Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. november 7. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Losonczi Pál Kuvaitiban tárgyalt az emírrel és a mi­niszterelnökkel — Grisa Filipov bolgár miniszterelnök Budapesten Lázár György vendége volt — Indiai—pakisztáni csúcstalálkozó Új-Delhiiben — Marokkóban járt Gemajel libanoni államfő. Kedd: Az amerikai kongresszusi és kormányzóválasztásokon Reagan republikánusai a vártnál nagyább vereséget szenvedtek,. az egyes államokban megrendezett népszavazás az atomfegy­ver befagyasztásáért küzdők sikerét hozta — Franciaországban az árak szabaddá tétele jelentős áremelkedéssel járt — Sze­mélyi változások a román kormányban. Szerda: Spadolini olasz miniszterelnök tárgyalása Washing­tonban - Bécsiben 2 és fél milliárd dollár tartozás átütemezé­séről jött létre megállapodás a lengyel kormány és nyugati ban­kok között - Az angol királynő trónbeszédével megkezdődött a londoni parlament ülésszaka. Csütörtök: Beiktatták az új, jobbközép színezetű holland kor­mányt — Baszk szeparatisták Madridban megölték egy páncélos hadosztály parancsnokát, a merénylet politikai provokációnak számít - Befejeződött Papandreu görög miniszterelnök romá­niai látogatása. Péntek: Véget ért Párizsban a francia-brit csúcstalálkozó - Az ENSZ-közgyűlés FaIklaad-vitájának végén többségi határo­zattal felszólították Argentínát és Nagy-Britanmiát a kérdés tár­gyalásos rendezésére — Olasz források szerint Reagan elnök a gázvezeték-szankciók feloldását tervezi. Szombat: A Nyugatnémet Szabad Demokrata Pártból kivál­taik új pártot szerveznek, a nyugat-berlini kongresszus egyébként kis többséggel újraválasztotta Genschert 'pártelnökké - A pápa látogatása Baszkföldön - A török alkotmány elfogadtatását célzó kampány utolsó napja — Marokkó összehívta a Bizton­sági Tanácsot az izraeli telepítéspolitiika elítélése végett. A hét 3 kérdése 1. Milyen következményekkel jár Reagan republikánusainak mérsékelt szereplése a választásokon? Politikai nyelven szólva „földcsuszamlásnak” kellett volna be­következnie. vagyis az ellenzékben lévő demokratáknak elsöprő győzelmet kellett volna aratniok mind a képviselőházban, mind a kormányzói tisztségek újraelosztásában és többségre kellett Losonczi Pál hivatalos látogatást tett Kuvaitban. Képünkön: az Elnöki Tanács elnöke Jaber al-Ahmed al Jaber al-Sabah sejk, kuvaiti emír társaságában. (Telefotó) volna jutnidk a szenátusban is alhhoz, hogy-so választások ered­ménye módosítsa a Reagan-kormányzat politikáját. (Még a „földcsuszamlás” esetén sem bukott volna meg, úgy áhogyan a parlamentarizmus európai formái természetessé és szükségessé tennék... De az USA parlamenti gyakorlata nagyon sokban különbözik az európai polgári demokráciáikétól, ezt mindig szá­mításba kell venni, ha valaki az amerikai választások eredmé­nyeit elemzi és következményeiket latolgatja. Amerikában min­den másképpen van! A teljesen újjáválasztott 'képviselőiházban a demokrata párt többsége valamelyest győzött, de hát eddig is ez az ellenzék volt többségben! Viszont akadnak szép számmai olyan reakciós demokrata párti honatyák, akik szívesen adják voksukat Reagan neokomzervatív intézkedéseire. Cserébe meg lehetnek köztársa- ságpártiak, akiknek nem tetszik saját elnökük tevékenysége. Reagan elnöknek és kormányzatának mindemellett jobban fi­gyelembe kell venni, ezután a képviselőház akaratát. (A sze­nátus republikánus párti többsége megmaradt, de egyes ese­tekben itt is tekintélyes az elnök ellenzéke, mely mindkét párt soraiból toborzódi'k!) Az, hogy a Fehér Ház a jövőben több kompromisszumra kény­szerül, örömmel töltötte el a tőkés köröket. A New York-i tőzsde majdnem kéthetes „fekete hétfő” után most ismét rendkívül bi­zakodónak mutatkozott és árfolyam-növekedéssel köszöntötte Reaganék szerény vereségét, amelyet ezek szerint — győzelem­mel felérőnék minősített! A november 2-i szavazások érdekes és fontos eleme volt, hogy kilenc államban népszavazást tartottak arról: befagyasz- sza-e az USA az atomfegyverkezést a Szovjetunióval együtt? Mindenütt nagy tömegek szavaztak igennel, az államok több­ségében az igen győzött. S ez, ha nem is kötelezi el a Fehér Házat vagy a Pentagont, de jól mutatja, hogy az amerikai köz­vélemény jelentős része elutasítja a fegyverkezési hajszát, bár­mit mondjon is az elnök vagy a hadügyminiszter. A hivatalos amerikai külpolitikában kevés változás várható a „félidős” választások után, de a megfigyelők utalnak arra, hogy most egy évig választási nyomás nélkül tevékenykedhet • a washingtoni diplomácia, nem kell figyelembe vennie a kü­lönböző érdekeket, legyen szó akár a fegyverkezési, akár az ,,lzrael-lobby”-iról. így például egyes hírmagyarázók azt jósol­ják, hogy Reagan rövidesen szigorúbb lesz Beginhez, mint volt a választások előtt. 2. Mi fenyegeti a fiatal spanyol demokráciát? A választ nem más, mint a spanyol uralkodó, I. Janos Ká­roly király fogalmazta meg: „A legnagyobb fenyegetés a ter­Az NSZK-ban sorozatos tüntetéseket rendeztek a Kohl-kormány tervezett gazdaságpolitikai intézkedései ellen. Képünk: Felvo­nulók tömege Stuttgart városában. (Telefotó.) rorizmus és a puccs-veszély”. A király kijelentette, hogy a ter­rorcselekmények és a katonai hatalomátvétel veszélyéről keringő hírek állandó feszültséget teremtenek az országban és meg­bolygatják a spanyol lakosság normális életrendjét. I. János Károly a héten többször is találkozott a még az ország ügyeit intéző Calvo Sotelo miniszterelnökkel és a választásokon győz­tes szocialisták vezetőjével, Felipe Gonzálesszel. A hét elején újabb katonai összeesküvést lepleztek le Bar­celonáiban. A tervezett lázadási kísérlet állítólag csak a kata­lán vidékre korlátozódott volna. A hét második felében egy vé­res merénylet csak fókozta az izgalmat, a rendkívüli nyugta­lanságot: a fővárosban a királyi palota közvetlen közelében megölték Vidor Logo Roman altábornagyot, a Madrid mellett állomásozó páncélos hadosztály parancsnokát. Az ismeretlen tettesek állítólag a baszk szeparatisták szervezetéhez tartoztak. A merénylet hátterét homályossá teszi, hogy a meggyilkolt al­tábornagy annak a hadosztálynak volt a parancsnoka, amelynek tisztikarában a tavalyi februári óllamcsínykísérlét és a nemrég leleplezett újabb katonai lázadás tervében részt vett több tiszt is szolgált. A merénylet befelhőzte a pápai látogatást is: II. János Pál pápa egyik beszédében nyomban állást foglalt és kijelentette: hogy „az erőszak nem lehet semmiféle prábléma megoldásának a módja". A Spanyolországban állandósulni látszó politikai nyugtalan­ság eloszlatását a dolgozó tömegek attól várják, hogy heteken belül átveszi a kormányzást a választásokon győztes Szocialista Páirt és vezetője, a népszerű Gonzalez. Most kormányalakítási tárgyalásait folytatja a PSOE vezetője, kijelentése szerint nem csupán pártjának tagjaiból választja munkatársait az új madridi kabinetben. 3. Mi a jelentősége az indiai-pakisztáni csúcstalálkozónak? Talán nem fölösleges emlékeztetni arra, hogy Pakisztán — mesterséges állam: jövőre lesz 50 éve, hogy Londonban tanuló mohamedán diákok tervezetet dolgoztak ki az önálló indiai mohamedán állam megteremtésére; ez az állam Pandzsábból, Kasmírból és Szintiből áll, a kezdőbetűk alapján nevezték el Pakisztánnak... Aztán 35 esztendővel ezelőtt India lakosságá- » nak vallás szerinti kettéosztása alapján létre is jött Pakisztán, két, egymástól 1500 kilométer távolságira fekvő részből. Kelet- és Nyugat-Pakisztánból, s ez lett a világ legnagyobb mohamedán állama! Az már a legújabb időszak történelméhez tartozik, hogy Kelet-Pakisztán kivált ebből a furcsa államképződményből és Banglades néven önálló állomot alapított. Még mindig történelem: Kasmír északi és nyugati részeinek birtokáért többször is háborút indítottak indiaiak és pakisztá­niak, legutoljára 1971-ben. (Az összesen három indiai-pakisz­táni „háború" befejezésében mindig szerepe volt a szovjet dip­lomáciának, különösen emlékezetes volt az 1966-os taskenti si­ker !) Tíz év után most újra indiai földre lépett egy pakisztáni ál­lamfő. Ziaul Hak délkelet-ázsiai körútja elején irövid időre meg­állt Új-Delhiben, ahol Indira Gandhi miniszterelnök-asszony fo­gadta. A találkozó ténye önmagában is nagyjelentőségű, hi­szen a két ország között bizalmatlanság mégoly csekély mér­Indiai-pakisztáni csúcstalálkozót tartottak Új-Delhiben. Képün­kön: Ziaul Hak elnök és Indira Gandhi miniszterelnök-asszony megbeszélése. (Telefotó.) tékű csökkentése nyomán is alábbhagyhat a feszültség az ázsiai földrésznek ebben a térségében. De nemcsak kézfogás volt, hanem több is történt: az indiai-pakisztáni együttműködés elő­segítésére közös bizottságot alakítottak. Derűlátásra adhat okot ez az esemény, ám a fél évszázados ellentétek óvatosságra késztetnek a véleményalkotásban. PÂLFY JÓZSEF Ünnepi koszorúzás a Lenin-szobornál A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tisz­teletére szombaton a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon. ti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Ofszágos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a Felvo­nulási téren, a Lenin-szobornál. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon. ti Bizottsága nevében Kádár János, a Közonti Bizottság első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a Politikai Bizottság tag­jai helyeztek koszorút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál és Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Minisztertanács koszo­rúját Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az MSZMP Politikai Bi_ zottságának tagjai helyezték el. A társadalmi és tömegszerve­zetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának fő­titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Fej-tü György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége fő. titkára és Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének főtitkára ko­szorúzott Magyar vezetők távirata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökéneik, Nyikolaj Alekszandrovics Tyihonov eltvtársnák, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Moszkva, Kreml. Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, és egész népünk szívből jövő üdvözletét és legjobb kívánságait küld­jük önöknek és az önök személyében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a testvéri szoVjet népnek. Hat és fél évtized óta a Nagy Októberi Szocialista For­radalom példát mutat az emberiségnek és termékeny ösztönző ha-' tást gyakorol a nemzetközi munkásmozgalomra, a nemzeti fel­szabadító mozgalmakra, a világ sza badsá g szerető népeinek küz­delmére, a társadalmi haladásra. Hatvanöt év alatt a szovjet nép céltudatos alkotó tevékenységével a békéért, a haladásért és a nemzetközi biztonságért folytatott fáradhatatlan harcával döntő mértékben járult hozzá a társadalmi haladáshoz. Történelme so­rán a szovjet nép óriási nehézségeket leküzdve, mindig sikeresen védelmezte Október vívmányait és nagy áldozatok árán, híven tel­jesítette történelmi küldetését. A szovjet nép, lenini kommunista pártjának vezetésével ki- » emelkedő eredményeket ért el a társadalmi élet minden terüle­tén és sikeresen munkálkodik a kommunista társadalom meg­valósításán. Az elért sikerek elválaszthatatlanul összeforrottak a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini politikájával. Ez egyben szilárd biztosítéka annak, hogy ki szovjet nép eredménye­sen oldja meg a fejlődés során jelentkező ú'j feladatokat és si­kerre viszi az SZKP XXVI. kongresszusának célkitűzéseit. A szovjet hatalom létezésének első pillanatától következetes harcot folytat a békéért és a biztonságért. A haladó, a béke- szerető errïberek az egész világon napjainkban is nagyra értékelik és támogatják az SZKP és a szovjet kormány megfontolt béke- politikáját, erőfeszítéseit a nemzetközi biztonságért, a világ béké­jéért és a társadalmi haladás előmozdításáért, mert ezek egybe­esnék a békeszerető emberek törekvéseivel és óhajával. A 'Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi nagy vissz­hangra találtak a szabadságért és nemzeti függetlenségért sok évszázadon át bárcot folytató magyar népben is. A magyar in­ternacionalisták együtt harcoltak az oroszországi forradalmárok­kal és Október példáján kiáltották ki 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságot. A Szovjetunió diadalmas küzdelme a fasiszta hó­dítókkal, hazánk felszabadulása elhozta népünknek a szabadsá­got és lehetőséget nyújtott az új társadalom építéséhez. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X'l'l. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásán munkálkodó népünk számára pótolhatatlan erőforrás a szovjet néphez fűződő megbonthatatlan, testvéri barátsága és az élet minden területén kiterjedő, szüntelenül erősödő együtt­működése. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szelle­mében, a közös célok és érdekek alapján szüntelenül erősíti kap­csolatait a Szovjetunióval, a szocialista országok egységének meg­szilárdítása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erő­sítése, a béke Védelme és a nemzetközi biztonság erősítése ér­dekében. A Nagy. Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóján, együtt ünepelve önökkel, szívből kívánjuk, hogy a kommunizmus építése, a Szovjetunió felvirágoztatása, a világbéke megszilárdí­tása terén végzett áldozatos munkájukat további sikerek koro­názzák. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság 'Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a iMagyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Púja Frigyes külügyminiszter táviratban üdvözölte Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 65. évfordulója alkalmából. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkal­mából Apró Antal, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke, az MSZBT Országos Elnöksége, a tagcsoportok és a társaság akti­vistái nevében táviratban üdvözölte Zinaida Kruglovát, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnökét, Filipp Jermást, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság elnökét és az SZMBT köztársasági tagozatai elnökségeit és aktivistáit. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója al­kalmából K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke táviratiban köszöntötte A. A. Homjakovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Tamlbov megyei Bizottságának első titkárát és E. Podolszkijt, a Tambov megyei Tanács elnökét.

Next

/
Thumbnails
Contents