúgy importáljuk, mint a fütyülőt. Sajnos, ebben a helyzetben itt is fennakadások vannak. Tönkrement a Höflich és társa cég Alsó-Hexenschussban, és hónapok óta nem szállítanak udvariasságot. Ne is keresse, drága uram, már nekem is fogytán van, a többi ékről nem is beszélve.- Na jó, de akkor legalább ajánlhatnának valamit helyette. Azt bezzeg nem tudnak! Úgy látszik, maguk a szakértelmet is importálják! Egymásra nézett a két kartárs.- Mégiscsak jól értesült a kedves vevő. Ezt maga is tudja. Sajnos, ez a helyzet. A szakértelmet a Kluge és fiai nevű korlátolt felelősségű társaság szállítja a magyar kereskedelemnek, de mivel a cég amerikai szabadalommal is dolgozik, Reagan leállította a szállításokat.- Ide figyeljenek! Ha azt hiszik, hogy mindent az import nehézségeire foghatnak, nagyon tévednek. Én ezt az egészet megírom az újságba . . .- Hohó... - mondta a boltvezető - látja, észre sem vettük, hogy a kedves vevő állandóan firkál. Mutassa csak ...! Pillanatok alatt kikapták a kezemből ezt a cikket, és olvasni kezdték.- Ez jó ..., nahát, ki sem néztük volna belőle . .. höhö, még hogy atya a hülye gyermekének ... De megálljunk csak! Uram, miféle humoreszk ez? Nincs poénja? Azt nem adjuk meg az olvasónak, szerkesztökém?- Hát... izé..., hogy is mondjam ...- Csak ki vele, semmi mellébeszélés!- Tudják az úgy volt, hogy a... na, szóval a poén alapanyagát importból szereztem be... Mondom, szereztem. Mert sajnos az a híres francia cég, a Le Point Ltd — az látja el a párizsi Canard Enchaine-t is alapanyaggal, beszüntette a szállítást. Igy krokijaimat bizonytalan ideig a legnagyobb sajnálatomra nem tudom ellátni poénnal. GŰZ JÓZSEF Együttműködés Együttműködési megállapodást kötött a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a tokiói Hősei Egyetem. A három évre szóló megállapodás közös tudományos kutatásokat, valamint szakembercserét irányoz elő. Az okmányt dr. Csizmadia Ernő rektor és Nakamura Akira, a Hősei Egyetem elnöke írta alá. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Az országos energiatakarékossági programban fontos helyen szerepel, hogy az épületeknek magasabb hőtechnikai követelményeket kell kielégíteniük. Az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vezetői úgy ítélték meg, hogy részt vesznek az új, korszerű ablaktípus kifejlesztésében, felhasználva az ALBA- Claps építési rendszernél évek óta alkalmazott szakipari külső üvegfalak gyártási tapasztalatait. Elhatározták, hogy olyan ablakok, erkélyajtók gyártását kezdik meg, amelyeknek tulajdonságai kielégítik a magasabb hőtechnikai követelményeket és az építőipari vállalatok jól tudják használni őket. A termelés fokozatosan növekszik. Ebben az évben közel százezer négyzetméter készült el, jövőre 200, 1984-ben pedig már 300 ezer négyzetméter AL- BAPLAST ablakot gyártanak. A gyártást az elmúlt év második felében kezdték el. Azóta folyamatosan több építőipari vállalatnak szállítanak. Vásárlójuk a Győr, a Borsod, a Veszprém, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. A korszerű ablakok jó tulajdonságokkal rendelkeznek: lég - áteresztésük minimális, vízzáró képességük jó, hőszigetelésük kiváló. Alkalmazásuk csökkenti a lakások fűtési igényét, beépítésük után nem kell karbantartani, felújítani, elegendő az időnkénti tisztításuk. A jövő év második felétől - a tervek szerint - már egyedi lakossági igényeket is ki tudnak elégíteni. Duncmtült napló Az eddigi legszebb kollektív újítását valósította meg a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységének öttagú, szakmunkásokból és műszakiakból álló tmk- és munkaközössége. Alig három hónap alatt teljesen házi erőből előállítottak egy hárommillió forint értékű keverőberendezést, amelyet nem sikerült külföldről, többek között az NSZK-ból beszerezni, de hazai cég sem vállalta a gyártását. Az 1200 literes, örvényáramú, késes keverő, a növényvédőszer- formáló üzem büszkesége. Október végétől működik, nemsokára egy új porozószer, a Me- tilparathion is ezen készül. Az újítócsapat mindegyik tagja tervezett, rajzolt. Mindössze félmillió forintot költöttek anyagokra, alkatrészekre. Teljesen nem számíthattak önmagukra, a megfelelő anyagok beszerzése nélkül meg sem moccanhattak volna. A MOFÁ-tól sikerült korrózióálló acélt vásárolni, míg a MEZŐGÉP pécsváradi egységében igénybe vehették a plazmavágót. Az egyedi gépújdonság korszerűbb, mint bármelyik külföldi társa, jobb az adagolás, tömítés, hajtás és a hűtés, emellett félmillió forinttal olcsóbb. Alig oxidálódik és kopik, tíz évig zavartalanul működhet. Ezenkívül alkalmas gra- nalátum-gyártásra. Nem titkolt cél, hogy valamikor ezzel is foglalkozzanak. A technológiai sorba szerelését, az üzembe helyezést is a gyártói végezték. A házi gépgyártást most értékelik Budapesten. Az újítók személyenként tízezer forint haszonra számítanak, emellett örülnének annak is, ha a jövőben még több hasonló gépet állíthatnának elő. Igaz, hogy ez gazdasági közösség nélkül elképzelhetetlen, amihez a lehetőség különösebb tőkebefektetés nélkül adott. A munkaközösség megalakításától a gyár vezetősége nem zárkózik el, ugyanis az egyedi, speciális berendezések megvásárlása egyre körülményesebb, néha már lehetetlen. Hidason az első házierős gépgyártási kísérlet kitűnőre vizsgázott, a műszaki, karbantartó gárda magasan képzett, stabil kollektívát alkot, egyik újító sem akar új munkahelyet keresni. PETŐFI NÉPE A felsőszentiváni termelőszövetkezet, amelynek tagjai 4500 hektáron gazdálkodnak, a környék legnagyobb cukorrépatermelő gazdasága, most egy új vállalkozásra szánta el magát. Vetőmagtársulást akarnak létrehozni. Mi ösztönzi a tsz vezetőségét erre az elhatározásra? — tette fel a kérdést a tsz elnökének a lap munkatársa.- Elsősorban a kormány ga- bonaprogramjónak a végrehajtása. Gazdaságunk már évek óta foglalkozik szaporítóanyagtermesztéssel. Az idén is mintegy ötszáz hektáron 1800 tonna vetőmagot állítottunk elő. Ebből ötven tonna árpát adtunk továbbszaporításra, a többi kenyérgabona volt. Azt nem szükséges hangsúlyozni, hogy milyen nagy gondosságot igényel a vetőmagtermesztés. Az a tapasztalatunk, hogy egyes keresett szaporítóanyagokból nincs_ elegendő. A terméseredmények növelésének pedig egyik lehetősége a jó szaporítóanyag. Mi, hat-hét termelőszövetkezettel összefogva, segíteni tudnánk a jelenlegi gondokon. Csatlakozna hozzánk az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet is. A társulás gondoskodna arról, hogy a keresett szaporítóanyagból annyi álljon rendelkezésre, amennyire szükség van. Van más kezdeményezésük is. Talán egyik legnagyobb kezdeményezésük az angóranyúl-tenyésztés. Főként azért, mert eddig ezt a gyapjas jószágot csak kisüzemekben tenyésztették. Az elnök szerint - ezzel sokan nem értenek egyet — a nyúl nagyüzemi állat. Kétéves tapasztalataik alapján ezt bátran állítja. Jelenleg ötezres törzsállományuk van, továbbszaporításra a kisüzemekbe is helyeztek ki nyulakat. Szükség esetén ketrecet és takarmányt is adnak. Gyapjúhozamuk - a nemesítés eredményeként — 1,2 kiló darabonként. A szövetkezet tagja az Angóranyúl Gazdasági Társaságnak. Most tárgyalnak arról, hogy közös magyar-NSZK vállalatot hoznak létre. Ehhez csatlakozna a HUNGARO- COOP Külkereskedelmi Vállalat és a Bajai Finomposztógyár is. A Medima nevű NSZK-beli cég, amelytől a nyúlállományt kapták, még pénzzel is hozzájárulna az alapításhoz. Ez a társulás évente nyolcvan fonná finom angóranyúl-gyapjút termelne évente. így már van értelme a vállalkozásnak. Az eddigi tárgydlások jó mederben folynak, remélik, hogy a megállapodást is sikerül hamarosan aláirmi. SOMOGM NÉPLAP Nagybereken vadászparadicsom van. A Balatonnagybere- ki Állami Gazdaság már európai hírű vadászparadicsomában idén több mint 18 ezer fácánt ejtettek el külföldi vadászok. Egyetlen fácán kilövési ára 15-20 nyugatnémet márka, attól függ hány „madarat" tálalnak a röptetőhelyről a vadász elé. A nagyobb vadsűrűség nagyobb vadászélményt és találati esélyt is jelent, ezért az árbeli különbség. Újabb hét márkát fizet a vendég, ha a fácán húsára is igényt tart. Mindebből úgy látszhat, hogy a fácántenyésztés és vadásztatás mesés hasznot hoz. Drága a tojás, a keltetés, a felnevelés..., de azért marad haszon. Az elmúlt években Nagyberkiben céltudatos fejlesztőmunkával a vadgazdálkodás teljes vertikumát kialakították. Megteremtették egyebek közt a színvonalas vadász-idegenforgalmat, valamint a vadfeldolgozás feltételeit. Egész évben lehet vadászni: a vaddisznótól a dámvadig, vagy a vadkacsától a fácánig számos vadfaj elejtésére nyílik lehetőség. A vadpulyka új ízeket, izgalmakat kínál a vadászoknak, s még teljesebbé teszi az éves „vadász-menetrendet". Az a külföldi vadász, aki csupán néhány vadpulyka elejtése kedvéért jön- gyakran családjával együtt — igénybe veszi a gazdaság vendégházát, a lovasiskola szolgáltatásait, vagy például részt vesz a kedvelt „hubertus par- tyn”. Nem ritka, hogy egy évvel később már otthoni vadászbarátaival tér vissza. Külföldi vadászvendégek idén 3500 vadásznapot töltöttek a gazdaságban. A nagyberki gazdaság jövedelmének már a felét hozta a vadgazdálkodási és vadász-idegenforgalmi komplexum. A különleges természeti adottságokat kamatoztató vadászati ágazat fejlődésének végül is az egész gazdaság megerősítésében nagy szerepe volt. Forgatják az Első nagy játékfilmjét készíti Déry Tibor „Óriás" című kisregényéből Szántó Erika. A lírai szerelmi történet a háború után éppen fellélegző Budapesten játszódik. A film operatőre Zádori Ferenc, a dramaturg Schulze Éva. A film egyik jelenete Zádori Ferenc és Szántó Erika
