Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 297. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. december 18., szombat A népgazdaság 1983. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1982. évi fejlődését, és megtárgyalta az 1983. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. (MTI) A népgazdaság 1982. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy a vártnál rosz- szabb külgazdasági feltételek között a népgazdaság idén is alapvetően az MSZMP XII. kongresszusa határozatával összhangban fejlődik, az 1982. évi népgazdasági terv céljai megvalósulnak: a külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk; a lakosság életszínvonalát társadalmi méretekben meg lehetett őrizni, az életkörülmények javultak. A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelítően nő. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás javul, a munka termelékenysége az iparban számottevően, a népgazdaság egészében kisebb mértékben emelkedik. A termelésben jelentősen nő az export részaránya, min a felhasznált import- termékek mennyisége és aránya csökken. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzottnál iobban mérséklődik. Ezen belül a felhalmozás nagymértékben csökken, a fogyasztás kismértékben növekszik. Az áruk és a szolgáltatások kivitelének és behozatalának egyenlege lényegesen javul. A behozatali többlet - a külkereskedelmi cserearányok romlása ellenére - megszűnik, összességében kismértékű, ezen belül n konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban ie- lentős kiviteli többlet keletkezik. Az ipari termelés nem éri el a tervezettet. A külaazdasáai hatások és a belföldi gazdálkodási körülménvek az egyes inaráqakat és vállalatokat eltérően érintették, iltetve ahhoz különböző módon alkalmazkodtak: a fejlődés üteme differenciálódott. A termelés a bánvaszatban. a villamosener- qia-ioarban, a aépiparban és az élelmiszeriparban növekszik, az éoítőanyaa-inarban, g veqy- inarhan és a könnyűiDarhan a tavalyihoz hasonló, a kohászatban csökken. A termelésnek a tervezettnél lassúbb növekedése főleg a kivitel elmaradásának a következménye. Az ipari termékek konvertibilis valutákban elszámolt kivitele — azért is, mert az értékesítési feltételek romlottak - nem emelkedik, a transzferábilis rubelben elszámolt ex- Dortiuk pedia a számítottnál lassabban nő. A számítottnál jobban mérséklődött a belföldi kereslet is. Nincs kellő haladás a korszerű, gazdaságoson értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, az alacsony fajlagos anvaa- és energiaigényű termékek, valamint a háttérioari termékek termelésének növekedésében. A vállalatok közötti együttműködés sem eléggé rugalmas. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökken. A beruházásépítés — a terv törekvéseivel összhangban — tovább mérséklődött. Kedvező, hogy a fenntartási-felújítási tevékenység és a lakosság számára végzett építés fokozódik. A kisebb építőipari szervezetek az idén is bővítik tevékenységüket. Ezek rugalmasságuk, vállalkozási készségük folytán jobban alkalmazkodnak a kisebb méretű, munkaigényes, szétszórtan jelentkező építési kereslethez. összességében azonban nem javul a kívánt mértékben az építmények minősége, a munkák szervezettsége, nem rövidül a létesítmények kivitelezésének ideje. A mezőgazdasági termékek termelése lényegében a tervezett ütemben emelkedik. A számítottnál gyorsabban bővül a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Az időjárás a növénytermesztésre általában kedvező volt. A búza termésátlaga valamelyest elmaradt a várttól, de a kukorica átlaghozama a tavalyi igen jó termést is számottevően felülmúlja. A teljes gabonatermés több a tervezettnél. A cukorrépatermesztés jelentősen növekedett, a napraforgóé megközelíti a tavalyi magas színvonalat. A zöldségfélék mennyisége a tavalyival csaknem megegyezik. A gyümölcstermelés a múlt évinél valamivel naayobb, szőlőből sokkal többet szüreteltek. Az év végi szarvasmarha- állomány várhatóan megegyezik a tavalyival. A váqómarha- termelés az előző évihez hasonló, a tejtermelés tovább emelkedik. A sertésállomány az egy évvel ezelőttinél naavobb, a váqósertés-termelés nő. A váaóbaromfi-termelés nagymértékben bővül. A mezőgazdájáéi és élelmiszeripari termékek kivitele mennyiséaileq a tervezettnél nagyobb, behozatala kisebb. Az igények alakulásával ösz- szefüaaésben az áruszállítás mérséklődik. Az átlagosnál iobhan csökkennek a vasúti szállítások, de nem éri el az előző évit a közúti, a tenqeri és a folvami haiózás teljesít- ménve sem. A távolsáai s»e- mélvszállítás sem éri el a tavalyit. Az energiaaazdálkodási Droq- ram ayorsított meqvalósításcr jelentős enerqiameqtakarítóst eredménvez. Javult a vállalatok enerainqazdólkodása, a szállításoknál csökkentek az üresjáratok, szigorodtak az üzemanyag felhasználásának normái. A mezőgazdasági üzemekben is fokozott gondot fordítanak az ésszerű energiafelhasználásra. A munkaerőhelyzet összességében kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi években volt. Budapesten egyes fizikai munkakörökre továbbra sincs elegendő munkavállaló. Az új vállalkozási formák - elsősorban a vállalati keretekhez kapcsolódó szervezetek — mérsékelték a munkaerőmozgást. Az országban elhelyezkedési gondok nem tapasztalhatók, a pályakezdő fiatalok általában képzettségüknek megfelelő munkát találnak. A lakosság pénzbevételei, ezen belül az átlagkeresetek és a pénzbeli társadalmi juttatások a tervezettet meghaladóan növekednek. Ez utóbbihoz hozzájárultak az év során bevezetett szociálpolitikai intézkedések, többek között az alacsony nyugdíjuk emelése. A foqyasztói árszínvonal - elsősorban az évközi, a nagyobb jövedelemnövekedéssel összefüggésben elhgtározott ár- intézkedések hatására - a tervezettet meghaladóan emelkedik. Az átlaqosnál kisebb mértékben nő az alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A naqyobb nomináljöve- delmek és a magasabb árszínvonal együttes eredményeként az életszínvonal alakulását jellemző alapvető mutatók a tervezettnek megfelelően alakultak: az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezik az előző évivel, az eav keresőre jutó reálbér az 1980. évivel, a lakos- sáa fogyasztása pediq kismértékben emelkedik. Az áruellátás összességében kiegyensúlyozott. A lakáséDÍtés a terv szerint teljesül. A 100 lakásra jutó családok és személvek száma mérséklődik. A lakásra várók száma csökken. A tanácsok fejlesztési eszközeiket a kiemelt társadalompolitikai célokra összpontosították. Ennek eredményeként a tervezettnél több gyógyintézeti ágy, óvodai hely és általános iskolai tanterem létesül. A bölcsődei helyek száma a tervezett ütemben nő. A fejlesztések révén mind a bölcsődékben, mind az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya növekszik. A diákotthonokban (kollégiumokban) elhelyezettek aránya — elsősorban a felsőfokú oktatásban — javul. Befejeződött a Debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója és a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezettnél valamivel többet fordítanak, mennyiségük így is számottevően csökken. Az állami beruházások körében a teljesítés a tervezetthez közel áll, az előző évinél kisebb. A nagyberuházások közül jelentős az elmaradás a Paksi Atomerőmű építésében. Az első félévben befejeződött a Szekszárdi Húskombinát, a budapesti szemétégetűmű, a Budapest Sportcsarnok építése és a csepeli csőgvár rekonstrukciója. Az év végéig várhatóan befejezik a Bitó II. és a Halim- ba II. bauxitbányák beruházásait. A vállalati beruházásokra a tervezettnél nagyobb, az előző évihez hasonló ráfordítás várható. Az évközi intézkedések a vállalati beruházásokat az év második felében lefékezték, a túlteliesítést azonban már nem tudták teljesen megakadályozni. A vállalatok eszközeik zömét a folyamatban levő fejlesztéseikre fordították. A külkereskedelmi forgalomban a behozatal — a tervezett kismértékű növekedés helvett - számottevően csökken, a kivitel a számítottnál kevésbé emelkedik. A transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalomban a behozatal mennyiségileg eléri vagy valamelyest felülmúlja az előző évit. megfelel a tervezettnek, a kivitel némileg elmarad attól. A cserearányok a vártnak megfelelően romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban nő. a behozatal a tervezett növekedéssel szemben számottevően csökken. Igv a számított kismértékű passzívum helyett jelentős aktívum keletkezik. Az 1983. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkeres- kedelmi\ mérleg javulásához. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképességét, növelni — főként a ráfordítások mérséklésével — hatékonyságát. A termelés növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása révén — főleg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása hatékony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjenek. A készletgazdálkodás javításával el kell érni, hogy a készletnövekedés minimális mértékű legyen, a készletek összetétele és elhelyezkedése javuljon, A külgazdasági egyensúly javítását a belföldi végső felhasználás további mérséklése is segíti. Az 1983. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai : 1892: 100% nemzeti jövedelem 100,5—101,0 belföldi felhasználás 96,0— 97,0 ipari termelés 101,0—102,0 országos építési és szerelési teljesítmény 97,0— 98,0 mezőgazdasági termékek termelése 101,0—102,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 98,0— 98,5 lakossági fogyasztás 99,0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyóáron 170—172 milliárd forint fordítható. A termelőágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú felhasználása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez (Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból PÁRTCSOPORTOK A SIMONTORNYAI BŐRGYÁRBAN (3. old.) VANNAK KUTAK, VOLTAK KUTAK (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) SZIMPATIKUS-E A SZIMPÁTIA? (7. old.) FAFARAGÓK DUNAFOLDVARON (7. old.) A DREZDAI LÁTSZER£SZ (8. old.) ÉSZAK KIS NÉPEI (8. old.) A IAK-47 VILÁGREKORDJAI (8. old.) A MÚLT ÉS A JELEN VAROSA (9. old.) SZIKLARAJZOK, TOTEMEK, ALLATISTENSÉGEK (9. old.) HÚZZUK AZ IDŐT (10. old.) UTAK, KERESZTUTAK (11. old.) KODÁLY EMLÉKE GALÁNTÁN (11. old.) A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR KIADVÁNYAI (11. old.) AZ ELFELEJTETT STIRLING-MOTOR (12. old.) ZERGE ÉS ZERGEBOJT (12. old.) NÉHÁNY SZÓ A BARÁTSÁGRÓL (13. old.) SIKERES ÉVET ZÁRT AZ ATOMERŐMŰ SE (14. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) KÉSES EMBEREK - KÉSEK NÉLKÜL (4. old.) A KLARINÉT (4. old.) ÖT MUNKANAPOS HÉT (5. old.) Kádár János találkozója az OKP küldöttségével Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Paolo Bufalini, a vezetőség tagja vezetésével tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és véleményt cseréltek a nemzetközi politikai élet, valamint a két párt együttműködésének fontosabb kérdéseiről. A találkozón részt vett Rodolfo Mechini, az OKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) Púja Frigyes Firenzében Púja Frigyes külügyminiszter, aki Emilio Colombo olasz külügyminiszter meghívására szerda óta Rómában tartózkodott, hivatalos programjának befejeztével, pénteken délután Firenzébe utazott, ahol a város prefektusa fogadta. A magyar külügyminiszter az olaszországi látogatás hátralevő időszakában felkeresi még Pisát is, majd — a tervek szerint — szombaton délután utazik vissza Budapestre. New York, ENSZ Közgyűlési határozatok a libanoni kérdésről Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka a Közel-Keletről folyó vitája során csütörtökön határozatban ítétle el a bejrúti Sabra és Satila palesztin menekülttáborokban szeptember közepén elkövetett tömegmészárlást. A határozat népirtásnak minősíti a palesztin lakosság le- gyilkolását. A bűnösöknek, az öldöklésben résztvevőknek - hangsúlyozza a határozat - felelniük kell tettükért, függetlenül attól, hogy magánszemélyekről vagy állami vezetőkről van-e szó. Ismeretes, hogy a vérengzésnek több száz áldozata volt. Izrael, az Egyesült Államok és a nyugat-európqi országok döntő többsége éppen a 123 állam által elfogadott határozat fentebb említett része miatt tartózkodott a szavazástól. Libanon kérdésében a közgyűlés egyhangúlag foglalt állást a közel-keleti ország integritásának, szuverenitásának és politikai függetlenségének szigorú tiszteletben tartása mellett. A csütörtökön elfogadott határozat követeli minden Libanonban lévő külföldi erő kivonását az ország területéről. (A határozatot sajátos módon Izrael is támogatta.)
