Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1982. november 27. Képújság 9 Bulgária Gyógynövények és az orvostudomány Az örmény konyak titkairól Egy pohár napsugár Az Ararat cég területén dombormű őrzi a legjobb örmény ko­nyakok előállítója, az 1967-ben elhunyt Szedrakjan Markov nemzetközi konyakszakértő emlékét. A hagyományos gyógyítás módszerei mellett az egész vi­lágon mindinkább terjed a gyógynövények alkalmazása az orvosi gyakorlatban. A gyógy­növény-gyógyítás, a fitoterápia Bulgáriáiban régi hagyományok­kal rendelkezik. Az utóbbi évek­ben azonban szervezett formát öltött: az ország minden me­gyei kórházában működik fito- terápiás rendelés. Orvosi vélemények szerint a kémiailag előállított gyógysze­rekkel szemben az ember bio­lógiai rendszeréhez közel álló gyógynövényeknek hosszabb al­kalmazás után sincs mellékha­tásuk és tartósan gyógyítják a megbetegedéseket. 1977 óta a Bölgár Orvostudományi Akadé­mián képezik ki a íitoterápiás szakorvos óikat. A gyógynövények felkutatását és termesztését nagyban előse­NDK Lausitzi üvegmetszők Több ismert és híres üveg­gyártó nagyüzem működik az NOK-ban. Olyan vidék azon­ban, ahol szinte minden na­gyobb település jellegét az üvegipar határozza meg, s ahol ma is féltve őrzik a régi üveg- művesség hagyományait, csak egy akad az országban - Lausitz. A lausitzi üveg : fogalom, le­gyen szó színes üvegpohárról, metszett kelyhekről, ólomkris­tály dísztárgyakról, lámpabu­rákról vagy tv-képcsöve'kről. Do­béra, Sdhönborn, 'Friednich- shain, wélzow, Drebkau és a többi lausitzi városka lakóinak a múlt század óta az üveg- ikészítés a mestersége és öröm­mel választott hivatása. A leghíresebb lausitzi üveg Weiswasserlben készül. Ezt a kis járási székhelyet a múlt szá­zad végén még alig ezren lak­ták, ma harmincezren élnek itt, az egykori üvegfúvók, Üvegmet­szők unokái és dédunokái. A kis településen az első üveghuta megépítése után há­rom évtizeddel, a századfordu­lón már 40 kemencében olvasz­tottak üveget. Nem hiányzottá szorgalom, sem az iparág fel­virágzásához szükséges kvarc- homok és barnaszén. Weiswas- ser azóta is őrzi vezető helyét a lausitzi üvegiparban. A helyi üveggyár már a század elején gépesítette az üveggyártás kü­lönböző folyamatait. A régi üzem ma korszerű üvegkombi­nát, amely a szászországi és a türingiai kézműveseket is ellát­ja munkával. A kombinát üzemeiben ma is becsülete van a régi hagyo­mányos mesterségnek, ugyan­akkor modern technológiák egész sorát vezették be ott, ahol erre lehetőség nyílott. gíti Bulgária különleges föld­rajzi fekvése, az ország flórá­jának változatossága. Egyes növényfajták kizárólag itt for­dulnak elő. A kutatások mint­egy háromezerféle növényt je­lölnek meg, amelyeknek gyó­gyító hatásuk van. €zpk közül Bulgáriában 64 fajtát a termé­szetvédelmi törvény védi, máso­kat pedig 'különböző vidékeken termesztenek. Mindezekből több mint 160-féle gyógyteát és or­vosságot készítenek. A gyógyfüvekkel való orvos­lás és az azzal kapcsolatos tu­dományos munka az utóbbi idő­ben különösen nagy fejlődést ért el. A tudományos kutatá­siokban a gyógyszerészek és or­vosok mellett néprajzkutatók, botanikusok, mikrobiológusok és fotokémlikusok is közreműköd­nek.-i. -n. Lengyelország legfontosabb ásványkincse a kőszén, amely nélkül működésképtelen lenne a gazdaság. A szén fedezi az or­szág alapvető fűtőanyag-ener­getikai szükségleteit, s a jó mi­nőségű ásványkincset a legkü­lönbözőbb iparágak, — köztük a vegyi és a gyógyszeripar - hasznosítják. Ugyanakkor a kő­szén keresett árucikk a nemzet­közi piacon is. A rekordévnek számító 1979- es esztendőben a lengyel bá­nyászok 201 millió tonna kősze­net hoztak a felszínre, s ebből 41 millió tonnát exportáltak a bányavállalatok. A kőszénnek a lengyel gazdaságban betöltött élen járó szerepét két tényező határozza meg: a kitermelés és a készletek. Amikor 1980-ban és 1981-ben a szénkitermelés 193, illetve 163 millió tonnára csökkent, zavar támadt az ipari termelésben is. Az idén fokozatosan normali­zálódik az ország gazdasági és társadalmi helyzete és minden jel arra mutat, hogy a kőszén­kitermelés már ebben az évben eléri a 180-190 millió tonnát. Ezzel pedig lehetővé válik a ha­zai szükségletek kielégítésén túl az export növelése is. A feltárt készletek teljes tö­mege 100 milliárd tonna. A kő­széntelepek a Katowicéi, a walbrzychii és a lu Mini szénme­dencében találhatók. A két előb­bi szénmedencében már évek óta folyik a széntelepek kiakná­zása, a lubliniban pedig már hamarosan befejezik az első bányában lévő fejtési fal kiak­názását előkészítő munkálato­kat. A teljes üzemelést köve­tően itt évente több mint 3 mil­lió tonna szenet bányásznak majd. Az ércfélék közül elsősorban a rézérc érdemel jelentős figyel­Nehéz lenne felsorolni, hogy a világ hány országába expor­tálják a híres örmény konyakot. Az Ararát Termelési Egyesülés­ben gyártott márkás konyakok elfektetési ideje tíztől húsz évig terjed. Az egyesülés jereváni vezér- üzemében múzeum mutatja be azt a csaknem évszázados utat, amelyet a helybéli bortermelők megtettek. Az össz-szövetségi és nemzetközi ikiáIIításókon és vásá­rokon 53 arany- és ezüstérmet kaptak az egyesülés különféle márkás konyakjai. — Nincs semmiféle titkunk — mondta Mihail Hanojan, az egyesülés igazgatója. — Az ital hazájában, Cognac francia tar­tományban kidolgozott újdonsá­gok közül a késztermék hideg- kezelését említhetném meg. Hanojan a fény felé fordítja a borostyánszínű folyadékkal te­li pohárkát. Olyan, mintha a nap parányi darabja lenne feloldva benne. — Kóstolja meg — nyújtja fe­lém — A hidegkezelés után még finomabb lesz az aroma, tartó- sabb a szín. Egyébként ezt a módszert már több hasonló kül­földi üzemben alkalmazzák. — Ebből az következne, hogy a világon a borpárlatok alig különböznek egymástól? — Van különbség. Méghozzá igen nagy. Az örmény brandy kiváló minősége nagymértékben függ az alapanyagtól : a szőlő­től. Alkohol előállítására csupán két helyi fajta használatos: a garandmak és a mszhali. Ezek nagy cukortartalma 30 százalé­kig terjed. Ráadásul a mi sző­lőnknek egyéb, csakis rá jel­lemző tulajdonságai vannak, amelyek megadják az ital kel­lemes aromáját. Ez a különle­met. Ez a kőszén és a kén mel­lett Lengyelország harmadik legfontosabb ásványkincse. 1960-ban a rézérckitermelés 1,5 millió tonna volt, 1980-ban már elérte a 23 millió tonnát. 1980- ban ezüstöt is tartalmazó réz­ércből 405 ezer tonna tiszta re­zet és több száz tonna ezüstöt állítottak elő. Lengyelország már hosszú évek óta nagy mennyi­ségű rezet és ezüstöt exportál. Az országiban bőségesen ta­lálható horgony- és ólomtartal­mú érc is. Ez az ásványkincs azonban nehezen aknázható ki. A hidrológiai és a geológiai kö­rülmények alaposan megnehe­zítik a kilbányászást. A kitermelt horgany egy részét ugyancsak exportálják. A vegyipari nyersanyagok so­rában a legjelentősebb a kén. A feltárt készletek nagyságát tekintve Lengyelország az első helyen áll a viliágon. Az évi ki­termelés mintegy 5 millió tonna, s ennek 75 százalékát exportál­ják. 1981-ben a kénexportból származó bevételek összege 1 milliárd 280 millió zloty volt. Figyelmet érdemelnek a len­gyel kősótelepek is. 1980-ban 4,7 millió tonna kősót termeltek ki. Most két új sóbánya léte­sül, amelyeknek évi termelése várhatóan 2,3 millió tonna lesz. Küzülük az első már 1983 végén üzembe lép. Említést érdemelnek a kálisó- telepek és néhány más keresett kőzetféleség is. Ez utóbbiak készletét minteqy 36 milliárd tonnára becsülik. A különböző inarilaq hasznosítható kőzetek­ből jelenleg minteqy 288 millió tonnát termelnek évente. Természetesen jó néhány ás­ványféleséget, nyersanyagot im­portálni kényszerül az ország. Ilyenek a kőolaj, a földgáz és a vasérc. ges természeti viszonyoknak kö­szönhető. A köves talajra és a napsugárzás intenzitására gon­dolok: az örmény szőlők ezer méter tengerszint feletti magas­ságban nőnek. Ezenkívül szak­embereink több olyan újításija, vasoltak, amelyek kedvezően tükröződtek az ital tulajdonsá­gaiban. Ismeretes például, hogy a konyakot tölgyfahordók­ban érlelik. A mi módszerünk sze­rint az alkoholt előzőleg külön­leges edényekbe töltik, ame­lyekbe hővel kezelt tölgyfakoc­kákat tesznek. Itt a konyakot ki­vonattal, cserző- és aromatikus anyagokkal dúsítják, és csak ez­után öntik tölgyfahordókba, hogy érleljék. Az így meghosz- szabbított érlelési idő is kedvez az italnak. — Még egy ''eredeti techno­lógiai eltérést említek. A bor­párlatokat általában 66 százalé­kos alkoholból készítik. Ez igen magas koncentráció, ezért az al­koholhoz desztillált vizet adnak, így járnak el világszerte a ko­ezer első éves egyetemi hall­gató kezdte meg tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetemen. A Szovjetunió egyik legrégibb egyeteme nemrég ünnepelte fennállásának 225. évfordulóját. Tizenhat fakultás, 300 tanszék, 360 laboratórium, csaknem 200 kabinet, 11 tudományos állo­más és 3 tudományos kutató- intézet, egy botanikuskert, egy obszervatórium, múzeumok és tudományos könyvtár található Sokoldalúan hasznosítható sportszert talált fel A. Luuzan, az Ulánbátori 70. számú közép­iskola tanára. A különleges sportszer segítségével a diákok tízféle sportágban, testgyakor­lásban fejleszthetik erejüket. A nyakgyártásban. A mi eljárá­sunk kivétel. Mivel a desztillált víz teljesen íztelen, mi már hosszú évek óta forrásvizet hasz­nálunk. A forrásvíz nem kevés­bé tiszta és ráadásul igen ízes. Ennek természetesen meg kellett mutatkoznia termékünk minősé­gén. Az igazgató végül elmondot­ta, hogy a technológiai eljárás tökéletesítése révén lehetőséget kaptak arra: a márkás konya­kok „fektetési" idejét a tölgyfa­hordókban érlelésük után hat hónapról egy évre növeljék, ami szintén javítja a minőséget. Az örmény brandy bukójának ki­alakításához nagymértékben hozzájárultak a kóstolószak­emberek is, akik jól ismerik a helyi szőlőfajták sajátosságait. Szakmai hozzáértésük, kifino­mult ízlésük lehető teszi, hogy egyik vagy másik márkát ere­deti tisztaságában megőrizzék. GEORGIJ SZÁRKISZJÁN APN—KS itt. Az egyetemen nemcsak a tanulmányi és tudományos mun­káihoz, de a pihenéshez is meg­vannak a feltételek. A hallga­tókat k ült úrotthonok, sportléte­sítmények szolgálják. Az egye­temen több mint 36 sportágat űznek. A Szovjetunió vaiameny- nyi nemzetiségének képviselői és a világ több mint 100 or­szágának küldöttei - összesen 28 ezren tanulnak a hírneves intézményben. sportszer kötelekből1, karikákból álló szer­kezet egy kis elektronikus mű­szer segítségével masszázs cél­jára ugyanúgy megfelel, mint gyűrűhinta- és korlátgyakorla­tokra vagy magasugrásra. A szerkezet kis helyen is elfér. Izmok vezérelte műkéz iMyoelektromos vezérlésű pro­téziseket állítanak élő a berli­ni ortopédiai klinika ortopéd- technikai üzemében. Ez a ve­zérlés lehetővé teszii, hogy azok a betegék, akiknek karját am­putálni kellett, saját izmaik se­gítségévéi mozgathassák mű­kezüket. A mozgatást elektródák segítik, amelyek a legkisebb izomösszehúzódást is érzékelik és a 'mozgásra ösztönző inge­reket átviszik a protézisre. Bár az elképzelés már több évszázados, a gyakorlati meg­valósításihoz a modern techni­ka vívmányaira volt szükség. A modern miniatűrtechnika kifej­lődésével mód nyílt arra, hogy elektromos motorokat, erősítő­ket és különböző elemeket a legkisebb helyre is beágyazhas­sanak. A Berlinben készült pro­tézis ereje 70—80 newton (7-8 kilopond). Ennék az erőnek az átvitelével többféle könnyebb féladat - például húzózár ki­nyitása, körömvágás, étkezés késsél és Villával1 — is végre­hajtható. A biokéz segítségével az amputáltak sok mindent ké- ipesek újra megtanulni. A kéz érzékenységét jól mutatja, hogy segítségével akár egy nyers tojást is biztonsággal megfog­hatnak. A biokezek újabb, még töké­letesebb változatai jelentősen nő ve Iliik a fogás e rej ét és a mozdulatok gyorsaságát. A ku­tatók most azon dolgoznak, hogy megoldják a csukló for­gatását és az egyes ujjak ön­álló mozgatását. Szőrmék minden mennyiségben A nemes szőrmék feldolgozá­sának régi hagyománya van Bulgáriában. Az ősbolgárok művészi értékű szaktudásáról már a bizánci krónikák is meg­emlékeznek. A bolgár módra feldolgozott szőrméknek, pré­mes öltözékeknek a középkor­ban is nagy keletje völt, s a bolgár eljárással kikészített bőr századokon át keresett cikk volt a nagyvilágban. Az ősi tradíáiókat nagyüzemi méretekben hasznosítja a Szófiai Szőrmegyár, amelynek nemcsak üzemcsarnokai bővülnek és kor­szerűsödnek, hanem árulistája is egyre gazdagodik. Készítenek itt juhbőr- és irhakabátokat, ér­tékes perzsabundákat és sok apró szőrmecikket. A gyár kü­lönleges szépségű szőrméi kö­zött megtalálható az ezüst- és a kékróka, a nyérc, a nyest, a mormota és a vadmacska prém­je is. A bőrruházati cikkek részle­gében évente mintegy másfél- millió darab báránybőr és vad­bőr dollgozható fel. A kikészí­tett bőrök puhasága, fénye, tartóssága és festése szakava­tott mesterekre utal. Az üzemben naponta 140— 150 szőrmebundát állítanak elő a csücsmesterek, akik a mara­dékot is felhasználják meleg szőrmepapucsok, kesztyűk és más divatcikkek készítésére. A Szófia Szőrmegyár termé­keinek jelentős része szovjet, román, csehszlovák, 1'engyel és NDK-beli üzletekbe kerül. De szívesen veszik a bolgár bőr­és szőrmeárut NSZK-beli, fran­cia, kanadai és japán cégek is. A gyár exportja az utóbbi években megkétszereződött. Dr. Dimitr Pamukov professzor, a szófiai dr. Racso Angelov kórház fitoterápiás rendelőjének vezetője Lengyelország Nyersanyagkincsek Huszonnyolcezren a Lomonoszovon Az idei tanévben mintegy öt­Dolgozatot írnak a jövendő geológusai a Lomonoszovon Különleges

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents