Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
2rtËPÜJSÂG 1982. november 27 Kádár János fogadta Hans-Dietrich Genschert Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Hans-Dietiich Genschert, az NSZK külügyminiszterét. (Telefotó) 'Buja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság llsülüg y minis ztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Kővári Péter, hazánk NSZK- belü és Norman Dencker, az NSZK magyarországi nagykövete. Délelőtt a külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos külügyminiszteri tár- gyaílásók. A megbeszélésen — amelyen részt vettek a két külügyminiszter kíséretében lévő személyiségek — a felek áttekintették hazánk és az NSZK kapcsolatainak alakulását, valamint a kölcsönös érdeklődésre száimottartó nemzetközi kérdéseket. * Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a bannii diplomácia vezetőjét. Az eszmecserén részt vett Púja Frigyes, Kővári Péter és Normán Dencker is. A kormány elnöke és Hons- Dietrich Genscher a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, különös tékintettel a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeire. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának élső titkára pénteken délben a KB székházában fogadta Hans-Dietrich Gen- schert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, elsősorban az Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere 1927, március 21-én született Reidebúrgban. 1952 óta tagja a Szabaddemokrata Pártnak, az FDP-nek. Négy évvel később a párt parlamenti frakciójának tudományos munkatársa tett, majd — 1959-től 1964-ig — a frakció ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ebben az időszakban két éven át a párt szövetségi ügyvezetői tisztét is betöltötte. európai béke és biztonság időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—NSZK kapcsolatokról. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Kővári Péter, hazáink NSZK-beli nagykövete, valamint Norman Dencker, az NSiZK magyarországi nagykövete. Az NSZK külügyminiszterének budapesti programja déiutón ti szte leta dóssá! folytatódott : Hans-Dietnidh Genscher a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. 1968-tól az FDP szövetségi elnökhelyettese volt, 1974-től pedig szövetségi elnöke. A szövetségi gyűlésnek 1975. óta tagja, s a Bundestagban 1965-től 1969-ig a Szabaddemokrata Párt frakciójának parlamenti ügyvezetője volt. 1969 októberétől szövetségi belügyminiszterként tevékenykedett 1974. május 16-ig, amikor szövetségi külügyminiszter és a szövetségi kancellár helyettese lett. Hans-Dietriclv Genscher életrajza a nicaraguai külügyminiszter budapesti tárgyalásai Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Mig'uel d’Es- coto Brodkmann, nicaraguai külügyminiszter, a Sandinista Nemzeti Felszabad ítási Front közgyűlésének tagját, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörben és a teljes egyetértés szellemében folytatott megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleményt cseréltek a pártközi kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozón jelen volt Éva Conrádó Flores, a Nicaraguai Köztársaság magyarországi nagykövete. Nagy Gáfoar, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Garai Róbert kü I ügy min iszter-hel yettes. A nap fölyamán a nicaraguai külügyminiisrteirt fogadta Lázár György, a 'Minisztertanács elnöke. Az eszmecserén megvitatták a nemzetközi helyzet kölcsönös érdéklődésre számottar- tó kérdéseit, és kétoldalú államközi kapcsolataink alakulását. A megbeszélést követően Miguel d’Escato Brookimann és kísérete megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd városnézésen ismerkedett Budapest nevezetességeivel. Délután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el nőiké hivatalában fogadta a nicaraguai diplomácia vezetőjét. A nyílt, őszinte légkörű találkozón részt vett Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A KISZ KB ülése A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. Az ülés résztvevői megemlékeztek a 'közelmúltban elhunyt leonyid lljics Brezsnyevről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról, a társadalmi haladás és a béke ügyének kimagasló személyiségéről. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB november 11-i üléséről. Ezt követően megtárgyalta és elfogadta a KlSZ-szerveze- tek 1983. évi központi akcióprogramjait. Az ülésen a Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. Dr. Nagy Sándort, a KISZ KB titkárát, más, fontos állami megbízatása miatt, érdemeinek elismerésével - intéző bizottsági tagságának érintetlenül hagyásával - felmentette KISZ KB-titkári funkciójából és titkársági tagsága alól. Sza'ndt- ner Ivánt, a Központi Bizottság tagját megválasztotta az intéző bizottság és a titkárság tagjává, a Központi Bizottság titkárává. Egyúttal dr. Nagy Sándort felmentette a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának elnöki funkciójából és a tanács elnökévé Szandtner Ivánt nevezte ki. » A Minisztertanács — érdemei elismerése mellett, más fontos beosztásba való helyezése miatt — felmentette tisztségéből Barabás Jánost, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárát és egyidejűleg december 1-i hatállyal kinevezte e tisztségre dr. Nagy Sándort, a KISZ KB volt titkárát. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Ramiz Allât, az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. VARSÓ A varsói katonai körzet bírósága háromévi szabadságvesztésre ítélte Roger Noel belga áll aim polgárt. Az elítélt ez év július elején gyógyszereket vitt gépkocsiján Lengyelországba, s mint később kiderült, a szállítmányban orvosi mérőműszernek álcázott rádióadót is becsempészett az országba. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Hatályon kívül helyezte az Elnöki Tanács az alkoholisták kényszergyógykezeléséről.’ szóló 1974. évi 10. számú tvr-t, és újólag átfogóan szabályozta, korszerűsítette az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló rendelkezéseket. Előzetesen a jogszabály-tervezetet az országgyűlés illetékes bizottságai megvitatták. Az új jogszabály mind a polgári, mind a büntető bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésre vonatkozik. Az ilyen intézkedések célja — a gyógyításán túl — az alkoholista családjának, lakó- és munkahelyi környezetének védelme. A törvényerejű rendelet meghatározza a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelésének feltételeit. A kezelés végrehajtásának módját, illetve megszüntetésének lehetőségeit. Részletesen szabályozza az eljárásjogi kérdéseiket, az egészségügyi szervek, az ügyészségek, a bíróságok felbddtait és az intézetből való elbocsátást követő utógondozással összefüggő tennivalóikat. A tudományos továbbképzés elősegítése céljából az Elnöki Tanács módosította a tudományos minősítésekről szóló 1970. évi 9., valüimiint a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács ugyancsak módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A módosítás szélesíti annak lehetőségét, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek tagjai családi pótlékban részesüljenek. Ezenkívül meghatározza a betegségi, baleseti és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra jogosultaik új körét. A jövőben például az ügyvédek, a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, kisiparosok és magánkereskedők a társadalombiztosítási ellátás terén lényegében a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek. Az új jogszabály azt is figyelembe veszi, hogy az egyéni gazdálkodók a szakcsoporttagokkal lényegében azonos kistermelői tevékenységet folytatnak. Ezért indokolt, hogy e réteg is jogosulttá váljon — a szakcsoport tagjaira vonatkozó feltételek szerint — a nyugellátásra, a baleseti ellátásra és a családi pótlékra. Az Blnök'i Tanács az engedély nélküli pálinkafőzés megakadályozása és a szeszfőzés ellenőrzésének hatékonyabbá tétele végett módosította az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, valamim* kegyelmi ügyben döntött. (MTI) Az Elnöki Tanács tárgyalta... Kötvények Az Elnöki Tanács pénték'i ülésén hozott törvényerejű rendélete 1983. január 1-től a népgazdasági pénzeszközök célszerű, gazdaságos átcsoportosításának új módszereként lehetővé tesz'i kötvények kibocsátását. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamdtot és egyéb járulékokat. A kötvényt - az állámán kívül - a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosítók és a takarékszövetkezetek, Valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések, vagy lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, míg a gazdálkodó szervek fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. A kibocsátást megbízási szerződés alapiján pénzintézetek bonyolítják le, ez egyben lehetőséget nyújt a kötvénykibocsátás ellenőrzésére is. Kötvényeket főként pénzintézetek, gazdálkodó szervek vásárolhatnak. Bizonyos fajta kötvényéket azonban a lakosság is megvehet. A kötvények közül magánszemélyek azokat vásárolhatják, aimélyéket lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés, telekkiala'kítás -, pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. Ez nem teljesen új dolog, hiszen a múlt év végétől kísérleti jelleggel tíz helységben - meghatározott beruházásokhoz - kibocsátanak a lakosság számára kommunális kötvényéket, s ennek kezdeti eredményei biztatóak. A lakossági kötvényjegyzés kizárólag önkéntes lehet, míg az állaim, tulajdonosi jogán a gazdaságtalanul, tartósan alacsony hatékonysággal dolgozó vállállatok, illetve esetenként a pénzintézetek számára ezt kötelezően is előírhatja. A kötvényen alapuló követelés nem évül el, •névértéíkben adó- és illetékmentes. A kamatból származó bevétel jövedelem, így arra érvényesek az adózási szabályok. A magánszemélyek azonban a kamatra is adómentességet élveznek. Tudományos továbbképzés Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a tudományos továbbképzésről fogadott e'l törvényerejű rendéletet, mélynek célja, hogy a korábbi években a tudományos kutatás és a 'felsőfokú oktatás káderutánpótlásának képzésére kialakult két forma - az aspirantúra és a tudományos továbbképzési ösztöndíj — helyébe egységes képzési rendszer lépjen. A régi formák az utóbbi években szerény szerepet játszottak a tényleges képzésiben, s nem voltak kellőképpen célirányosak sem. Az új rendszer, mélynek tudományos továbbképzés a neve, olyan fiatal szakemberek szakmai fejlődését biztosítja, akik kutatói, felsőfokú intézményekben oktatói, illetve fejlesztői pályát választottak. Képzési időtartama 3 év. Az ösztöndíjaikat a Tudományos Minősítő 'Bizottság hirdeti meg. Nappali vagy levelező tagozatra 35 évnél fiatalabb, egyetemet végzett, vagy utolsó évben tanuló, legalább egy idegen nyelvet középfokon ismerő pályázók jelentkezhetnek. A továbbtanulókat az arra legalkalmasabb egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon, kutatóintézetekben képzik. Azókon o területeken ahol hazánkban nincs meg a tudományos továbbképzés feltétele, külföldi ösztöndíjakat is meghirdetnek. A képzésben részt vevők a tanulmányi idő alatt egységes ösztöndíjat kapnak, amit a küldő intézmény, vállalat kiegészíthet. A tanulmányok befejezésekor a hallgatók a kutatóhely döntésétől függően egyetemi doktori címet vagy kandidátusi fokozatot kaphatnak. T ársadalombiztosítás Az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács — 1983. január 1-i hatállyal — módosította a társadalombiztosítási törvényt, illetve a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendeletet. A módosítás lényegéiben kétirányú: újabb rétegekre terjesztik ki a társadalombiztosítást, s korszerűsítik a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. IRendeződik az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalom- biztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnék családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek jogosulté válnak táppénzre, térhess ég i- gyenmekágyi segélyre és családi pótlékra. 1983. január 1-től a táppénz összegének megállapításánál az eddigiektől eltérően a napi 400 forintot meghaladó keresetet is figyelembe kell venni. A jutalékos szervezőknél az eddigi napi 200 forint helyett 300 forint, a bedolgcfzőkaál pedig a napi 100 forint helyett 200 forint lehet maximálisan a táppénz alapja. Azoknál a dolgozóknál, akiknek a nyugdíját, illetve baleseti ellátását a tényleges keresettől független, előre meghatározott ösz- szeg alapján kell megállapítani (például a háztartási alkalmazottakét eddig havi 1700 forint alapiján)', ez az összeg egységesen havi 3000 forintra emelkedik. A nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó szabályok korszerűsítését az tette szükségessé, hogy egyes földrajzi területeken és foglalkozási ágaikban eltérés van a munkaerőigények és a rendelkezésre álló források között, ezeknek az eltéréseiknek a mérséklését segíti egyebek között a nyugdíjasok foglalkoztatása. Az új szabályozás erre a jövőben tágabb lehetőséget ad. Jelenleg a foglalkoztatás időkerete naptári évenként 840 óra mind a fizikai mind a nem fizikai munkakörökben. Az évi kereset- határ összege 30 ezer forint a nem fizikai munkakörökben, a kereset és a nyugdíj éves összegébqj számított havi átlag pedig nem haladhatja meg a 10 ezer forintot. Ez alól néhány munkakörben már az eddigi jogszabályok is kivételt tettek, de sokan élték az úgynevezett mentesítési lehetőséggel is. A tapasztalatok szerint túlzottaknak bizonyultak a foglalkoztatási korlátok, másrészt a mentesítési jogkörrel nem mindig az arra legilletékeseb- bék rendelkeztek. A szabályok tehát módosításra szorultak, de csak olyan mértékben, ami a jelenlegi foglalkoztatás alapvető hiányosságait enyhíti, a fiatalok elhelyezkedését nem gátolja, szociálpolitikai szempontból nem hat kedvezőtlenül a nyugdíjasok munkavállalási léhetőségeire, s nem okoz számottevő költség- vetési kiadási többletet. A módosítás értelmében az egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretet 1260 órára emelik fel. Emelkedik az egy év alatt kereshető összeg is: a jelenlegi 30 ezer forintról 60 ezer forintra, ugyanakkor megszűnik a nyugdíj és a kereset együttes összegéből számított havi 10 ezer forintos kotlát. A változásók a fizikai és a nem fizikai munkakörökre egyaránt vonatkoznak. Továbbra is lesz lehetőség mentesítés kérésére. A foglalkoztatási időkeretet a jövőben az illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi szakigazgatási szerve, az éves ösz- szegszerű keretet pedig a felügyeleti szerv vezetője (miniszter, megyei, fővárosi tanács elnöke) emelheti fel. (MTI)
