Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1982. november 27. Z^otwTx Képújság 3 Fejlődő munkamódszer, munkastílus A pórt felsőbb szerveinek ha­tározatai több ízben foglalkoz­tak a nagyiközségi pártbizottsá­gok és a fa l u si alapszervezetek feladataival, illetve a munika taváibbfej lesrtésének kérdései­vel. Ezek a lapja n a megyei part­bizottság végrehajtobizottsága is feladattervet fogadott el a nyár elején. A járási és városi pártbizott­ságok végrehajtó bizottságai vagy már tárgyalták, vagy még decemberben tárgyalják a párt- szervek és pártszervezetek mun­káját és a megyei párt-vb fel- adattenvének a végrehajtását. A rendelkezésünkre álló vb- anyagokból kiderül, hogy a ta­pasztalatok több ponton fedik egymást, csak a helyi sajátos­ságok módosítják a képet né­miképp. Ezért egy terület, je­len esetben a szekszárdi járás taoasztalatoi hasonlóak a dom­bóvári városkörnyékihez, vagy éppen a paksi körzet tapaszta­lataihoz. A nagyközségiben javultak a pártmunka személyi és tárgyi feltételei a pártszervek és szer­vezetek alkalmazkodtak a válto­zó társadalmi és gazdasági kö­rülményeikhez, működési terüle­tükön a politikai, társadalmi élet elismert vezetőivé váltak. A szekszárdi járásban négy köz­ségi pártbizottság és egy köz­ségi pártvezetőséa, az alapszer­vezetek 68 százalékát irányítja, közvetlenül, vagy üzemi párt- vezetőségen keresztül. A paksi járásban két pártbizottság van, eoy községi 'pártvezetőség, köz­ségi területi alapszervezet pe­dig nyolc. 'Mindkét területen megálla­pítható, hogy a községi párt- bizattságök, pártvezetőségek te­vékenysége tervszerűbbé vált, politikai irányító munkájuk ja­vult, szerepük az utóbbi évek­ben jelentősebbé vált. A mun­kamódszer, munkastílus fejlő­dött. Például abban, hogy a tes­tületi beszámolókat szélesebb felmérés előzi meg, felhasznál­ják a társadalmi és tömegszer­vezetek véleményét, tapasztala­tait. A nagyközségi pártbizottsá­gok részt vesznek a település- fejlesztési koncepciók kidolgo­zásában, majd megvalósításá­ban és a munka folyamatos el­lenőrzésében. Korábbam ez nem volt jellemző a kis községekben működő pártszervezetekre, ma már ezen a téren is nagy az előrelépés. Nem egyértelmű a helyzet még ma sem a nem ta­nácsi székhelyen dolgozó alap- szervezetekben, ahol még több gondot kellene fordítani a társ­községek gondjainak, problé­máinak képviseletére, például településfejilesztési kérdésekben. A községi alapszervezetekben a pártmegibízatásak helyzete sem egyszerű, mert némely alap­szervezetben a nyugdíjasok ará­nya eléri a kétharmadot is. Uayonosak a kis települések községi alapszervezetében he- Ivenként vannak kádergondok és az utáiniDÓtlás sem köny- nven biztosítható. Az már nem általános de előfordul, hogy ja­vítani kell a községi és terme­lőszövetkezeti pártszervezet, vagy a pártszervezet és tanács kapcsolatát. Ilyen esetekben a kellő tartalmi mumkaikapcsolat nem elégséges volta rendszerint a személyes kapcsolatok hiá­nyára vezethető vissza. Fejlődött a nagyközségi bi­zottságok mellett működő mun­kabizottságok munkája is, te­vékenységűikben elsősorban a nagyobb önállóság és kezde­ményezőkészség hiánvdlható. Esetenként célszerű a felmérő munkába párton kívüli szakem- berék bevonása. A szekszárdi járási pártbizott­ság végrehajtó bizottsága fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a községi olapszervezetekben a párttaggá nevelő munkában esetenként vannak fogyatékos­ságok. Ezért nagyobb figyelmet keli fordítani az előkészítő és a nevelő munkáira, fokozni keli az ajánlók, a konzultánsok és a felsőbb pártszerv nevében eljá­rók felelősségét is. A politikai nevelő munka ne csökkenjen a tagifelvételt követően se. Fejlődött a községi pártszer­vek az ideológiai és a kulturá­lis életet irányító munkája is. A pártmunka szerves részévé vált a politikai oktatás és agitációs munika szervezése, segítése és ellenőrzése. A nagyközségek­ben, Tolnán és Béta széken pro- pa ga nd istakluibok m üköd n ek. A községi pártszenvek munká­jának középpontjáiban az alap- szervezetek felkészítése, mun­kájuk segítése áll. Külön hang­súlyt helyeznek a felsőbb szintű párthatározatok egységes értel­mezéséire, a helyi viszonyokra való helyes adaptálásra. MESZÖV-küldöttközgyűlés Tegnap Szekszárdon, a me­gyei művelődési központban tartatta második félévi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tol­na megyei 'Szövetségének kül­döttközgyűlése. Előzőleg az áfész-, a lakás- és a takarék­szövetkezeti választmány tanács­kozott. Az áfész-választmány az új üzemeltetési formákkal kap­csolatos tapasztalatokat, a la­kásszövetkezeti az 1982. I—III. negyedévi Ia'kásépítési felada­tok teljesítését, a takarékszö­vetkezeti, az üzletpolitikai terv időarányos teljesítését vitatta meg. A MESZÖV-'küidöttközgyűlés dr. Kálmán Gyula elnök meg­nyitója után meghallgatta Csa­pó Jenő elnökhelyettes előter­jesztésében az elnökség beszá­molóját az áruforgalom és gaz­dálkodás I—III. negyedévi ta­pasztalatairól, a szövetkezetek időszerű feladatairól, különös tekintettel a hatékonyságra. Az áruforgalom a terveknek megfelelően fejlődött az év első kilenc hónapjában. A bolti élelmiszerek forgalmának rész­aránya emelkedett, a ruházati termékek iránti kereslet csök­kent és differenciáltabbá vált, hasonló a helyzet a vegyesipar- cikkeknél is. A bútorforgalom csökkent, az igény a szilárd tü­zelőanyagok iránt növekszik. A mezőgazdasági termékforgalma­zásban lényegesen romlottak a piaci körülmények. A vendég­látásban a forgalom várhatóan 8-8,5 százalékkal emelkedik, ezen belül az olcsó, tömegét­keztetést nyújtó élőfizetéses étel­forgalom 40 százalékkal nőtt. Á forgalom alakulásával — eltekintve egy-két területtől - különösebb probléma nincs, ám a hatékonyság alakulása igen kedvezőtlen. A háromnegyedévi nyereség 17,5 százalékkal ma­radt el az előző év azonos idő­szakáétól, ez és a többi haté­konysági mutató is lényegesen elmarad az országos átlagtól. A küldöttközgyűlés megálla­pította, hogy a következő év ne­hezebb gazdálkodási feltételei ellenére a szövetkezeiteknek megvannak az adottságaik és lehetőségeik az eredménye­sebb, hatékonyabb gazdálkodás folytatásához. A határozatban az e téren teendő főbb intéz­kedések fogalmazódnak meg. így például a fogyasztói igények es a jövedelmezőségi követel­mények a beszerzési gyakorlat felülvizsgálatát és korszerűsíté­sét sürgeti. A hagyományos és jól bevált értékesítési megoldá­sok mellett szélesebb körben keli alkalmazni az újabbakat is. Hatékonyabb létszám- és bér- gazdálkodásra van szükség. Az anyagi elismerés a többletjöve­delem forrása csakis a több és a jobb munka lehet. Ennek szol­gálatába kell állítani a prémi­umrendszert, a visszatartott ju­talékok elosztását, az alapbér, illetve a jutalékkulcs megálla­pítását. Racionálisabban kell kihasználni az eszközállományt. Számottevő megtakarításra van lehetőség a kötöttségek többsé­giénél. Mindebben segítse a szövetség apparátusa a szövet­kezeteket. Ezután Szabosz'lai Jenő titkár­ságvezető az 1981. évi költség­vetés felhasználásáról tett je­lentést, Korsós István elnök a felügyelő bizottság jelentését is­mertette, majd a mozgalmi, az ifjúságii és a nőbizottság elnöke terjesztette elő jelentését. A küldöttközgyűlés a határo­zati javaslatot, a jelentéseket elfogadta. Q vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott az ál­lami vállalati irányítási és szer­vezeti rendszer fejlesztésére, amelynek célja, hogy növeked­jék a vállalatok rugalmassága, belső egységeinek önállósága, érdekeltsége, s szélesedjék az irányításban és a vezetésben a kollektivitás, a demokratizmus. Ezt a törekvést segíti a vállalati felügyelő bizottsáqok tevékeny­ségének fejlesztése, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének bővítése, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók kiválasz­tási és kinevezési gyakorlatá­nak, továbbá a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése. Felügyelő bizottságok egyes vállalatoknál eddig is tevékeny­kedtek. Felalatuk azonban a gazdálkodás utólagos elemzé­sére és értékelésére szorítkozott. Az új szabályozás szerint a jö­vőben a felügyelő bizottságok végzik a minisztériumok, illetve más alapító szervek helyett az átfogó felügyeleti ellenőrzést, ők értékelik a vállalat gazdál­kodását, a vezetők tevékenysé­gét. Véleményükkel elősegítik a felügyeleti szervek irányító munkáját, a munkáltatói jogok gyakorlását. Ők véleményezik a vállalat középtávú tervkoncep­cióját, a tervékenységi körrel, a lényegesebb szervezeti változta­tásokkal kapcsolatos elgondolá­sokat, a vállalaton belüli irá­nyítási, érdekeltségi rendszer fejlesztésének irányelveit. Az új feladatkörrel felruhá­zott felügyelő bizottságokat a felügyeleti szervek szervezik, részben a már működőkből, rész­ben újak létrehozásával. A ko­rábban létesített és nem átszer­vezett felügyelő bizottságok megbízásuk visszavonásáig vagy lejáratáig folytatják tevékenysé­güket. Igazgató tanácsokat eddig csak a trösztöknél szerveztek. Igazgató tanács megnevezéssel vállalatoknál is 'létrehoztak ese­tenként testületet az igazgató mellett, ezek a szervek azonban az igazgató tanácsadó testüle­téként működtek. Ezentúl a fel­ügyeleti szerv jelöli ki azokat a trösztöket és vállalatokat, ahol döntési jogú igazgató tanácso­kat kell szervezni. Meghatároz­zák összetételüket, továbbá azo­kat a kérdéseket, amelyben a döntés joga az igazgató taná­csot illeti meg. Ilyenek lehetnek például a vállalat hosszú és középtávú terve, a gazdasági és műszaki fejlesztés irányai, jelentősebb fejlesztések, a vál­lalaton belüli irányítási, érde­keltségi rendszer meghatározása és működtetése. Vagyis az új szabályozás — az eddigi ta­pasztalatokra támaszkodva — oly módon szélesíti az igaizgató tanácsok jogkörét, hogy a vál­lalati úgynevezett stratégiai kérdések eldöntését rájuk bíz­za. Ily módon a vállalat hosszabb távú fejlődését meghatározó kérdésekben a döntés intézmé­nyesen kollektív alapokra he­lyeződik. Ez biztosítja a sokol­dalú mérlegelést és a vezetés * egységét a végrehajtásban. A vállalat vezetéséért természete­sen továbbra is az igazgató fe­lelős. A vállalati vezetők kiválasz­tásában a bevált káderpolitikai elvek érvényesítése mellett az eddigieknél korszerűbb módsze­reket alkalmaznak majd. Mind szélesebb körben kell a válla­lati vezetőket pályázat útján ki­választani és a kinevezések is mi ndiinká bib ható rozott időre kell, hogy szóljanak. HÉTRŐL HÍRRŐL A 47. hét időjárására nem lehet panaszunk, bár egyre gyakrabban vagyunk átélői a ködös Albion mindennapi gondjainak. Az utakon a reggeli órákban is szükségeltetik már a gép­kocsi tompított fényszóróinak használata, hogy jelt adjanak és kapjanak egymástól, egymás­nak. A közelítő tél bennünket is átalakít. Más­más szokásokat veszünk fel. Étkezésünkkor a reggelizőasztalunkon gyakrabban találjuk a párolgó, illatozó forró teát. Tea és kultúra A teaítdlt Kínában körülbelül 5000 év óta fogyasztják, Európában „Csak" a XTI. század­ban terjedt el. Ez az egyik legősibb gyógy­szerforma ma is forgói ómban van. Az étvágy- gerjesztő, emésztést segítő, nyugtató, köhö­gést csillapító teák nemcsak kedveltek, de fel­veszik a versenyt a legújabb gyógyszerekkel Is. A teacserje leveleiből készül maga az ital. Nálunk a fekete tea használatos. Ehhez a le­veleket fon'nyasztjá'k, sodorják, majd pár órán keresztül erjesztik, végül megszárítják. A teá­ban levő hatóanyagok közül legfontosabb a koffein (te'in). Az élettani hatását azonosítják a kávééval. Némely emberre a tea, másokra a kávé hat éférfkítően. Akad, akinek a nyugal­mát zavarja. Mindenesetre jó, ha van házi- gyógyszertárunkban hársfatea - amit mézzel édesítve köhögő gyereknek, felnőttnek egy­aránt adhatunk — és kamillatea. 'Másfajta teakészPtim'ényeklkel is találkozhat­tunk a bonyhádi teabemutatón. Olyan irodal­mi tea délutánról is olvashattunk a KÖJÁL egészségügyi osztályának szervezésében, ahol a teakóstoló mellett irodalmi zenei vetélkedő­re is sor került, s a teának jutott a főszerep. Egy ötlet csupán, egészségügyi, népművelői „fogás". Egy felújított művelődési ház termé­szetesen új „fogásokat" is alkalmaz sőt a ter­veit is felújítja, m'inlt Tolnán. Tolnai változás A Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Or­szágos Közművelődési Tanács, a Tolna me­gyei Tanács és Tolna Nagyiközség Tanácsának összefogásával átépítették a tolnai művelődé­si központot és a könyvtárat. A többszörösen kiszolgált életű, málló vakolata, düledező ház új külsőt köpött és belső funkcionális tereit is teljesen átalakították. Alapvetően más szelle­mű közművelődési munkát terveztek. Hegel­től kölcsönvett mondatot valósítottak meg: „Ha valamit változtatni akarunk, akkor valamit vál­toztatni kell.” Mit akartak? Mindenekelőtt a művelődési házat otthonná tenni, nyitottá min­denki előtt. Nyitottságon a nyitva tartásban történt változás is értendő. A hét Minden nap­jára kiterjedő nyitva tartást követel a megnö- vékedett szabad idő, meg az a tény, hogy a közel 14 ezer embernek ez az egyedüli ilyen jellegű intézménye a községben. IA nyitottság a tervezett tevékenységi for­mákban is fellelhető. A diszkótól a táncházig az információs szolgálatot, a több funkciós könyvtárat, a filmmúzeumot, a „napokat” (ag- rárnap, munkásnap, lányok-asszonyok napja), kiálíftásókat az előtérben, a tolnai játékszínt, a szakszervezetek táncszínházát, a középisko­lások filmművészeti szabadegyetemét tervezték és már az első rendezvényeken is túl vannak. Az országos tapasztalatokat gyűjtve a legjob­bakat, a helyileg legcélszerűbbeket alkalmaz­ták. A belső tereik kialakítása már ezek figye­lembevételével történt. A könyvtár és a műve­lődési központ tevékenysége - korszerű közmű­velődési koncepció szellemében - eleve felté­telezi egységes elvű, koordinált működésüket. A könyvtár felé nyithat minden művelődési Könyvek és üdítő itatok HÉTRE HÍRRE Természetes ruhaanyagok kavalkádja otthoni tevékenység, hiszen az önművelés, ön­képzés tárháza a könyvtár. A könyvek tárolása mellett a könyvek ter­jesztése is a népművelés egy sajátos formája. Mind gyakrabban találkozunk áfészek boltjai­ban az élelmiszeres polcok, az üdítő italos lá­dák (lásd fotónk) között könyvekkel is. Min­dig akad „divatos” szerző, keresett mű. Az egyik ilyen a Beszélnünk kell râla című. Szer­zőjével, dr. Veres Pállal a napokban találkoz­tok a szekszárdi ipari szakmunkásképző diák­jai. Divat 'Mondják, hogy divat beszélni a szexuális élethez kapcsolódó témákról. Dr. Veres Pál az elsők között, körülbelül másfél évtizeddel ez­előtt változtatott a hetilapok „orvos válaszol” rovataiban a szerkesztői üzenetek hűvös hang­vételén és nemcsak a szalonképes orvosi té­mákkal foglalkozott, hanem az úgynevezett kényes dolgokkal is. Hazánkban e kérdés a családi életre nevelés fogalomköréhez kapcso­lódva alakul, fejlődik. Lehetséges, hogy mind­ez „divatosan" történik, mert a divat szó egyik értelmezése szerint valaminék az időhöz kö­tött közkedveltségét, felkapott voltát jelenti. Divaton általában a viselet, az öltözködés módját irányító és koronként változó szokások összességét értjük. Megyeszékhelyünk közvet­len környékének század eleji népviselete meg­különböztetett figyelmet érdemel. Említésének apropója1, hogy a Magyar Divat Intézet 1983 tavaszi, nyári kollekciójából bemutatott mo­delljei között len- és kendervászánból készült sportos kabátokat és nadrágaikat is találunk. A természetes anyagok, amelyeket már nagy- szüléink is használták, isimét hódítanak. A kendervászon „férfiümög”, a házivászon „ga­tya" mindennapi viseletűk volt. Maguk ter­melték meg az alapanyaghoz, a vászonhoz szükséges kendert és magúk szőtték meg a vásznat is. A divatnak ma már képzett szak­emberei vannak. Az öltözködéshez kapcsolódó szakmákat a szakmunkásképző xthfézetekben tanulhatják a fiatalok. Pálya választás A Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó e Héten fejezte be a Merre tovább? című so­rozatát. Ezzel egy időben felmérés is készült az általános iskolások továbbtanulási szándé­káról. Mi csak a már említett öltözködéshez fűződő szakmák iránti érdeklődés adatait so­roljuk. Bonyhádon az 504-es számú Szakmun­kásképző Intézetben cipőfelsőrész-készítőnek öt lányt, nőirUha-készítőnek pedig 15-öt taníta­nak. Szekszárdon az 505. számú intézetben férfiruha-készítőnek 4 fiú, 1 lány, nőiruha-ké­szítőnek 60 lány jelentkezett. Ugyanezt a szak­mát Tamásiban 30 lány tanulja. Az 1983-84. tanévre tervezett létszám a szakmunkáskép­zőkben: cipész 12, kesztyűs 25, férfi rulh a-készí­tő 14, nőiruha-készítő 128. A pályaválasztási közleményekből megtudjuk azt is, hogy az elő­ző évhez viszonyítva 81 fővel csökkent a szak­munkásképzőbe irányulák száma. A szándék szerinti jelentkezések nem -érik el a tervezett létszámot, tehát lehet szakmunkásképzőkbe je­lentkezni. A hadseregben kialakult rendtartás szerint a szolgálattevő jelentéskor a mondandója vé­gén hozzáteszi, hogy „más különös esemény nem történt”. Nálunk viszont történt, de ezek kiemelésével köszönök el az év 47. hetétől. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents