Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) AZ ÉVSZÁZAD CSŐVEZETÉKE (8. old.) A JURTAÉPÍTÉS MŰVÉSZETE (8. old.) IZMOK VEZÉRELTE MŰKÉZ (9. old.) NEM VART FÖLÉNYES GYŐZELEM (14. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 279. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. november 27., szombat. EGY POHÁR NAPSUGÁR (9. old.) LEVELEZŐ TAGOZAT (10. old.) RANDEVÚ (10. old.) HAPPENINGEK ÉS SZENT TEHENEK (11. old.) A KELETI KERESZTÉNYSÉG TÁBLAKÉPEI (11. old.) Alkatrészek és érdekek Azért egyetlen gép sem áll a tsz-emberi, mert az anyag­beszerző a speciális alkatrészeket kivéve nem tudott vala­mit beszerezni. A gépjavító műhelyekben sok mindent meg tudnák csinálni, de ezek az alkatrészek — bármilyen jó szak­emberek is készítik —, tedhnológíiaí és biztonsági szempont­ból sok esetben mégsem tökéletesek. Az alkalmi alkatrészkészítés egyébként is rontja a javí­tás hatékonyságát. Például csak a szakvezető tudja eldön­teni;, hogy egy-egy motorhibát hogyan, milyen alkatrész gyártásával és alkalmazásával lehet elhárítani. És ezpk a javítások többe kertülnek, mintha a hibás alkatrészt egy gyárilag csamlagolt újjal cserélnék ki. (Nemcsak a szerelőik, hanem a gépvezetők is idegenked­nek az alkalmi megoldásoktól, hiszen az ő munkateljesít­ményük és biztonságuk függ attól, hogy szakszerűen javí- tották-e, vagy csak „drótoztak”. A gondon nem sokat segítenek azok az együttműködési kísérleték sem, amelyekkel az alkatnészkereskedelmi vállala­tok és a tsz-ek próbálkoznak. Elméletileg ugyan meg le­hetne állapodni, hogy az állandóan hiányzó alkatrészek közül néhányat szolgaItatásszerűen, az erre alkalmas me­zőgazdasági üzemek maguk is gyártsanak, ehhez azonban olyan technológiára és gyártási feltételekre van szükség, amelyeknek csak különleges anyagkezelésekkel, anyagvizs­gálatokkal lehet eleget tenni. Az alkatrészhiányt fokozza az amortizálódott, de még üze­meltetett gépek nagy száma. Jelenleg a mezőgazdaságban használt gépállomány 26 százaléka könyvelési leg már nem létezik. Év Végére az erőgépek 46 százaléka válik „fontom- géppé’’. A leírt traktoraik és munkagépek pedig valósággal „eszik az alkatrészeket”. E gazdasági szempontból visszás helyzetnek az az egyik oka, hogy amíg az alkatrészvásár­lás költségként elszámolva a gazdaságok forgóalapját ter­heli, addig a gépbeszerzést a fejlesztési alapiból kell finan­szírozni. Azután itt van a hiánypszichózis, amely először csak kö­vetelménye volt a korábban néha valóban katasztrofális al­katrészellátásnak, napjainkban azonban az alkatrészhiány egyik előidézője. A tsz-ek többszörös túlbiztosításra töre­kednek. Olyan alkatrészekből is készleteket halmoznak fel, amelyeket nem 4—5 havonta, hanem csak 4—5 évente keli kicserélni. Ezekből a - szaknyelven szólva - lassú forgású alkatrészekből néhány gazdaságnak több van a raktárá­ban, mint amennyit az adott géptípushoz egyáltalán fel tud használni. Ez a rossz beidegződés persze magyarázható, de a hely­zeten sókat javítana, ha a hiánypszidhózis miatt porosodó alkatrészeket sikerülne újra forgalmazni. Sok olyan, az egyes gazda súgókban már feleslegessé vált alkatrész van, ami máshol hiányzik. Főleg olyan régebbi géptípusokhoz való alkatrészekről van szó, amelyéket már évek óta nem gyár­tanak. Ebben az újrafargalmázáában, a különböző alkalmi bör­zék mellett az alkatrészkereskedelml vállalatoknak kellene a vezető szerepet vá Halniok. A felesleges készletek össze­vásárlását viszont akadályozza, hogy nem egységes az al­katrészeik üzemi nyilvántartása. A gazdaságok között hiába köröznék a keresett alkatré­szek cikk listáját, sók raktárban az alkatrészek nem a szab­vány, hanem a helyi szóhasználat szerint vannak nyilván­tartva. Ahhoz tehát, hogy föltérképezzék az elfekvő alkat­részkészleteket, előbb közös nyelvre kellene lefordítani a gazdaságok és minden bizonnyal jó néhány kereskedelmi raktár ajkatrész-nyüvántartását. iMindezek a feladatok persze idővel minden bizonnyal megoldhatók, de az alkatrészhiány már túl régóta gond ahhoz, hogy újabb időt rabló kísérletékkel próbálkozza­nak. Nem mélázva most azon, hogy a hiányzó mezőgazda- sági alkatrészekből mi az, ami valóban — és mi az, ami csak látszólag — hiányzik, az AGiROTEK — a HUNGEXPO segítségével - a 20 ezer alkatrészből 858-at kiválasztva, „gyórtót keresünk” kiállítást rendezett. A HUNGEXPO első írben használta fel a számítógép­adta lehetőséget, a beállítás során szerzett információk naprakész feldolgozására és értékelésére. A HUNGEXPO : információs központjának szervezésében vették nyilvántar­tásba és rendszerezték, hogy ki (legyen az a kisvállalkozó vagy gyár), miiből, mennyit, mennyiért hajlandó gyártani. A kiállítás befejeztével elkészült értékelés szerint a 858 gyártásra felkínált alkatrészből 394 típus talált gazdára és 3 évre előre sikerült lekötni a gyártásúkat is. Ezek szerint 1984-től 150, 154, illetve 160 millió forint értékben gyárta­nak mój'd a hiányzó alkatrészekből. A számítógépes adtatfeldolgozással egybekötött kiállítás nemcsak a potenciális gyártókat - 35 tsz, 41 kisiparos, 16- 16 ipari szövetkezet és kisvállalkozás, 5 állami gazdaság és 3 társulás - hozta össze a gyártási kapacitást keresőkkel, hanem összegyűjtötte azokat az okokat is, amelyek miatt egy-egy alkatrész gyártására nem vállalkoznak. Ezek szerint első helyen szerepelt, hogy több alkatrészbői olyan kis so­rozatra lett volna szükség, aminek gyártása a vállalkozó számára gazdaságtalan. Több esetben a speciális anyagok hiányára hivatkoztak. A folyamatos számítógépes adatfeldolgozással kombinált adtatlapos felmérés téhát nemcsak az alkatrészellátósért fe­lelős AGRŐTEK-nek, hanem a g'azdaságíráoyításnak is sok j informádiöt adott. Egyértelműen előtűntek azok a műszaki és pénzügyi akadályok, amelyek megszüntetése nagyban hozzájárulna az alkatrészellátás gündj'aímak enyhítéséhez, esetleg megszüntetéséhez. LÁTOGATÓBAN TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJASOKNÁL (4. old.) „SZÖRNYŰ NAGY SZÁMÚ KALENDÁRIUMOK” (4. old.) AHOL LAKUNK... (5. old.) MITŐL KELETKEZNEK AZ ÜZEMI BALESETEK? (7. old.) A TÉESZEK KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGE MEGYÉNKBEN (7. old.) PRESIDENTIAL A TATRA 815-IG PROGRAMOZOTT NYELVOKTATÁS (12. old.) A FILIPPINÓK (12. old.) CSŐDÖT MONDOTT A MADÁRIJESZTŐ IS (13. old.) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1982. december 16-án, csütörtökön 10 árára ösz- szehívta. A Minisztertanács ja­vasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről széló tör­vényjavaslatot. A Budapest főváros 41. számú választókerületben 1983. január 29-re időközi országgyűlési kép­viselőválasztást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Magyar Népköztársa­ság és az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság között meg­kötött barátsági és együttmű­ködési szerződés megerősítésé­ről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt a Kuvait államban tett hivatalos látoga­tásáról. A testület a beszámo­lót elfogadta, és megállapítot­ta, hogy a látogatás és a tár­gyalások hasznosak voltak, rá­irányították a figyelmet az együttműködés új területeire, s elősegítik a kölcsönös kapcsola­tok erősítését és több irányú fej­lesztését. Az Ellnöki Tanács a Miniszter­tanács előterjesztése alapjón törvényerejű rendeletet fogadott el kötvény kibocsátásáról. Az új jogszabály elősegíti a népgaz­daságiban megtakarított pénz­eszközeik rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlá­sát, és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a taka­rékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek is bo­csáthatnak ki kötvényeket. Általában pénzintézetek és gaz­dálkodó szervezetek vásárolhat­ják meg a kötvényeket. A la­kosság .részére csak helyi kö­zösségi létesítményeket eredmé­nyező beruházásúkra, vagy pél­dául lakásépítés, teléklkialükítás érdekében bocsátható ki köt­vény, amelyet az állampolgárok személyes döntésük alapján vá­sárolhatnak megi Az ElnÖkii Tanács módosítot­ta a szövetkezetekről szóló 1971. évi Ilii. törvényt. A szövetkezeti jogszabályókat 1977-ben korsze­rűsítették. Az általános fejlődés és különösen a gyorsan változó gazdasági körülmények ismét felvetették a jogi szabályozás továbbfejlesztésének szükséges­ségét. A mosta nii korszerűsítést a szövetkezetek gazdasági ön­állóságának erősödése, gazda­sági körülményeik differenciá­lódása, s a szövetkezeti kong­resszusok határozataiban meg­fogalmazott javaslatok is indo­kolták. Ezeknek megfelelően az El­nöki Tanács módosította az ipa­ri szövetkezetekről szóló 1971. évi 32., a takarékszövetkezetek­ről szóló 1978. évi 22., a lakás- szövetkezetekről szóló 1977. évi 12., a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényere­jű rendeletéket és a mezőgaz­daságii termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi 111. törvény egyes rendelkezéseit. (Folytatás a 2. oldalon.) Embermagas cukorhegyek A mostani időszak az édes hetek ideje, hiszen egymást követik a jeles névnapok, ünnepnapok, tele süteménnyel, cukorral, csokoládéval. A cukorgyárakban is édes hetek vannak. Most folyik a cukorrépa feldolgozása. Erről szól képriportunk az 5. ol­dalon. ■BaaiErrmHEKSHHMUBHHm

Next

/
Thumbnails
Contents