Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982. december 18. NÉPÚJSÁG 5 Öt munkanapos hét Bevált, de finomítani lehet rajta A XII. pártkongresszus ide vonatkozó határozata, majd a Minisztertanács 1013/1981. (IV. 27.) számú határozata alapján az országban, így megyénkben is megkezdődött az öt munkanapos hétre való áttérés. Nem egyszerre történt, azt nem is lehetett várni, de nem is lett volna célszerű megvalósítani, hanem lépcsőzetesen, mindig ott és akkor, ahol és amikor megértek rá a feltételek. A dolgozók ezt az intézkedést örömmel fogadták, hiszen eggyel megnőtt a heti szabadnapok száma. Az, hogy ez az újabb szabadnap nem föltétlenül szombatra esik, már nem találkozott a legteljesebb egyetértéssel. Az intézkedés és az öt munkanapos hét bevezetése nyomán jelentős felvilágosító munkára volt -szükség, meggyőzésre, sok-sok magyarázásra a fentebb említett kérdés miatt. De tapasztalhattunk aggályokat a különböző helyen irányító gazdasági vezetők részéről is, akik eredményeiket féltették a szabadidő megnövekedésétől. És meg kell említeni még azt is, hogy a különböző szolgáltató vállalatok, szervek, intézmények új, helyenként nehezebb helyzetbe kerültek. Nem egyformán jelentkezett és nem egyforma módszerek alkalmazását kívánta az áttérés az iparban, a mező- gazdaságban vagy a szolgáltatás különböző ágazataiban. Az ipari üzemek jelentős hányadában meg lehetett tartani a két szabadszombatos rendszert, tehát a második szabadnap szombatra esik — ha nem is mindegyik munka- területen. A mezőgazdasági üzemekben a hangsúly inkább az évi ötvenkét szabadnap biztosításán van, mint az öt munkanapon hetenként. Ez természetszerűleg nem jelenthet mindig szabad szombatot. A kereskedelemben, az egészséaügyben, a közlekedésben, a szolgáltatásban végképp nem lehet szó arról, hogy mindenki minden szombaton szabad legyen. A kezdeti aggályokon, néha tapasztalható ellenkezéseken ma már messze túl vagyunk. Az öt munkanapos hétnek valamennyien örülünk, bár még sok a tennivaló azért, hogy a kulturális, szórakoztató stb. intézmények segítségünkre legyenek a megnövekedett szabadidő hasznos, egészséges, kulturált eltöltésében. Különböző szervek folytattak és folytatnak felméréseket a témával kapcsolatban. Vizsgálódásaik nyomán kezd kirajzolódni a kép, hogyan is állunk, mi is a helyzet. A teljes helyzetkép bemutatására, természetesen nincs módunk, inkább csak felvillantunk a tapasztalatokból, olyan csoportosításban, hogy abból általános következtetéseket lehessen levonni. Nézzünk egy olyan területet elsőnek, amely az olvasók előtt kevésbé ismert, legfeljebb egyes területeivel csak akkor találkozunk, amikor termékeikkel kapcsolatban, szóban vagy írásban bíráló megjegyzésekre-kényszerülünk. Az élelmezésiparról van szó. A megye élelmiszeripari vállalatai idén január elsején tértek át az öt munkanapos hétre. Az áttérést alapos előkészítő munka előzte meg. A vállalatoknál — a központi irányelveknek megfelelően — saját erőből, a munka jobb megszervezésével, az állásidő csökkentésével, a teljesítőképesség jobb kihasználásával teremtették meg a kiesett munkaidőalap fedezetét. A gabonaforgalmi vállalatnál technológiai és technikai intézkedéseket hajtottak végre. Ennek eredményeként a malmok teljesítménye nőtt, de a keveréktakarmány-gyártás- nál is sikerült hasonló nagyságrendben növelni a teljesítményt. Sikerült csökkenteni a karbantartási időt és eddig szombati tmk-munkára nem volt szükség. Az év tíz hónapjában a szabadnapokat szombaton, míg a kéthónapos szezonban hétfőn adják ki. A húsipari vállalatnál viszonylag a legkönnyebb a helyzet, hiszen felnövekvő vállalatról lévén szó, már eleve a megfelelő munkarendet alakították ki. Egy érdekes adat a Paksi Konzervgyárból: noha a létszám 78 fővel csökkent, a termelési érték 4,8 százalékkal nőtt, bár az is igaz, hogy valamelyest emelkedett a túlórák száma. A mezőgazdasági üzemeknél, az erdőgazdaságoknak és vízügyi szerveknek idén január 1-től június 30-ig kellett áttérniük az öt munkanapos hétre, míg. az állami gazdaságoknál ez idén december 31-ig tart. A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban és a két vízitársulatnál január elsejével megtörtént az áttérés. Az éves munkaidő 2300 óráról 2200 órára csökkent. A munkaidőalap- kiesést az erdőgazdaságban a technológia fejlesztésével, jobb munkaszervezéssel, a termelékenység javításával, á veszteségidő csökkentésével pótolták. A termelési mutatók az előző évhez képest javultak. A vízitársulatoknál az áttérés különösebb gondot nem okozott. Az új munkarendben az éves termelési mutatók nem romlottak, sőt, valamelyes javulás is tapasztalható. Itt a dolgozók — mind a fizikaiak, mind a műszakiak — számára idénymunkarendet vezettek be, ami a nyári félévben hosszabb, a téliben rövidebb. A Dalmandi Állami Gazdaságban általános szabadszombatos munkarendet alkalmaznak az építészet, az igatartás, a vágóhíd, a szakszolgálat területén és a takarmánykeverő üzemben. A javítóműhelyekben váltott (szombat, illetve hétfő) a szabadnap. A vezetés, irányítás mindenütt a beosztott fizikai dolgozók szabadnapos rendszerében dolgozik. Megkezdték az áttérést a megye többi állami gazdaságában is. Az állattenyésztés és egyes állattenyésztési ágazatok kivételével ez már megtörtént a Hőgyészi, a Paksi, a Szekszárdi és a Tamási Állami Gazdaságban. Legkésőbb az Alsótengelici Állami Gazdaságban kerül sor — a tervek szerint 1983-ban — az új munkarend bevezetésére. Helyzetüket nehezíti az anyagi, technikai feltételek hiányossága, de megállapíthatjuk, hogy eddig megtett intézkedéseik eredményesek voltak. Egy ekkora írás nem alkalmas általános kép fölvázolására, arra azonban — bízunk benne — elég, hogy láttassuk, az öt munkanapos hét bevezetése eredményes volt, hasznos volt — s ne feledjük, elsősorban a dolgozó ember számára hasznos. L. Gy. Vannak kutak, voltak kutak „Gondoljátok-e, mi van a kútban, kút fenekén és kút közepén: tudnám bár, mint egykor tudtam, elmesélhetném. Törpék, azt hiszem, élnek a mélyén, csupa Hüvelyk Matyi, törpe nép: apró szemük áthatol éjéh, vékony lábuk a vízre lép.” „Jön néha a kútvödör — ó csupa rémség! Reng a víz attól, loccsan az ár; inti is az unokákat a vénség: „Amerre a kútvödör, arra ne járj!" így élnek a vízen, légpalotákban, míg össze nem omlik a kút és minden e törpe világban még nagyobb sötétbe jut. A földfalak akkor egymásra omolnak, a nyílás helyére a csorda lép s eltűnik, mintha nem is lett volna az emberi szem nem látta nép." (Babits Mihály: Kútba-n, 1908, nyár.) Hej, te rozsda Csibrákon 50 évig üzemelt ez a kút. Mostanra kiszáradt, így messzebbről kell hordani a vizet. Kényelmesebb a vízcsap Norton vizkiemelővel könnyebb Hogy a fólia mire szolgál, ki tudja? Fotó: Kapfinger András Kút, kéménnyel Kaposszekcsön a régi kútban állítólag jobb a víz
