Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
2^ÉPÛJSÀG 1982. december 18. A népgazdaság 1983. évi terve PANORÁMA BUDAPEST (Folytatás az 1. oldalról.) — a nehéz külpiaci feltételek között - megkívánja, hogy a gazdálkodós minőségi jellemzői javuljanak. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasználási és- technológiakorszerűsítési, valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energia- igényét; visszaszorul a gazdaságtalan termelés és gyorsabban javul az alacsony1 hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága ; fejlődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, , a szénhidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 6,8 milliárd köbméter, a kőolajfeldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamonenergia-ipar- ban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a paksi atomerőmű I. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhe-. tő, a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozottságú termékek termelése növekedhet. A gépipari Termelés — a kivitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok, a félvezetőeszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuum- technikai gépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terieszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek termelése is az ipari átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszeripar termelése, ezen belül a növényvédőszer-gyártás dinamikusan nő. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejelsztési programjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett — a köny- nyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élelmiszeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése ösz- szességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szervező munkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, az eqy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A qazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása iavul- jon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75-77 ezer lakás építésére kell felkészülnie. Az állami építőinarnak naqyüzemi módszerekkel 35-36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazdasági naayüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv g aabonafélék vetés- területének kisebb emelkedésével számol. Az idei termésered- ménveket is figyelembe véve a gabonakivitel naqyobb lehet az 1982. évinél. Az olajos növé- n”ek termelésének növelése elsősorban az exDort bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetés- területe csökken, de a hazai iaénvek kieléníthetőek. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozóipar igénveihez inazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növény- termelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás, és az, hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- és tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés-termelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság a mező- gazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termények nedves tárolását, a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül: e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közlekedés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz, a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a gépkocsiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökken. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az M1-es, az M3-as és az M5-ös autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Újabb telefonközpontok építésével és a meglévők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagv a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramolják, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolaáltatások színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és a kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egv részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakossáa fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Áz egy lakosra iutó reáljövedelem 1,5-2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5-2 százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képesf a lakossáq fogyasztása 2—3 százalékkal, a reáliövedelem oediq 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év ianuár elseiével új keresetszabólvozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlag- keresetének egyaránt 3,5-3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt öszeg- gel családi pótlékká alakul át, az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló idős korúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jó árukínálat fenntartása. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár- és egyéb — az árszínvonalat érintő — intézkedésekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasztási javakat és szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei, infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számít arra, hogy ebben - a tanácsok szervező munkájának eredményeként is - fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58-60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül. A terv 19— 20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13-14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik o gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a betegellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) Kórház bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcsődés korúak 18—19 százaléka helyezhető el. Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Beruházások A szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdődő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Új nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésérjek I. üteme, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó - fejlesztése. A későbbi években befejeződő nagyberuházások általában a műszaki lehetőségeknek megfelelő ütemben folytathatók. A többi állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogénipari célok, az országos távbeszélőhálózat, valamint a kiemelt társadalompolitikai célok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Nagyobb aránvú építéssel járó új beruházások más területeken csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozórendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az exportáru- alapokat növelő, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket. A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével es jobb ármunkával a kivitel gázdaságosab- bá, a termékek versenyképesebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. A terv végrehajtását szolgáló intézkedések Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, illetve mértékei - az alapelvek és fő irányok megtartása mellett - módosulnak. A már életbe lépett és az 1983. elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását, a hatékonysági követelmények növelését, a népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgálják. A bér- és keresetszabályozási rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjárulék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás és az érvényben levő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javításával kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évi népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához. (MTI) Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be a magyar és az NDK-beli kulturális és tudományos együttműködési bizottság 10. ülésszaka. A dokumentumot Korcsog András művelődési államtitkár és dr. Herbert Krolikovski külügyi államtitkár, az NDK külügyminiszterének első helyettese írta alá. Nagy János külügyminisztérium'! államtitkár és Roska István, külügyminiszter-helyettes megbeszélést folytatott dr. Herbert Krolikowskival. Az államtitkárt fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. Az NDK-beli küldöttség pénteken hazautazott Budapestről. * Ludovit Kilár szlovák oktatási államtitkár vezetésével december 13. és 17. között oktatási küldöttség tartózkodott Magyarországon és tárgyalásokat folytatott a két ország felső- oktatási kapcsolatainak fejlesztéséről. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette tisztségéből — más megbízatása miatt — Nyikolaj Scso- lokov szovjet belügyminisztert. Vitalij Fedorcsukot felmentették a Szovjetunió Allambizton- sági Bizottságának elnöki tisztéből és kinevezték a Szovjetunió belügyminiszterévé. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnökévé Viktor Csebrikovot nevezték ki. LENINGRAD Péntek éjszaka víz alá került a leningrádi tengerpart jelentős része, az ottani lakóházak env része, s néhány ipari üzem. Egyelőre nem ismeretes az anyagi kár pontos összege, emberáldozata azonban nincs a tél beköszöntével jelentkező leningrádi árvíznek. VARSÓ Varsóban pénteken első tanácskozására összeült a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom (PRON) ideiglenes országos tanácsa. A rangos eseményen megjelentek a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Parasztpárt, a Demokrata Párt, valamint a három világi keresztény szervezet: a Pax Katolikus Társaság, a Keresztény Társadalmi Társaság (CHSS) és a Lengyel Katolikus Társadalmi Szövetség (PZKS) vezetői, így Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök is. MADRID Az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó 1983. február 8-ig elnapolta munkáját. A küldöttek a pénteki plenáris ülésen döntöttek a téli, szünet beiktatásáról. BUKAREST A Román Kommunista Párt országos konferenciáján Ni- colae Ceausescu, az RKP főtitkára, aki a csütörtök délelőtti ülésen nagy beszédet mondott, délután ismét felszólalt. Megállapította, hogy Romániában a könnyűipar értette meg elsőként a fokozott anyagtakarékosság szükségességét. A konferencia pénteken is folytatta munkáját. ÚJ-DELHI Az Indiában tartózkodó Nguyen Co Thach vietnami külügyminisztert csütörtökön fogadta G. Zail Szingh indiai köztársasági elnök. BONN A nyugatnémet parlament pénteki ülésén megvonta a bizalmat Helmut Kohl kancellártól. A szavazáson a CDU—CSU és az FDP 248 képviselője tartózkodott, 218 szociáldemokrata képviselő pedig ,,nem”-mel szavazott. Nyolc képviselő „igen" szavazatot adott le. Az eljárást maga a nyugatnémet kormányfő kezdeményezte azzal az indoklással, hogy a bizalmi kérdés felvetésével a választások kiírását kívánja elősegíteni. A kormánypártok 1983. március 6-át javasolták a választás napjának. #
