Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

2^fepÜJSÀG 1982. november 9. PANORÁMA Díszszemle és felvonulás Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) fegyver törvényen kívül helyezé­se, a leszerelés. Békepolitikáját folytatva a Szovjetunió ugyanakkor szilár­dan szembeszáll az agresszív imperialista törekvésekkel, minden, saját és szövetségesei biztonsága ellen irányuló táma­dással — hangsúlyozta a hon­védelmi miniszter. Usztinyov marsall szavaira a felsorakozott alakulatok dörgő hurrával válaszoltak. Az ezer­tagú katonai zenekarban fel­csendültek a Szovjetunió him­nuszának hangjai, tüzérségi üte­gek díszsortüize dördült. A tri­bün előtt ezután elvonultak a szovjet hadsereg valamennyi haderőnemének alakulatai és a katonai akadémiák hallgatóinak díszegységei. A katonáik után a moszkvai dolgozók képviselői érkeztek a A Szovjetunió kormánya a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 65. évfordulója tiszte­letére vasárnap Moszkvában fo­gadást adott a Kreml kongresz- szusi palotájában. A fogadáson megjelentek az S2KP és a szov­jet állam vezetői, élükön Leo- nyid Brezsnyevvel. Jelen voltak a szovjet kormány tagjai, a szo­cialista versenyben kiemelkedő eredményeket elért dolgozók képviselői, az újonnan kitünte­tett állami díjasok, a szovjet tu­domány és kultúra vezető kép­viselői, a társadalmi szervezetek Libanon Harcok a Suf vidékén Vasárnap újabb összecsapá­sok zajlottak le Bejrúttól kelet, re, az izraeli megszállás alatt lévő Suf hegyvidéki körzetben keresztény és drúz fegyveresek között, annak ellenére, hogy Gemajel államfő kezdeménye­zésére a szemben álló félek a hét végén „béketárgyalásokat" kezdték, és vegyes járőröket alakítottak a harcosok lefegy­verzésére. Egy helyi drúz vezető, Mamán Hamade, volt libanoni idegenforgalmi miniszter szerint a lakosság minden rétege ellen­zi az összecsapásokat, amelye­ket szerinte Izrael provokál, hogy ezzél is a megszállás fenn- tartáisa mellett érvelhessen. térre. A moszkvai üzemek, intéz­mények küldöttei elhozták ma­gukkal munkájuk eredményé­nek jelképeit. Tábláikon beszá­moltak sikereikről, hitet tettek amellett, hogy méltó módon tel­jesítsék az S2KP XXVI. kong­resszusának határozatait. Díszszemlét rendeztek novem­ber 7-én minden szövetséges köztársaság fővárosában és szá­mos más városban is. Lenin- grádban a balti flotta hajói az ünnepre befutottak a Névára, ahol a forradalom hajójával, az Aurórával együtt köszöntötték az évfordulót. A délutáni órákban ország­szerte népünnepélyeket, koncer­teket, ünnepi műsorokat rendez­tek. Este Moszkvában, a szövet­séges köztársaságok fővárosai­ban és a hős városokban nagy­szabású ünnepi tűzijátékot ren­deztek november 7. tiszteletére. vezetői, a szovjet hadsereg ma­gas rangú parancsnokai, az űr­hajósok képviselői, a Nagy Hon­védő Háború veteránjai. Részt vettek a fogadóson a Moszkvá­ban akkreditált diplomáciai kép­viseleteik vezetői. A vendégéket Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntöt­te. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hagyomá­nyaihoz híven a kommunista építésben elért új eredmények­kel köszönti a Nagy Október évfordulóját. Szakadatlanul fej* lödik az ország gazdasága, tu­dománya, állandóan emelkedik a nép kulturális és iskolázottsá­gi szintje, növekskdiik a társa­dalmi jólét.- Minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében - mutatott rá leonyid Brezsnyev - hogy a háborús kalandok kedvelői sohase találják készü­letlenül a Szovjetuniót, s hogy a potenciális agresszor tudja: el­kerülhetetlen, megsemmisítő csapás vár irá. Erőnk és ébersé­günk minden bizonnyal megfon­toltságra késztet, majd néhány túlságosan is forrófejű imperia­lista politikust. A Szovjetunió továbbra is ki­tartó harcot vív az enyhülésért, a leszerelésért. Még nagyobb erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy elhárítsuk a nukláeris háború veszélyét. Pon­tosan ezt a célt szolgálják a Szovjetunió és a testvéri szocia­lista országok külpolitikai kez­deményezései is. Beszéde végén Leonyid Brezs­nyev a moszkvai külföldi diplo­máciai képviseletek vezetőihez fordulva hangoztatta, hogy a Szovjetunió politikájának Lénye­ge a békeszeretet, az az őszin­te törekvés, hogy az egyenlő jo­gokon alapuló, gyümölcsöző együttműködést alakítson ki mindenkivel, iaki kész az együtt­működésre. A Szovjetunió meg­győződéssel vallja, hogy az em­beriség ily módon teremtheti meg a békét a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékek számára. A fogadást ünnepi, szívélyes légkör jellemezte. BUDAPEST Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Ke­nan Evren tábornokot, a Török Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. * Nyers Rezső elnökletével hét­főn ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatója alapján megtár­gyalták a nem szocialista orszá­gokkal, elsősorban a fejlett nyugat-európai tőkés állomokkal való kereskedelmi kapcsolataink és kereskedelmi politikánk kér­déseit. * Budapest ad otthont az euró­pai ENSZ-társaságok nyolcadik regionális konferenciájának. Eb­ből az alkalomból hétfőn a Pressinform budapesti székházá­ban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen részt vett Sidney Will- ner, az ENSZ-társaságok világ- szövetség éndk (WFUNA) elnöke. MADRID A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap este befejeződött ülésén, 15 órás, heves vita után Gerardo Iglesia'St választotta a párt fő­titkárává. Az előző nap lemon­dott Santiago Carrillo — aki 22 éven át volt főtitkár — helyére került Iglesias 37 éves. Bányász- családból származik. Már fiatal korában csatlakozott a kommu­nista mozgalomhoz. Alig múlt 18 éves, amikor a KP asztu ri a i tar­tományi bizottságának tagjává, majd 1972-ben a még illegali­tásban levő munkásbizottságok tartományi főtitkárává választot­ták. Iglesias megválasztása után kijelentette: „Határozottan tá­mogatom az eurokomimunista vonalat, amelynek megalapítója Carrillo volt. Nem azért jöttem, hogy megváltoztassam a párt politikáját, hanem, hogy végre­hajtsam a tizedik kongresszus határozatát." BILBAO Victor Lago Roman tábornok meggyilkolásával az ETA baszk szeparatista szervezet célja az volt, hogy a spanyol kormányza­tot a baszk nemzeti független­ség kérdésében vallott állás­pontjának megváltoztatására kényszerítse - ez áll abban a közleményben, amely az Egin című baszk napilap vasárnapi számában jelent meg. Állásfog­lalásában az ETA leszögezi, hogy folytatja fegyveres harcát a spanyol állam ellen, függet­lenül attól, hogy melyik párt van hatalmon. A Madrid mel­lett állomásozó páncélos had­osztály parancsnokát csütörtö­kön gyilkolták meg az ETA tag­jai. Tűz a börtönben Huszonhét halálos áldozata van az egyesült államokbeli Biloxi börtönében hétfőn kitört tűznek. A szerencsétlenségben 40 sze­mély szenvedett égési sérüléseket. (Telefotó—AP—MTI—KS) Ünnepi fogadás a Kremlben Uj alkotmány Törökországban Törökország 21 millió szava­zópolgára november 7-én, va­sárnap népszavazáson döntött az ország új alkotmányáról. A hétfő reggelig megszámlált 12 millió szavazócédulán több mint 11 miliő a>z „igen”, vagyis az egyetértő szavazatok aránya meghaladta a 90 százalékot. Az 1961-es alaptörvényt fel­váltó új alkotmány tervezetét a haderő nemék parancsnokaiból álló nemzetbiztonsági tanács ál­tal kinevezett „konzultatív gyű­lés” dolgozta 'k'i. Az alkotmány elnöki rendszerű köztársaságot irányoz elő, így a vasárnapi népszavazás egyben elnökvá­lasztás is volt: az alaptörvény elfogadásával Kenan Evren tá­bornokot, a nemzetbiztonsági tanács elnökét egyetlen jelölt­ként köztársasági elnökké vá­lasztották. Az új alkotmányhoz fűzött át­meneti rendelkezések a polgári kormányzás fokozatos megvaló­sítását irányozzák elő a hadse­reg felügyeletével. Jövő év őszé­re parlamenti választásokat ígérnek, addigra elkészül a párt- és választási törvény is. Evren tábornok ekkor civilruhát ölt, akárcsak a nemzetbiztonsági ta­nács többi tagia is. Belőlük, alakul meg az államfőt hat évig seaítő elnöki tanács. Az alkotmány egyik ideigle­nes cikkelye az 1980. szeptem­ber 12-i katonai hatalomátvétel után betiltott pártok vezetőit, irányító testületek tagjait tíz év­re eltiltja a politikai szereplés­től. Az eltiltás tehát egyaránt vonatkozik Süleyman Demirelre, a konzervatív Igazság párt ve­zetőjére és Bülent Ecevitre, a szociáldemokrata színezetű Köz- társasági Néppárt vezetőjére, mint ahogy Alparslan Türkes, a fasiszta Nemzeti Mozgalom pártjának vezére és Erbakan, az iszlám fundamentalista párt ve­zetője sem fejthet ki politikai tevékenységet À volt parlamenti képviselők öt évig nem alapít­hatnak pártot, nem viselhetnek vezető párttisztséget. Valamely feloszlatott párt tagjainak több­ségével új párt nem alakulhat. Az új alkotmány széles körű végrehajtói hatalmat biztosít az államfőnek. (Szerepe korábban csak protokolláris jellegű volt.) A 177 cikkelyből és 16 ideiglenes Cikkelyből álló új alaptörvény szerint a korábbi törvényhozást felváltó, 400 tagú egykamarás parlament választja hét évre a köztársasági elnököt. Az államfő nevezi ki és meneszti a minisz­terelnököt, a vezérkari főnököt, az alkotmánybíróságot, a leg­főbb ál lom ügyészt. Az elnöki és a kormányfői poszt betöltéséhez nem kell képviselői mandátum. A kormány bukása után 45 nap­pal, ha addig nem alakul meg új kormány, az államfő felosz­latja a parlamentet. Az alkot­mány elnöki vétó esetén csak a képviselők szavazatainak há­remmé g yedével m ó dós ítha tó. Az új alkotmány sok olyan kérdésről Is rendelkezik, ame­lyeket a legtöbb országban ál­talában a törvénykezés szintjén szabályoznak. Tiltja a szakszer­vezeték politikai tevékenységét, együttműködésüket a pártokkal. A sztrájkjogot biztosítja, de ti­los a politikai, a szolidaritási és az általános sztrájk. Az új alap­törvény tilllt minden olyan pártot, amelynek programja „osztály, vagy csoporturalom megvalósí­tását hirdeti”. Közalkalmazot­tak, díáikök, bírók, ügyészek, egyetemi tanárok és katonák nem lehetnek párttagok. Az új alkotmány sem ismeri el a hiva­talosan hegyi törököknek nyil­vánított többmillió kurd kisebb­ség jogait. A vasárnapi referendumon valló részvételt pénz- és egyéb büntetések terhe mellett egy új törvény tette kötelezővé minden szavazásra jogosult állampolgár számába. Noha a szakszervezeti vezetés részéről bírálták az alkotmány- tervezetet, s elégedetlenségük­nek adtaik hangot mindazok, akiket az úi alkotmány kizár a politikai életből, elfogadása mégis biztosra volt vehető. Túl nagy a terrorizmus csaknem ma­radéktalan visszaszorítása felett érzett megkönnyebbülés a szé­les néptömegekben. Kenan Ev­ren is erre építette fel tíznapos országjáró kampányát. A rádió és televízió által közvetített, be­szédeinek ez volt O' mondani­valója: szavazzatok az új alkot­mányra, ha nem akarjátok visz- sza a hadsereg 1980. szeptem­beri beavatkozását megelőző, csaknem polgárháborús állapo. tóikat, amikor a politikai erőszak naponta átlag huszonöt ember­életet oltott k'i, hanyatló terme­lés, vágtató infláció, áruhiány, nyomasztó külföldi adósságtö­meg és a mindezért felélés, te­hetetlen politikai vezetők ki­csinyes Civakodáisa nyomta rá bélyegét az ország életére. Az új alkotmány megőrzi a nemzet és az állaim egységét, s lehe­tővé teszi a hadsereg újabb be­avatkozásának elkerülését — hangsúlyozta a tábornok. A hadsereg, amely már 1960- ban és 1971-ben is beavatko­zott az orszáq politikai életébe, a modern Török Köztársaság megalapítója!, Kemal Atatürk eszméi letéteményesének tekinti maigát. Erre utalva hangoztatta Kenan Evren: „A köztársa­sági rendszer Atatürk egyik ha­gyatéka, amit nem árulhatunk el” Tóth László Vendégek diplomatatáskával Hétfő esti kommentárunk. A felkelő Nap országában valóságos amerikai nagyhét kezdődött. A washingtoni nemzetbiztonsági tanács első szá­mú japán szakértője már Tokióban van, közvetlenül utána befutott a biztonsági ügyekkel foglalkozó miniszterhelyet­tes, kedden leszáll a Haneda-repülőtéren Eagleburger kül­ügyminiszter-helyettes gépe, a hét végén pedig - értelem­szerűen az addig lezajlott megbeszélések ,,összefoglaló át­tekintésére" — megérkezik Holdridge, a washingtoni kül­ügyminisztérium területileg illetékes államtitkára is. Jogos a kérdés: mi lehet a háttere e koncentrált vendég­járásnak? Az időzítés lő okai a következők lehetnek: a Rea- gan-kabinet túljutott a félidős választásokon. Mivel ezekből a vártnál valamivel jobban került ki, politikája a Japánnal kapcsolatos fontos és kényes viszonylatban is alighanem változatlan marad. Ez annyit jelent: továbbra is szorgal­mazza, hogy a távol-keleti szigetország az eddiginál sokkal nagyobb mértékben vegye ki részét a katonai kiadásokból. (Ezzel az Egyesült Államok a számára nyomasztó japán kon- kurrenciát is szeretné meggyengiteni, hiszen a japán gazda­sági dinamizmus egyik oka kétségtelenül az volt, hogy az ország eddig viszonylag keveset költött katonai célokra.) A Reagan-kormány másrészt nem titkolja, hogy hidegen hagyják a térség országainak a japán újra-felfegyverkezés- sel kapcsolatos aggodalmai. Marcos, a Fülöp-szigetek el­nöke például a minap Washingtonban figyelmeztette ven­déglátóit, hogy „a történelem keserű tapasztalatai éberség­re tanítják a térség népeit". A tankönyv-vita, a Tajvannal kapcsolatos szóváltás, majd a kínai—amerikai kompromisszum és a pekingi lljicsov-tár- gyalások lényében a diplomatatáskás vendégek nyilván megbeszélik Tokióban a kinai külpolitika bizonyos módosu­lási lehetőségeit. Végül - miután a Szuzuki-kabinet napjai még vannak számlálva -, az amerikai vendégjárás alapve­tő célja most nem is annyira konkrét megállapodások vagy elvi döntések szentesítése, mint inkább az új japán vezetés szándékainak felmérése, és előzetes befolyásolása lehet az amerikai érdekek jegyében. HARMAT ENDRE Jaruzelski és Glemp találkozója Wojcieoh Jaruzelski hadse- regtáb omolt, miniszterelnök — a PAP' lengyel hírügynökség hétfő déli közleménye szerint — találkozott Józef Glemp érsek­kel, Lengyelország prímásával. A kormányfő és a lengyel kato­likus egyház vezetője áttekin­tette az ország időszerű helyze­tét, és mindketten állást foglal­tak amellett, hogy a nyugalom, a rend és a lelkiismeretes mun­ka megőrzésére van szükség. Szó volt II. János Pál pápa jövő évi ilengyelországi látoga­tásáról, majd a következőkép­pen foglaltak állást: „A Lengyel Népköztársaság állami vezetése és a lengyel püspöki kar kon­ferenciája 1983. június 18-tól kezdődően lengyelországi láto­gatásra hivja meg a római ka­tolikus egyház vezetőjét." Mint ismeretes, a lengyei ve­zetés sohesem zárkózott el a pápa újbóli lengyelországi lá­togatásától, viszont következete­sen hangsúlyozta, hogy az uta­zásnak a helyreállított társadal­mi rend körülményei között kell véglbemennie, és az ország, to­vábbá az állam és az egyház kapcsolatainak javát keli szol­gálnia, I 0 Magyar Nemzeti Bank tájékozl tatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. november 9-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 492.33 6 498,83 6 505,33 Ausztrál dollár 3 635,77 3 639,41 3 643.05 Belga frank 78,14 78,22 78,30 Dán korona 431,79 432,22 432.65 Finn márka 704,38 705,09 705,80 Francia frank 536,75 537,29 537,83 Holland forint 1 390,99 1 392,38 1 393,77 Japán yen (1000) 142,25 142,39 142,53 Kanadai dollár 3 174,20 3 177,38 3 180,56 13 185.25 13 198,45 13 211,65 Norvég korona 536,40 536,94 537,48 NSZK márka 1 512,82 1 514.33 1 515,84 Olasz líra (1000) 26,38 26,41 26,44 Osztrák schillinq 215,55 215,77 215,99 Portugál escudo 41,97 42,01 42,05 Spanyol peseta 32,91 32,94 32,97 Svájci frank 1 755,97 1 757,73 1 759,49 Svéd korona 520,83 521,35 521,87 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 894,75 3 898,65 3 902,55 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlesnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. november 9-től Pénznem Vásárolható leqmag Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 303,87 6 693,79 Ausztrál dollár 50 3 530,23 3 748,59 Belga frank 5 000 75,87 80,57 Dán korona 1 000 419,25 445,19 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 521,17 553,41 Göröq drachma 500 50,45 53,57 Holland forint 1 000 1 350,61 1 434,15 Japán yen (1000) 10 000 138,12 146,66 Jugoszláv dinár 1 000 50,67 53,81 Kanadai dollár 100 3 082,06 3 272,70 Kuvaiti dinár 10 12 802,50 13 594,40 Norvég korona 100 520,83 553,05 NSZK márka 1 000 1 468,90 1 559,76 Olasz líra (1000) 50 000 25,62 27,20 Osztrák schillinq 1 000 209.30 222,24 Portuqál escudo 5 000 40,75 43,27 Spanyol peseta 5 000 31,95 33,93 Svájci frank 1 000 1 705,00 1 810,46 Svéd korona 100 505,71 536,99 Török líra 1 000 20,95 22,25 USA dollár 100 3 781,69 4 015,61

Next

/
Thumbnails
Contents