Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek ! § :-'v : >P:T11Í;Í pi AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 296. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. december 17., péntek Az országgyűlés elfogadta az 1983, évi költségvetést Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István beszéde A pénzügyminiszter bevezetőben emlékeztetett ró, hogy az idei esztendő a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve rendkívül nehéz volt, ennek ellenére megvalósítottuk a terv alapvető feladatait. A különböző intézkedések lehetővé tették, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A miniszter felhívta a figyelmet: 1983-ban is elsőbbséget kell adni annak, hogy a nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. A terv szerint a rubelviszonylatú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszonylatú export volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. A nemzeti jövedelem fél-egy százalékos növekedését tervezzük és a belföldi felhasználás az idei színvonalnak 96- 97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél- egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy-egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés 1—2 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 2-3 százalékkal növekszik. Hetényi István szólt az egyes iparágak feladatairól, a szabályozás, a vállalati irányítás és érdekeltségi rendszer új módozatairól, a költségvetés részleteiről. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervidőszakban elkészüljön a tervezett 370-390 ezer lakás, tovább gya- rapíthassuk az általános iskolai tantermek számát, s a kórházi ágyak száma a tervezett ütemben növekedjék, így a jövő év végére elérje a százezret. Elmondotta: nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási célokra az idei kiadásoknál 9 százalékkal többet irányoztunk elő. Ez az összeg fedezi az eddigi kötelezettségekkel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyermekesek és az eçldig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében hatéves korig a 130 forintos jövedelmpótlék ennél jóval nagyobb összegű családi pótlékká alakul át. Szeptember 1-től emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyugdíjazottaknak az ellátását; az arra rászoruló idős, vagy egészségileg súlyosan károsult kisjövedelmű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegítéséül a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét. A társadalmi juttatások szükségesnek ítélt emelését csak úgy hajthatjuk végre, ha fedezetét részben más jövedelmek átcsoportosításával teremtjük elő, ezért egyes szervek költségvetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kötelezettségét növelni és emelni szükséges a 7000 forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíjjárulékot is. A miniszter beszédének befejező részében kiemelte, hogy költségvetésünk kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, ám végrehajtását csak rendkívül takarékos gazdálkodással érhetjük el. S ehhez a társadalom széles körének segítsége, aktivitása szükséaes. A beszámoló elhangzása után hozzászólások következtek. SZURDI ISTVÁN (Budapest, 2. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy az előzetes viták során a képviselők elismerésre méltónak minősítették az idei költségvetési terv teljesítését. Eredményeink biztosítják a folyamatos átmenetet az 1983-as évre, s jó úton haladunk társadalmi, gazdasági vívmányaink megvédésében. A bizottságok egyöntetűen javasolják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadását. Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy a gazdálkodásban változatlanul a nép- gazdasági egyensúly javítása és ennek révén nemzetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődlegességet. TÓTH EDIT (Csongrád m. 3. vk.), a Taurus Gumigyár szegedi gyáregységének gyártásközi ellenőre a helyi energiatakarékossági intézkedések sikeréről és vállalata exportjának idei növeléséről számolt be az országgyűlésnek. Felhívta a figyelmet, hogy a jó munkához a dolgozók pontos tájékoztatására is szükség van. HÁRY BÉLA (Gvőr-Sopron m. 12. vk.), az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára az úi szabályozókról szólva megállapította, hogy most a tartalékok feltárásában nagyobbat lépők számára van több fejlesztési lehetőség. A meavében dolgozók körében hatékony cselekvési készséa bontakozott ki és ez megfelelő alapot ad az 1983. évi feladatok teliesítéséhez. NÉMETHNÉ KAPCÄR ROZALIA (Somogv m. 9. vk.), a Marcali Munkásmozaalmi Múzeum igazgatóia elmondotta, hogy a falun élők közérzetét, hangulatát naavmértékben az alapellátás befolyásolja. Erre a kereskedelem, a szolgáltató- ipar fejlesztési elképzeléseinek kialakításakor feltétlenül gondolni kell. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN (Budapest, 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke megállapította : Ha nehézségek árán is, de teljesülnek az idei városfejlesztési célok, jövőre a legszélesebb tömegeket érintő alapellátás már elért színvonalát kívánják megőrizni. A lakásépítést, az általános iskolai tanteremépítést, valamint a kórházi ágyak számának növelését tekintik kiemelt feladatnak. SZILAGYI SÁNDOR (Hajdú- Bihar m. 2. vk.), a MÁV Debreceni Járműjavító özemének hegesztő csoportvezetője rámutatott: mindenképpen figyelemre méltó, hogy továbbra is futja a népgazdaság erejéből az alapellátást nyújtó intézmények fejlesztésére, s a szociálpolitikai juttatásokra. Kérdéssel fordult az építési és városfejlesztési miniszterhez: mit tesz a tárca azért, hogy az építőanyagok kellő mennyiségben, minőségben és választékban az építke- kezők rendelkezésére álljanak. NYERGES KAROLY (Borsod m. 13. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza értékelve, hogy a gépesítés már Ezt követően Havasi Ferenc (Komárom m. 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emeleddig is jelentősen csökkentette a bányászok fizikai terhelését, a bányák biztonságát, a munkakörülményeket, egyúttal javasolta, hogy a fejlesztés terjedjen ki a kiszolgáló folyamatok fokozott gépesítésére is. MÉRTEN LAJOS (Komárom m. 9. vk.), az MSZMP Tatabányai városi Bizottságának első titkára a gazdaságtalan termelés visszaszorítására irányuló törekvések szükségességét emelte ki felszólalásában. A bányászokról elmondta: értetlenséget okoz körükben, hogy miközben szombaton és vasárnap is termelnek, több ezer tonna szenet kell fielyben tárolni — vagonhiány miatt. KERÉNYI JÓZSEF (Bács- Kiskun m. 4. vk.), a Bácsterv főépítésze a szemléletmód javítását szorgalmazta: az 1983- as tervet kibúvók nélkül kell végrehajtani, a beruházások megvalósulásáért a beruházó, a tervező, a kivitelező egyaránt legyen felelős. FODOR ISTVÁN (Szabolcs- Szatmár m. 16. vk.), az IGV Vásárosnaményi Irógépgyárának központifűtés-szerelője megállapította, hogy az 1983. évi célkitűzések és a tervezett intézkedések reálisak, teljesíthetőek. kedett szólásra. Nyomatékosan utalt rá: a tervezőmunkában építhettünk idei eredményeinkre: ebben az esztendőben is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását, fizetőképességünk megőrzését az életkörülmények és társadalmunk szociális vívmányainak védelmét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nem egyszer drámai módon - kiéleződtek. A külső körülmények változásai még a legfejlettebb országokat is nagy próbatétel elé állították. A nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országok gazdasági teljesítményei az utóbbi három-négy évben alig nőttek vagy stagnáltak. A legtöbb tőkés országban stagnált vagy csökkent a lakosság fogyasztása, veszélybe került több, korábban kiharcolt szociális vívmány. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezetváltozásra és kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és fel- készültségének megfelelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot fordítottunk a kivitel fokozására. A legutóbbi négy év alatt - ilyen nehéz piaci feltételek között is - volumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. Az exportnövelés mellett széles körű tevékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különböző területein is. Nyugodtan állíthatjuk - mondotta a Központi Bizottság titkára -, hogy a magyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a nehéz évek alatt valamennyi termelőágazat teljesítménye, teljesítőképessége növekedett. A nemzeti jövedelem termelése négy év alatt 4-5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági termékek termelése 5-7 százalékkal nőtt. Az életszínvonal és az élet- körülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes a foglalkoztatottság. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak. Eredményeink elérését döntően olyan tényezők segítették eddig is, és reméljük, segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája és ennek eredményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitásunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakításánál ellenfeleink is kénytelenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, és ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva e helyről is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Havasi Ferenc megállapította: nyugodtan állíthatjuk, ha a belpolitikai stabilitásunk őrzése és fejlesztése, a politikánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbecsülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szocialista országgal való testvéri együttműködés, valamint a kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok ápolása a tőkés és fejlődő országokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biztosck lehetünk, hogy megoldjuk feladatainkat. Az 1983. évi terv és költség- vetési javaslat az 1978. decemberében kialakított gazdaság- politikai irányvonalat követi és a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását szolgálja. A népgazdasági terv egyik legfőbb feladata és minden más cél elérhetőségére kiható pontja a tervezett külkereskedelmi előirányzatok megvalósítása. Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának kényszerű előrehozásával összehanqoltan tehetünk eleget. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt jelen van a bizakodás és az agqodalom. Még hamis híreket is hallani újabb nagymértékű áremelésekről. Erről most sem mondhatunk mást, mint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Havasi Ferenc részletesen szólt a bér- és jövedelemsza- báiyozásáról, az áruellátásról, a lakossági vásárlóerő alakulásáról, gazdaságunk teherviselő képességéről, majd ezt mondotta: a dolgozó emberek számtalanszor adták tanújelét politikánk iránti elkötelezettségüknek, megértésüknek, fegyelmezettségüknek, és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának ez effajta társadalmi megértés, amelyben a bizalom ismételt kifejezése is benne foglaltatik, mindig és most is megsokszorozza kötelezettség- és felelősségtudatát. Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megoldásának mikéntjével. Az ország lakossága egyre jobban tudatában (Folytatás a 2. oldalon.) Havasi Ferenc beszéde Hetényi István pénzügyminiszter előterjeszti az 1983. évi állami költségvetésről szólá tervet Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben
