Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. december 17. PANORÁMA Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kádár Jáinos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtök este látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségé­ben. A látogatásra élkísérte A magyar egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zene- irodalma és a zenepedagógia korszakos hatású alkotója, Ko­dály Zoltán születésének 100. évfordulóján, csütörtökön este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében. A Kodály Zoltán emlékbizott­ság ünnepi estjén részt vett Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, a Kodály Zoltán emlék- bizottság elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Jelen volt a kormány több tagja, a társadal­mi és tömegszervezetek számos vezetője, a Kodály Zoltán em­lékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Az ünnepségen részt vett a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője is. A díszünnepségen Láng Ist­ván, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára mon­dott beszédet. Láng István, a Magyar Zene­művészek Szövetségének főtit­kára méltatta Kodály életútját. Alkotói arcélét megrajzolva emlékeztetett arra, hogy a szá­zadforduló fiatal értelmiségi nemzedékével induló tehetsé­ges művész a születőben lévő új nemzeti kultúra szellemi kö­zegében életre szóló indíttatást kapott az európaiság, a mo­dernség, a népiség, a közéleti elkötelezettség egymást kiegé­szítő, egymást feltételező kötel­meiből, Személyében szétvá- laszthatatlan egységben volt je­len a művész, a tudós, a peda­gógus és a népművelő — mon­dotta —, még akkor is, ha éle­te különböző fázisaiban hol az egyik, hol a másik került jobban előtérbe. Kodály Zoltán lázadó géniu­sza, a századelő németes, illet­ve osztrákos zenei közízlésével szembeszegezte az oldottabb, franciás hangzásvilágot, s teljes erővel állt a magyar paraszti kultúra mellé. Személyesen gyűjtötte, dolgozta fel tudomá­nyos alapossággal a magyar népdalkincset, s azt a zene­szerzés egyik megújító bázisá­vá emelte. Lázadó szelleméről tanúskodik a Psalmus Hungari- cus szövegválasztása és mozgó­sító zenei anyaga, amely nem­csak idehaza, de szerte a nagy­világban máig tartó visszhangot váltott ki. Lázadás volt opera­színpadra állítani a magyar népdalt - hangsúlyozta a szó­nok —, s legkivált lázadás volt, hogy Kodály Zoltán alkotó ere­je teljében figyelmének majd az egészét az iskolai ének­A Szovjetunió fekete-tengeri partvidéke három köztársaság­hoz, az OSZSZSZK-hoz, Ukraj­nához és Grúziához tartozik. A legdélibb partszakasz a 69,7 ezer négyzetkilométer területű, 5 millió 92 ezer lakosú Grúziát határolja. Talán itt a legkékebb a tenger, legmagasabbak a cip­rusfák, gyógyító a levegő és szikrázóak a hófödte hegycsú­csok. Olyan népszerű üdülőhe­lyekről híres, mint az abház Gagra, Szuhumi, ahol manda­rinillata van a levegőnek. Novij Afon vagy Picunda, ahol egé­szen a partig érnek a fenyve­Óvári Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság tiitká'ra, és Lakatos Ernő, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője. Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájáról zeneoktatás megreformálására ford ította. Századunk derekán ért pá­lyája zenitjére, ekkor már ma­ga mögött tudhattta az életmű­vét meghatározó legkiválóbb szerzeményeit. Zeneakadémiai osztályaiban olyan zeneművé­szeket nevelt, akik elhagyva az iskolát — ha kellett - egyszer­re váltak néptanítóvá, karveze­tővé, zenetudóssá, közművelő­dési szakemberré és mindezek szolgálatában álló zeneszerző­vé. Kodály művészete, tudomá­nyos munkássága, nemzetneve­lő tevékenysége egy intarzia ré­szei, amelyek nem kioltják, ha­nem kiegészítik, erősítik egy­mást. Ebben az intarziában benne foglaltatik a teljes élet­mű, a jelentéktelen hallásfej­lesztő gyakorlatoktól az olyan zeneszerzői remeklésekig, mint a Szóló csellószonáta, a Psal­mus Hungaricus, a Te Deum, a Galántai és a Marosszéki tán­cok, a Páva-variációk és más megrendítő hatású kórusművek — mondotta egyebek közt Láng István. Ezután Köpeczi Béla művelő­dési miniszter emelkedett szó­lásra. — Kodály Zoltánra, a magyar kultúra nagy alkotójára és ösz­tönzőjére emlékezünk. Ő a kul­túrát a nemzeti félemelkedés egyik eszközeként fogta fel, és ezért törődött mindennel, am! a művelődéssel volt kapcsolatos. Ügy akart reformot, hogy a ha­zai hagyományokra kívánt épí­teni s azt kereste: mi az a sa­játos, amivel a magyar nép ki tudja fejezni önmagát, és hozzá tud járulni az egyetemes kultú­rához — mondotta elöljáróban. Majd airról szólt, hogy Kodály Bartókkal együtt irányította a figyelmet a magyar népdalra, s ez a korabéli magyar zenei élet­ben egyszerre volt művészi és társadalmi újítás. Hagyomány- keresésük nemcsak a folklór fel­fedezésében nyilvánult meg, ha­nem a magyar Irodalom törté­nelmet idéző értékeinek felis­merésében és zenei felhaszná­lásában is. Kodály vallásossá­ga is e hagyománytiszteletnek a része, s. nem választható él történélemfelfogásától. A következőkben hangoztatta : Kodály maga is tudta, és mű­veiben elmondta, hogy a ma­gyar nép múltja tele van meg­próbáltatással és szenvedéssel, de sohasem süppedt bele a pesszimista történelemszemlélet­be: mindig a cselekvő hazasze­retet hirdetője volt. A felszaba­dulás után különösen táplálta az a remény, hogy — amint mondta — „itt valaha szép élet lesz, sőt szebb, mint valaha volt". sek. Az afoni üdülőhely annak idején Csehovot is ámulatba ej­tette. Egyetlen itt töltött nap után ezt írta: „Ha csak egy hó­napig itt élhettem volna, tucat­nyi mesét tudnék írni. Mert itt minden fqból, minden bokorból, az árnyékokból a hegyekben és a tenger felől ezernyi szívhez szóló téma kínálja magát”. Grúzia termékeny földjén ma tea és citrusfélék, szőlő és do­hány terem. Talán kevesen tud­ják, hogy egy kiló teához há­romezer tealevelet szednek le. A grúz gyümölcs, bor és konyak messze a Szovjetunió határain túl is híres. Az első vasúti szerelvény, amely a blokád áttörése után megérkezett Leningrádba, Grú­ziából indult útnak. Mandarint vitt a leningrádi gyerekeknek. A Magyarországnál kisebb te­rületű Grúzia növényvilága fel­öleli mindazt, amit az európai tájékoztatta Kádár Jánost, aki a szerkesztőbizottság tagjaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kérdésekről és a pártsaijtó előtt álló feladatok­ról szólott. — Amellett, hogy mindig ke­reste a kultúra magyar jellegét, sohasem zárkózott el a világ nagy értékei élői. Ő írta egy hellyen: „Az idegen kultúra ha­tása nélkül elisenyved a nemzeti kultúra. A legnagyobb nemzeti mozgalmak éppen egy-egy ide­gen behatás következményei voltak." Tudatosan hirdette, hogy a magyar kultúra sajátos­sága az összeurópaiság érvé­nyesítése, s ebből programot csinált. Kodály zenepedagógiai mun­kásságát méltatva kijelentette: — Az ő ösztönzéséből jött lét­re egy olyan óvodai és iskolai hálózat, amelyben ma sok száz­ezer gyermek sajátítja el a ze­nei nevelés elemeit. A szakosí­tott képzésben jelenleg mint­egy 80 ezer fiatal vesz részt, ami nemzetközi mércével mér­ve sem kevés. j — Kodály a teljes embersé­get akarta megvalósítani, a mások és a maga életében is. Amikor - a Tanácsköztársaság bukása után — felelősségre akarták vonni a zeneművészeti főiskolán tanúsított magatartá­sáért, a következőket mondot­ta: „A napi politikával nem foglalkozom. Átvitt értelemben azonban politika minden tak­tus, minden népdal, amit fel­jegyeztem." Ebben az értelem­ben volt politikus Kodály Zol­tán, aki mindig arra figyelt, hogy mivel lehet használni a közösségnek. — A nagyszerű, maradandó, nemzetet és világot gazdagító művek és tettek emberére em­lékszünk, amikor Kodály Zoltán tevékenységét és alakját fel­idézzük, megfogadva és az utódokra is vonatkoztatva bölcs figyelmeztetését: „Visszanézni megtett útra, akár hegyek kö­zött, akár az életben, nemvsze- rettem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt." Néz­zünk mi is előre. Becsüljük meg azt a nagy értéket, amelyet roppant életműve jelent szá­munkra, s erre is alapozva épít­sük tovább a korszerű magyar kultúrát, és ezen belül a zenei műveltséget — a mindig szol­gálni kész nép- és hazaszere­tet, a cselekvő humanizmus szellemében. Az emlékhangverseny részt­vevői a műsorban Kodály kórus­műveiből hallhattak részlete­ket. Többek között felcsendültek a Fölszállott a páva, a Jézus és a kufárok, valamint a Psalmus Hungaricus hangjai. Közremű­ködött a Magyar Rádió és Te­levízió Énekkara — karigazga­tó Sapszon Ferenc —, valamint az Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezényletével. kontinens növényzete tartalmaz. Olaszország déli részétől az Alpokon át Észak-Európáig, Grúziában évente félmillió ton­na gyümölcsöt termesztenek. A szovjethatalom évei alatt az egykor csak déligyümölcs­termelő köztársaság fejlett ipar­vidékké vált. Acélt és hengerelt árut, villanymozdonyokat és gépkocsikat, mérőműszereket és elektronikus számítógépeket gyárt, ezenkívül az élelmiszer- ipar jelentős központja maradt. Több tucat vízerőmű épült grúz földön, közöttük a 63. az egy­millió-háromszázezer kilowattos Inguri erőmű. Fővárosa Tbiliszi, a Szovjet­unió egyik legszebben parkosí­tott városa. Vidám, vendéglátó népként ismerik a grúzokat, s a magyarok közül is már sokan megismerkedhettek ezzel. Bizo­nyára nem felejtik a vendég­látás különleges nevezetessé­BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Ali Abdullah Saleh ezredesnek a Jemeni Arab Köz­társaság Elnöki Tanácsa elnö­kének az országot sújtó föld­rengés okozta nagy ember­veszteségek és anyagi károk miatt. * Lázár György, a Miniszterta­nács ^elnöke csütörtökön hiva­talában fogadta Ahmad Husz- szein Al-Samarit, az Iraki Köz­társaság ifjúsági miniszterét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A meg­beszélésen jelen volt Buda Ist­ván államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal el­nöke. * Az NDK Újságíró Szövetsé­gének meghívására december 13—16. között Berlinben tartóz­kodott a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének delegá­ciója dr. Pálfy József elnök ve­zetésével. A megbeszéléseken tárgyaltak a két szövetség kap­csolatairól és aláírták az 1983. évi együttműködési jegyzőköny­vet. A küldöttség csütörtökön délután hazaérkezett Budapest­re. BUKAREST Bukarestben csütörtökön megkezdődött a Román Kom­munista Párt országos konferen­ciája. A három napig tartó ta­nácskozás előtt minden megyé­ben rendkívüli pártértekezletet tartottak és megválasztották a küldötteket az országos érte­kezletre, amelyen főleg gazda­sági kérdésekről tárgyalnak. MANAGUA A nicaraguai külügyminiszté­rium tiltakozó jegyzéket jutta­tott el a hondurasi külügymi­nisztériumnak amiatt, hogy ni­caraguai ellenforradalmárok az elmúlt napokban több fegyve­res támadást intéztek hondu­rasi területről kiindulva Nica­ragua ellen. SANTIAGO DE CHILE Szerdán a chilei főváros több kerületében tüntetések voltak a fasiszta rezsim ellen. A tünte­tők „Munkát, kenyeret, igazsá­got, szabadságot!” jelszavakkal vonultak fel. A tüntetők össze­csaptak az ellenük kivezényelt rendőrökkel. Több száz embert letartóztattak. A megmozdulás során három ismeretlen fegy­veres egy autóbuszt eltérített eredeti útvonaláról s Santiago de Chile legforaglmasabb su- gárútján felrobbantotta az elő­zőleg kiürített járművet. Az ösz- szecsapásokban sok ember megsebesült. WASHINGTON Ronald Reagan amerikai el­nök szerdán a Fehér Házban fogadta Elie Szalem libanoni külüqvminisztert. A találkozón a közel-keleti helyzet kérdéseit, mindenekelőtt a Libanonban tartózkodó külföldi csapatok ki­vonásának problémáját vitatták meg. A Grúz SZSZK címere gét: a tamadát. így nevezik az asztalelnököt, aki szinte kifogy­hatatlan ötletességgel sorra fel- köszönti a ház vendégeit. Első pohárköszöntőjét a tamada mindig a békére mondja. APN-KS Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján Á Kaukázustól a Fekete-tengerig Grúz Szocialista Szovjet Köztársaság Az országgyűlés elfogadta az 1983. évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) van szocialista értékeinknek, becsüli és félti ezeket, ragasz­kodik hozzájuk. Bizalommal te­kint a párt és a kormány törek­véseire, amelyek vívmányaink megőrzésére és azok bővítésé­re irányulnak — mondotta vé­gezetül Havasi Ferenc. Ezután interpellációk követ­keztek. AVAR ISTVÁN (Budapest, 67. vk.), Kossuth-díjas színművész Budapest XXII. kerülete régi és új lakónegyedeinek megoldat­lan telefonellátásáról tájékoz­tatta a közlekedés- és posta­ügyi minisztert. Felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára GULYÁSNÉ BOHACS PIROS­KA (Bp. 11. vk.), a Budalakk Festék- és Műgyantagyár ve­gyésztechnikusa a nagycsalá­dosoknak nyújtott sokoldalú támogatás és a születésszám csökkenésének ellentmondásait taglalta. Szólt az idős korúak gondjairól is, rámutatva a szé­les körű társadalmi összefogás jelentőségére, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítására. DAJKA FERENC (Veszprém m. 6. vk.), a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra a szakszervezetek feladatai­ról szólva elmondta: továbbra is nagy figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny ered­ményes szervezésére, a gazda­ságpolitikai célok megvalósítá­sának előmozdítására. Kiemel­te: a szakszervezetek támogat­ják a hatékony foglalkoztatást, de elengedhetetlennek tartják a teljes foglalkoztatást is. DR. GUBA SÁNDOR (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola főigazgató­ja a felsőoktatás továbbfejlesz­téséről folyó viták kapcsán ki­emelte az értelmiség nevelésé­nek jelentőségét. Fontos, hogy kéozésük során megtanulják kellőképpen tisztelni, szeretni a fizikai munkát. Ez az irányítás­nak is fontos feltétele. Műszaki és agrárértelmiségünk nyelvtu­dása hiányos, s ez hovatovább gazdasági fejlődésünk gátjává válik. DR. RÁCZ ALBERT, állam­titkár az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke felszó­lalásában utalt arra, hogy ja­nuár elsejétől új, a jövedelrr^- zőséget figyelembe vevő bér- szabályozást vezetnek be a vállalatoknál. Ez a módszer a jelenleginél következetesebb, torzításoktól mentesebb ösztön­zést valósíthat meg. Az új sza­bályozástól azt várjuk, hogy kedvezzen a jól dolgozó kollek­tíváknak, ösztönözzön a gazda­ságos exportra, s a termelés­ben részt vevők ennek megfe­lelően részesüljenek az anyagi juttatásokban. DR. LÁNG TIBOR (Bp. 50. vk.), a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat igazgatója meg­állapította: a gyógyszeripar meg tudja oldani saját erőből a legnehezebb gyógyszerkuta­tási, fejlesztési, beruházási és termelési feladatokat. A jövő­ben sem igényel semmilyen központi anyagi támogatást, de azt elvárja, hogy az új gazdál­kodási rend alapelvei a gya­korlatban maradéktalanul ér­vényesüljenek. Pullai Árpád válaszában el­mondta, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a távbe­szélő-állomások számát az el­múlt időszakban jelentősen bő­vítették, éppen ezért a követke­ző években beruházással is elő­segítik, hogy a kerület ellátat­lan részei telefonhoz juthassa­nak. DR. MÁTAY PÁL (Fejér m. 3. vk.), Fejér megyei főügyész a közút és vasút kereszteződésé­nek közlekedési biztonságára tervezett intézkedésekről kér­dezte a minisztert. Pullai Árpád emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több mint egymilliárd forintot fordítottak a közlekedés bizton­ságának javítására. A biztosító berendezések a fejlesztések ha­tására műszaki színvonalukban nem maradnak el az európaitól. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium - együttműködve más szervezetekkel — számos intézkedést dolgozott ki. Meg­jegyezte azonban, hogy a mű­szaki intézkedések mit sem ér­nek, ha nem javul az emberek közlekedési morálja. Pullai Árpád válaszait az in­terpelláló képviselők és az or­szággyűlés tudomásul vette. RADNÓTI LÁSZLÓ (Somogy m. 10. vk.), a Csurgói Napsu­gár Ipari Szövetkezet elnöke arról kérdezte a minisztert, mi- lyen intézkedéseket terveznek a magyar külkereskedelem előtt álló külső akadályok csökken­tésére, illetve milyenek arra o lehetőségek. Veress Péter válaszában is­mertette: melyek azok a felté­telek, illetve korlátok, amelyek a magyar exportáru piacra ju­tását befolyásolják. A magyar vállalatok az egyes országok­ban az ottani piac szabályai­nak, működési elveinek és gya­korlatának megfelelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgi^tetszik a versenyben. Gazdasági alapon mi mindenkor készek vagyunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazdaságilag előnyösebb pozí­ciókat kínálnak. Készek va­gyunk kezdeményező lépéseket tenni. Az akadályok csökken­tése a tőkés piacokon elsősor­ban a partnereken múlik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter vá­laszát - egy tartózkodással - elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka - amelyen Apró An­tal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt - véget ért. Vb-ülés Bonyhádon A bonyhádi- Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén egye­bek között a költségvetési üzem jövő évi feladattervét tárgyalta, majd az adóigazgatásban a számítógépes adatfeldolgozás bevezetésének tapasztalatairól szóló előterjesztést hallgatták és vitatták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents