Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

1982. november 30. NÉPÚJSÁG 3 Tanácsülés Bonyhádon Együttműködés a nem tanácsi gazdálkodó szervekkel A bonyhádi Városi Tanács tegnap délelőtt tartotta ülését a Helyi művelődési központban. Dr. Hegedűs János tanácselnök tájékoztatta a tanácstagokat a lejárt határidejű tanácshatáro- zatolk végrehajtásáról, valamint a két tanácsülés között végzett végrehajtó bizottsági tevékeny­ségiről. Ugyancsak a tanácselnök ter­jesztette elő a második napi­rendi pontot, amely értékelést adott a tanácsi és nem tanácsi gazdálkodó szervek együttmű­ködéséről. E témáról legutóbb 1978 augusztusában tárgyalt a városi tanács, s akkor megálla­pították, bogy a tanács és szer­vei, valómint a városban mű­ködő vállalatok, szövetkezetek, intézmények közötti együttmű­ködés tovább fejlődött. Ugyan­csak az együttműködésről tár­gyalt a vb aiz elmúlt év novem­berében. A rendelkezésre álló tanácsi, vállalati és intézményi pénzeszközök összevonásává! le­hetőség nyílt és nyílik olyan kö­zös feladatok megoldására, amelyek az eszközök elaprózá- sa mellett egyáltalán nem, vagy csak több éves késéssel való­sulhatnának meg. 'Például az áfész és a városi tanács között létrejött -megállapodás alapján soron kívül épült a Fáy 'lakóte­lepi ÁBC-áruház, ugyancsak ez teszi lehetővé a Széchenyi té­ren élei miszer-áiru ház építését még ebben az ötéves tervidő­szakban. A városközpont 're­konstrukcióját, az üzlethálózat bővítését, kulturáltabbá tételét irányozta elő az a megállapo­dás, amely az OFOIÉRT, a BONY—KS Tolna megyei Gipő- ipori Szövetkezet, a Ruházati Szövetkezet és a városi tanács között létrejött. Több éves prob­léma megoldását várják annak az előzetes megállapodásnak a realizálásától, ami 'alapján az új szeméttelepet alakítják majd ki. A magánlakás-építés terület­előkészítésének folyamatosságát az OTP megyei igazgatóságával kötött megállapodásokkal tud­ják zökkenőmentesen biztosíta­ni. Az építőipari szövetkezettel kötött együttműködési szerződés az építő ipari dolgozók lakás- helyzetének javítása érdekében jött létre. A tanácsülésen szám­talan követésre méltó példa Hangzott el a mindkét fél szá­mára hasznos együttműködések­ről, de szóltak a társadalmi munkavégzésről, amellyel a város lakossága járult hozzá a város fejlesztéséhez. A városi tanács úgy ítéli meg, hogy az elmúlt időszakban kialakított módszerük eredményes, célra­vezető, de törekednek az együttműködés további új for^ máinak felkutatóisárO. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Biomassza Időről időre teljesen új, eddig ismeretlen fogalmak honosod­nak meg nyelvünkben, amelyeket aztán előbb-utóbb megszo­kunk, s használunk, mert a mögötte lévő tartalomra addig ném volt szpvun'k, kifejezésünk. Ilyen a biomas'sra is, ami körülbelül 3-4 éve kezdett terjedni először a biológiával, mezőgazdaság­gal foglalkozó szakemberek között, majd mind szélesébb kör­ben. 'Mi is ez tulajdonképpen? A Földünk által megtermelt élő anyagok összességét jelenti, mindazt, amiből emb'eri fogyasztásra alkalmas táplálék, állati takarmány, energia nyerhető. A biomassza fogalomköreibe épp­úgy beletartozik az út menti cserje - amiből például gyógyszer- alapanyagot nyerhetnék, a fáját eltüzelhetik, a korhadó gyöke­re a talaj humusztartalmát szaporítjta -, mint a kultúrnövények, a kukorica, búza, cukorrépa. Mért minden, még a haszonta­lannak számító gaz ;is alkalmas valamire, legfeljebb még nem tudjuk egészen pontosan, hogy miként használhatnánk a ma­gunk javára. Mint minden újsütetű szavunk, a biomassza is megkapta „másodjelentését". Sokan a növényi és állati termékek mellék- produktumait, a hulladékokat értik rajta. Ez is biomassza, de nem teljesen az. Léhet, hogy így jelöljük a mezőgazdasági másodnyersanyagökat, melléktermékeket ezután? Korai lenne ezt előre megj'ósölni. Azt mindenesétre mór kiszámították, hogy hazánkban évente csak a mezőgazdasági üzemekben 20 millió tonnányi élőanyag- gyökér, szár, levél, toll, vágóhídi 'hulladék termelődik, ami fel­használható lenne. Az erdőn, mezőn, az üzemekben megter­melt élő anyagnak azonban cs'joán töredékét hasznosítjuk. Pe­dig hát ilyen energiaínséges időben vétek nem számolni a megtermelt és kézközeiben lévő energiahordozókkal. Jó néhány üzemben van már példa arra, hogy nem tekintik fölöslegesnek, „mellékesnek” a mellékterméket, s megtalálták a hasznosításuk módját. Megyénikben két ilyen üzem is Van: Dalmand és Hőgyész — az előbbi helyen a csutkaégető ka­zánról, az utóbbin pedig a nedveskukorica-tartósításról vesz­nék mintát a szakemberek. 'De van még az országban jó néhány hely, ahova szívesen mennék tapasztalatot szerezni az agráriusok: Agárdon szal­mával fűtött kazánt néznek, a szécsényi tsz-lben biogáztelepet látni, de itt-ott napkollektorokat és szélkerekeket is. A tapasztalatcserére nem árt időt áldozni, hisz ha csb'k egy- egy gondolatot, ésszerű ötletet tudunk otthon megvalósítani, nem hiába fogyasztottuk a mostanság igen értékes energia- hordozónkat: a benzint. D. VARGA M. Javuló munkafeltételek Az ÉDOSZ felmérésekkel, elemzésekkel segíti a vállalótok munkavédelmi tevékenységének javítását. A szakszervezet mind többször tesz javaslatot a hiá­nyosságaik felszámolására, kez­deményezi a korszerű megoldá­sok bevezetését. Mivel az ipar­ágban — más ágazatokkal ösz- széha sorul ítva — igen magas a nehéz fizikai munka aránya, a javoslaitök többsége ennek csökkenését segíti. A tervek sze­rint - összhangban az élelmi­szeripar műszaki fejlesztéseivel — a VI. ötéves terv időszakában 45 ezer fizikai dolgozó munkája válik könnyebbé. A karszerűsí- tésék nyomán három év alatt eddig már mintegy húszezer anyagmozgató napi munkafel­tételeit javították meg. Különö­sen a gabona-, a cukor- és a sütőiparban gyakori még a kézi anyagmozgatás. A munkaerő megtartására és egyúttal a mű­szaki színvonal emelésére, mind több gyárban új 'berendezése­ket szerelnek fel. A típusok megválasztásánál a szakszerve­zeti javaslatot is figyelembe ve­szik. A gabona ipar vállalatainál már 53 zsákológép működik az emberek helyett, s további har­mincat á iliita'na'k haima rosa n üzembe. A cukoriparban a répa­rakodás az egyik legnehezebb művelet, ezt is mindenütt gépe­sítik, a többi között például a szolnoki és az ácsi gyárakban. A sütőipanbain — ahol a három műszak amúgy is megterheli a dolgozókat — az új üzemek ki­alakításánál eleve fokozottan ügyelnek anrta, hogy minél ki­sebb legyen a kézimunka­igény. Kis pályatükör Eddig vb-titkár, most nagymama (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Huszonöt évig látta- el c vb- titkári teendőket, október else­jétől a „felmentési időt” tölti, s január 1-től nyugdíjas lesz Nagy Lászl'óné, aki 1948-ban Veszprém megyében választotta hivatásául a tanácsi munkát. Volt közellátási kisegítő, általá­nos adminisztrátor, gépíró, majd irodatiszt, ötvenben ke­rült a gyón ki járási tanácsihoz gyámügyi előadónak, majd öt- venhétben lett Kistormás vb- titká ra. Kis apparátus volt az övék. Kezdetben hárman, majd csak ketten maradták Bozsó János­sal, a község tanácselnökével. Szerette az embereket gondjaik­kal, bajaikkal együtt, úgy, ahogy voltak. Manapság' is messziről köszönnék és ő szívesen elbe­szélget velük. Amikor a kistormási tanács megszűnt, és kölesdii székhellyel közös tanács alakult, 1966-ban rábízták a titkári teendőket. Nagy Lászlóné kiszámolta egy­szer, hogy harmincnyolc hóna­J Az utolsó munkanap pig volt egy szál magában a „helyi tanácsvezetés", és hat ta­nácselnök mellett dolgozott. Miközben feleség, anya is volt! Három gyermeket nevélt, s ő maga s tanult, Gyönkön szer­zett érettségi bizonyítványt, miajd a tainácsdkadémiát vé­gezte el. 'Mint elmondotta, csa­ládja életében az 1971-es esz­tendő volt a legszerencsésebb és legemlékezetesebb. Ekkor kapta a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést, érettségizett a lányp, a fiát pedig felvették szakközépiskolába. — Hjjszönöt éves titkári mű­ködése után mire a legbüsz­kébb? — A falu megbecsülésére, és azokra a létesítményekre, ame­lyek szebbé, komfortosabbá tet­ték a rölesdiek és kistormásiak életét. A már nyugalmas napák egyi­kén tettem fel INagy Lászlóné- nák azjt a kérdést, Ihogy elége­dett-e. Azt felelte, hogy igen báldog ember. Kívüle ki boldogabb? Peti, az unokája, aki élvezi, hogy a na­gyi minden idejét vele tölti ... KONRAD LÁSZLÓ Fotó: Konrád Zsolt. Egy tsz tíz partnere Keresik a jó üzletet A madocsai Igazság Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetnek tíz vállalattal van üz­leti kapcsolata. A szám nagy­jából hasonló más szövetke­zeteknél is, tehát a madocsai helyzetet jellemzőnek mond­hatjuk. A kapcsolatok minő­ségét illetően viszont nagyob­bak az eltérések gazdaságon­ként, ez nyilvánvaló. Minden­ki keresi a helyét, a jobb ér­tékesítés lehetőségeit. Hogy hány régi, stabil gazdasági, üzleti kapcsolat szűnik meg, erről statisztika nincs. Más kapcsolatok módosulnak a körülmények szerint, hogy mindkét fél megtalálja a szá­mítását. Új sertéstelepet épített a szövetkezet A szövetkezet----------------------------------Scheidl Lajo s őszintén megmondja a véleményét mind a tíz partner­ről, a tapasztalatok alapján ki­fejezésre juttatja, 'melyik kap­csoltat mennyit ér. Mármint a szövetkezetnek. Beszélgetés köz­ben érdekes epizód zajlott le az irodában: telefonon keres­ték Scheidl Lajost 'Sze'kszárd- röl, a tejipari vállalattól, közöl­ve, hogy a jövőben a paksi já­rás ész'aki része sem a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat körzetéibe fog tartozni, tehát a madocsai tej nem Du- ntaújvárosiba kerül, hanem Szek- szárdra. A tsz-elnök kertelés nélkül megmondta a hívónak, hogy a 'jelenlegi tejipari part­nercéggel rendkívül jó a kap­csolatuk mindén 'tekintetben és ndgyon reméli, hogy az új hely­zetben sem lesz gond, hiány, vagy nézeteltérés semmiben. Amennyire a beszélgetésből ki­vettem, a hívó biztosította er­ről az elnököt. Tehát tökélete­sen jó üzleti kapcsolatot ígér a küszöbönálló 'cég. ■Megkérdeztem az elnöktől, 'konkrétan mit jelent az, hogy a Fejér megyeiékkel kifogásta­lan az együttműködés. Elmond­ta, még az sem okozott gondot a szövetkezetnek, hogy kicsi a 'hűtőkapacitás, tudniillik nyáron naponta kétszer jött a tejipari vállalat kocsija Madocsára a tejért. Mindig pontosan. Más­részt pedig 0 vállalat nagyon ■dicséri az Igazság Tsz-’től vá­sárolt téj minőségét, gyermek­intézményekbe és kórházakba szállítja, feldolgozás után. Világos, egyértelmű helyzet. A korrekt üzleti kapcsolatnál is jobb, több. Érthető, hogy vala­melyest aggódnak a partner­váltás miatt. Persze, bíznak is, ha van ígéret. Megállapodtak a telefonbeszélgetés résztvevői, hogy december első felében találkoznak Madocsán, meg­beszélik a tennivalókat, köve­telményéket. Most nem lehet le­ülni az asztalihoz, mert 0 szö­vetkezet főállatteny'észtője sza- Ibadságon van. „Egyszer már béhivtam a szabadsága alatt sürgős ügy miatt, még egyszer nem téhetem meg" — mondta az elnök. Mielőtt elmondaná mindegyik vállaltairól, cégről, milyen vele a viszony, soroljuk fel a tíz nevet. Érdekes összeállítás: Tolna megyéi Gabonaforgál- mü és Malomipari Vállalat, Szekszárdi Húsipari Vó Utalót, a már említett Fejér és Komárom megyei Téjipari Vállalat, Paksi Konzervgyár, Közép-magyaror­szági Pincegazdaság kecskemé­ti üzeme, Hungarofruct Kül­kereskedelmi Vállalat, Tolna megyei Zöldért Vállalat, TSZKiER Székszárd, nagydorogi áfész, szekszárdi áfész. ÍA 'búzát és a kukoricát teljes egészében a gabonaforgalmi vállalatnak adják el. Vásárol­nak tőle koncentrátumokat a táptakartmányok készítéséhez. A szövetkezet maga készíti a tá­pokat, saját termésből, Csupán koncentrátumokra van szüksége éhhez. Jó a kapcsolat a nagy- vállalattal. Bértárolást is vállal a szövetkezet 'minden évben, 400 vagon termény elhelyezésé­re köt szerződést a gabonafor- q almival. Madoosától három kilométerre, a Dunánál berakó­hely van, az egykori hajóállo­másnál, itt kötnek ‘ki uszályok búza vagy kukorica szállításá­hoz. Az ide vezető út rossz ál­lapotban van, felújítását közös pénzből akarják megvalósítani : 100 ezer forintot ad a vállalat és ugyanennyit a szövetkezet. Az elmondottak arra mutat­nak, valóban jó a két fél kap­csolata. Ennék nem mond el­lent az, hogy gondjai vannak a szövetkezetnek a koncentrá- tuméllátás hiányosságai miatt: nem mindig az a táp kapható, ami kellene, máskor pedig elő­fordul, hogy 3-4 nap késéssel étkezik. A helyettesítést meg­érzi a jószág, az eredmény. Megkérdeztem Scheldt Lajostól, •tudomása szerint ml okozza a késést, vagy a más takarmány szállítását. A válasz: munkaerő- hiány, tehát 0 vállalat kényszer- helyzetben van, ezért nem megy miniden simán. Rendkívül, szárdi Húsipari így fogalmaz az akciót szerveztek kében, hogy a létszámot növelni dóban részt vesz jóa a kapcso­lat a Szék- Vállalattal - elnök. Közös annak érde- vágómarha- tudjók. Azak- a vállalaton kívül a Hortobágyi Állami Gaz­daság és hat Tolna megyei ter­melőszövetkezet, közülük egyik a madocsai. A Hortobágyon sok a jószág, amit bizonyos korig föl léhet nevelni, de a meghiz- I a Iá shoz már nincs takarmány. Elszállítja a Szekszárdi Húsipa­ri Vállalat Tolnáiba a fölösleges fiatal marhákat, átadja bérhiz­lalásra a szövetkezetnek. A mindössze egyimázsás állatokat — társasági szerződés alapján- a szövetkezetek addig tart­ják, hizlalják, amíg elérik a kívánt súlyt és minőséget, ak­kor ismét a vállalat szállítja a jószágot, most már az üzemébe, a vágóhídra. Előnyös a szövet- kezetéknék egyrészt az, hogy a saját termésű takarmányt mind tudják hasznosítani, másrészt pedig, hogy havonta van mé­rés, havonta kifizeti a vállalata „rálhizlalásért” járó pénzt. Az akció két hónappal ezelőtt kez­dődött. Madocsára 100 borjút hoztak és azt tervezik, hogy minden évben vállalják száz­nak a 'bérhizlalását. Ezen az akción kívül más plusszal is „kedvében jár” a vállalatnak a madocsai Igazság Tsz: vasá­rakban vesz borijukat és átadja hizlalásra a szövetkezeti tagok­nak, háztáji tartásra. A tagok­nak is van belőle hasznuk, a tsz-nek is, mert megkapja ki­lónként a 6 forint termelői ár- kiegészítést. A húsipari válla­ltat pedig ennyivel többet vág­hat, jobban kihasználja a ka­pacitását. Nem árt megemlíteni1, meny­nyi vágóállatot ad el a ter­melőszövetkezet a saját állomá­nyából, nehogy arra gondoljon bárki: mellékutakon igyekszik teljesíteni az elvárható kötele­zettségét. A közösből kikerülő álltatlétszám sem kicsi: évente 370 marhát és 3000 sertést ad­nák él. A téj értékesítéséről már szóltu nk. Következik a konzervgyárral meglévő kapcsolat. Ennék, saj­nos végeszakad az Idei évvel. Jövőre már nem szállítanak nyersanyagot a gyárnak. Scheidl Lajos síerint ennek két oka Van. Egyik az, hogy a szö­vetkezetiben fokozatosan csök­ken a létszám az atomerőmű- építkezés .miatt, és a kertészeti termeléshez ném jut él'ég kézi- erő. Másrészt kicsi á nyereség- hányada a konzervipari borsó­nak. A zöldbab jó lenne, vi­szont azt borsóföldbe vetik, de ha nincs borsó, nem vetnek ba­bot sem. A kör bezárult: a kon­zervgyárral fönntartott kapcso­lat 22 év után megszűnik. Eléggé köztudott, hogy Ma- docsána'k nagy almáskertje vün. A nem minőségi talmát külön­böző feldolgozásra átveszi a szövetkezettől ü Közép-magyar­országi Pincegazdaság kecske­méti üzeme. Az ipari almából készítenék üdítő italt, pezsgőt, a 'hulladék pedig szeszipari alapanyag. Két éve tart a kecs­keméti üzemmel a „dicsérete­sen jó” kapcsolat. Idén például sokkal több völt az ipari alma, mert megverte a jég a mado­csai almáskertet, de a kecske­métiek mindent átvettek, rá- Ibeszélés nélkül. A szövetkezet vezetői örülnék annak is, hogy taz illető vállalat maga szervezi a szállításokat, jelzi előre, ami­kor jön a kocsi. ,Nem kell fölös­leges időt tölteni a rakodással, várakozás nélkül megy minden. Múlt szerdán vitték el az utol­só tétel .ipari almát. A legszebb almáért a Hun- garofruct Külkereskedelmi Vál­lalat k'üld'i a vevőt Madocsára. Három év óta jár ide Csehszlo­vákiái vevő, egy kereskedelmi Cég képviselője. Tetszik nekik a madocsai áru. A helyszínen minősítik és saját tartályládáik­ba rakodnak, a községből pe­dig a dunaföldvári vasútállo­másra visiiik a ládákat. Nincs minőségi vita. A Hungarofruct- tal 12 éves a pártoeri, üzleti kapcsolat. INagy mennyiségben termel a szövetkezét napraforgót, madár- eleségnék, exportra. Iregi csíkos fajtát. Három helyen értékesíti 0 jól fizető árut, rendszerint olyan sorrendben és mennyi­ségben, hogy legjobban meg­találja a számítását. Amelyik vevő haimóroöb kap export- vagont, annak szállít Madocsa. A három napraforgóvevő part­ner: a TSZK'ER, a nagydorogi áfész é^ a szekszárdi áfész. ÍNtagydorogra jut a legtöbb áru, mivel „a nagydorogi áfész gyors, konrékt, első a piacszer­zésben". A székszórdi áfésznek jutó tétel nem jéltentös. „A TSZK'ER minden tekintetben kor­rekt, idén a legtöbbet fizette a napraforgóért, mázsánként 1400 forintot."' A ZÖLDÉRT-tel *»­----------------------------:-------- gyón g yenge kapcsolata van a szö­vetkezetnek, mindössze annyi, 'hogy a háztáji fóliás terményt szállítottál a vállalatnak. Az el­nök azt mondja, minden jel ar­ra mutat, a tagok „átpártoltak a patói áfészhez”, mert nem­csak akkor akarják eladni a megtermelt árut, amikor a vá­sárló úgy látja, hogy most ép­pen tud átvenni, hanem min­dent el akarnak adni, ami van. Megbízható partnert keresnek. G. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents