Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982. december 18. Képújság 9 A múlt és a jelen városa Beszélgetés Plovdiv főépítészével Mongólia Sziklarajzok, totemek, állatistenségek Sziklába vésett rajzok, ősi kőszobrok, furcsa betűkkel telerótt oszlopok idézik Mongó- lia-szerte a régmúlt időket. A gazdag leletanyagban vannak két és fél ezer éves rajzok, középkori eredetű művek, s olyanok is, amelyeknek a korát még nem tudták pontosan meghatározni a tudósok. A legrégibb kőbe vésett ala- kok-állatok figurái. A rajzok legtöbbször a fejét mélyen hátrahajtó, vágtató szarvast ábrázolnak. Díszes kövek jelzik az egykori uralkodó osztály tagjainak sírjait. Ezeken a sírköveken az állatalakok mellett gyakran láthatók fegyverek — íjak, harci bárdok — rajzai is. A szarvasban gazdag vidékeket az ősidőkben sajátos módon jelölték meg a vadászok. Az ösvények mentén emelkedő sziklákba - mintegy útmutatóul — belevésték a rajzukat. Úgy gondolták: a rajz, akárcsak a szarvas megpillantása, kedvező előjel a jó vadászathoz, a gazdag zsákmányhoz. A nomád ősök totemállatként tisztelték a nemes vadat. Agancsát a különböző rituális szertartásokon körbehordozták. Bőréből készültek a sámándobok és az ünnepi palástok is. Voltak azonban olyan vidékek, ahol például a hattyút és a túzokot tisztelték istenségként. A mai Központi-Ajmak több helységében láthatók e szent állatok sziklarajzai. A napjainkhoz közelebbi korokban már egész jeleneteket véstek a sziklába. Érdekes példa erre a Bogdo-Ula hegy lábánál folydogáló patak partján emelkedő szikla, amelyen több jelenet tusrajza látható. A szakemberek becslése szerint a sziklarajz a XIII—XIV. században készült. Az egyik jelenetén hatun — szarvas formájában megjelenő nőalak — látható. A következő képen sámánok csoportja figyelhető meg, s a jelenetsort egy újabb nőalak zárja le. Ez a nőalak a sziklarajz legértékesebb figurája. Megfestése művészi kézre vall. Az asszonyt ősi mongol viseletben ábrázolta a festő. Körülötte állatok, egy dámvad és egy kanca látható. A szikla emellett terjedelmes szöveget is őriz, amelyben gyakran előfordul „az örök kék ég" kifejezés. (Az ősi mongol vallásban az eget istenségként imádták.) A helyet pedig, ahol a sziklarajz áll, a Nagy Kék Ég Völgyének nevezték el. Az ősi kultúra emlékeit ma nagy becsben tartják Mongóliában. Erről tanúskodnak a gondozott és védett sziklarajzok és síremlékek. A Szófiapress munkatársa interjút készített a bolgár nagyváros, Plovdiv főépítészével, Rumen Grigorowail. Elsőként azt kérdezte, nehéz-e Plovdiv főépítészének leinni? — Nehéz és felelősségteljes. Minden elkövetett hiba évszázadokra nyomokat hagyhat, vagy remekműveket semmisíthet meg. Másrészt, hálás munka, mert vain mit az elődöktől átvenni, van mit helyreállítani és a nemzedékek számára megóvni. Hiszen itt trák, ógörög, római, bizánci és oszmán leletek egyaránt találhatók Az oszmán korszakban Plovdiv volt az egyetlen, 50 ezer lakosnál nagyobb bolgár város, és nagy gazdasági és kulturális központnak számított. Ebben az időben épültek a reneszánsz házak, amelyek egyedülállóak a bolgár építészetben. A plovdivi házak mindig szoros kapcsolatban álltak a természettel, építésükkor minden egyes szikla és lejtő szerepet kapott. így van ez az első világháború után épült központi bevásárló utcánál is. Ez ma a városközpont. A plovdivi óvárost és a belvárost műemlékké nyilvánították. Az épületek karbantartása és megóvása külön építészeti rend szerint történik. Mindez „megnehezíti" a központi városrész építészeti és városfejlesztési feladatainak a megoldását. Plov- divbao külön Kulturális Műemlékvédelmi Intézet működik. Mi nem hozunk egyetlen határozatot sem addig, amíg meg nem hallgatjuk az intézmény szakembereit. — Mi történik a régészeti leletekkel? — A központi városrész, ahol egy antik városra találtunk, sok építészeti problémát okoz. Mintegy két méter a'lbtt mindig valamilyen leletre bukkanunk. Ez sajátos építészeti és konstrukciós megoldásokat tesz szükségessé. A trák kultúra új múzeumának építésekor például a föld alatt ugyancsak érdekes leletekre bukkantak. Ezért át kellett dolgoznunk az alapozási terveket, és részben magának a múzeum épületének a terveit is. — Hogyan folynak a munkák? — Mindenekelőtt restauráljuk a reneszánsz házakat. Az i. u. II. században épített római szín. házat a múlt évben restauráltuk, s újra előadásokat tartanak benne. Azt mondhatjuk, hogy a színház a második életét éli. A restaurált házakban, ha nincsen tulajdonosuk, alkotóházakat nyitunk vagy műhelyeket. A „Paláin" étterem például, római falmaradványokra épült. Plovdiv legvonzóbb étterme. A néprajzi múzeum udvarán nemzetközi kamarazenei fesztiválokat szoktak rendezni. — Hogy építkeznek a központi bevásárlóutcában? — Igyekszünk megőrizni a meglévő épületeket. Anélkül, hogy megváltoztatnánk a lakóházak külső képét, korszerűsítjük az üzleteket és a felettük lévő lakásokat. Valamikor ezekre a házakra jellemzők voltak a nagy és szép fakapuk, amelyeket később vas- és alumínium kapukkal helyettesítettek. Kísérletét végeztünk, hogy visszatérhessünk a régi fakapukhoz. — Hogyan hatnak a dombok a környező övezetre? — Arra kényszerítenek bennünket, hogy alacsony, 3—6 emeletes házakat építsünk, amelyek beilleszkednek a környezetbe. — Lehet-e valamit a régiekből átvenni a korszerű, ipari alapokra helyezett építkezésnél ? — A 80 ezer plovdivi lakosnak otthont adó legújabb lakótelep, a „Trókia” házgyári elemekből épül. Nehéz a reneszánsz ház építészeti elemeit itt alkalmazni. Mégis van valami közös az építészeti koncepciókban. A „Trákia" kilép a szigorú geometriai megoldások keretéből, szakít az egyenes homlokzatokkal. Az épületek dinamikusaik és változatosak. A korszerű építészeti technológiák és elemek alkalmazása mellett igyekszünk a régi mesterek harmóniájának és választékosságának legalább egy részét átvenni. Gerogil Viaszé* Lengyel utcakép Konflis és autó Vietnam Új kókuszültetvények A Mekong-delta bőven termő vidékén, Ben Tre tartományban szívesen foglalkoznak kókuszdió-termesztéssel. Az itt gazdálkodók ez évben újabb 2000 hektárral növelték a kókuszültetvényeket, így a kókuszdió termőterülete már 40 000 hektár a tartományban. Ez a Vietnami Szocialista Köztársaság legnagyobb kókuszdióligete. Nemcsak a termőterületet növelik, hanem új kókuszhibridekkel is kísérleteznek. A földeken dolgozók szakképzettségének növelésére is gondolnak: ez évben újabb száz szakembert képeztek ki. A jól gondozott ültetvények az idén különösen bő termést adtak, lesz tehát munkájuk a feldolgozóüzemeknek is. Az egyre gazdagabb vidék jól felszerelt kókuszdió-feldolgozóiban olajat nyernek ki, a melléktermékekből pedig aktív szenet, szappant és más cikkeket készítenek. Nálunk is népszerű Húsz esztendeje kezdték meg az észak-csehországi vratis- lavicei BYTEX Vállalat üzemeiben a „kovral”, nem szőtt, fal- tól-falig szőnyegtípus gyártását. Azóta mintegy 70 millió négyzetméter ilyen szőnyeget gyártottak. A „kovral" szőnyegek nálunk is jól ismertek és népszerűek. NDK A Nemzetközi Kereskedelmi Központ Négy évvel ezelőtt, 1978. szeptemberében kezdte meg működését a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben a Nemzetközi Kereskedelmi Központ. Életre hívását a világ legtöbb országával egyre szorosabbra fűződő gazdasági kapcsolatok ápolása tette szűk. ségessé. A központ több mint száz európai, amerikai, ázsiai és közel- keleti cég képviseletének nyújt kiváló munkalehetőséget. A kereskedelmi és tudományos-technikai tevékenységet a húszezer négyzetmétert meghaladó alap- teirülétű épület korszerűen felszerelt helyiségei szolgálják. A külföldi cégek irodái mellett tanácstermek, tárgyaló- és ki- á Ili tó helyi ségek állnak rendelkezésre. Helyet kaptak az épületben a legfontosabb hazai óé. gek képviselői is. A központban négy év alatt külföldi vállalatok kétezer különböző rendezvényére került sor. A különféle összejöveteleken több mint ötvenezer bel-és külföldi üzletember vett részt. A ház természetesen nemcsak az itt működő cégek rendelkezésére áll, mások is igénybe vehetik piaci közvetítéseit, szolgáltatásait. A kereskedelmi „jószoigála- tok" mellett a fiatal intézmény nagy előnye, hogy munkája révén a külföldiek egyre jobban megismerkedhetnek az NDK gazdasági eredményeivel, aimii egyenes út a további jó üzletkötésekhez. Jugoszlávia IMT-traktorok a világ minden' táján A jugoszláv mezőgazdaság közel tízmillió hektár megművelhető földterülettel rendelkezik, amelynék megmunkálásához jelenleg 460 000 traktor és egyéb mezőgazdasági gép áll rendelkezésre. E gépök száma különösen az utóbbi évtizedben emelkedett, amikor a jugoszláv gyártó cégek elkezdtek saját tervek alapján mezőgazdasági gépeket készíteni. Manapság 40 vállalat 20 000 dolgozója foglalkozik J u goszlá viában mezőga zda sá gi gépek gyártásával. A legnagyobb traktorgyár az IMT—Belgrad, ahol évente 40 ezer traktor és géptartozék készül. A jugoszláv mezőgazdasági gépgyárak már évi 80 ezer traktort gyárthatnak, ami a hazai szükséglet fedezésén felül exportra is lehetőségeket ad. Tavaly a mezőgazdasági gépgyárak termékeinek csaknem egynegyedét exportálták. Jugoszláv traktorok dolgoznak például Indiában, Egyiptomban, Algériában, Mexikóban, Tuniszban, Görögországban, Dániában, Svédországban, Törökországban» Lengyelországban és más országok mezőgazdaságában. A jugoszláv mezőgazdasá. gi nehézgépek jó piacra találnak a Szovjetunióban, Lengyel- országban, Csehszlovákiában is. Plovdiv. Az óváros* A régi római színházban előadásokat tartanak Városrészlet a Marica folyóval
