Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982. november 27. KÉPÚJSÁGS Ahol lakunk... Olvasóink nem régiben hosszabb eszmefuttatással találkoz------------------------hátták lapunkban, melyben felvetettünk néhány gondolatot a lakáskultúrával kapcsolatban. Nemcsak ez létezik azortban, hanem lakóhelyi kultúra is, am» alatt most egyáltalán nemosta'k szűkebb-tágabb környezetünk tisztaságát értjük. A települések egészének hatását a bennük élőkre. Ennek meglétét aligha kell bővebben magyarázni. A településtervezők már panelház- effektusról és lakótelep-szindrómáról beszélnek, ami korántsem csak azt jelenti, hogy minden szakma képviselői szeretik megteremteni a maguk tolvajnyelvét. Napról napra tanúi léhetübk annak,. hogy a városlakók „kifelé" kívánkoznak a zöldbe, cseppet sem érthetetlen nosztalgikus érzéseket táplálnak a természetes környezet iránt. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy állandó lakóhelyükkel kapcsolatban nincs minden rendben. A települések létrehozásában az emberi civilizáció kezdetei óta mindig érvényesült több-kevesébb tudatosság. Ez napjainkban is így van, sőt a települések tervezése tudománnyá vált. Hozzátehetjük, hogy rendkívül érdekes tudománnyá, hiszen az a színhely, ahol lakunk igazán kell, hogy érdekelje az em'bert... A Központi Statisztikái Hivatal Tolno megyei Igazgatóságának egyik osztályvezetője, Soós Laljos a közelmúltban védte meg doktori értekezését, melynek címe „A területfejlesztés eredményei, ellentmondásai Tolna megyében”. Ebből az átfogó munkából sok- minden kiderül, egyebek közt az is, hogy milyen összetett és sokJ oldalú hatások érvényesülnek a települések fejlődésében és fejlesztésében. Ez utóbbi a hangsúlyozandó, hiszen tudatos tevékenységről van szó, ami hozhat (hozott is!) kiemelkedően jó eredményeket éppúgy, mint ennek ellenkezőjét. Csak néhány a településkre ható fényezők közül: Foglalkoztatottság, munkaerő-tartalékok, ipartelepítés, a termelőszövetkezetek népességmegtartó ereje, bolthálózat, egészségügyi ellátás és természetesen a lakáshelyzet. Városainkban és a kiemelt településeken a foglalkoztatottság 51 százalék felett van. A megyében^ 127 és fél ezer aktív kereső .van, a munkaerő-tartalék gyakorlatilag kimerült. Vannak településeink, melyeknek gyakorlatilag egyáltalán nincs munkaerő-tartalékuk. Ilyen Pusztahencse, Újireg, Nagyszokoly, Belecska, Nagyvej'ke, Győré, Izmény, Váralja, Jógának és Kocsoía. Az ingázók helyzete javult, 84 százalékuk a megyénk belül utazik munkahelye és lakása között. Nem nehéz megérteni, hogy mindennek hatása, méghozzá egyáltalán nemcsak közvetett hatása van az egyes települések fejlődésére. Általánosságban az említett doktori disszertáció írója azt a következtetést vonja le a különböző adatokból, melyekben a statisztika nem szűkölködik, hogy a megye település-hálózatának fejlődésében a .hetvenes évtized minőségi változást hozott. Alapvető befolyásoló szerepe volt a nagyberuházásoknak és a várossá nyilvánításoknak. Az iparnak a területfejlesztésben betöltött szerepe igen jelentős volt és csak az évtized vége felé mérséklődött. Fokozatosan «főtéribe került a mezőgazdaság szerepe, van----------------------------ahol ez már egyenlő a falu perspektívájával. A lakosság ellátottsági színvonala minden területen lényegesen javult. A kereskedelmi ellátás, az orvosi .ellátás és a gyermekintézményekben való bővelkedés színvonala az országos átlag fölött Van. Az elsőfokú központok körében egymáshoz viszonyítva alig nagyok. Végül a doktori disszertáció írója azt a következtetést vonja le, hogy a megye középső területein a központi funkciók megtörtént változás, a különbségek azonban ebben a körben rendkívül Valósítása érdekében kiemelten kell fejleszteni az erre érdemes településeket. 'Mi ndez a megye eg észének helyzetét elemző összegezés, a mi az egy-egy településen lakók számára természetesen egészen másként jelentkezik. A település-tervezés a területtervezésnek része. Utóbbit én, az állampolgár többnyire csak aszerint minősítem, hogy például lakóhelyemről könnyűszerrel jutok-e el valamelyik városba, avagy zötyögősek-e az utak. Előbbi már sókkal közvetlenebbül hat, lakjak bár kiemelt településen, alsófókú központban, vagy olyan helyen, melyét a szakma az „egyéb települések" címszó alatt fog össze. Mielőtt tovább mennénk, az olvasót talán érdekli, hogy a jelentőséget hangsúlyozó „kiemelt települések" címszó alá megyénkben melyek tartoznak. A következők: Székszárd, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Dunaföldvár, Bátaszék, Hőgyész, Nagydorog, Simontornya, Tolna és Gyönk. Az, ami a helyben lakó állampolgárt közvetlenül érdekli, amit véleményez - tehát Olykor szid is - az a lakáshelyzet, a közlekedés, a boltok sűrűsége. Ez már nem a bőven idézett disszertációból származik, de valószínűleg elmondhat jók, hogy a felszabadulás óta hazánkban bekövetkezett sók változás között az egyik sarkalatos az, hogy míg korábban a települések fejlesztése terén legfeljebb egy-egy ház, ritkán utcasor mértékegységében gondolkodtunk, most már kisvárosnyi lakótelepekben. Hogy csak a megyeszékhelyt említsük, Székszárd lakótelepein ma többen laknak, mint a felszabadulás idején az egész városban. Az, hogy az állampolgár a lakótelepek építését minősíti, ntagyon jó dolog, hiszen az állami politika része az a szándék, hogy minél szélesebb körök foglalkozzanak közgondokktal. Legalább ennyit re fontos azonban, hogy mindezekbe mennyire van módjuk beleszólni. Az egyes épülettömbök technikai részleteit természetesen nem lehet népszavazás tárgyává tenni. Egy egész város, vagy városnegyed fejlődésének irányát azonban már igen. Erre már nem egy szép példta volt, közszemlére kitett tervekkel, makettekkel. Ami egyáltalán nem jelenti azt, mintha e téren a jövőben nem lehetne még jobban előrelépni. Ideértve a falugyűlések, tanácstagi beszámolók nyilvánosságát éppúgy, mint akár a Tolna megyei Népújságot, mely Utóbbi a megye minden pontjára eljut és nemcsak az újságírók tevékenysége révén olkalmas a legszélesebb körök tájékoztató só ra. említés nélkül hagyni azt sem, hogy a lakóhely változáséinak befolyás olásálban sokfelé milyen tevékeny részt vállal a Itakosság. A sók közül két kiemelkedően jó példta kínálkozik említésre: Simantornya és Regöly, mely utóbbi helyen még a távolra szakadt falubeliek is megmozdulnak olykor, ha valamiben — például tervek elkészítésékor — szakmai segítségüket kérik. Ahol lakunk, az éppúgy 1—2 szóiba, falu, város, megye, mint ahogyan az egész ország is. Minden összefügg egymásstal és .valamennyiünk munkája (a jó és rossz egyaránt) az egésszél ... Embermagas cukorhegyek A répahegyek meg lassan eltűnnek . A felfakadt cukorforrás januárig el sem apad és nőnek, dagadnak a cukorhegyek A crm inkább úgy pontos, hogy embermagas cukorhegyek lesznek az Ercsi Cukorgyárban, Imire 1983. január közepére befejeződik annak a 29 ezer vagon cukorrépának a feldolgozása, amihez szeptember 14-én fogtak hozzá az 1912 óta működő üzemben. Az ercsi hazánk 12 cukorgyára közül a kisebbek közé tartozik. Míg az egykor fiatal gyár a maga idejében a legkorszerűbbnek számított, berendezése máig elavult. Ezért 1976-ban megkezdték korszerűsítését ; a rekonstrukció jelenleg is tart. A kővetkező év végéig még 90 millió forintot ruháznak be. Új répaszivattyúház épül és o nagyobb kapacitású berendezésnek megfelelő tárolótér. Ezzel s a korábban végzett átalakításokkal elérik, hogy a hetvenéves gyár megfelel a „mai" követelményeknek is. Egyébként ebben a gyárban dolgozzák fel a megyénkben termett cukorrépa nagyobb részét. Az ercsi üzem déli érdekhatára a bátaszéki körzettel zárul. Ottjártunkkor éppen a Paksról érkezett termést dolgozták lel. A gyárban a legkorszerűbbek közé tartozó cukortartalom-vizsgáló berendezés működik, aminek igen fontos a szerepe, hiszen a termelők a cukortartalom után kapják a termés ellenértékét. Az ercsi gyárban por- és kristálycukor készül, amit az ismert módon csomagolva adnak át a kereskedelemnek. CZAKÓ SÁNDOR Gyárbelső Nőjetek csak cukorhegyek! O. I. A cukortartalmat vizsgálják A nyers, feldolgozó folyamatot irányító vezérlőberendezés
