Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

2 KÉPÚJSÁG 1982. november 26. A Pravda szerkesztőségi cikke Reagan elnök készedéről à Haderőcsökkentés Magyar felszólalás A Szovjetunió azt a nézetet vallja ma is, hogy a feszültsé­gek kiéleződésének időszakai­ban különösen fontos mérsék­letet, józanságot tanúsítani. Ab­ból a meggyőződésből indűl ki, hogy a békéhez az út az eny­hülésen és az együttműködésein át vezet — hangsúlyozza a Pravda csütörtöki szerkesztőségi cikke. „A népek akaratával szá­molni kell" című írás megálla­pítja, hogy november 22-én, il­letve 23-án két igen jelentős beszédre figyelt a világ: Junij Andropov, az SZKP KB főtitkára a IKB ülésén a Szovjetunió és a szovjet nép béke akaratát hang­súlyozta — és látszólag hasonló szellemben szólt Ronald Reagan amerikai elnök. Az Egyesült Államok elnöke beszédében azt igyekezett bizo. nyítani, hogy a fegyverkezési hajszát nem az Egyesült Álla­mok, hanem a Szovjetunió ve­zeti. Holott a második világhá­ború végétől kezdve követhető, hogyan fejlesztettek és próbál­tak ki új és új fegyvereket az Egyesült Államokban, és vilá­gos az is, hogy az erőfeszítések, amelyeket a Szovjetunió saját védelmi erejének fenntartása ér­dekében tett, csupán válaszként szolgáltak az Egyesült Államok tevékenységére. Washington most a jól bevált recept szerint ismét a katonai egyensúly állítólagos megsérté­sére hivatkozik, amikor az MX típusú rakéták továbbfejleszté­sének szükségességét igyekszik alátámasztani. Talán csak nem A nemzetközi jog alapvető normáit sérti, és az ENSZ alap­okmányával ellentétes az úgy­nevezett afgán kérdés napirend­re tűzése az ENSZ-közgyűlés ülésszakán — írja a TASZSZ. A szovjet hírügynökségnek a szerdai ülésről hírt adó jelen­tése rámutat, hogy az Afgán Demokratikus Köztársaság bel- ügyeibe való beavatkozásnak az Egyesült Államok a kezdemé­nyezője. Jeane Ki,rikipatrick, Wa­shington ENSZ-képviselője fel­szólalásában a Szovjetuniót és Afganisztán kormányát támad­va nem kis erőfeszítéseket tett akarta megijeszteni az ameri­kaiakat, ezért hallgatta el, hogy ugyanakkor folyik a Trident—2 típusú rakéták, a hadászati bombázók, a nagy hatótávolsá­gú szárnyasrakéták fejlesztése, illetve gyártása. Washington érvelése szerint mindez azért történik, hogy az Egyesült Államok megteremtse a kellő feltételeket a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö. zött folyó tárgyalások sikeréhez. Ez a logika nem csupán furcsa, de nem is felel meg a valóság­nak, hiszen a Szovjetunió nem eavszer tett javaslatot a fegy­verkezési verseny egy-egy újabb fordulójának megelőzésére. Ja­vaslatai azonban egyetlenegy­szer sem váltottak ki pozitív vá­laszt Amerikában, annak elle­nére, hogy a javaslat mindany- nyiszor kölcsönös kötelezettség­vállalásokra irányult. Az, hogy Washington győze­lemre számít egy nukleáris konf­liktusban — kalandorpölitika. A Szovjetunió nem kíván az Egyesült Államok nyomába sze. gődni az újabb fegyverrendsze­rek megteremtésében. Ez azon­ban egyáltalán nem jelenti, hogy a Szovjetunió nem talál majd hatékony választ Washing­ton számára, ha az Egyesült Államok hozzálát tervei megva­lósításához. A Szovjetunió kész az őszinte tárgyalásokra, nem kíván a Nyu­gattól egyoldalú leszerelést, de maca sem hajlandó az egyol­dalú leszerelésre. annak érdekében, hogy igazolja az Egyesült Államok irányvona­lát, amely a feszültség megőr­zését és fokozását célozza Af­ganisztánban. Farid Zarif, az Afgán Demok­ratikus Köztársaság állandó ENSZ-képviselője határozott vá­laszban részesítette az ameri­kai képviselő vádaskodását. Le­szögezte, hogy Afganisztán né­pe önállóan választott úton ha­lad, és nem engedi meg, hogy bárki is előírja számára, milyen politikai és társadalmi rend­szert kell választania. Oleg Trojanavszkij, a Szovjet­Különös az Egyesült Államok­nak a tárgyalásokon látható magatartása is: elfogadhatatlan javaslatokat tesz, amelyeknek célja a Szovjetunió egyoldalú leszerelése, az amerikai fölény megszerzése. A már meglévő egyezményeket az Egyesült, Ál­lamok sérti meg: az MX típusú rakéták gyártása például ellent­mond a SALT—1. és a SALT—II. legfontosabb megállapodásai­nak. Természetesen voltak pozitív elemek is Reagan elnök beszé­dében — hangsúlyozza a Prav­da szerkesztőségi cikke, és azo­kat a megállapításokat, javas­latokat idézi, amelyek a Szov­jetunió által oly sokszor java­solt bizalomépítő intézkedések­re, vagy például a rakétakísér­letekről való jobb, kölcsönös tájékoztatásra vonatkoztak. A Pravda megállapítja: ha a sok száz MX típusú rakéta mellé még odaállítanak tíz telefonké­szüléket, amelyek Moszkvát és Washingtont kötik össze — legyenek ezek pirosak vagy kékek — ez nagyon helyes, de ettől a rakéták nem válnak ke­vésbé veszélyessé. Helyes és hasznos a kölcsönös tájékozta­tás a kísérletekről — de a lé­nyeg továbbra is az, hogy raké­tát soha ne bocsóssanak fel harci céllal. Ezért minden egyes lehetősé­get figyelembe kell venni, ami e fő veszély elhárítására kínál­kozik, minden ilyen javaslatot gondosan elemezni kell — mu­tat rá az SZKP KB központi na­pilapja. unió állandó ENSZ-képviselője leszögezte, hogy az Afganisztán körül és Délnyugat-Ázsióban ki­alakult feszültség fennmaradá­sáért teljes egészében az Egye­sült Államok kormányzatát ter­heli a felelősség. IKamal Nat, India képviselője hangsúlyozta, hogy országa nem támogatja a közgyűlés elé ter­jesztett Afganisztán-ellenes ha­tározattervezetet. Méltatta az afganisztáni kormány kezdemé­nyezéseit, amelyek — mint mon­dotta — lehetővé teszik az épí­tő tárgyalásokhoz szükséges légkör kialakítását. Genscher hazánkba érkezik Púja Frigyes külügyminiszter meghívására november 26-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Hans-Dietrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Befejezte magyarországi tár­gyalásait a Szíriái Béketanács küldöttsége, amelyet Abdel Ga- ni Kamuit, az Arab Szocialista Pánt főtitkára, a Szíriái Nemzeti Haladó Front és a Szíriái Béke­tanács végrehajtó bizottsága tagja vezetett. A magyar tár­gyaló delegációt Sebestyén Nándorné, az Országos Béke- tanács elnöke vezette. BÉKÉSCSABA Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára két­napos látogatást tett Békés me­gyében. Felkereste a sárréti me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tet. A prog ram a Csepel Autógyá r szeghalmi gyárában folytató­dott és a Sárréti Tej közös vál­lalatnál fejeződött be. BERLIN Csütörtökön délelőtt Berlinben megnyílt a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának ülése. A politikai bizott­ság beszámolóját Hermann Axen, a PB tagja, a központi bizottság titkára, az 1983. évi népgazdasági tervről szoló re­ferátumot Gerhard Schürer, a politikai bizottság póttagja, a m ioi szte rtaná cs el nök helyette se, az Állami Tervbizottság elnöke tartotta. MOSZKVA Az amerikai hatóságok meg­tagadták a beutazási vízumot egy tizenöt tagú szovjet turista - csoporttól, amelyben szakszer­vezeti aktivisták is helyet kap­tak volna — közölték csütörtö­kön Moszkvában. Mindez ellent­mond a helsinki záróokmány ajánlásainak, amelyeket pedig az Egyesült Államok Is elfoga­dott. A közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások csütörtöki — sorrendben a 323. — teljes ülésén beszédet mondott Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. felszólalásában a kilencedik éve folyó tárgyalássorozat mér­legét megvonva egyebek .között hangsúlyozta, hogy a nyugati országok részéről ez év július 8- án beterjesztett első egyezmény- tervezet lényegét tekintve az 1973-ban közösen kialakított mandátum módosítását — pon­tosabban annak szándékát — jelenti, mivel abban nem esik szó a fegyverzet csökkentéséről és a légierőik személyi állomá­nyának korlátozásáról. Rámuta­tott, hogy e törekvések rendkí­vüli mértékben veszélyeztetik a tárgyalások sikerét és — mint arra Lubomír Sopov bolgár nagykövet is felhívta a figyelmet október 14-i beszédében — elfogadha­tatlanok a tárgyalásokon külön­leges státusszal résztvevő szocia­lista országok számára. Mint is­meretes, Magyarország is ilyen minőségben vesz részt a bécsi leszerelési fórum munkájában. A nyugati egyezménytervezet- folytatta felszólalásában a magyar delegátus — a „kísérő intézkedések" rovatában olyan kibővített javaslatokat tartalmaz, melyek elfogadása túlnyomó- részt a különleges státusú szo­cialista országokra róna érdé­keikkel ellentétes kötelezettsé­geket. A magyar kormánynak ezzel szemben az az álláspont­ja, hagy a bécsi tárgyalások eredeti céljainak — és vele együtt a közép-európai enyhülés szempontjának is — sokkal in­kább megfelelne, ha a NATO- tagországak hozzájárulnának a fegyverzet csökkentéséhez. Ha­sonló módon ezen országcsoiport biztonsági érdekeit szolgálná, ha eltekintenének az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek tervezett euró­pai államásoztatásától. Mindez nem jelenti azt - mondotta be­fejezésül Lőrinc Tamás nagykö­vet — hogy a szocialista orszá­gok nem tulajdonítanak jelen­tőséget a kísérő intézkedések­nek, azoknak azonban meg kell felelniük az 1973-as záróközle- ményben lefektetett «elveknek. A csütörtöki ülésen beszédet mondott Murray Simons brit nagykövet is, akii — négy és fél hónapos késéssel — ismertette a NATO-tagország dk július 8-i egyezménytervezetének 3. szá­mú mellékletét. A kiegészítés javaslatokat tartalmaz csapat­egységek mozgatására, átcso­portosításaira vagy kicserélésére vonatkozóan, amelyek hadgya­korlatok idején — átmenetileg^— a rögzített legfelső szint módo­sítását, illetve túllépését ered­ményezhetik. A következő plenáris ülést a jövő héten, csütörtökön tartják. Sztrájk Tel Avivban A Tel Aviv-i nemzetközi repülőteret rendőri osztagok szállták meg, hogy ezáltal megakadályozzák az EL AL megszünteté­sének terve miatt sztrájkoló légiforgalmi dolgozók gépfogla­lását. (Telefotó—AP—MTI—KS) Az „afgán kérdés” közgyűlési vitája A szovjet élelmiszerprogram- : . : r „MINDENKI megérti, hogy az élelmiszerprogmaim megoldása nem egy esztendő munkája lesz". Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára nyilatkozott így a központi bizottság hétfői plénu­mán, a program első eredmé­nyeit összegezve. A főtitkár ar­ról is szólt, hogy egyes élelmi­szerekből még mindig akadozik az ellátás. Az idén májusban beindított élelmiszerprogram célja szélesebb választékot, ki­egyensúlyozottabb ellátást te­remteni húskészítményekből, tej­termékekből, zöldség és gyü­mölcsfélékből, ami többek kö­zött az átmeneti hiányok meg­szüntetését vagy minimálisra csökkentését is magával hozná. A hosszú távra kidolgozott, 1990-ig megvalósuló elképzelé­sek a jövő évi népgazdasági terv­ben ismét központi hangsúlyt kapnak - ezt Andropov főtit­kár is hangsúlyozta, de jelzik a Legfelsőbb Tanács ülésszakán elfogadott terv adatai is. A fokozott figyelmet indokol­ja, hogy ez a program gyakor­latilag a Szovjetunió egész la­kosságát érinti, mégpedig so­kakat több minőségben - fo­gyasztóként és termelőként egyaránt. Általánosabb érvényű­nek nevezhető az előbbi vonat­kozás: valamennyi család éle­tét befolyásolja, ha a minden­napos bevásárlás kevesebb idő- és energiaráfordítással, a ko­rábbinál! teljesebben valósul meg. Mindenki egyetért a prog­ram kidolgozóival abban, hogy ez akkor következhet be, ha több és jobb minőségű élelmi­szer kerül, kiegyensúlyozottan elosztva egy korszerűbb keres­kedelmi hálózatba. 1979 novembere óta — amikor- is a központi bizottság plénu­máin először fogalmazódott meg a program szükségessége — a Szovjetunióban sokan vizsgál­ták, hogy a mezőgazdasági ter­melés (egyebek között időjárás okozta) elmaradásai mellett mi­vel magyarázható a kereslet és kínálat közötti eltolódás. Az okok feltárásaikor - s ez kiin­dulópontja volt a programban testet öltő új/szemlélet kialaku­lásának — az élelmiszeripar ve­zetői minduntalan emlékeztet­tek a lakossági igények megnö­vekedésére. A magyarázat (amely tulaj­donképpen kedvező irányú fej­lődést jelez) : a családi költség- vetésekből ma több jut élelmi­szerre, az emberek igényeseb­bek. Az elmúlt években változat­lan állandó kiadások mellett emelkedtek a fizetések, miköz­ben továbbra is alacsony a lakbér, a közszolgáltatások dí­ja, az alapvető élelmiszerek ára, a kulturális kiadások költ­sége, stb. A családok többsége már beszerezte a szükséges tar­tós fogyasztási cikkeket, az eről­tetett ütemű takarékoskodások kora így lejárt. A SZAKEMBEREK örömére vál­toznak a táplálikozási igények is: a kenyeret és a burgonyát, ha lassan is, de kiszorítják a húskészítmények, a tejtermékek, sok zöldségre ' és gyümölcsre van igény. (Egyetlen adat a sok iközül: tíz év alatt 16 kilo­grammal, 58 kg-ra emelkedett az egy főre jutó húsfogyasztás). Napjaink szovjet háziasszonya szívesen vásárol korszerű cso­magolású félkész ételeket, bár­milyen újdonságot, mégha az drágább is a megszokottnál. Az ilyen igények kielégítése elsőrendű feladat — s ez az élelmiszerprogram központi cél­kitűzése. A program ugyanak­kor választ ad a ahogyan” kér­désére is. A korszerű technológia, a mindentudó gépek leglelke­sebb hívei sem vonják kétségbe néhány hagyományos tényező szerepét a mezőgazdaságiban. Aligha hanyagolható el példá­ul az időjárás befolyása, s to­vábbra sem pótőlható az em­beri hozzáértés, leleményesség és ügyszeretet. El lehet, és el kell érni, hogy a mezőgazdaság kevésbé legyen az időjárás függvénye - mondják a szov­jet szakembereit. Annál is in­kább, mivel 1982 — a megelőző három év kifejezetten kedve­zőtlen időjárása után — ugyan­csak sok gondot okozott a me­zőgazdaságban dolgozóknak. Különösen érvényesül ilyen kö­rülmények között az ő áldoza­tos munkájuk — erről Andropov főtitkár a plérvumon elmondott beszédében méltató szavakkal emlékezett meg. Az időjárás okozta akadá­lyok leküzdésére általános re­cept nincs — de megoldást je­lenthet a mezőgazdaság mű­szaki bázisának fokozott kiépí­tése. Az élelmiszer-programot előterjesztve — ez év májusában — Leonyid Brezsnyev arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan me­zőgazdasági gépekre van szük­ség, amelyek képesek a lehető legrövidebb idő alatt bármilyen éghajlati vagy talajviszonyok között elvégezni a munkákat. Ugyancsak fontosnak tartja a program a terménzeti adottsá­goknak leginkább megfelelő nö­vényfajták telepítését; a már megtermelt termények gyors és jól szervezett szállítását, a meg­felelő tárollóst - ez utóbbiak vo­natkozásában sok bírálat érte az ágazatokat, s a Legfelsőbb Tanács most véget ért üléssza­kán elhangzott bírálatok szerint a nem kielégítő eredmények még az idén is sok veszteséget okoztak. BELÉP tehát az élelmiszer- programba — a mezőgazdaság és a szorosan vett élelmiszer- ipar mellett több más ágazat: összehangolt — s éves tervek­ben konkretizált — feladatok várnak a gépgyártásra, a fajta­nemesítéssel foglalkozó kutató­intézetekre, a vasutasokra, az építőiparra, és a belkereskede­lemre is. Ez az agráripari komplexum — az elnevezés ma már megszo­kottá vált a szovjet sajtóban — kiemelt fontosságú: a jövő évi terv az előző évihez képest 4,3 százalékkal többet, 47 milliárd rubelt irányoz elő fejlesztésére. Az élelmiszerprogram egyfaj­ta — hosszú távú — keretet biz­tosít, amelynek konkrét felada­tait minden esztendőben az adottságokhoz igazítják. A tá­volabbi célkitűzés változatlan meghagyása , mellett (1986— 1990 : öt év átlagában évi 20 millió tonna hús termelése) pél­dául a hústermelés növekedési ütemét a takarmánytermeléstől teszik függővé (1983-ra például 6,1 százalékos növekedést irá­nyoz elő a terv a Hústermelés­ben). A sok adat közül minden­képpen említésre érdemes a program azon célkitűzése, hogy szemes terményekből 1990-re megközelítsék, az évszázad vé­gén pedig elérjék a lakosonkén- ti egy tonna terméseredményt. AZ ÉLELMISZERPROGRAM, amelynek első teljes éve 1983 lesz, a szovjet mezőgazdaság kiegyensúlyozott, éviről évre re­gisztrálható fejlődésére épül. E fejlődés az SZKP Központi Bi­zottságának 1965 márciusi plé­numán hozott átfogó intézke- désrendszer nyomán kezdődött. Ezt bővíti ki az új program korszerű elemekkel, súlyt helyez­ve az ágazatok összehangolt erőfeszítéseire, az intenzív gaz­dálkodásra, a gazdasági egysé­gek önálló, s mint ilyen a ko­rábbinál felelősségteljesebb működésére. SZÁSZI JÚLIA Vizsgálat Izraelben Félidőhöz érkezett a szep­temberi nyugat-bejrúti mészár­lást vizsgáló hivatalos izraeli bizottság munkája. A legfelsőbb bíróság által kinevezett, három jogászból álló tanács kilenc po­litikái és katonai vezetőt figyel­meztetett: a vizsgálat eddigi eredményei „hátrányos követ­kezményekkel" járhatnak. A bi­zottság ennek alapján Ariét Sáron hadügyminiszternek, Jic- hak Samir külügyminiszternek, Rafael Ejtan vezérkari főnöknek, a polgárt hírszerzés meg nem nevezett főnökének, Jehosua Szaginak, a katonai hírszerzés főnökének, Amir Drortnak, az északi katonai körzet parancs­nokának, Amos Jaronnak, a Bejrút körüli egységek parancs­nokának és Avi Dudainak, a hadügyminiszter szárnysegédjé­nek 15 napot adott, hogy „újabb bizonyítékokat" vonul­tassanak fel saját-védelmükben. Hasonló, bár enyhébb tartal-i mú figyelmeztetést kapott Me- nahem Begin miniszterelnök IsJ A vizsgálat eddig azt állapí­totta meg, hogy az izraeli fél, az esetleges tömeggyilkosság kockázatának tudatában, részt vett annak a falangista akció­nak a megszervezésében és el­lenőrzésében, amelynek hivata­los célja „palesztin gerillák” után való kutatás volt a nyugat­bejrúti menekülttáborokban. Be­bizonyosodott az is, hogy izra­eli hadsereg késlekedett a köz­belépéssel, amikor világossá vált, hogy a falangisták valóban gyilkosságokat hajtanak végre.

Next

/
Thumbnails
Contents