Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
1982. november 7. NÉPÚJSÁG 3 Gyerekkora óta a mozgalomban — Izig-vérig közéleti ember — hallottam Batári a termelőszövetkezet párttitkárától. Bajnok Sándorról. Vannak, akik emlékeznek a több mint harminc évvel ezelőtti időkre, amikor a g iim na zí s ta - ko l I ég i sta „Sa n yi gyerek" megszervezte az EPOSZ-t (Egyesült Parasztit jósa g Országos Szervezete) és elnöke lett, vannak, akik a pár évvel későbbi falujáró csoport- vezetőre emlékeznék, de a legtöbben napjainkban végzett munkájáért becsülik. A fiatalabbak Sanyi bácsinak szólítják, az idősebbeknek „Sanyi barátom”, az öregebbeknek „Sanyi fiaim”, vagy „Sándor fiam”. — Ügy szál a közmondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában - mondja. - ín úgy érzem, hogy sikerült erre rácáfolnom. Tősgyökeres bâtai vagyok. — édesapám napszámos volt, majd alapító tagja a termelőszövetkezetnék. Jómagam a negyvenes évek második felében Bonyhádra kerültem gimnáziumba, ott lettem kollégista, majd kerültem szoros kapcsolatba a munkás- fiatalokkal, a mozgalommal. Negyvenkilendben — tizenhét éves koromban — lettem itthon Bátán EPOSZ-elnök. Már Bonilládon tagja lett a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak - a mai MSZBT elődjének —, ezért aztán nem véletlen, hogy a bátai November 7. Termelőszövetkezet, ahol 1964-től dolgozott gépcsoport- vezető főmérnökként, az elsők között lett a megyében 1971- ben MSZBT-tagcsoport, ügyvezető elnökké pedig Bajnok Sándort választották. A gimnázium után az agrár- tudományi egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán folytatja tanulmányait, DISZ- szervezőtitkár. Falujáró csoportot vezet, kulturális és sportvonalon dolgozik, ötvenhétben felvették a pártba, a bölcskei Bajnok Sándor gépállomáson először KISZ- tit-kár, majd szakszervezeti bizottsági titkár. Dolgozik állami gazdaságban, szakmunkás- képzőben, majd 1964-ben irányítják baza, a bátai termelő- szövetkezetbe. De amíg távol volt is, itthon részt vett a sport-, mozgalomban, a kulturális munkáiban, hazajötte után aztán teljes erővel beleveti magát. Közben szakoktatást szervez, s zakm u nká sta nf o I y a m o k a t vezet. Ma is két ilyen tanfolyam van a tsz-ben, az egyiknek, a szarvasmahha-tenyésztő szakmunkástanfolyamnak a vezetője Bajnok Sándor. A pártszervezetben propagandamunkával bízzák meg először — ma is az —, majd 1967-ben megválasztják a községi csúcsvezetőség * titkárává. Utána lett községi és megyei tanácstag. Hetvenegyben megválasztották az MSZBT Országos Elnöksége tagjának. Közel harminc éve tagja a Magyar Honvédelmi Szövetségnek, itt a tartalékos tisztek t o váb bké pz és é be n tévé kény ke - dik. Hetvenötben megszűnt a községi csúcsvezetőség, ekkor választották meg a termelőszövetkezet párta lapszervezetének titkárává. Tsz-pórttitkár, de - már csak annak következtében is, hogy egy ilyen kis község életében, a lakosság életkörülményeinek alakulásában meghatározó a termelőszövetkezet gazdálkodása - aktívan részt vesz a községpolitika alakításában. — Sokat foglalkozom a köz- művelődéssel — kapcsolt munkaköröm a termelőszövetkezetben közművelődési előadó -, segítem a község népművészeti hagyományainak feltárását, ám számomra mégis az a legfontosabb, hogy a szövetkezet jól gazdálkodjék, az emberek itt megtalálják számításukat. Ebben segít a pártszervezet. Távol áll tőlem, hogy a termelőszövetkezet tartósan jó eredményeit magáimnak tulajdonítsam, de úgy érzem, a pártszervezetnek, a jó együttműködésnek a gazdasági vezetéssel, van „némi” köze hozzá. Bajnok Sándor több mint három évtizedes mozgalmi munkája során számos kitüntetésben részesült. 1956-ban megkapta a Dunai Árvízvédelemért Emlékérmet. Utána a „Kiváló MHSZ Munkáért" kitüntetést, majd 'az MSZBT aranykoszorús jelvényét. A „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetés tulajdonosa, megkapta a „Kiváló Pártmunkáért'' kitüntetést, valamint a 10 és 15 éves propagandamunkáért elismerést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta a bátai termelő- szövetkezet párttitkárának.-r -s Lenin élete - bélyegeken A hetvenesztendős Varga Mihály koppányszántói épület- és bútorasztalos értékes gyűjteményt ajánlott föl a tamási járási pártbizottságnak. A bekeretezett tablón ízléses elren. dezésben nyolcvan bélyeg van. Valamennyi Lenint ábrázolja. — Hiába győzködtem, az unokámnak nincs érzéke, hajlama a bélyeggyűjtés iránt, nem folytatja azt, amit én még gyerekkoromban élkezdtem. Ez is közrejátszott abban, hogy gyűjteményem legkedvesebb darabját a járási pártbizottságnak adományozom — mondta, ami. kor felkerestük koppányszántói házában-műhelyében. Mint a beszélgetésből kiderült, Kispesten, polgári iskolás korában kezdte a bélyeggyűjtést, folytatta amikor inas, majd segéd, mester lett. Negyvennégyben „kibombázták”, utána került ebbe a kis Tolna megyei faluba, itt alapított családot, itt gyakorolta a szakmát. — Mindvégig a bélyeggyűjtés volt az, ami a nagyvilággal ősz. szekötött — és mutatja az albumokat, van belőlük vagy tiizen- öt-húsz szebbnél szebb sorozatokkal. A műhely fala is tele bélyegtabíókkal. Egy paraguayi bélyeg, amit Barnard professzor első szívátültetése alkalmából! adtak ki, egy sorozat a meg. gyilkolt amerikai elnökökről, Mozart-sorozat, Bailzac-sorozat... Egy nagy keretben Tolna megye bélyegekből kirakva. A helységnevek nem mások, mlint ajánlott levél ragszelvények. Minden postahivatalnak küldött levelet, benne felbélyegzett vá_ iaszborítékot. A helységnevek mellett a településre, tájra jellemző rajzú bélyeg. Bogyiszló- nál paprika, Sióagárdnál népviselet, Őcsénynél repülőgép, Bogyliszlónál árvíz... De térjünk vissza az adó. mányra. — Hetvenben, Lenin születésének századik évfordulóján jutott eszembe, hogy ezt a gyűjteményt összeállítom — mondja a tablóra mutatva. A bélyegek nagy része már megvolt, korábbi gyűjtéseimből, csereberéimből, de jó néhányat ekkor kellett megszereznem. A iegnehe. zebben ez a négykopejkás, az Uljanov családot 1879-ben ábrázoló fényképről 1962-ben Az adományozó Varga Mihály készült bélyeg megszerzése ment, ami itt van az ötágú csillag középpontjában. A bélyegek többsége szovjet, temészetes, hogy ott készült a legtöbb Lenint ábrázoló bélyeg. De vannak itt bélyegek az NDK-ból, Csehszlovákiából, Ro. mániából, Lengyelországból, Bulgáriából és természetesen Magyarországról is. Az egyik bélyegen Szeröv festménye: A szovjetek második összoroszor- szági kongresszusán Lenin bejelenti a proletárforradalom győzelmét. 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileumán adták ki. A másik — Lenin-arcképes — bélyeg az NDK-ban készült, a Német Demokratikus Köztársaság létrejöttének 20. évfordulója alkalmából. A harmadikon közismert festmény: Lenin a Pravdát olvassa. Az értékes gyűjtemény mostantól kezdve a tamási járási pártbizottság folyosóját díszíti. J. J. Kijev, Budapest, Simontornya Ahol a család és a munka, ott az otthon — Rovó Péteréket keresik? Tán két perce mentek haza. Ott laknak a kultúrház mellett, ahol a bőrgyári villalakások vannak — közölte készségesen a portás, miközben jobbról is, balról is sorjáztak kifelé a Simontornyai Bőrgyárból azok, akiknek a munkaideje háromnegyed négykor ér véget. Lekéstünk a megbeszélt randevúról, de sebaj. Nyomban akad szíves útikalauzunk, de a házaspár nincs még odahaza. Fotós kollégám ugrat, ihogy elmehettek éppen Cecére, vagy Székesfehérvárra is. Akkor mit csinálunk? Sikertelen a próbálkozása, mert egyik lakótárs elárulja a Rovó család késő délutáni napirendjét. Elmennek a kisebbik gyerekért az óvodába, megállnak az ÁBC-nél, s máris idehaza vannak . . . Igaza volt. Félóra múlva már ott ültünk a nappali szoba dohányzóasztala körül. Kikkel? Rovó Péter vegyészmérnök a bőrgyár termelési főosztályának vezetője, felesége, Anna Szkar- lat pedig — aki szintén vegyész- mérnök — az üzem környezetvédelmi felügyelője, miután második diplomáját környezetvédelmi mérnökként szerezte meg, már Budapesten. Az elsőt hol? Kijevben, a 'könnyűipari műszaki egyetemen, ahol Rovó Péter ösztöndíjasként volt az évfolyamtársa 1966-tól. Házasságot 1970-ben kötötték, s 1971 nyarán, amikor a fiatalasszony a diplomamunkáját védte abban az üzemben, amelyet diplomázásra választott, a fontos esemény már két szoptatás között zajlott. Ti'bor — ma 11 éves nagy fiú — másfél hónapos volt. S a kollégiumban - ahol laktak — édesapja felügyelete alatt, nem éppen hangtalanul várta a mamát. Anna Szkarlat Kalinyingrád- ban született, később a Feketetengertől 60—80 kilométerre lévő Nyikolajevben élt. Egyetemi tanulmányai színhelyéül miért éppen Kijevet választotta? Mert járt ott középiskolásként, és ahogy mondja, „szerelmes lett a városba". Megegyezünk, hogy ez nem meglepő, mert a város, amit a krónikások az orosz városok anyjának neveztek el, megejtett engem is és bármikor boldogan mennék vissza, folytatni az ismerkedést az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosával. — Négy évig .udvaroltunk egymásnak mielőtt összeházasodtunk — mondja kicsit mélázva a feleség és az egyébként komoly arca az emlékezéstől mosolyra derül. Hogy mit szóltak a szülők a budapesti magyar fiú és az ő házasságához? Bármilyen furcsa, csak édesapja aggodalmaskodott, hogy a vő olyan messzire viszi az egyetlen lányt. A menyasszony édesanyja — aki ma 53 éves — úgy gondolta, a boldogság, ha menni kell érte, megéri a nagy utat, elvisel he„Két szoptatás között védtem meg a diplomámat” tővé teszi a szülő számára a távolságot a tudat, hogy nem akadályozta meg azt, ami az emberi élet sója. Viktor, a hároméves, roppant mozgékony és barátkozó természetű kisebbik gyerek körülöttünk nyüzsög. Nem zavarja a beszélgetést, de jelenvalósága azt árulja el, hogy a fiatal szülők életének családi naprendszerében a centrumot a két fiúcska alkotja. Tibor? Valamikor hat óra után kerül elő, muszáj volt kicsit szeilőzködni, mozogni. Nehéz iskolai nap -van mögötte, mert kicsit késve olvasta el az Egri csillagokat, amiből ma írtak dolgozatot, és ezért szorongva nézett a feladat elé. Ő se nélkülözi a vitalitást, de Viktorral ellentétben halk és álmodozó természetű. Kire hasonlít? A férj és feleség azt állítja, hogy egyikükre sem, pedig nagy a valószínűsége, hogy mindkettőjükre. Előkerül a fényképalbum, hogy kollégám „zsűrizze” meg a családfő készítette fotókat. Viktor fel-felujjong a fotók láttán. „Nézd, itt a babuska!” Később: „Ez a Viki!” Úgy alakul a társalgás, alkal- misága ellenére is, mintha ősöreg ismerősök lennénk. A feleség belepirul a dicséretbe, amikor mondom, hogy olyan szépen, választékoson beszél magyarul, mintha ez lenne az anyanyelve. Aztán bevallja, hogy amikor hazajöttek, s néhány hónapig Budapesten éltek a férj szüleinél, bőségesen voltak igen nehéz hetei. Igaz, fél év után már be tudott vásárolni egyedül . . . És amikor idekerültek a bőrgyárba, a laboratóriumban kezdett dolgozni, ahol sok -a -nő ... „Aranyosak voltak, sokat segítettek” — idézi a nyelvtanulás időszakát. Igaz, sokszor nevettek is, de nyomba,n- kijavították, ha munkatársnőjük rosszul fűzte a szót.- Az nem baj, ha valaki nem tud valamit — véli Rovó Péter- né, az a baj, ha megtanulhatja és mégsem teszi ! „Kijevben végeztünk, már egyéves házasokként” Akkoriban nagyon hiányzott az olvasás. így hát intenzíven kellett gyúrni a magyart, -hogy mihamarabb olvashasson is. Melyik a gyerekek anyanyelve? Természetesen a magyar, de Tibi jól beszél oroszul. Igaz, minden nyáron kint van egy hónapig a nagymamánál. Aztán a „bábuska" is jön évente. Akkor csak oroszul beszélnek otthon. Fölmentése legfeljebb Viktornak van. De később ő is „beiratkozik" a Nyikolajevben élő anyai nagymama nyári nyelv- tanfolyamára. Anna Szkarlat pedig jövőre kezdi az intenzív német nyelvtanfolyamot, amíg élő még a középiskolai és egyetemi fokon alapozott német tudása. Honvágy? Ez is szóba kerül, majd az, hogy Rovó Péter-né gyakran jár álmaiban ifjúkora tájain, s „találkozik" régi környezetével. De nem rosszak, gyötrőek ezek az álmok. — Itt a férjem, a gyerekeim, a munkám ... Itt az otthonom. Aztán Péter szülei nekem is jó szüleim 'lettek. íme, hát ennyi a magyarázata annak, hogy Simontornya és íNyikolajev között nem köny- nyes, panaszos levelek jönnek- men-nek. Az itteni szokásokat se volt nehéz átvenni. Ami a kritikus pontot, a -konyhaművészetet illeti, jól megférnek benne egymás mellett az oroszos és magyaros ízek. Gyakran kerül az asztalra borsos és pelmenyi. S nehéz lenne szavazással eldönteni, hogy a „fiúk" melyiket szeretik jobban. Kijev, Budapest után lakhelyként milyen Simontornya? Nem panaszkodnak, bár jobb lenne, ha nagyobb bevásárlások miatt nem kellene autózni annyit. Rokonságuk nem él a közelben. Mióta drága az üzemanyag, kevesebbszer ugranak föl Budapestre is. Van baráti társaságuk. Zömmel kollégák. összejámak. A család? Televízió, zenehallgatás, játék, olvasás, rejtvényfejtés a vasárnapi program. Ez az egyetlen olyan nap, ami mentes a szükséges háztartási robottól, amit a családfő is megkönnyít azért. A férj nevetve árulja el, hogy felesége magyarnyelv-tanulásá- nak naponta alkalmazott próbaköve a rejtvényfejtés volt. — Igen jól bevált — vallja a feleség, aki úgy gondolja, hogy jelenlegi szókincséhez, a választékos beszédhez az olvasás mellett ez is nagyban segítette, S mi még? Tudományos előadások a szakmai szervezetekben, vagy TIT-előadóként. Ahhoz pedig, hogy percig se érezte magát idegennek, az is segítette, hogy részt vett csapattagként — s részt vesz ezután is — a bőrös brigádvetélkedőkön. A kérdést, hogy Rovó Péter- né Anna Szkarlat mennyire lett magyar az elmúlt tizenegy év alatt, fölösleges volt föltennünk. Itt él, boldog ember és nem lenne olyan rokonszenves, fiatalként tiszteletet parancsoló, ha nem álmodna ima is még az anyanyelvén. Hazája nyelvén. LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Czakó S. A Rovó csalód, kora este ... A gyűjtemény
