Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982. november 27. Képújság 7 A TESZÖV elnöksége tárgyalta A téeszek kiegészítő tevékenysége megyénkben A mezőgazdasági nagyüzemekben a hagyományos alaptevékenység mellett a kiegészítő tevékenység számos formája alakult ki. Ennék kialakulásában és fejlődésében meghatározó szerepe vain annak a politikai, társadalmi megítélésnek, amely az elmúlt évtizedben nem mindig és nem mindenütt volt egyértelmű. Hatására a fejlődés üteme is ingadozott és területenként jelentősen differenciálódott. Az utóbbi években a kiegészítő tevékenység megítélésében kedvező változás következett be. Az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága a feladatokat úgy határozta meg, hogy a VI. ötéves tervidőszakban is változatlanul a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi növelése és a kiegészítő tevékenység fejlesztése ott, ahol ehhez a feltételek adottak. TEKERCSELÉS, VARRODA, CÉRNÁZÓ Az alaptevékenységen kívüli tevékenység a saját ellátásból fejlődött ki, ma is viselve annak jegyeit. Fejlesztése a 70-es évek második felétől vált dinamikussá. Gazdaságonként vizs. gáiva azt tapasztal jak, hogy a nem mezőgazdaságból származó termelési érték nagysága, annak részaránya az üzemi összes termelési értékben nagy szóródást- takar. Az adatok szerint 10 százaléknál kisebb hányaddal szerepel a nem mezőgazdasági tevékenység 1979-ben a szövetkezetek 67,6, 1980-ban 75,8 és 1981-ben 78,1 százalékánál. A termelés intenzíven növekszik, ugyanakkor csökken azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol a 10 százalékot meghaladja az ágazat termelési értéke. Az utóbbi években a nagyobb volumenű termelés néhány gazdaságra koncentrálódott. 1981- ben a kiegészítő tevékenység termelési értékének nagyság- rendi sorrendje a következőképp alakult: az első a faddi Lenin téesz, a második a decsi Egyet, értés, a harmadik pedig a kurdi Új Élet szövetkezet volt. Foglalkoznak még kiegészítő tevékenységgel Nagykónyiban, Kis- vejkén, Szedresen, Bölcskén, Re- gölyben és Mőcsényben. Tőlük származik a kiegészítő tevékenység 47,3 százaléka, ugyanakkor a faddi Lenin téesz adja az ösz- szes termelés 21,47 százalékát. A viszonylag alacsony részarány ellenére sokféle munka tartozik a kiegészítő tevékenységhez, amelyeknek nagyon eltérő a jövedelmezőségi színvonala is. A legnagyobb árbevétel a belkereskedelemből származik, majd ezt követi az építő és az egyéb ipari tevékenység. Fémfeldo+go zással, -megmunkálással — öntöde, lakatosüzem, forgácsolóüzem, védőköténygyártás, csavarkészítés — a faddi, dunoföldvári, sióagárdi téeszben foglalkoznak. Elektromos szerelés, szerelvénygyártás Magyarkeszin, Bölcskén, Györ- könyben van. Nehéz- és könnyűipari ágazat — műanyagüzem, gumiüzem, oérnázó, bőr- és szőrmefeldolgozó, varroda, labdavarrás, kesztyűgyártás — található a faddi, gerjeni, pincehelyi, kisvejkei, madocsai, ireg- szemcsei, mőcsényi szövetke. zetben. Az említetteken kívül foglalkoznak a szövetkezetek csomagoló és kiszerelő tevékenységgel, hulladék- és bontott anyag hasznosítással, takarítással, rongyválogatással, tégla- gyártássail is. A megyei vállalatok és ipari szövetkezetek közül termékfeldolgozásra, félkész vagy késztermék előállításra viszonylag még kevesen adtaik megbízást. A KISZÖV vezetőivel és néhány ipari szövetkezet elnökével a TESZÖV már felvette a kapcsolatot, és a BONY-, a bÓtaszéki Kádár- és Faipari, és a Szakáíly testvérek szövetkezetekkel ter. melési szerződést is kötött néhány szövetkezet. Az ipari tevékenység tavalyi nettó árbevétele az 1980. évinél 32,9 százalékkal több volt. A szövetkezetek mérlegbeszámolói az ipari tevékenységhez sorolják a szolgáltató jellegű kis ■műhelyek — bognár, kovács, lakatos, stb. — vagy egyéb ipari műhelyeknek a tagok, a lakosság részére végzett szolgáltatásait is. Az ipari tevékenységgel foglalkozó szövetkezetek többsége az ország szinte minden részében települt vállalatokkal, ipari szövetkezetekkel tart kapcsolatot. ÉLELMISZERIPAR Az elmúlt időszakhoz képest az élelmiszeripari tevékenység örvendetesen nőtt, a termékelőállításban, -forgalmazásban további nagyarányú fejlődésre van lehetőség. Tavaly a növekedés az előző évhez képest 24,4 százalék, ennek ellenére részaránya még mindig 0,25 százalék az árbevételből. Főleg a sütőüzemek térhódítása a jellemző. A már megépült és üzemelő egységek mellé újabb üzemek épülnek, így most már Báta, Decs, Szakcs, Tengelic községben van, illetve lesz kenyérsütés, és a környékbeli településeket is ellátják friss és jó minőségű termékeikkel. Jól bevált a mözsi Új Élet téeszben a káposzta- savanyítás, és a várdombi Új Tavasz téeszben a réteslapkészítés, a Szekszárdi Sütőipari Vállalattal kooperációban. Növekedett a vágóállatot feldolgozó szövetkezetek száma, ahol a technikai selejt vágásával! foglalkoznak, és ezzel a tagság jobb hentesáruval való ellátásához járulnak hozzá. Keresett termék Bonyhád és Szek- szárd környékén a „Tsz-tej", melyet a mőcsényi szövetkezet forgalmaz. Idén a téesz szélesítette termékskáláját, a tejcsomagoláson kívül tejföl és túró forgal. mazását is megkezdték. ÉPÍTŐIPAR A hetvenes években megélénkült beruházási kedv, valamint a be'ISö üzemi szükséglet a mezőgazdasági nagyüzemeket építési szervezet, építőbrigádok kialakítására kényszerítette. Ezt az ágazatot az üzemekben a szükségszerűség hozta létre részben azért, mert a dinamikusan növekvő beruházásokra kivitelezőkapacitás nem volt elég a megyében, másrészt pedig, mert így olcsóbban, és a saját lehetőségeiknek megfelelően tudták a beruházási feladatokat csoportosítani, illetve azokat kivitelezni. A termelő- szövetkezetekben a javító-tatarozó munkához és a települések egyes kommunális és szociális beruházásainak megvalósítása, hoz az építőipari részlegek fenntartása elengedhetetlen. Az építőipar 1980-hoz képest 3,76 százalékos növekedést produkált az elmúlt évben, de részarányát tekintve bizonyos megtorpanás tapasztalható. Ezen a területen is érződik a közgazdasági környezet hatása. Az építési részlegek munkája általában nem koncentrálható, az eszközökkel, gépekkel való felszereltségük nem kielégítő. Egyre sürgetőbb megfelelő irányító szakemberek beállítása. A beruházások ütemének lelassulása a karbantartó és javító muríkára való átcsoportosulást teszii szükségessé, s ennek elvégzésére megfelelő célgépek beszerzése is indokolt. SZÁLLÍTÁS A termelőszövetkezetek szállítási munkája kettős feladat teljesítésére szerveződött. Fontosságát tekintve elsődleges a saját termékek szállítása, másrészt jelentkezik a helyi, alapvetően a háztáji és kisegítő termelés szállítási szükségleteinek kielégítése. A szállítás egy részéit tekintve nem klasszikus értelembe vett fuvarozás, ezért a szövetkezeten belüli szerepe sajátos és speciális, teljesítményértéke és nyereségképző funkciója különbözik más tevékenységekétől. A saját termelésből szármázó termékek — szállításként megjelenő - árbevétele és t eljes í tmé n yé rtéké öss zess é gében a termékértékesítési szerződésekben és árhatósági előírásokban rögzített költségtérítés 'jellegű dijaikból tevődik ki. Kisebb hányada fuvartarifa díjtételű, nyereségrealizálási lehetősége korlátozott. A helyi lakosság szükségleteinek kielégítése egyre nagyobb kapacitást követel meg. Ez bővítésének igényét veti fel, ugyanekkor a rendelkezésre álló szállítógéppark műszaki színvonalának fenntartásai, kapacitásának növelése anyagilag és a beszerzési gondok miatt egyre nehezebbé válik. A meglévő szállítási kapacitás - szűkössége mellett - jelentős mértékben elöregedett, műszakilag elavult, 'hatóságilag is kifogásolható állapotba került. Egyre nehezebben tud megfelelni a jelentkező szükségletek kielégítésének. A jelenlegi helyzetet és a jövőt illetően a szállításra nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a kiegészítő tevékenység ■növekedésével a szállítási feladatok tovább nőnek - ugyanakkor a falusi lakosság kielégítetlen szállítási igényeit a jövőben is a termelőszövetkezeteknek kell megoldani. KERESKEDELEM A kereskedelem sokrétű, hisz a háztáji forgalmazást, a műtrágya- és növényvédőszer-ellá- tást, valamint a tényleges kldsz- szikus kereskedelmet is magába foglalja. Több termelőszövetkezet az előállított termékeket salját boltjában forgalmazza, így a tamási Béke, a dombóvári Alkotmány, a dunaszentgyörgyi iEzüstkaiász, a tengelici Petőfi, a tolnai Aranykalász, a mözsi Új Élet, a pálífai Egyetértés Tsz. Kevés a korszerű átvevő, tároló, forgalmazó egység, és létesítésüket a fejlesztési források szűkössége korlátozza. Igaz, a kereskedelemhez értő szakember sincs sok, de az alacsony ágazati jövedelmezőség is hátráltatja a hálózat bővítését. A belkereskedelemhez tartozik a háztáji termelés koordinálása is. Az elmúlt időszakban komoly fejlődés tapasztalható e terület segítésében és integrálásában. Jelentőségét növeli az a tény, hogy nagyüzemi háttér nélkül nincs, illetve elképzelhetetlen ilyen szintű kisüzemi termelés. A termelőszövetkezetek segítségnyújtása a kisgazdaságoknak nagyon sokrétű, de különösen a szolgáltatás és a felvásárlás a jelentős. A szolgáltatásók értéke 1980-ban 51 millió, 1981-ben pedig 61 millió forint volt. Mindent összevetve: a kiegészítő tevékenység fejlesztése jó irányban halad. A mezőgazda- sági kistermelés fenntartása, termelésük továbbfejlesztése, az érdekeltség, a termelői és értékesítési biztonság a megfelelő színvonalú eszközellátás hosszú távú kialakítása hozzájárulhat a lakosság jobb ellátásához, az elért életszínvonal stabilizálásához, így támogatása valamennyiünk fontos érdeke. dMitől keletkeznek az üzemi balesetek ? Nem mondok azzal------------------------------■ nagy d olgot, hogy a munkahelyi balesetek nem törvényszerűek. Sőt nem is szükségszerűek. Ha alaposan utánanézünk a dolognak, minden esetben az üzem- vagy munkaszervezés fogyatékosságaival találkozunk. Ahol az üzemben rend van, ahol a munkafegyelem biztosított, ahol a szellem jó, ahol a dolgozók nemcsak alkalmazottak, hanem részesei is az egésznek, ahová szeretnek bemenni eltöltendő a nyolc órát, ott messze kevesebb az üzemi baleset, mint a szervezetlen, a rendetlen, az utált munkahelyen. Lehet, van akit meglep ez a megfogalmazás, hogy utált munkahely. Pedig higgyük el, van ilyen. És ez is, mint voltaképp minden, emberi tényezők függvénye. A hang'ulatterem- tés, a rend, a fegyelem biztosítása a vezetés dolga minden esetben. Ha ezek hiányoznak, akkor jön a baij. Néha esőstől is. Nem akarom könnyedén kezelni a kérdést, már csak azért sem, mert a későbbiekben halálosan komoly dolgok is szóba kerülnek. De hadd mondjam el, Asimov, a tudományos-fantasztikus irodalom művelőinek talán legnaqyobbika — játékból ugyan — fölállította a robotika három törvényét, amelyek elsője az, hogy a robot sohasem árthat az embernek. Nos, az általunk használt gépek is ebbe a kategóriába sorolhatók, mármint a robotókéba. Ha ezek a robotok primitívek is a fantasztikus irodalom által fölvázoltakhoz képest. Az viszont egyértelműen érvényes a mi gépeinkre is, hogy nem árthatnak - nem is ártanak — az embernek. Aki árt, az az ember önmaga, tulajdon személyében. Persze, vagy magánok, vagy embertársának, esetleg errvbertársainak. * A Minisztertanács 1979-ben rendeletet adott ki a munkavédelemről. Ezt követték az ágazati rendeletek és utasításók, amelyek ismertek az • illetékesek és érintettek előtt. A megismertetésben a szakszervezetek rendkívül nagy szerepet vállaltak. A munkavédelmi szabályok korszerűsítése kapcsán módosult a statisztikai szempontból megítélt üzemi balesetek száma. Az üzemi balesetek köre kiterjedt az úgynevezett úti balesetekre (munkába menet, munkából jövet), valamint a szervezett társadalmi munka során bekövetkezett balesetekre is. Ezzel egy időben módosították a táppénz feltételét. Vagyis, aki üzemi balesetet szenved, az százszázalékos táppénzt köp. Ennek vannak előnyei, de hátrányai is akadnak. Az üzemi balesetek így 1980- hoz viszonyítva jelentősen emelkedtek. A legjelentősebb növekedés a mezőgazdasági, az élelmezési és az egészségügyi szakmákhoz tartozó területeken volt. A MEDOSZ-nál 68, az ÉDOSZ-nál 155, az egészség- ügyi területen 51 százalékos volt az emelkedés. Ennek sok ösz- szetevője van, a valóságban nem romlott ennyire a helyzet, mégis érdemes fölfigyelni rá. Arra pedig különösen föl kell figyelni, hogy míg 1971-ben az üzemi balesetekből az úti balesetek aránya 16 százalék volt, addig 1982 első félévében 21 százalék. Arról se feledkezzünk meg viszont, hogy az idei első félévben a múlt év első feléhez képest tíz és fél százalékkal csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Halálos baleset kettő volt 1981 első feliében is és 1982. első felében is. A csonkulásos balesetek száma ötről nyolcra, a súlyos csonkulásos balesetek száma egyről kettőre emelkedett. Az úti balesetek túlnyomó többsége személyek eleséséből származik, ez összefügg az időjárással és az útviszonyokkal. Természetesen itt is lehet javítani a helyzeten, például azzal, hogy az utak csúszósságát megszüntessék «agy mérsékeljék. És most elérkeztünk oda, ----------------- ahol írásunk kezdődőit. Az üzemi balesetek jelentős hányadát az üzemen belüli közlekedés közben szenvedik el a dolgozók. Az részben a közlekedési utak állapotával, részben az üzemi rend hiányával, résiben az indokolatlan mászkálással függ össze. Tehát, magyarán, ahol rossz az üzem- és munkaszervezés, ott több a baleset. És tegyük hozzá még azt is, a szervezésért, de a szervezetlenség folytán bekövetkezett balesetért is az adott üzem vezetője is felelős — ha nem elsősorban felelős. A fentebb mondottak akkor is igazak, ha az összes munkahelyi balesetek 14,3 százaléka a dolgozók gyakorlatlanságával, feqyelmezetlen magatartásával, előírásellenes tevékenységével füag össze. A balesetek 30,4 százaléka a kézzel végzett tevékenységnél, a hagyományos kézi munkánál következett be. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a gépek kiszolgálása, valamint a karbantartások közben bekövetkezett balesetek száma. A hét munkanapjai közül a hétfő és a szerda a kritikus nap. Ennek elemzése még hátra van, annyi azonban biztosra vehető, hogy a hétfő a vasárnap végzett „maszekolás" miatt problematikus, a szerda pedig a vállalaton belül kívánja a legna- gyozz intenzitást. Ezek persze feltételezések, a további elemzésekre mindenképpen szükség van. Az alábbi satisztikai ismertetést, az SZMT bocsátotta rendelkezésünkre. Lássuk, szám szerint milyen is volt a helyzet 1982. első felében, összesen 878 üzemi baleset történt, ebből a legtöbb, 131 élelmezésügyieknél. A legkevesebb a nyomdászoknál, mindössze négy. összesen 18 813 volt a táppénzes napok száma, itt viszont a mezőgazdasági dolgozók „vezettek”, 2875 nappal, a legkevesebb a nyomdászoknál volt, 39 nap. Ezek a számok nem adnak lehetőséget messzemenő következtetésekre, már csak a létszámarányosság miatt sem. Mindenesetre az ezer főre jutó üzemi balesetek száma a postásoknál volt a legalacsonyabb, de igen alacsonynak mondható a MAV-nál is. Ha a megye területén történt valamennyi üzemi balesetet nézzük, tehát azokat is, amelyek nem valamely, az SZMT-hez tartozó szakszervezeti alapszervezet hatáskörébe tartoztak, némileg magasabb a szám, de nem lényegesen, tehát következtetésekre az előbbiek alkalmasak. Ami az ok szerinti megoszlást illeti, talán azt sem felesleges vizsgálni. Munkába menet-jövet 205 baleset történt az idei év első felében. Közlekedési járművel 36, gyalogosan 101. Az össresenből: halálos baleset tavaly három volt, míg például 1979-ben húsz. Ugyanakkor a csonkolásos balesetek száma némiképpen emelkedett, amiként emelkedett a munkából kiesett napok száma is. Megyénkben 3 munka--------£---------------- védelmi he lyzet a néhány évvel ezelőttihez képest javult. Ez azonban korántsem ok a megelégedésre. Éppen ezért a különböző szervek, így a szakszervezetek munkavédelmi felügyelői a jövőben sem csökkentik az ellenőrzések számát, s ahol kell, megfelelő szankciókat is alkalmaznak a munkavédelmi fegyelmet megsértőkkel szemben. . L. Gy. Csomagolják a savanyított káposztát a mözsi tsz melléküzemében
