Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

1982. november 24. Hazai tájakon Pyrker érsek gondolt a jövőre A minaret győzött a múló századokon Az egri minaret Tengernyi munkát írtak össze a világhódításra szoimjuihozó tö­rökökről. Abban minden forrás­munka megegyezik, hogy az építkezés nem tartozott szenve­délyeik közé. Fürdőket emeltek ugyan, mert a testápolás, a tisz­taságkultusz egyike volt ritka erényeiknek. Ezzel bizony nem kis meglepetést okoztak az állí­tólag kulturált Európában, ahol még az uralkodók sem kedvel­ték a rendszeres mosdást. Ál­latinak minaretjeik karcsú tor­nyaival s a hozzájuk csatlakozó dzsámikkal tisztelegtek. Egerben - a vár elfoglalása után — hamar otthonra leltek. Itt is karcsú tornyokkal ékeske­dő írná házat emeltettek még a XVII. század elején. Először — 1644-ben - az or­szágról országira kalandozó éles­szemű, bár kissé túlzó kifejezé­seket használó utazó, Éviin Cse­lebi szól róla: „..híres a Széles utcai mecset, a Kethuda me­cset...” Neki köszönhető, hogy a mecset nevét és az egykori. utca nevét is ismerjük. 1687. december 17-én ismét — s ezúttal véglegesen — a mo­gyoróké lett Dobó híres erőssé­ge. A megvertek zöme messzire futott. A visszafog falók új rendet dik­táltak, ez magyar áldozat nyo­mán született, de önző, lélekte­len Habsbung-érdekek formál­ták. Az építményt a katolikusok kapták meg, akik káptalani templomként használták. A cél tehát maradt a régi, csak a fo­hászokat címezték - legalább olyan feleslegesen, mint Allah katonái — másnak. Erdődy püs­pök 1727-ben az irgalma soknak adta, kórházi kápolnának szán­va. Az új tulajdonosok hozzá is fogtak a teljes renováláshoz, valószínűleg zavarta őket a má­sik isten emléke. 1730-ban új tetőszerkerettel látták el. A ku­polát felváltotta a sátortető. 1744-ben ismét torzítják eredeti jellegét, sekrestyét toldanak hoz­zá. Pyrker érseket valószínűleg zavarta az átépített dzsámi nem éppen szemgyönyörködtető ké­pe, ezért lebontását engedé­lyezte, és anyagilag támogatta a közelében emelendő templom építését. A minaretet azonban nem hagyta veszni. Csodálhatta eget ostromló karcsú eleganciá­ját, a vöröses, gonddal faragott homokkőbe álmodott kecsessé­get. Talán jeliképnek vélte, me- mentának is szánta. 1829-ben bádogkupolával fedette, s meg­mentette a pusztulástól. A fenn tündöklő félholdat nem szerel­tette le, hanem keresztet áltít- tatott föfé. Később nálunk is társasággá szerveződött a múlt hagyatéká­ért aggódok tábora. Az sem vé­letlen, hogy a tiszteletreméltó gondolat Egerben bontott zász­lót. A stafétaváltók mindeneset­re nem feledkeztek meg erről. Többek között ezzel magyaráz­ható az, hogy 1897-ben Möll- ner István terveinek megfelelő­en resta ura Itatta a minaretet a Műemlékek Országos Bizottsá­ga. Nagyjából érvényesült a kor­hűség követelménye. Annál is inkább, mert az eredeti formá­ról számos rajzos vagy festett ábrázolás maradt fenn; s ez mindenképpen megkönnyítette az eligazodást... A torony pél­dául akkor kapott új kősüveget. Aztán hosszú csend - úgy is mondhatnánk: nemtörődömség - következett. Igaz, 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelő­ség megoldotta a kisebb mérvű ál lag megőrzési feladatokat, ez azonban nem jelenthetett gyógyírt a régóta sokasodó ba­jokra. A hetvenes évek akciói azonban sikerrel jártak, s ma már ismét dacolhat az idővel a török világ e ritka szép szim­bóluma. PÉCSI ISTVÁN SOMOGYI"*1" Üj közlekedési akciót kezde­ményezett a barcsi közlekedés- biztonsági tanács. A személy­gépkocsik zömének rossz a vi­lágítása, mert helytelen a lám­pák beállítása, vagy egyszerűen csak kiégett az izzó, s nincs tar­talék... Hogy mindez mennyi balesethez vezethet, milyen tra­gédiák oka lehet, azt a statisz­tikák bizonyítják. Mit lőhetne tenni? — töprengtek a szakem­berek, majd megkeresték az Unitech ipari szövetkezet veze­tőit, hogy közösen találjanak megoldást. Az Unitech dolgozói vállalták, hogy a rendőrökkel közös közúti ellenőrzésekre men­nek, s ha olyan gépjárművek­kel találkoznak, amelynek rossz a világítása, a helyszínen meg­javítják. Az első ilyen közös akcióra csütörtökön, késő délután került sor: 150—160 járművet ellenőriz­tek. A vétkeseket azonban nem bírságolták meg. öt alkalommal kicserélték a kiégett izzókat, 20 esetben beállították a fényszó­rókat. Mindössze az égők árát kérték el a szerelők. Az ellenőrzés sikeresnek bizo­nyult. Már csak azért is, mert újabb veszélyforrásokat szüntet­tek meg útjainkon. A barcsiak készülnek a folytatásra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az új lakások építése mel­lett elengedhetetlen a régiek karban tartósa, rendszeres fel­újítása, s a lehetséges, a felújí­tással párhuzamos korszerűsíté­se, bővítése. A Székesfehérvári Ingatlanke­zelő Vállalat a gazdája elsősor­ban a felújításoknak, jóllehet nem képes csak saját kivitele­zésben elvégezni ez a a felada­tot. A vállalat jövő évre szóló fel­újítási, tetőtérbeépítési és ráépí­tési címjegyzékét a napokban hagyta jóvá a városi tanács végrehajtó bizottsága. Jövőre összesen 143 millió fo­rintot költenek felújításra. A munkáik összetételére jellemző, hogy jelentős részük a történel­mi belvárosban folyik, továbbra is, ez a tény — lévén az épüle­tek egy része műemlék vagy műemlék jellegű épület — gyak­ran jelenti azt, hogy a felújítás a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe. Oka pedig az, hogy a régi épületek szerkezeti elemeinek tényleges állapota csak a munkálatok során válik ismertté. Másik, igen jelentős feladat a legrégebbi lakótelepek házai­nak folyamatos felújítása. Tel­jesen vagy részlegesen 1983- ban 517 lakást tesznek szebbé, a felújítással párhuzamosan pe­dig néhány helyen emeletráépí­tést és tetőtérépítést is tervez­nek. Ahol lehet, tetőtérbeépítéssel új lakásokat is kialakítanak. A beépíthető tetőterek iránt a ta­nács vb műszaki osztályán ér­deklődhetnek a saját kivitele­zésre vállalkozók. Karl-Marx-Stadtot a színház­szeretők városának is nevezhet­nénk — írja a Freie Presse. Az egyes előadásokra alig lehet je­gyet kapni. Ám ennek csak egyik oka, hogy a színház kö­zönségszervező irodája jól mű­ködik, a másik, hogy a közön­ségszervezésben segítenek a színház más dolgozói, sőt a mű­vészei is. Nem ritka, hogy a vá­ros üzemeit - közte kis- és kö­zépüzemeket is - fölkeresik, be­szélnek a műsoron lévő dara­bokról, a színház műhelytitkai­ról. A legutóbbi „üzemlátogatá­si akció" eredménye: három­ezer jelentkező a soron követ­kező előadásokra. Nagyon népszerűek a külön­féle bérletek. Például a csalá­di bérlet. A szülők is és ter­mészetesen a gyerekek is ked­vezményt kapnak, ha a család bérletet vált. A családi bérlete­sek szabadon választhatnak mind a színre kerülő darabok­ban, mind az időpontban. Ter­mészetesen a szocialista brigá­dok tagjai között is vannak színházbarátok, az ő igényüket a brigádmozgatom keretein be­lül elégítik ki. A színészek vi­szont szívesen látogatják a szín­házba járó szocialista brigádo­kat — az üzemekben. Dunántúli napló Fennállásának legnagyobb export gabonaforgalma tetőzik napjainkban a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalót mohácsi kikötőjében. A hosszú évtizedek óta nem tapasztalt alacsony vízállás mellett naponta rekor­dokat döntenek a kukoricát és búzát uszályokba töltőik. Tesrik mindezt akkor, amikor a folyó felső szakaszain a vízhiány mi­att mór-már megbénult a teher­szállítás, ám legdélibb kikö­tőnkben még ma is uszályhiány- nyal küzdenek. Az előző évek látványos mohácsi „vízreszáUá- sok” után — amikor Baranya és Somogy mezőgazdasági terme­lőegységeinek terményei mel­lett itt bonyolították le export- gabona-szállításaikat Tolna, Fe­jér és Vas megye gazdaságai is — idén már a tolnai Dom­bodban, a Bács-Kiskun megyei Bajáin, de feljebb, Fejér me­gyében is létrehoztak folyami kikötőket. Az idei nagy búra- és kuko­ricatermés uszályba töltésének gondjaitól azonban ezen újon­nan létrehozott kikötők sem ké­pesek teljesen tehermentesíteni a mohácsi töltőállomást. A ba­ranyai kikötő idei terve 35 ezer tonna kukorica és 23 ezer ton­na búza exportálása. Jóllehet az első uszályok már augusztus­ban elhagyták a kikötőt, a mai napig még mindig csak 15 ezer tonna búza és 10 ezer tonna kukorica került továbbításra. S ha figyelembe vesszük, hogy mindebből csupán 10 ezer ton­na búza érkezett Somogybái, akkor máris érzékelhetővé vá­lik, hogy milyen termést takarí­tottak be e két fontos termény­ből a baranyai gazdaságok. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat mohácsi üzeme idén kénytelen volt szükségtáro­lókat létesíteni a beérkezett és szállításra váró termény foga­dására. TflMEOBCKCM nPHBflH Érdekes dokumentum került elő Tambovban — írja testvárla- punk, a Tambovszkaja Pravda. Az archívumban rátaláltak azok­ra a dokumentumokra, ame­lyek azt bizonyítják, hogy a szov­jethatalom első éveiben itt kezdte el könyvtárosi munkáját a nagy orosz marxista, G. V. Plehanov húga, K. V. Plehano- va, aki 1866-ban született a tambovi kormányzóságban. Klavgyija Valentyinovna Ple- hanova jogi diplomát szerzett. 1918 májusában került a tambo­vi könyvtárba. Néhány hónap alatt bebizonyította, hogy nem­csak szereti ezt a munkát, de ért is hozzá. 1919. március 1- én őt nevezték ki a könyvtár igazgatójává. Akkoriban még csak egy kis könyvtár volt Tam- bovban. Szűk kis helyen mind­össze 3000 kötet könyv állt az olvasók rendelkezésére. Pleha- nova nagy gondot fordított az olvasók toborzására. Nem elé­gedett meg azzal, hogy csak az értelmiség használja a könyvtá­rat, az itt állomásozó katonák­kal is megszerettette az olva­sást. A könyvtárban rendszere­sen tartottak politikai előadáso­kat is. A könyvtár 1922-ben új épü­letbe költözött. Plehanova na­gyon sokat tett e négy év alatt a tambovi könyvtárért. 1923- ban költözött el Tambovból. 1946-ban, nyolcvanéves korá­ban halt meg. PETŐFI NÉPE Az ország devizaszükségletei­nek jelentős hányadát az ag- rárszéktor termeli. Az utóbbi év­tizedekben a mezőgazdaság nemzetközi mérőével mérve is jelentős eredményeket ért el, növelte produktuma mennyisé­gét. Sajnos, a nyersanyagokat feldolgozó élelmiszeripar nem izmosodott együtt vele, pedig érdekeink amellett szálnak, hogy az exportcikkek értékét minél több hozzáadott szaktudással, munkával emeljük. A fejlődés­ben! elmaradást pótolandó az utóbbi évékben elindítottak né­hány beruházást. Bács-Kiskun megye hűtőipari nagyberuházá­sa Baján sikeres befejezés előtt áll. A kivitelezést 1980 második felében kezdték meg. A fejlesz­tés egyik célja a mélyhőmér­sékletű tárolókapacitás 10 ezer tonnás bővítése volt a Hűtőipa­ri Vállalat bajai gyárában. A munkálatok első ütemében — mint Vásárhelyi György igazga­tó elmondja - jól összehangolt tevékenységgel 11 hónap alatt megoldották a feladatnak ezt a részét. Tavaly október végén már üzemelt az új tároló, s az­óta is rendeltetésének megfele­lően működik. Az ország idei többlet-húsexportjának mintegy 45 százalékát itt fagyasztották és tárolták kiszállításig. Arneny- nyiben ezt a termékmennyiséget nyugati országban bértárolással készítik elő eladásra — sajnos ilyen megoldásokra rákénysze­rül a magyar élelmiszeripar - akkor ezért 1 millió dollárt kel­lett volna kifizetnie. A beruházás másik célja a zöldség- és gyümölcsfélék gyors­fagyasztását végző üzem re­konstrukciója és bővítése 13 ezer tonnás új kapacitással, va­lamint megfelelő kiszolgáló lé­tesítmények építése, berendezé­se volt. Eninék a második ütem­nek a befejezési határideje 1982. december 31. A hátralévő alig több mint egy hónap alatt dől el, hogy a bajai fejlesztés — az utóbbi tíz évet alapul véve — kivívja-e a Bács-Kiskun legsike­resebben lebonyolított nagybe­ruházása „címet”, amelyre ed­dig rászolgált. Operáltasson, nyerhet! Az eladhatatlan vajhegyek után megjelen­tek a legnagyobb tőkés piacon az ágyhegyek. Amerikában persze. Nem a bútorüzletekben, a kórtermekben. Minden kórházban, klinikán rengeteg az üres ágy. Vasegészségesek a jenkik? Nem szorulnak doktorra, kórházra? Inkább spórolósak. Újab­ban kétszer is meggondolják, kivetessék-e a mandulájukat, szanatóriumban kezeltessék-e a reumájukat, asztmájukat. Pontosan azóta, mióta Reagan elnök a szociális kiadások meg­nyirbálásával csökkenti az államadósságokat. Azóta ugyanis drága a kórház, még a bizto­sítottaknak is. Annyiba kerül például csak az ágy a kórházban, mint egy jobb szállóban. Mit tehet a maródi USA-polgár, ha lapos a bukszája? Csatlakozhat a do it yourself! (csi­náld magad!) mozgalom új ágához. Ne csak önmaga szerelője, szobafestője, asztalosa le­gyen ezentúl, de a saját orvosa is. Bőven kap hozzá segítséget. A lapok teli vannak orvosj tanácsokkal, gyógy javallatokkal, különféle kú­rák leírásával. Se szeri, se száma a minden­féle nyavalyákra ajánlott gyógytüveknek, bo­gyóknak, teáknak — és csodaszereknek. Bárki házilag kezelheti a lumbágóját csodás keleti balzsamokkal, a fekélyét európai gyógyvizek­kel, az érelmeszesedését indián varázspasztil­lával. Házi foghúzásra még nem okítanak a magazinok, sem maszek hasfelmetszésre. Ború­látó szemleirók szerint azonban rövidesen erre is sor kerülhet, ha Reagan elnök továbbra is a népjóléti kiadásokon takarékoskodik. Ám nemcsak a betegek jutottak nehéz hely­zetbe, a kórházak is. Tőlük is csak elvett Rea­gan, nem adott. Növelniök kellene hát a bevé­teleiket, hogy csődbe ne jussanak az ágy­hegyek miatt. Csakhogy a betegek sem akar­nak anyagilag tönkremenni ! Van-e kiút ebből az ördögi körből? Egyesek szerint van. Menedzserek úgy vélik: ismét be­népesíthetek a kongó kórtermek. Reklámmal. Amivel mindent el lehet adni, még borsos árú professzori műtétet is. Ezért jelenik meg az amerikai lapokban egyre több kórházi hirdetés. Különféle módsze­rekkel virágzó üzletág lett a kórházba csaloga­tás. Las Vegasba például már nemcsak hétvégi édes életre csábítanak a reklámok, de jutá­nyos mandulaműtét-vikendre is. A Sunrise Hos­pital nemcsak árengedményt Ígér a mandulás különbusz utasainak, de világkörüli luxusutat is kisorsol iköztük. New Jersey fogászati klinikája odvas fogak kedvezményes rendbehozatalára szervez tár­sasutazást. A rossz fogak húzását, tömését tárgynyeremények sorsolásával köti össze. Fő­nyeremény: túrakerékpár. Némelyik klinika a részletfizetést is bevezette: hat-tizenkét hónapi törlesztésre is vállalnak nagyobb műtéteket. Hiába, a fejlődés megállíthatatlan. Reagan még megérheti, hogy valósággá válik a hires slogan, amely a reklámőrületet gúnyolta ki: „Haljon meg nyugodtan, még ma eltemetjük. Fizetni ráér holnap is!" J. H.

Next

/
Thumbnails
Contents