Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
1982. december 22. NÉPÚJSÁG 3 Szállításra kész Szocialista és tőkés piacokra egyaránt szállít berendezéseket a Jászberényi Aprítógépgyár. Most szovjet, osztrák és indiai megrendelésre készítenek szénőrlő és érczúzó malmokat, amelyeket még az idén útnak indítanak rendeltetési helyükre. (MTI Fotó - KS) Világgazdaság *82 Gondok és remények A tőkés gazdaság második világháború utáni legsúlyosabb válsága már eddig is igen nehéz helyzetet teremtett. A nyugati világ legtöbb országában az 1929—33-as nagy világválság jelenségei kísértenek. A munkanélküliek száma meghaladja a fejlett nyugati országokban a 32 milliót és tovább nő, 1983. közepére elérheti a 40 milliót. Az ipar 60—70 százalékos kapacitással! működik.. Hétről-hétre gyáraik tucatját zárják be. Jelentős nagyvállalatok mentek tönkre vagy jutottak a csőd szélére, s csak az állami segítség rántotta vissza őket. Csökken az ipari termelés. Esnek a nyersanyag álrak. ÉRDEKKÜLÖNBSÉGEK — KONFLIKTUSOK A mai világgazdasági válság súlyossága mindenekelőtt azzal függ össze, hogy olyan hosszú, távú változások talaján bontakozott ki, amelyek eleve zavarokat okoztak a világgazdasági fejlődésben. A gazdasági növekedés a világ valamennyi országában lassúbbá és ellentmondásosabbá vált az 1970-es évek közepe óta. Az államok gazdaságpolitikája egyre nehezebben képes a felmerült belső problémákkal megküzdeni. A nemzetközi együttműködés messze nem bizonyult elegendőinek. Nem elég hatékonyak a nemzetközi szervezetek és nem segítik kellően az egyes államokat problémáik megoldásában. Emellett az országok száma t megnőtt és helyzetük is rendkívül egyenlőtlen. A Világon ma létező 160 állam döntő többsége nagymértékben függ a világgazdasági viszonyoktól, gazdaságuk sebez, hető, és világgazdasági környezetüket formálni nem képesek. Az országok egy része viszont ■ amelyek a világgazdasági fejlődés fő tendenciáit meghatározzák nem, vagy alig vannak tekintettel a többiekre. Túl súlyos belső zavarokkal küzdenek és fő erőfeszítéseiket ezek meg o Id ásóra összpontosítják, nem a nemzetközi gazdasági vi. szonyok javítására, amelyet esetemként figyelembe sem vesznek nemzeti gazdaságpolitikájuk meghatározásában. FIZETÉSI GONDOK Az 1979—80. óta tartó válság a nemzetközi pénzügyi viszonyok súlyos problémáival is párosul. Ezek nemcsak az elmúlt esztendőben kialakult magas amerikai kamatláb következményei. Általánosak a- likviditási gondok. Miután a fejlődés lassult, sok ország kényszerült import jánaik csökkentésére. Az exportot növelni a keresi et-csökkenés és az éles verseny feltételei mellett nehéz, vagy szinte lehetetlen. Ezek az országok, ameyék a korábbi időszakokban, főleg a 70-es években jelentős nemzetközi hiteleket vettek fel, számottevő gazdasági fejlődésre és kiviteli lehetőségekre számítva, súlyos fizetési gondokkal küzdenek, és sokan közülük a fizetésképtelenség ha1, táraira jutottak. Jelentős államok kényszerültek adósságaik törlesztésének átütemezésére, és újabb hitelek felvételével is nehezen képesek az esedékes kötelezettségeiknek eleget tenni. Új hitelek felvételé sok ország számára csak igen kedvezőtlen feltételekkel lehetséges. Mindezekhez járulnak a korábbi években kialakult strukturális zavarok. A tartós ipari túltermelés, amely ma bolygónk ipari szektorainak mintegy negyedrészét sújtja, hihetetlenül nehéz feltételeket teremtett sok fontos iparágban és országban. E problémák megoldásában sem a fegyverkezés, sem pedig az egyes területeken folyó gyors műszaki fejlődés nem segít az adott feltételek közepette. ELTÉRŐ LEHETŐSÉGEK 'Mikor változnak meg, válnak kedvezőbbé a világgazdasági fejlődés tendenciái? A fellendülés közvetlen közeledtét az elmúlt hónapok során sokan és sokszor jósolták a nyugati világban. Ez azonban nem következett be. A kormányokra ma növekvő belső és nemzetközi nyomás nehezedik a vezető nyugati országokban azért, hogy, a gazdasági életet élénkítő politikáit folytassanak. Ehhez lehetőségeik azonban eltérőek és feltétélteiik esetenként kedvezőtlenek. Valószínű, hogy az Egyesült Állaimokban különböző tényezők hatására 1983 során a gazdasági tevékenység valamivel élénkebbé válik. Ez 1984 körül szélesebb, a fejlett ipari tőkés országok többségére 'kiterjedő bizonyos, mérsékelt fellendülés kialakulásával is párosulhat. Ennek hatását a világ többi része azonban csak késéssel érzi Falusi vendéglátás 2. A * •• FF jovo kukoricái Folyamatosnak ígérkezik a mezőgazdaság kukorica fajtautánpótlása; a magyar növény- nemesítők és a külföldi eredetű fajtákat és hibrideket gondozó intézetek egész sor új fajtajelöltet küldtek tudományos szakmai vizsgálatra. Az eredményekről most adott ki jelentést az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Intézet; ezek szerint 1982-ben az intézet kísérleti állomásain több mint 200 hazai és külföldi hibriddel végeztek fajtaösszehasonlító méréseket, elemzéseket, öt különböző érési csoportban vizsgálták a növényeket, s az eredmények biztatóak. A kísérleti parcellákon a kukorica átlagtermése hektárra átszámolva meghaladta a tíz tonnát, a pontos mérések szerint 10,3 tonna volt. Számos fajtajelöltet nemcsak a jobban ellenőrizhető kisparcellákon vizsgáztattak, hanem nagyüzemi körülmények között tették ki próbának a reményteljes növényeket. Az adatok összesítésénél kiderült, hogy a nagyobb területeken is jó termést adnak a jelöltek, mintegy bizonyságul annak, hogy az „igazi” használatba vétel is hasonlóan eredményes lehet. Egy-egy fajtajelölt kiugróan jó termést adott; 14 és 15 tonnás hektárra átszámított hozamokat tart nyilván az intézet összesítése. Várhatóan ezek a növények hamarosan bekerülhetnek a hivatalosan elismert hibridek kőié. majd, s nincs kizárva az sem, hogy az országok többsége előbb fogja érzékelni a felien^ dülés esetleges kedvezőtlen következményeit és csak később élvezi majd kedvező hatásait. A szocialista országokban fs csak hosszabb távon hatnak azok az intézkedések, amelyeket gazdasági helyzetük javítására, problémáik enyhítésére hoznak. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS — LÉTFELTÉTEL Az olyan típusú országok számára, mint Magyarország, mindez nem sok biztatót jelent a következő egy-két esztendő során a fejlődés külső feltételeit illetően. Ilyen helyzetben is „talpon kelt maradnunk”, s arról sem szabod 'lemondanunk, hogy hosszabb távú problémáink megoldásában előrelépjünk a lehetőségek szerint. Most különösen arra kell törekedni, hogy a rendkívül nehéz világgazdasági környezetben, az éles nemzetközi verseny feltételei mellett a tőlünk függő minőségi szervezeti és más feltételeket úgy alakítsuk hogy kedvezően hassanak belső és nemzetközi gazdasági helyzetünkre. Fokozotton kell vigyáznunk arra, hogy egyre nehezebben biztosítható kivitelürtket ne zavarják minőségi problémák, vagy olyan határidős túllépések, amelyek betartása elsősorban tőlünk függne. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk más szocialista országokkal1 közösen a KGST keretei közötti együttműködés hatékonyságának növelésére és annak érdekében, hogy az jobban segítse valamennyi szocialista ország belső és nemzetközi problémáinak megoldását. Keresnünk kell az együtműködést mindazokkal az országokkal, amelyek számunkra elfogadható feltételekkel, új kapcsoltatok kiépítését ajánlják. R ugalmasab ban, akt íva b b an kell kezdeményeznünk a nemzetközi égyüttmüköd'és formáit tekintve is. A tapasztalatok ónra utálnak, hogy még ilyen nehéz világ gazdaság i vi szó nyo kba n sem reménytelen az olyan országok helyzete, amelyek képesek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni, s ahol a közvélemény megérti a gondok súlyosságát, és a vezetéssel közösen keresi a kiutat. SIMÁI MIHÁLY akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese Dunaföldvár a megyében vendéglátóipari szempontból (is) a fontos települések közé tartozik. 1981-ben itt élt a megye lakosságának 3,5 százaléka, de a település 21 kereskedelmi vendéglátó helye a megyebeliek összforgalmának már 4,6 százalékát bonyolította le. Ez súlyos milliókat jelent és nemcsak a 9187 lakosnak köszönhető, hanem a nagyközség átvonuló- és idegenforgalmának szintúgy. Tavaly a 171 szálláshelyen 3262 vendég 7684 éjszakát töltött. A szállóvendégek több mint fele külföldi volt, tehát olyasfajta, aki valamilyen úton-módon és irányba tovább vitte hírünket a világba. Gasztronómiai hírünket is. Dunaföldváron 21 kereskedelmi vendéglátóhelyet tart számon a statisztika. Közülük szempontunkból az „éttermek, bisztrók, étkezdék” kategóriájába tartozó 4 az érdekes. Elhelyezésük és jellegük egyformán szerencsés. A Dunán át érkezőket a Halászcsárda állítja meg. A Töröktoronyba látogatókat az előző részben már említett „Vár” étterem, mely minden kétséget kizáróan megyénk legszebb fekvésű és kivitelű vendéglátóipari egysége. A falu közepén működik a „Duna". Külleméről ne essen szó. Idővel bizonyára eltünteti a településtervezés. Egyelőre ő maga tüntetett el egy hiányt, ami a felszámolt régi szállóétterem után maradt. Törzsvendégei vannak, köztük az egyáltalán nem igénytelenségükről híres kamionosok. Végül a 6-os út mentén nagyon jó helyet kapott Nádor Antal idén megnyílt autós bisztrója. A „Duna" és a „Vár" egyaránt biztosít- közétkeztetést, sőt a vezetőkkel történt beszélgetés után az a benyomás alakul ki a kérdezőben, hogy - egészséges rivalizálás folyik kettejük között. A közétkeztetés — bár most nem tartozik ennek a beszámolónak szűkebb tár-, gyához -, egyáltalán nem elhanyagolandó. Főleg eqy olyan településen nem, ahol a Virágzó Termelőszövetkezet üzemi étterme egy jobb Touring-hote- lével felér. Dunaföldvárnál azért is érdemes valamelyest még elidőzni, mert az ittenire már jellemző a falusi vendéglátásnak az a jellege, amely egyre inkább terjed. Nem valami óriási idegenforgalmú megyénkben is. Az, hogy nemcsak az ötletszerűen átutazók, erre vetődök igényeire kell figyelni, hanem a szervezett — tudatos — idegenforgaloméra ugyanígy. Hasonlót lehet elmondani Tamásiról, Gunarasról és jó lenne, ha lehetne Domboriról is. A „Vár” vendégkörében jelentős szerepet játszanak az autóbuszos turistacsoportok. Olyannyira, hogy a nyitás idején — jól emlékszem rá —, sokakban némi tamáskodás kelt lábra. Jön-e elég turista, hisz a dunaföldvá- riak aligha gyalogolnak föl a hegyre ... Nos, jött turista és a földváriak se restek felgyalogolni. Akár egyikük, akár másikuk elmaradása végzetes lenne egy ilyen jellegű étteremre. Az étterem vezetője az „elkorcs- másodás” elleni következetes harc eredményének tulajdonítja, hogy nyitás óta sikerült megőrizni a műemléki környezethez méltó színvonalat. Amivel egy olyan témához jutottunk, melyet városon természetesen szintén lehetne boncolgatni, de vizsgálódásunk színhelyén, falun sokkal inkább szembeötlő. Arról az elterjedt szokásról van szó, hogy egy- egy kellő ünnepélyességgel megnyitott vendéglő, étterem gyakran bámulatosan rövid időn belül képes gyors és negatív irányú változásokon átmenni. Lázgörbeszerű például a tamási Dóm fejlődése, amivel nem a jelenlegi színvonalát kívánom taglalni, hanem a nyitás óta eddig elvezetett utat. Valószínűleg nem véletlenül mondható el ennek ellenkezője a teveli kisvendéglőről, melyet évtizedek óta ugyanaz a csalód vezet. Nem szeretem a sajtópöröket, így hadd említsem csak név nélkül az egyik példát, amikor jártunkban-kel- tünkben váratlanul azt tapasztaltuk, hogy X. községben már nem érdemes ebédszünetre megállni. X. történetesen töpör- tyűktől fekete túróscsuszájáról volt nevezetes hosszú ideig. Két hónap múlva viszont ugyanilyen váratlanul fellendült - és azóta is kitűnő — a konyha a modern Z-i étteremben. Az ok egyszerű. A X-i vezető átszerződött Z-be és most ott igyekszik modernizálni régi szakács- könyvek szunnyadó receptjeit... E. - ugyancsak vendéglős, továbbá vendéglősök fia — úgy fogalmazott, hogy reménytelenül ostoba az, aki néhány kurta szezon leforgása alatt akar meggazdagodni valamelyik helyen. Ostobaságát nem úgy értve, mintha ez lehetetlen lenne, mert sajnos nem az. Emberi vonatkozásokra, ha úgy tetszik szakmai öntudatra gondolt. . . Ezek az emberi és szakmai vonatkozások a falusi vendéglátás területén még sokkal fontosabbak, mint városon, mert szembeötlőbbek. Évekkel ezelőtt már megírt anekdotáim közé tartozik, hogy D-ben csak némi matematikai rávezetés után sikerült 3 tojásból nántot- tát kapnom. Ugyanis az árkalkuláció csak 2—4—6-os tételt ismert, de azt az osztási-szorzási manővert már nem, mely ebből a kért adaghoz és árához Mézei. Egyik - különben jó nevű- éttermünk azért esett el egy szomszéd megyebeli nagy csoport látogatásától, mert vezetője képtelennek bizonyult birkahúst szerezni. Ugyanakkor működése színhelyén, a falu termelőszövetkezeteiben legalább 2000 birka lelhető .. . „Magyaros vendéglátás” címmel évekkel ezelőtt lapunk versenyt szervezett a megyében. Részben ennek tapasztalatai alapján elplagizáltam ezt a jelmondatot és címként felhasználva az év elején foglalkoztam a témával az Élet és Irodalomban. Ott is illendően betartva az etikai szabályokat és országos tapasztalataim színhelyét névbetűkkel jelölve. Szinte postafordultával érkezett egy válaszlevelezőlapot is tartalmazó boríték az ország másik végéből. Feladója a betűjelek megfejtésére kért, mert buzgó autós turista lévén, családostól igyekszik felkeresni a jó konyhájukról, ételspecialitásaikról nevezetes vendéglőket. Természetesen nyomban válaszoltam és ezt az esetet máig annak tanúbizonyságaként őrzöm emlékezetemben, hogy a falusi vendéglátás fontos és közérdekű. .^nüísHxG*' Csattanós ellenvéleményként a dunaföldvári Autós bisztró tulajdonosa így nyilatkozott: — Rossz a hírünk! A vendéglősökről szólva mindenki csak az anyagiasságot, haszonlesést emlegeti . .. Tolna megyében 1981-ben 2478-an dolgoztak a vendéglátóipar szocialista szektorában. Közülük 1266-an az éttermekben, bisztrókban, étkezdékben. Nem csekély létszám. Sőt ezenkívül még mozgalmas is, mert tapasztalatból tudom, hogy a szakmán belül mekkora a fluktuáció. Óhatatlanul kíváncsivá tett mindez és igyekeztem érdeklődni a vendéglátóipar megyebeli szakmai utánpótlásának fő forrósánál. Honnan érkeznek a majdani falusi vendéglősök, szakácsok, felszolgálók? ORDAS IVÁN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR (Folytatjuk) A dunaföldvári „Vár" étterem reprezentatív emeleti szintjei
