Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) AZ ÉVSZÁZAD CSŐVEZETÉKE (8. old.) A JURTAÉPÍTÉS MŰVÉSZETE (8. old.) IZMOK VEZÉRELTE MŰKÉZ (9. old.) NEM VART FÖLÉNYES GYŐZELEM (14. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 279. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. november 27., szombat. EGY POHÁR NAPSUGÁR (9. old.) LEVELEZŐ TAGOZAT (10. old.) RANDEVÚ (10. old.) HAPPENINGEK ÉS SZENT TEHENEK (11. old.) A KELETI KERESZTÉNYSÉG TÁBLAKÉPEI (11. old.) Alkatrészek és érdekek Azért egyetlen gép sem áll a tsz-emberi, mert az anyagbeszerző a speciális alkatrészeket kivéve nem tudott valamit beszerezni. A gépjavító műhelyekben sok mindent meg tudnák csinálni, de ezek az alkatrészek — bármilyen jó szakemberek is készítik —, tedhnológíiaí és biztonsági szempontból sok esetben mégsem tökéletesek. Az alkalmi alkatrészkészítés egyébként is rontja a javítás hatékonyságát. Például csak a szakvezető tudja eldönteni;, hogy egy-egy motorhibát hogyan, milyen alkatrész gyártásával és alkalmazásával lehet elhárítani. És ezpk a javítások többe kertülnek, mintha a hibás alkatrészt egy gyárilag csamlagolt újjal cserélnék ki. (Nemcsak a szerelőik, hanem a gépvezetők is idegenkednek az alkalmi megoldásoktól, hiszen az ő munkateljesítményük és biztonságuk függ attól, hogy szakszerűen javí- tották-e, vagy csak „drótoztak”. A gondon nem sokat segítenek azok az együttműködési kísérleték sem, amelyekkel az alkatnészkereskedelmi vállalatok és a tsz-ek próbálkoznak. Elméletileg ugyan meg lehetne állapodni, hogy az állandóan hiányzó alkatrészek közül néhányat szolgaItatásszerűen, az erre alkalmas mezőgazdasági üzemek maguk is gyártsanak, ehhez azonban olyan technológiára és gyártási feltételekre van szükség, amelyeknek csak különleges anyagkezelésekkel, anyagvizsgálatokkal lehet eleget tenni. Az alkatrészhiányt fokozza az amortizálódott, de még üzemeltetett gépek nagy száma. Jelenleg a mezőgazdaságban használt gépállomány 26 százaléka könyvelési leg már nem létezik. Év Végére az erőgépek 46 százaléka válik „fontom- géppé’’. A leírt traktoraik és munkagépek pedig valósággal „eszik az alkatrészeket”. E gazdasági szempontból visszás helyzetnek az az egyik oka, hogy amíg az alkatrészvásárlás költségként elszámolva a gazdaságok forgóalapját terheli, addig a gépbeszerzést a fejlesztési alapiból kell finanszírozni. Azután itt van a hiánypszichózis, amely először csak követelménye volt a korábban néha valóban katasztrofális alkatrészellátásnak, napjainkban azonban az alkatrészhiány egyik előidézője. A tsz-ek többszörös túlbiztosításra törekednek. Olyan alkatrészekből is készleteket halmoznak fel, amelyeket nem 4—5 havonta, hanem csak 4—5 évente keli kicserélni. Ezekből a - szaknyelven szólva - lassú forgású alkatrészekből néhány gazdaságnak több van a raktárában, mint amennyit az adott géptípushoz egyáltalán fel tud használni. Ez a rossz beidegződés persze magyarázható, de a helyzeten sókat javítana, ha a hiánypszidhózis miatt porosodó alkatrészeket sikerülne újra forgalmazni. Sok olyan, az egyes gazda súgókban már feleslegessé vált alkatrész van, ami máshol hiányzik. Főleg olyan régebbi géptípusokhoz való alkatrészekről van szó, amelyéket már évek óta nem gyártanak. Ebben az újrafargalmázáában, a különböző alkalmi börzék mellett az alkatrészkereskedelml vállalatoknak kellene a vezető szerepet vá Halniok. A felesleges készletek összevásárlását viszont akadályozza, hogy nem egységes az alkatrészeik üzemi nyilvántartása. A gazdaságok között hiába köröznék a keresett alkatrészek cikk listáját, sók raktárban az alkatrészek nem a szabvány, hanem a helyi szóhasználat szerint vannak nyilvántartva. Ahhoz tehát, hogy föltérképezzék az elfekvő alkatrészkészleteket, előbb közös nyelvre kellene lefordítani a gazdaságok és minden bizonnyal jó néhány kereskedelmi raktár ajkatrész-nyüvántartását. iMindezek a feladatok persze idővel minden bizonnyal megoldhatók, de az alkatrészhiány már túl régóta gond ahhoz, hogy újabb időt rabló kísérletékkel próbálkozzanak. Nem mélázva most azon, hogy a hiányzó mezőgazda- sági alkatrészekből mi az, ami valóban — és mi az, ami csak látszólag — hiányzik, az AGiROTEK — a HUNGEXPO segítségével - a 20 ezer alkatrészből 858-at kiválasztva, „gyórtót keresünk” kiállítást rendezett. A HUNGEXPO első írben használta fel a számítógépadta lehetőséget, a beállítás során szerzett információk naprakész feldolgozására és értékelésére. A HUNGEXPO : információs központjának szervezésében vették nyilvántartásba és rendszerezték, hogy ki (legyen az a kisvállalkozó vagy gyár), miiből, mennyit, mennyiért hajlandó gyártani. A kiállítás befejeztével elkészült értékelés szerint a 858 gyártásra felkínált alkatrészből 394 típus talált gazdára és 3 évre előre sikerült lekötni a gyártásúkat is. Ezek szerint 1984-től 150, 154, illetve 160 millió forint értékben gyártanak mój'd a hiányzó alkatrészekből. A számítógépes adtatfeldolgozással egybekötött kiállítás nemcsak a potenciális gyártókat - 35 tsz, 41 kisiparos, 16- 16 ipari szövetkezet és kisvállalkozás, 5 állami gazdaság és 3 társulás - hozta össze a gyártási kapacitást keresőkkel, hanem összegyűjtötte azokat az okokat is, amelyek miatt egy-egy alkatrész gyártására nem vállalkoznak. Ezek szerint első helyen szerepelt, hogy több alkatrészbői olyan kis sorozatra lett volna szükség, aminek gyártása a vállalkozó számára gazdaságtalan. Több esetben a speciális anyagok hiányára hivatkoztak. A folyamatos számítógépes adatfeldolgozással kombinált adtatlapos felmérés téhát nemcsak az alkatrészellátósért felelős AGRŐTEK-nek, hanem a g'azdaságíráoyításnak is sok j informádiöt adott. Egyértelműen előtűntek azok a műszaki és pénzügyi akadályok, amelyek megszüntetése nagyban hozzájárulna az alkatrészellátás gündj'aímak enyhítéséhez, esetleg megszüntetéséhez. LÁTOGATÓBAN TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJASOKNÁL (4. old.) „SZÖRNYŰ NAGY SZÁMÚ KALENDÁRIUMOK” (4. old.) AHOL LAKUNK... (5. old.) MITŐL KELETKEZNEK AZ ÜZEMI BALESETEK? (7. old.) A TÉESZEK KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGE MEGYÉNKBEN (7. old.) PRESIDENTIAL A TATRA 815-IG PROGRAMOZOTT NYELVOKTATÁS (12. old.) A FILIPPINÓK (12. old.) CSŐDÖT MONDOTT A MADÁRIJESZTŐ IS (13. old.) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1982. december 16-án, csütörtökön 10 árára ösz- szehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről széló törvényjavaslatot. A Budapest főváros 41. számú választókerületben 1983. január 29-re időközi országgyűlési képviselőválasztást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Magyar Népköztársaság és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság között megkötött barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Kuvait államban tett hivatalos látogatásáról. A testület a beszámolót elfogadta, és megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hasznosak voltak, ráirányították a figyelmet az együttműködés új területeire, s elősegítik a kölcsönös kapcsolatok erősítését és több irányú fejlesztését. Az Ellnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapjón törvényerejű rendeletet fogadott el kötvény kibocsátásáról. Az új jogszabály elősegíti a népgazdaságiban megtakarított pénzeszközeik rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek is bocsáthatnak ki kötvényeket. Általában pénzintézetek és gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg a kötvényeket. A lakosság .részére csak helyi közösségi létesítményeket eredményező beruházásúkra, vagy például lakásépítés, teléklkialükítás érdekében bocsátható ki kötvény, amelyet az állampolgárok személyes döntésük alapján vásárolhatnak megi Az ElnÖkii Tanács módosította a szövetkezetekről szóló 1971. évi Ilii. törvényt. A szövetkezeti jogszabályókat 1977-ben korszerűsítették. Az általános fejlődés és különösen a gyorsan változó gazdasági körülmények ismét felvetették a jogi szabályozás továbbfejlesztésének szükségességét. A mosta nii korszerűsítést a szövetkezetek gazdasági önállóságának erősödése, gazdasági körülményeik differenciálódása, s a szövetkezeti kongresszusok határozataiban megfogalmazott javaslatok is indokolták. Ezeknek megfelelően az Elnöki Tanács módosította az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32., a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22., a lakás- szövetkezetekről szóló 1977. évi 12., a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendeletéket és a mezőgazdaságii termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi 111. törvény egyes rendelkezéseit. (Folytatás a 2. oldalon.) Embermagas cukorhegyek A mostani időszak az édes hetek ideje, hiszen egymást követik a jeles névnapok, ünnepnapok, tele süteménnyel, cukorral, csokoládéval. A cukorgyárakban is édes hetek vannak. Most folyik a cukorrépa feldolgozása. Erről szól képriportunk az 5. oldalon. ■BaaiErrmHEKSHHMUBHHm
