Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
1982. december 14. Wojciech Jaruzelski beszéde a szükségállapot feliüggesztéséről Megkezdődött a szejm ülésszaka December 12-én este a varsói televízióban beszédet mondott Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke. A többi között hangoztatta : Pontosan egy évvel ezelőtt bevezetésre került a szükség- állapot. Az eltelt év nagy próbatétel volt. Kiálltuk ezt a próbát, kiállta a párt, a néphatalom, minden olyan állampolgár, aki megértette az állam legmagasabb rendű érdekét. Sok — belső és külső — erő szenvedett vereséget Lengyelországban. Győztes azonban csak egy van: a lengyel nemzet. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa úgy véli, hogy létrejöttek a feltételek a szükségállapot felfüggesztéséhez. A szükségállapot felfüggesztése azt jelenti, hogy az alapvető korlátozó intézkedések ez év vége előtt érvényüket vesztik. Csak azok a rendelkezések maradnak majd — teljes, vagy korlátozott mértékben — érvényben, amelyek közvetlenül védik az állam alapvető érdekeit, óvják a gazdaságot, és erősítik az állampolgárok személyes biztonságát. A teljes normalizációt nem lehet egyetlen ugrással elérni. Ahhoz lépésről lépésre, következetesen, közös erőfeszítéssel kell eljutni. Az ellenfél ugyanis nem hagyott fel tevékenységével. Még mindig reményeket táplál a szocialista állammal való harc „második szakaszával'’ kapcsolatban. Különösen szükséq van az újjászülető népgazdaság óvására. A társadalom fokozott harcot követel a bűnözéssel szemben. Az imperializmus által előidézett fokozott feszültségek, veszélyek idejét éljük. Túléltük a bojkottot, a korlátozó intézkedéseket, a lazító propaganda össztüzét. Az Egyesült Államok kormánya meggyőződhetett arról, hogv csődöt mondtak a lengyel belügyekbe való beavatkozási kísérletek. Az elmúlt év ismét igazolta szövetségesi kapcsolataink rangját, annak a segítségnek a jelentőségét, amelyet szovjet barátainktól, a szocialista közösség országaitól kaptunk. Elsőrendű kötelességünk a szocialista állam megerősítése. A széthullástól megóvott, az erejét visszanyerő állam képes és köteles alkotó módon ma- qába fogadni és aktívan felhasználni a szocialista demokrácia és önkormányzat szélesen feilődő különféle formáit. Reméljük, hogy a független, ön- kormányzati szakszervezetek újiószületésének és fejlődésének olyan időszaka következik, amelyben azok elnyerik megérdemelt magas pozíciójukat. A párt, a néphatalom megértéssel és készséggel közelít e kérdéshez. A népgazdaság gondjainak további energikus rendezése és egészségessé tétele vár reánk. A mezőgazdaság a jövő évi aratást megelőző nehéz időszak előtt áll. Á gazdasági reform eddigi mechanizmusait korrigálni fogjuk a kísérleti év tapasztalatai alapján. Véglegesen ki kell alakulnia és a gyakorlatban meg kell erősödnie a munkásönkormányzatnak. Az emberek élete nehéz. További erőfeszítéseket teszünk, hogy megkönnyítsük a mindennapi életet, megfékezzük a rohanó inflációt. A néphatalom és a társadalom, különösen a munkásosztály közötti bizalom újjáépítésének és megerősítésének nagy feladata vár ránk. Határozottabb, eredményesebb harc vár reánk a negatív társadalmi jelenségekkel szemben. Az új jogi eszközök lehetővé teszik, hogy szigorúbban ítélhessük meq az állampolgárok életét, egészségét és javait veszélyeztető bűnözést, a spekulációt, a meqvesztegetést, az adócsalást. Ahhoz, hogy a mi lengyel ügyeinket megoldhassuk, megjavíthassuk az életkörülményeket, időre van szükségünk. Keményen dolgozni kell. Elengedhetetlen a kölcsönös bizalom. Az ehhez vezető utat a párt jelöli ki, a párt IX. kongresszusa. Erről az útról nincs és nem is lesz letérés — mondotta Wojciech Jaruzelski. A szükségállapot korlátozó intézkedéseinek jelentős enyhítését tartalmazó két törvény- tervezetet ismertetett a szejm ülésén Henryk Jablonski, az államtanács elnöke. Bevezetőben elmondta: a lengyelországi szükségállapot olyan egyedülálló intézkedési rendszer és gyakorlót volt, amelynek hatálya idején nem függesztették fel az alkotmányt, mindvégig működtek a választott hatalmi szervek, a hadsereg pedig nem uralkodó erőként lépett fel, hanem a törvényes vezetés politikájának meqvalósítását biztosította, illetve ellenőrizte. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának javaslata alapján az államtanács a szükség- állapot felfüggesztését indítványozza, azzal, hogy annak végleges megszüntetéséig legyen idő az ország politikai, társadalmi és gazdasági életének teljes normalizálására. A szükségállapotról szóló törvény módosított változata értelmében a szükségállapot fel - s függesztésére a minisztertanács javaslata alapján kerülne sor. Ugyancsak a kormány indítványára vissza lehetne állítani a szükségállapotot, vagy annak egyes korlátozó intézkedéseit az ország egész területén, vagy annak’egy részén, abban az esetben, ha a nyugalmat és a közrendet újból veszélyek fenyegetnék. A szükségállapot felfüggesztésével ugyancsak felfüggesztenék a tavaly december 12-én az államtanács által elfogadott három dekrétumot, helyettük viszont bizonyos különleges jogszabályokat vezetnének be. A második, a felfüggesztett szükségállapot időszakára vonatkozó rendelkezésekről szóló törvénytervezet értelmében megszüntetnék az állampolgári jogok és szabadságjogok korlátozásainak többségét. A szükségállapot felfüggesztésével megszűnik a internálás gyakorlata, valamint — néhány kivételtől eltekintve — a rögtönítélő eljárás is, módosul a katonai bíróságok tevékenységi köre. Megszűnnek az országon belüli mozgásszabadságot korlátozó intézkedések, megszűnik az állami vállalatok katonai irányítása, hasonlóképpen a sztrájkokra és tiltakozó akciókra vonatkozó tilalom, feltéve, hogy az ilyen akciókat az érvényes törvényeknek, mindenekelőtt a szakszervezetekről szóló törvény előírásainak megfelelően tartják. Megszűnnek az államigazgatás, valamint a gazdasági vezetés működését eddig szabályozó különleges alapelvek. Legkésőbb három hónaaon belül telies mértékben vissza kívánják állítani a munkásönkormányzati szervek jogköreit. Ami az igazságszolgálatást illeti, a szükségállapot felfüggesztésével mind a polgári, mind a katonai bíróságok felhagynának a rögtönítélő el járásokkal, az állam politikai érdekeit, a közbiztonságot és a közrendet sértő esetekben. Fenntartják ugyanakkor a rögtönítélő eljárást az élet ellen elkövetett bűncselekmények, g rablótámadások, a betöréses lopások esetében. Ugyancsak röatönítélő eljárással vonják felelősségre a kirívóan súlyos qazdasági bűncselekmények elkövetőit. továbbá azokat, akik tisztségüket eavéni haszonszerzésre, próbálják kiaknázni. A minisztertanács elnökével való előzetes egyeztetés alapján — mondotta Jablonski —, az államtanács a most előterjesztett törvénytervezetek elfogadása után a lehető legrövidebb időn belül döntést hoz a szükségállapot felfüggesztéséről. Amint ez meqtörtént, az államtanács rendeletet kíván hozni a különféle büntetések megszüntetéséről, vagy felfüggesztéséről. Jablonski végezetül úgy jellemezte a két, első olvasásban ismertetett törvénytervezetet, mint olyan lépéseket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnának az ország életének további normalizálódásához, a nemzeti egyetértés eszméjének térnyeréséhez, a társadalom egységének erősítéséhez. PANORÁMA BUDAPEST A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Athénbe utazott Korom Mihály. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP képviseletében részt vesz a GKP kedden kezdődő XI. kongresszusán. Kíséretében van Gecse Attila, a KB külügyi osztályának munkatársa. * Hétfőn, küldöttség élén hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Joannisz Skularikisz, a Görög Köztársaság közbiztonsági minisztere, akit a Ferihegyi repülőtéren Horváth István belügyminiszter fogadott. Jelen volt Pantelis Economou, a Görög Köztársaság magyarországi nagykövete. * Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi Kodály-konferencia kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémiq Roosevelt téri székházában. Megnyitó beszédet Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott. BONN Helmut Kohl, az NSZK kancellárja Richard Stücklennek, a nyugatnémet parlament elnökének küldött levelében bejelentette: december 17-én, pénteken a Bundestagban felveti a bizalmi kérdést. A pénteki szavazáson a kormánypártok képviselői tartózkodni akarnak, a szociáldemokrata képviselők pedig „nem"-mel szavaznak majd. Miután Kohl így készakarva leszavaztatja magát, Kari Carstens államfőnek 21 nap áll rendelkezésére, hogy feloszlassa a parlamentet és kiírja az új választás időpontját. HÁGA A Holland Kommunista Párt Központi Bizottsága amszterdami ülésén új politikai bizottságot választott. A tíztagú testület új elnöke Elli lseboud lett, aki korábban a párt elnökhelyettese volt. PEKING Kenan Evren török köztársasági elnök hétfőn Pékingbe érkezett, s ezzel megkezdte 12 napos ázsiai körútját. Ennek során Kínán kívül Dél-Koreába, Indonéziába és Bangladesbe látogat el. Török államfő ezekben az országokban még sohasem járt. RÓMA Fanfani négypárti kormánya bizalmat kapott a szenátusban. Hétfőn a parlament kezdte meg a kormányprogram vitáját. BEJRUT Ammanban hétfőn összeült az ősz folyamán létrehozott jordániai—palesztin vegyes főbizottság, hogy megfogalmazza azt a közös álláspontot és javaslatot, amelyet Husszein jordániai király képvisel majd Washingtonban, amikor december 21-én találkozik Reagan amerikai elnökkel. A jordániai—palesztin egyeztető tárgyalásokat Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnö- ke és Mudar Badran jordániai kormányfő vezeti. A „fekete arany” földje Azerbajdzsán Szocialista Szovjet Köztársaság A Szovjetunió Kaukázuson- túli területének délkeleti részén, 86,6 ezer négyzetkilométeren húzódik az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság. Északról a nagy kaukázusi hegygerinc, keletről pedig a Kaszpi- terger határolja. Azerbajdzsán a hegyekből ereszkedik le a Kaszpi-tengerhez, földünk legnagyobb, lefolyástalan sós tavához. Az Apseron-félszigeten évszázadokon át égtek a tűzimá- dók „szent füzei”. A múlt század közepén kezdték itt kitermelni a kőolajat. A második világháborúban pedig az Apse- ronról kapott benzinnel üzemelt tíz szovjet harckocsiból és repülőgépből legalább nyolc. De nemcsak a „fekete aranyból” él a köztársaság. A modern Azerbajdzsán szimbóluma a főváros, Baku közelében épült Szumgait lett, amely ma a szovjet szintetikuskaucsuk-gyártás, a kohászat, és az olajvegyészet központja. Az utóbbi 15 évben a 6 millió 258 ezer lakosú Azerbajdzsánban másfélszeresére nőtt a vil- lamosenergia-termelés. A nagy teljesítményű, energiaigényes technika alkalmazásával és az anyagmozgatás gépesítésével lehetővé vált, hogy 1981-ben 16 nap alatt betakarították a gyapottermést. Az állami felvásárlások meghaladják az egymillió tonnát. A köztársaságban 409 ezer tonnával teljesítették túl a tervet. A mezőgazdaság termelését 1985-ig 15 százalékkal növelik. E köztársaság lesz a Szovjetunió legnagyobb szőlőtermelője. Tavaly 1,6 millió tonnát szüreteltek. Növekszik a primőr zöldségek, a tea, a hús és a tej termelése is. Az ipari termelést öt év alatt 30 százalékkal kívánják növelni. Az 1985-ig elkészülő erőművek évi 20 milliárd kilowattóra villamos energia előállítását teszik lehetővé. Az 1,2 millió kiiowattos Mingecsau- ri erőmű látja el energiával Szumgaitot és a fővárost, Bakut is. A sebes vizű Kúra folyón tovább épül a Samhori vízi erőmű, amely az energiatermelésen kívül hozzájárul az öntözés problémáinak megoldásához Azerbajdzsán északnyugati, Az Azerbajdzsán SZSZK címere szárazság sújtotta vidékein. Az erőmű víztárolójától kiinduló ön- tözőcsjftorna további százezer tonna gyapot és 32 ezer tonna szőlő termesztését teszi lehetővé. APN-KS Görögország: a kommunisták és a PASOK Ha a politikai pártok, tömegszervezetek életében általában jelentős esemény a négy-ötévenként tartott kongresszus — a Görög Kommunista Párt ma kezdődő XI. kongresszusa különösen fontosnak ígérkezik. Tavaly októberben a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a konzervatív Üj Demokrácia felett és Görögországban is baloldali színezetű kormány került hatalomra. Ezzel az a Görög Kommunista Párt, mely 1918-ban alakult meg, 1947-től illegalitásba kényszerült és csak az „ezredesek" diktatúrájának bukása — 1974 — után válhatott legális politikai erővé, jelentősen megváltozott helyzetben folytathatta munkáját. A kongresszusra 14 hónappal a választások után kerül sor; ez ha nem is sok idő, arra mindenképpen elegendő volt, hogy a GKP felmérje a változások hatását, számoljon a megváltozott körülményekkel és az új helyzetben maga is olyan programot fogadjon el, amellyel legjobban szolgálhatja az ország bel- és külpolitikai érdekeit. A kongresszusnak jó kiindulási alapja van ehhez. Először is: választási eredményei. A GKP 1977-ben - csak három évvel azután, hogy előjöhetett az illegalitásból - a szavazatok 9,36 százalékát szerezte meg. Az 1981-es választásokon nemhogy nem veszített erejéből, de növelte szavazótáborát és a szavazatok közel 11 százalékával az ország harmadik legfontosabb politikai ereje lett. Mindez azért tűnik lényegesnek, mert miközben a PASOK valósággal elszívta a szavazatokat a többi párttól, ez nem sikerült neki a GKP esetébén. (Érdekes az is, hogy Görögországban nem fordult elő a „hasznos szavazás" — az a jelenség, hogy - Franciaországban és Spanyolországban - a kommunista párt szavazóinak egy része inkább a szocialista pártiakra szavazott a „baloldal” győzelme érdekében. A választások idején mind Franciaországban, mind pedig Spanyolországban jelentősen csökkent a kommunisták szavazatainak száma — Görögországban nőtt.) Ez mindenképpen arra utal, hogy az országban szilárd és megbízható támasza van a pártnak; mint nem olyan régen Antoniosz Ambatielosz, a GKP PB tagja elmondta, a munkásság körében lényegében a Görög Kommunista Párt az egyetlen igazán szervezett erő. Utal a választási eredmény arra is, hogy a párt szavazói elfogadják és támogatják a GKP politikáját. Tanulságos volt idén októberben a görög községtanácsi választás: a PASOK általában megőrizte pozícióit —, de amit elvesztett, azt jórészt a GKP és nem a jobboldali ellenzék szerezte meg. Ebben a helyzetben a Görög Kommunista Párt önbizalommal, maga mögött tudva egy biztos szavazótábort, ajánlhatta fel az együttműködést a PASOK-nak. Az együttműködésre vonatkozó ajánlatnak volt természetesen tartalmi igénye. A GKP általában támogatta a PASOK célkitűzéseit: belpolitikai téren a szociális intézmények fejlesztését, a bürokrácia és korrupció leépítését, a társadalom korszerűsítését és Papandreu kormányfőnek a nagyvállalatok „szocializálására” irányuló tervét is jó irányba tett lépésnek minősítette. Külpolitikai téren a GKP a NATO-ból és a Közös Piacból való kilépést, a görögországi amerikai támaszpontok felszámolását, a kiegyensúlyozottabb külpolitikát szorgalmazta - éppen úgy, mint a PASOK. A GKP azonban nem tehetett olyan ígéretet, hogy a PASOK programját feltétel nélkül támogatja. Igényt tartott arra, hogy — mindig az általa képviselt szavazótábor érdekeiből és az ország nemzeti érdekeiből kiindulva — kritizáljon is. A PASOK ezt az együttműködési ajánlatot nem fogadta el - mert abszolút többségben van a parlamentben, és talán mert nem akarta „bonyolítani" Görögország és a Nyugat kapcsolatait. A Görög Kommunista Párt vezetői azt hangsúlyozzák, hogy a párt nem teljesíthetetlen követeléseket támaszt a kormányzó párttal szemben; nem azt kérik tehát; hogy Görögország már holnap lépjen ki a NATO-ból, egycsapásra oldja meg gazdasági gondjait, és hónapok alatt alakítsa át a századok alatt kialakult társadalmi képletet, hanem azt, hogy a realitások szabta határok között a PASOK ebben az irányban tevékenykedjék és használjon ki minden kínálkozó lehetőséget. A kommunisták számára a párt kongresszusa alkalmat ad annak felmérésére, hogy az eltelt 14 hónap tapasztalatai alapján az adott körülmények között hogyan segíthetik elő a legjobban a változást, és hogyan gyorsíthatják meg a folyamatot saját eszközeikkel. FODOR GYÖRGY fl Magva r Nßiiußti Rank táiékn7l tatája HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. december 14-től Devizanem Vételi Közép Eladási á rfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 483,15 6 489,64 6 496,13 Ausztrál dollár 3 844,94 3 848,79 3 852.64 Belga frank 82,91 82,99 83,07 Dán korona 462,26 462,72 463,18 Finn márka 741,09 741,83 742,57 Francia frank 574,43 575,00 575,58 Holland forint 1 480,97 1 482,45 1 483,93 Japán yen (1000) 161,99 162,15 162,31 Kanadai dollár 3 227,95 3 231,18 3 234,41 Kuvaiti dinár 13 726,27 13 740,01 13 753,75 Norvég korona 564,69 565,26 565,83 NSZK márka 1 628,26 1 629,89 1 631,52 Olasz líra (1000) 28,14 28,17 28,20 Osztrák schillinq 231,67 231,90 232,13 Portugál escudo 42,94 42,98 43,02 Spanyol peseta 30,88 30,91 30,94 Svájci frank 1 895,46 1 897,36 1 899,26 Svéd korona 539,72 540,26 540,80 Tr. es cl, rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 992,97 3 996,97 4 000,97 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. december 14-től Pénznem Vásárolható leqmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6 294,95 6 684,33 Ausztrál dollár 50 3 733,33 3 964,25 Belga frank 5 000 80,50 85,48 Dán korona 1 000 448,84 476,60 Finn márka 100 719,58 764,08 Francia frank 500 557,75 592,25 Görög drachma 500 51,39 54,57 Holland forint 1 000 1 437,98 1 526,92 Japán yen (1000) 10 000 157,29 167,01 Jugoszláv dinár 100 54,29 57,65 Kanadai dollár 100 3 134,24 3 328,12 Kuvaiti dinár 10 13 327,81 14 152,21 Norvég korona 1 000 548,30 582,22 NSZK márka 1 000 1 580,99 1 678,79 Olasz líra (1000) 50 000 27,32 29,02 Osztrák schilling 1 000 224,94 238,86 Portugál escudo 5 000 41,69 44,27 Spanyol peseta 5 000 29,98 31,84 Sváici frank 1 000 1 840,44 1 954,28 Svéd korona 100 524.05 556,47 Török líra 1 000 20.11 21.35 USA dollár 100 3 877,06 4 116.88
