Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

8 ^PÜJSÀG 1982. december 18. Fordítógép „Hány oldalt kell önnek le­fordítania? Húszat? Egy perc türelmet kérek!" A hagyomá­nyos „egy perc türelmet" az adott helyzetben csaknem szó szerint értendő: a fordítást elektronika végzi. A fiatail moszkvai szakemberek által ki­dolgozott eredeti számítógépes fordítórendszert a moszkvai al­kotó ifjúság kiállításon mutat­ták be. Az elektronikus fordító­gép oroszul és angolul „tud". Akár egyes szavak, akár — nem hosszabb, mint 16 szavas — mondatok fordítására képes. A tervezők még arra is megta­nították, hogy felismerje a ve­zetékneveket, amire a gép ál­talában nehezen képes. A szá­mítógép „lexikona" 12 ezer úgy. nevezett szóformát tartalmaz. A szükséges szó kiválasztásához 4 másodpercnél kevesebb idő kell. A fordítógép korrektorként is dolgozhat, felfedezi és kijavítja a nyelvtani hibákat. Csodakemence A moszkvai tudósok új ke­nyérsütő kemencét dolgoztok ki. Mint a próbák bizonyították, üzemeltetéséhez másfélszer ke­vesebb fűtőanyagra van szük­ség, mint a legjobb külföldi ke. mencékhez. Az új típusú ke­mencékben sütött kenyér nem­csak szép, de könnyű, Matos és ízletes is. Az új kemence több tucat négyzetméteres, bonyolult mérőműszerekkel felszerelt ko­moly ipari gépcsoport. Az el­lenőrző rendszer bővíti a terme­lési folyamat irányítási lehető­Észak kis népei A leningrádi Herzen pedagógiai főiskola. Galina Batorkina evenk és Larisza Munyina ulcsa nemzetiségű hallgatók iro­dalomórán. Az 1917-es szocialista forra­dalom az orosz birodalom né­peit a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlettség különböző szintjein érte. A legalacsonyabb fokon az óriás északi és szibé­riai területeken elszórtan élő kis népek — csukcsok, korjakok, evenkek, nyenyecek, hantik és manysik — álltak, akik vándorló, vagy félig vándorló életmódot folytattak. Már a 20-as évek elején tör­vényt hoztak a Szovjetunióban a kis népek életkörülményeinek javítására. Bentlakásos iskolá­kat, kórházakat, kulturális léte­sítményeket alakítottak ki még a legtávolabbi nemzetiségi kör­zetekben is. 1929-ben a Távol- Északon elsőként megalakult a nyenyec autonóm körzet. Rövi­desen újabb 93 kerület és nem. zefiségi körzet kapott autonó­miát. 1930-ban Leningródban meg­nyílt az Északi Népek Egyeteme. Az első diákok — a kis népek képviselői, valamint a nyelvü­ket: elsajátító első orosz taná­rok, a tudósokkal közösen 1932_ ig 14 szovjet nép és nemzetiség írásrendszerét dolgozták ki. A szótárak és tankönyvek kiadását követően megkezdődött az iro­dalom terjesztése. Petropavlovszk-Kamcsatszkijban egészségügyi technikumok, Ana- d inban, Csukotkán pedig peda­gógiai főiskolák nyíltak. A ha- barovszki orvosegyetemen külön előkészítő évfolyamot szerveztek. Ma a távoli településeken már helybeli tanárok tanítanak, az iskolai oktatás anyanyelven fo­lyik. A kórházakban helybeli or­vosok gyógyítanak, s az ipart, mezőgazdaságot nem ismerők unokái gyárakat, szovhozokat, kolhozokat irányítanak. Fejlett Csukotka bányászata, élelmi­szer- és építőipara, valamint közlekedési hálózata. Biblibinó- ban pedig felépült az ország legészakibb atomerőműve. A hagyományos foglalkozási ága­kat ma modern körülmények kö­zött folytatják, így a halászatot, vadászatot, prémfeldolgozást is jól képzett helyi szakemberek irányítják. APN—KS Helikopter hozta a postát és könyvújdonságokat a Tajmir-félsziget rénszarvastenyésztőinek. Szemüveget rendel és csiszol A drezdai látszerész Megmosolygott a szomszé­dunkban álló rendelőintézet be­tegirányítója, amikor bejelen­tettem: szemorvoshoz szeretnék menni, mivel új szemüvegre van szükségem. Valami külön­leges betegsége van a szemé­nek? - kérdezte. Szerencsére semmi baja, sőt, úgy érzem, hogy valamicskét javult is, gyengébb lencsét kellene föl­írni. Nos, akkor fáradjon el a legközelebbi látszerészhez, és majd ő kezelésbe veszi — ja­vasolta a betegirányító nővér, s visszaadta az egészségügyi könyvecskémet. A legközelebbi látszerész, vagy miként itt nevezik: Augen- optiker — Hubert Georgi. Fehér köpenyes, harminc év körüli férfi. Elmondván neki a kíván­ságomat, bevezetett az üzlete függönnyel elválasztott részé­be, a „rendelőbe", megmérte a mostani szemüvegem lencséit, és elvégezte a szokásos látás- vizsgálatokat. Különféle lencsé­ket próbált ki, miközben a fal­ra vetített ábrákat, számokat, betűket le kellett olvasnom. A régimódi táblát helyettesítő diavetítő önműködően váltott mindig új kockára, színre, szí­nekre. Negyedóra sem. telt be­lé, Georgi úr (egyébként álla­milag vizsgázott szemészopti­kus és látszerész mester) fölír­ta a receptet, majd kijelentet­te: két nap múlva mehetek az új szemüvegemért. Ennyire egyszerű dolog len­ne a szemvizsgálat és a szem­üveg-kiválasztás az NDK-ban? Magyar szemész főorvos is­merősöm elmondta: kevés a szakorvos hazánkban és sok a beteg. Mármint az olyan, aki­nek csak azért kell szemüveg, mert rövid- vagy távollátó. Az ő egyszerű vizsgálatuk, miután jó néhány millió emberről van szó, tölti ki a rendelési idő leg­nagyobb részét. Következés­képpen: gyakran a kívánatos­nál kevesebb idő jut azokra a betegekre, akiket ténylegesen gyógyítani szükséges, akiknél hosszadalmasabb műszeres vizsgálatokra, kisebb-nagyobb orvosi beavatkozásokra lenne szükség. Különösen vonatkozik ez a gyerekekre, a tompán- és gyengénlátókra, kancsalokra stb. Drezdai szemészoptikusom, Hubert Georgi elmondta: a tíz- osztályos általános iskola után a leendő lótszerészek két és fél éves szakmunkás-tanfolya- mot végeznek, majd aki — mi­ként ő is - államilag vizsgá­zott szemészoptikus szeretne lenni, annak méq három esz­tendeig kell tanulnia Jénában, a Carl Zeiss Alapítvány része­ként működő Hermann Pistor professzorról elnevezett Optikus Szakiskolában. Az NDK-beli szemészorvosok csak a 14 éven aluli gyerekekkel, valamint azokkal a felnőttekkel foglal­koznak, akik valóban betegek. Mennyi ideig kell várni a szemüveg elkészültére? Átlago­san egy hétig - válaszol az optikus. Persze, előfordulhat, hogy különleges lencsére és csiszolásra van szükség, akkor ez az idő hosszabb is lehet. Ha viszont csak egyszerű lencsét kell az új keretbe csiszolni, akár két-három nap alatt is kész az új szemüveg. A drezdai és a környékbeli optikusok szeren­csés helyzetben vannak: a vá­rosban nagy központi raktár működik, ahol mindenféle len­csét, keretet és egyéb kelléket megvásárolhatnak. Megtudtam tőle azt is, hogy a kezdő opti­kusok, ha kérik, 2—8 esztendős hitelt kapnak az államtól gé­pek, berendezési tárgyak vásár­lására. KULCSÁR LÁSZLÓ Újjászületik a lótenyésztés segelt. Az újdonságot hatékony hőszigetelő réteg védi, ezért a sütés idején keletkező hőveszte­ség igen alacsony. Ez jelentős mértékben javítja a pékek mun­kafeltételeit. Az új kemencét az egyik moszkvai kenyérgyár­ban helyezték üzembe. A jövő­ben a szovjet főváros más ke­nyérgyárait is el kívánják látni ilyen berendezéssel. A Nemzetközi Repülő Szövet­ség jóváhagyta az új világ­rekordot, sorrendben a kilen­cediket, amelyet a Jak—42-es, 120 férőhelyes sugárhajtású utasszállító repülőgép állított fel. A Moszkva—Ffabarovszk közötti 6145 kilométeres távol­ságot leszállás nélkül teljesítet­te. A gép parancsnoka Valen- tyin Muhin, érdemes berepülő­pilóta, a Szovjetunió Hőse. — Mint a legfontosabbat azt emelném ki — mondta —, hogy a Jak—42-es nem kísérleti, ha­nem sorozatban gyártott repü­lőgép. Amikor a repülőútra készültünk, semmiféle kiegészí­tő berendezést nem szereltünk a gépre, s nem vittünk magunk­kal tartalék üzemanyagot. Szó­val, úgy repültünk, mint a meg­szokott járatokon. Csak így tud­juk feltárni a repülőgépben rej­lő lehetőségeket. A repülőgé­pet a Moszkva-Habarovszk kö­zötti legrövidebb távolságon vezettük, és 9600-11 400 méte­res magasságban reDÜltünk, ki­választva az optimális repülési módozatot. És még egy érde­kes momentum: a mintegy négyórás repülőúton a kinti hőmérséklet mínusz 74 Celsius- fok volt. Ez azonban nem za­vart bennünket. A Jak—42-es gép az Aeroflot rövidebb, 1850 kilométerig ter­„Olajfélsziget” Az azerbajdzsán geológusok a Kaszpi-tenger újabb körzeté­ben találtak olajat. Úgy dön-r töttek, hogy oz acélszigetet, amelyről a fúrást elvégezték, fél­szigetté alakítják át. A fő pi'l- lérpáilyátóí 'kiindulva elágazást építenek ki, s minden további aknát már nem különálló sziget. jedő útvonalain repül. Bebizo­nyosodott azonban, hogy jóval nagyobb távolságokra is repül­het, anélkül, hogy a közbeeső repülőtereken utántankolna. Ez pedig lényeges üzemanyag­megtakarítást jelent. Az új repülőgép mindössze másfél éve repül menetrend­szerűen a polgári repülés bel­földi járatain. Ez alatt a vi­szonylag rövid idő alatt a gé­pek több mint négyezer repülő­peronokról fogják végezni, ha­nem a pillérpályához csatlakozó építményekről. Ez lényegesen megkönnyíti a fúrási munkálato­kat. A berendezést, a szerszá­mot, az anyagokat a fúróberen­dezéshez nem hajókon fogják szállítani a tengeren, amely az évnek mintegy 300 napján viharos, hanem a pillérpályákon haladó gépjárműveken. úton 400 ezernél több utast szállítottak. A Jak-42-es gépen nyolc emelkedő és szállító re­kordot állítottak fel. A nyolc re­kord közül hét felállításában részt vett Oleg Poludo, állami­díjas berepülőpilóta. A Jak-42-es kiváló repülési tulajdonságokkal rendelkezik. Könnyen irányítható, szilárd és megbízható repülőgép. A Jak- 42 külföldön is naay tekintélyt vívott ki magának. A világ lóállománya az el­múlt ötven év alatt mintegy a felére — 120 millióról 62 millió­ra — csökkent. Pedig sokáig a ló volt a legfontosabb szállí­tóeszköz, a nehéz mechanikus munkák segítője. A lótól szár­mazott a teljesítmény mérésé­nek egyik legelterjedtebb mé­rőegysége, a lóerő is. A lónak emlékműveket állítottak, lovak­ról neveztek el városokat. Idő­számításunk előtt 326-ban Ma­cedóniai Nagy Sándor elpusz­tult lovának tiszteletére alapí­totta Bucefal városát. Az állattenyésztés más ága­zataitól a lótenyésztést a sok­oldalúság különbözteti meg. A ló nemcsak munkaerő, hanem a sport, a turizmus, az egész­ség fenntartásának eszköze is. A Szovjetunió sport-, tenyész- és húslovakat exportál. A gyakorlat bebizonyította, hogy a legmagasabb gépesí- tettségű mezőgazdasági üze­meknél is számtalan olyan ki­segítő munkafolyamat létezik, amelyeket gazdaságosabb lo­vakkal végezni. A ló ugyanakkor nemcsak szállító és igavonó. A lovak véréből készül számtalan kivo­nat és vakcina olyan veszélyes betegségek ellen, mint a difté- ria és a merevgörcs. A lovak gyomornedveit sokféle gyógy­szerkészítményhez használják fel. A lóhús önköltsége fele a más húsokénak. A ménesek fenntartásához tökéletesen megfelelnek a nagy kiterjedé­sű, a lakott településektől tá­vol eső, kevés vizű legelők is, amelyek a nagy testű szarvas- marhák számára alkalmatla­nok. A lóállomány nem igényel jelentős épületeket sem. Versenylovak Közép-Ázsióban A Mordvin Autonóm Köztársaságban tenyésztett lovak A Jak-42 világrekordjai Külföldön is nagy tekintélyt vívott ki magának

Next

/
Thumbnails
Contents