Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
1982. december 14. Képújság 3 Következetesebb anyagi ösztönzést (I.) Az új kereset- és jövedelemszabályozás A Cselekvés legfőbb mozgatórugója az érdek. A na- -------------------------- gyobb aktivitás fokozott érdekeltséget feltételez. Ebben a tudatosság, az erkölcsi tényezők szerepe nem lebecsülhető, de az anyagiaké mégis a meghatározó. Hogyan lehet az érdekre jobban hatni, az anyagi ösztönzést erősíteni olyan helyzetben, amikor az elosztható javak tömege sikeres erőfeszítések esetén sem növekszik? Csak az egyenlős- divel való következetes leszámolás, a határozott differenciálás vezethet eredményre. Új rangsorok kialakítására a mértékek, mércék újraszabályozására van szükség. Ebben az egyéni ösztönzésnek, a személy szerinti szigorú követelményednek van döntő szerepe. Ehhez segítséget adhatnak, kereteket teremthetnek a kormányzati lépések, de nem pótolhatják a vállalati intézkedéseket. Ú j kereset- és bérszabályozás alkalmazására kerül sor 1983. januárjától. A változás minden vállalatot és szövetkezetei érint. Csak a költségvetésből gazdálkodó szervezetek, intézmények tevékenykednek az eddigi feltételek közt tovább. Az új bérszabályozásnak két alapformája lesz. Az egyik forma a bérek és a keresetek növelését à jövedelmezőség mindenkori színvonalától teszi függővé. A másik formában, amelybe az alapanyag- és energiaipar, a tervező- és kutatóintézetek tartoznak, központilag határozzák meg az évi bérfejlesztés mértékét, s a jövedelmezőségtől csupán a nyereségrészesedés alakulása függ. A leglényegesebb változás, hogy nem a fejlődést, a javulást, hanem a tényleges jövedelmezőségi színvonalat honorálják ezután. Vagyis, nem jutalmazzák külön azt a vállalatot, amely „beosztja" tartalékait, hogy minden évben szép fejlődést produkáljon. És nem büntetik azt a vállalatot, amely korábban minden lehetőséget hasznosított és az adott helyzetben csak az elért jövedelmezőségi színvonal fenntartására képes. A belső tartalékok gyors és teljes körű feltárásában teszik érdekeltté az üzemeket azáltal, hogy az úgynevezett versenyszférában a jövedelmezőség minden egyes százalékáért előre meghatározott mértékű bérszínvonal-emelést engedélyeznek — adómentesen. A magas jövedelmezőségű vállalatoknál akkor is magas bérfejlesztésre nyílik lehetőség, ha az adott időszakban nem képesek - például a világpiaci értékesítési gondok miatt - növelni nyereségüket és bevételüket. A bértömeg-gazdálkodás eddigi módszerét a bérszínvonal növekményének szabályozása váltja fel. Az új megoldás nyilvánvaló előnye, hogy a feladatokhoz rugalmasan igazodó létszámgazdálkodást tesz lehetővé. Jelentősen egyszerűsödik, áttekinthetővé válik a szabályozás. Megszűnik például a hozzáadott értéknek, mint bérfejlesztési mutatónak az alkalmazása. A bérszínvonal-növekedés után a részesedési alap képzéssel együtt, egységes táblázat alapján adóznak a vállalatok, s csökken a progresszivitás mértéke. A béremelést — mivel az a következő évekre is elköteleződést jelent — a részesedéshez képest háromszoros súllyal kell figyelembe venni. Felfokozott várakozás előzte meg a kereset- és bér--------------------------szabályozás korszerűsítését. A legtöbben a k ötöttségek megszüntetésére, a kereseti lehetőségek jelentős növekedésére számítottak. Az új szabályozók, bár érdemi módosulással járnak, mégis csalódást okozhatnak. Nem lesz több pénz ezután sem a keresetek növelésére. Sőt, 1983-ban a korábbi éveknél kisebb mértékű átlagos bérfejlesztéssel kell beérni, mivel a nehéz gazdasági helyzetben meg akarjuk óvni a forint viszonylagos stabilitását, jó vásárlóerejét. A vállalatoknak csak egészen szűk köre jut az eddigieknél kedvezőbb béremelési lehetőséghez. Mások — köztük a többnyire alacsony jövedelmezőségű nagyvállalatok — rosszabbul járnak. Az alacsony jövedelmezőségű és a veszteségesen gazdálkodó egységek kérhetik átsorolásukat, hogy bérfejlesztésüket ne a jövedelmezőségtől tegyék függővé, hanem központilag szabályozzák. Az ilyen átsorolt vállalatok azonban az átlagosnál kisebb mértékű központi bérfejlesztésre tarthatnak csak igényt. Adómentes bérfejlesztési lehetőséghez jutnak a vállalatok tehát a jövedelmezőség alapján, illetve a központi szabályozás esetén az engedélyezett mértékig. Adómentesen használható fel továbbá a létszámcsökkenésből adódó bérmegtakarítás 30 százaléka. Az előre bejelentett tervszerű, szervezett létszám-átcsoportosítás esetén egyedi mérlegeléssel és döntéssel a megtakarított bér 50-80 százaléka is felhasználható az adómentes sávban. Megszűnik az eddigi háromszázalékos plafon, s a megtakarított létszám engedélyezett mértékű bérhányada tehát korlátozás nélkül lesz felhasználható. Adómentes bérfejlesztést tesz lehetővé a népgazdasági feladatok megoldására ösztönző bérpreferencia és a feszültségek, lemaradások felszámolására hivatott központi bérpolitikai intézkedés. Minden további béremelés ezután már adóköteles és csak a nyereségrészesedés terhére eszközölhető. A mezőgazdaságban változó mértékrendszerrel és kisebb módosítással továbbra is érvényben marad a munkadíjak színvonalának szabályozása. Ez lényegében a vállalatok központi bérszabályozásának megfelelő forma. Ezenkívül új szabályozási rendszert is alkalmaznak. A mezőgazdaság sajátosságainak megfelelően a munkadíjak, a keresetek növelését ennél a formánál az egy főre jutó bruttó jövedelemtől teszik függővé. A mezőgazdasági üzemek a két forma közül szabadon választhatnak, elhatározásuk azonban több évre szól, 1985-ig egyetlen bérszabályozás alkalmazása kötelező. A mezőgazda- sági üzemek — a bérszabályozási formától függetlenül — az egy főre jutó nyereség és az adott évi munkadíj színvonalától függően differenciáltan különböző mértékű (1-14 százalék) részesedési alapot képezhetnek adómentesen. A -f általános gy°korlat módosításával egyidejűleg bér----------------------------- szabályozási kísérletekre is sor kerül. A szoros elszámolású üzletek vezetői és helyettesei körében a forgalom növelésében való érdekeltséget fokozatosan a nyereségérdekeltség váltja föl. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek szűk körében pedig a kísérletek nagyfokú döntési szabadságot teremtenek az anyag- és az energiatakarékosságra, a kezdeményező vállalkozói magatartásra, a versenyre, az igények hatékony kielégítésére ösztönözve. (Folytatjuk) KOVÁCS JÓZSEF, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztályának munkatársa Csúcsforgalom a FÜSZÉRT-nél... Hétfő az erős nap Legyünk pontosak: a FÜSZÉRT már nem FÜSZÉRT, hanem Mecsek Élelmiszer, és Vegyiáru- kereskedelmi Vállalat. De három évtizede megszoktuk, s nehezen áll rá nyelvünk az új névre. A lényeg a fontos: miként! látják el a lakosságot áruval. Balázs János fiókigazgatónak Szekszárdon, kifejezetten jó napja kezdődött hétfőn reggel. Nyolc vagon áru érkezését jelentették, s ezzel egy időben befutott egy győri kamion, tele lisztes áruval. Csúcsforgalom van a szekszárdi Bogyiszlói úti fióknál, ahol1 az igazgató és helyettese Stocker Antal is szívesen kala1- uzolt bennünket az „áru-utcákban". A hatalmas raktárak zsúfoltok ládákkal, dobozokkal, s leginkább örökké mozgó raktári dolgozókkal. Erről már Márton János főraktáros informál bennünket: Persze, a „Mecsek-füszért" vezetősége egyre nagyobb gondot fordít arra1, hogy könnyítse a dogozók munkáját Konténerbe rakva érkezik a legtöbb áru, po- ilipackban és dobozban a konzerv, raklapon minden áiru — kézzel csak akkor kell a több mint négyezer forgat möztoft árucikkhez nyúlni, amikor boltonként állítják össze a rendelést. ís nayon nem jól érzik magukat, amikor olyan árut kell elosztaniuk, amiből kevés van. Most a déligyümölcs, a vaníliás cukor és a mazsola van a listán. No meg a kakaó. Mozolán János élelmiszer raktáros, Vituska Ferenc árukísérő, Beke Mihály gépkocsivezető is részese annak az elismerésnek, amely a boltosoktól jön. Győzik a sok rendelés teljesítését. S miközben a raktári dolgozókat dicsérjük, ne feledkezzünk el arról sem, hogy a BSZV szekszárdi kirendeltségének sofőréi, Imre Zoltán vezetővel az élen, k i f o g ásta la nu I egy ütt müködnek a „Mecsek-füszért" szekszárdi fiókjával... Még néhány jó hír az ünnepek előtti ellátásról : — Van bőségesen fűszer, rizs ... — Az ünnepek előtt várnak még narancsot és banánt... — Kapnak kakaó- és mazso la-száHítmányokat... — Nagy a választék vegyi árukból és fagyálló folyadékból ! — Hatszázhatvan vagon sza loncukrot szállítottak ki az űzte tekbe, de még van készlet... — A kecskeméti bébiételekből győzik az igények kielégítését — Az ünnepek idején nem tartanak leltárt, tehát az áru- szállítás folyamatos fesz ... Pálkovács Jenő Fotó: Gottvald Károly — Tizenkét BSZV-kocsi és a saját gépkocsiszerelvényünlk hordja túrajáratban az árut 850 egységbe, idén összesen több mint 800 millió forint értékben. Terv szerint indítjuk a járatokat. A boltok tudják, mikor érkezik hozzájuk az áru, készek az átvételre. így, év végén is ugyancsak nagy a csúcsforgalom, mint az év tavaszán, úgy március környékén. De könnyű napról, hónapról nem lehet beszélni, öt ügynök, üzletkötő állandóan járja az egységeket, gyűjtik a rendelést, ajánlják az új árut. Próbálják figyelembe venni a boltosok véleménye alapján a •lakosság igényét. Most persze az ünnepi forgalom a döntő: édesség, lisztes áru, déligyü- •mö'lcs, rizs, só, cukor. A sláger a Lady Ester — csak a Mecsek hozza forgalomba — és az üveges gesztenyepüré — no, meg a déligyümölcs — volna. Mikulásra hoztak forgalomba narancsot, banánt — de hamar elfogyott. A hét végén étkezett egy vagon narancs Görögországból. A hétfői szállítmány: két vagon édesség, egy vagon görög narancs, egy vagon lisztes áru és négy vagon nehéz áru — liszt, so. A Volán azonnal ki- hordta a bogyiszlói úti raktárba, s rögtön feldolgozták az árut: polcokra rakták, és a rendelések alapján kezdték kimérni... A raktári munka — szállítás, azaz a megye három járásának ellátása — Paks, Bonyhád, Szekszárd és Hidas térsége — azonban nem csökken, sőt: még a pénteken érkezett tíz vagonnyi áru feldolgozásának egy része is hétfőre maradt. Tehát az ünnepek előtt van bőségesen munka — és bőségesen áru. És új áruk is: éppen látogatásunkkor kapta az értesítést a fiókigazgató, hogy még a héten megérkezik egy vagon bolgár BIO- PON, hogy milyen tesz, majd a vásárló dönti el, az előzetes vélemény erről a mosóporról ki. váló. A hétfő erős nap. Ekkor nemcsak az állami és szövetkezeti k i ske rés kede Imi vá I la la tök n a k szállítanak, hanem a' magán- kereskedőik is vásárolnak. Az első vevő Zsitvai József szekszárdi kiskereskedő volt — de mire felpakolt személykocsijába, akkorra már Takács Mihály árukísérő és Ambrus Mihály a BSZV gépkocsivezetője első fuvarjából visszaérkezett, a bonyhádi 17-es és 45-ös boltba vitték a túra- árut.- Szinte szünet sincsen a raktárbázison. Gondosan tárolják és állandóan ellenőrzik a tisztes áruk, a cukor, a só, az ecet és más vegyianyagok állapotát. A válogatás, az áru „kar- bantartáso" meglehetősen sok fáradtsággal jár. Stocker Antal fiókigazgotó-helyettes mondja, hogy különösen akkor nagyon fárasztó a munkájúk, ha hírek terjednek el áruhiány bekövetkezéséről... A cukor-ügy kapcsán éjjel-nappal dolgoztak — feltöltötték az üzleteket, most viszont pang a cukor-piac. Az ünnepekig sokasok túlóra', megfeszített napi tevékenység vár a bogyiszlói úti raktárbázis minden dolgozójára. Az üzletek várják az árut, a lakosság Vásárolni akar. Novemberben 82 milliós volt a forgalmuk, most, az év utolsó hónapjában 62 millió forintot ér a kiszállított áru — és teljesítik a tervet, amely lényegesen magasabb, mint a tavalyi volt... Takács Mihály és Ambrus László a második szállítmányt rakja a tehergépkocsiba Pécsi József a beérkezett árut viszi a raktárba Az üzletek rendelésének megfelelően, gondosan csomagolják, és állítják össze a szállítmányt A citromot is válogatni kell
