Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

1982. november 23. s Képújság 3 A valóság ismeretében írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője Kitüntetett *;e|ye ónokul túrát hor­-------------------------- dozo eszközök kozott a kön yvnek. Gorkij azt vallotta', hogy mindazt, amit elért, a könyveknek köszönheti. Azt hi­szem, sokan megukénak mondhatják ezt a val­lomást ma is, annak ellenére, hogy azóta szé­les körben elterjedték a nagyhatású telekom­munikációs eszköziök. Az élő szó mellett viszont napjainkban is a könyv szól a legközvetle­nebbül az emberihez. Megvan az a ,,képessé­ge”, hogy v.alóban bensőséges, maradandó ha­tású kapcsolatot teremtsen a gondolkodó, cse- lékvő emberrel. A könyveknek azonban — kiváltképpen a po­litikai műveknek — nemcsak .általános humá­nus értékük, hanem időhöz és helyhez kötött konkrét szerepűik és hasznuk is van. Különösen jól érzékellhető ez gyorsan változó és feszült­ségektől terhes világunkban. A bonyolultabb, nehezebb körülmények hallatlanul megnövel­ték a társadalom tájékozódási igényét. Az emberek minden eddiginél jobban várják a hiteles szót, a világos orientációt. Persze nem volna helyes, ha ezt pusztán tájékoztatási kér­désnek tekintenénk. Aligha bizonyulna ele­gendőnek, ha csak a napi információ bőví­tésére törekednénk. Mind többen szeretnénk ugyanis önállóan eligazodni az események történelimii-táirsada'lmii hátterének, elméleti-tu­dományos összefüggéseinek mélyebb megisme­rése és megértése alapján. Az ehhez szük­séges .ismereteket pedig elsősorban a könyv - nem kis részben pedig" éppen a poltikai könyv - nyújthatja. A politikai mű aktuális szerepéről, az ér­deklődés mai Irányáról szólva látnunk kell azt is, hogy az emberek tájékozódási, eligazodási igénye növekvő színvonalú politikai kultúra bá­zisán erősödött fel. A mostani nehezebb helyzetben tűnik ki iga­zán, mennyire beértek az elmúlt negyedszá­zad helyes politikájának, a szocialista demok­rácia gyakorlatának eredményei. Mert java­részt ennek a ooíitikának és . qyaikorlatnak kö­szönhető, hogy a magyar társadalom nagy többsége — a feszítő körülményeket érzékel­ve is — felnőtt módon, nyíltan és 'reális szem­lélettel kéoes vitázni, véleményt mondani a politika naay kérdéseiről. A cselekvés szándé­kával keresi, iqényli a választ személyes prob­lémáira. egyszersmind az országos „sorskér­désekre". Nem túlzás azt állítani, hogy a mai kemé­nyebb feltételek szorításában tapasztalt és igé­nyes közvélemény előtt kell naponta vizsgáz­tok mindazoknak, akik felelős posztokon dol­goznak ebben az országban. Növekvő felelős­séggel járó pozícióból ugyanúgy vizsgázik nap­ról napra a politikai könyv szerzője, szerkesz­tője is. A társadalmi szükséglet, az olvasói igény a szerzőtől, a kiadótól egyaránt megkö­veteli a magasfokú politikai érzékenységet, a tisztánlátást, az elméleti igényességet és bá­torságot, az elkötelezett, pártos állásfoglalást, az ösztönző útmutatást, a valóság tisztességes feltárásából, marxista—leninista elemzéséből ki­növő meggyőző erőt, s nem utolsósorban a sza­batos, érzékletes, szép magyar stílust, a szem- léle'tességet és az ízléses 'kivitelt. Jó, hogy mind nagyobb számiban forognak közkézen tartalmas, igényes politikai művek. Hasznos eszközei, segítői a politikai, ideoló­giai tevékenységnek. Rendkívül jelentős a po­litikai könyv szerepe a párt politikájának is­mertetésében, megértetésében, a tömegek bi­zalmának, támogatásának megnyerésében. S ettől elválaszthatatlan, alapvető funkciója a párt eszmei-politikai egységének szolgálata, a részvétel a párttagság felkészítésében, képzé­sében és továbbképzésében. E két funkció szoros egymásmellettisége, köl­csönös összefonódása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy leamolijaníak a korábbi válaszfalak „elit" és „populáris", „benfentes” és „kívül­álló” politikai kultúra között. Hogy a társada­lom valamennyi rétegéhez eljussunk a politi­kai Irodalommal és az érdeklődés, a felkészült­ség szerint differenciált, de eszmei-tartalmi szempontból alapvetően egységes, marxista- leninista politikai szemlélet váljék uralkodóvá és erősödjön továibb. A 'könyvben és a 'könyv által folytatott ideo­lógiai-politikai tevékenység1 különösen jelentős és aktuális feladata a társadalom szocializmus- kéoének formálása. Ismeretes, hogy ez a kér­dés két ok miatt vált nagyon időszerűvé. Rész­ben mert nincs teljes szinkron a szocialista éoítőmunka mai szükségletei és'feladatai, va­lamint a korábban kialakult és a társadalom eaves rétegeiben statikussá vált szocializmus- kéo között. A szocializmus lényege nem válto­zott. de változtok a konkrét problémái és le­hetőségei. A korábbaknál bonyolultabb körül­mények között, qyaikran úi megoldások kere­sésével lehet csak kiaknázni a szocializmus előnyeit. Ezért a közvéleménvben élő szocializ- mus-kéoet jobban hozzá kell igazítani a szo­cializmus mai valóságához. Ez is feltétele, hooy a társadalom reálisan faqalmazza meo igé­nyeit, pontosabban, világosabban érzékelje saját tennivalóit, a nehezebbé vált utat járva se veszítse szem elől a szocializmus perspektí- vá it. Mindez azért is igen lényeges, mert a szo­cializmus ellenségei támadást indítottak társa­dalmi rendszerünk ellen. Minden nehézséget és . ellentmondást, amelyet nem ismerünk fel és amelynek nem kezdünk hozzá a feloldásához1, minden tétovázást és bizonytalanságot azon­nal felhasználnak a szocializmus lejáratására. A másik ok tehát, amiért a szocializmussal ideológiai szinten foglalkoznunk kell: az ideo­lógiai osztá'lyharc kiéleződése. És ezen a terü­leten és hallatlanul nagy, sokszor még alig ki­aknázott tartalékaink vannak. Mindenekelőtt abban, hogy a társadalom az eddigieknél job­ban megismerje és megértse a szocializmus történelmi valóságát, azt az óriási változást és átalakulást, amelyet a szocializmus hozott Euró­pa keleti felében, és természetesen nemcsak itt, hanem az egész világiban. Nagyon időszerű és a mi munkánk szem­pontjából is változatlanul fontos az a lenini gondolat, hogy a bolsevikok nem azért győz­tek, mert ügyesen agitáltaik, hanem azért, mert az igazat mondták. S igazat mondani csak a valóság ismeretében, az elkötelezett cselekvés szándékával, marxista alapon lehet. Úgy gon­dolom, hogy a Magyarországon megjelenő po­litikai könyvekre jellemző ez a megállapítás. Ez a titka, hogy az elmúlt évek politikai könyvter­mése egyre eredményesebben és hatásosab­ban szolgálja Céljainkat. Ugyanez 'mondható el az e hetekben nagy sikerrel megrendezett politikai könynapok új kiadványairól is. Mindezek a művek szervesen illeszkednek politikai könyvkiadásunk karakte­rébe.' A klasszikusok iránti érdeklődés kielégí­tését, gondolataiknak a politikai, ideológiai munkában való hasznosítását jelentősen elő­segíti, hogy a Kossuth Kiadó — a gyűjteményes kiadás mellett — folyamatosan napirenden tartja a tematikus összeállítások megjelen­tetését is. Az idei politikai könyvnapokra ezért is gyűjtötték egybe Marxnak, Engelsnek és Leninnek a kultúráról szóló írásait. Emellett hasznos az a másik sorozat is, amely elsősor­ban a marxizmus—leninizmussal most ismerke­dő fiatal generációk elméleti tájékozódásához járulhat hozzá. Források címmel a klasszikusok és ismert munkásmozgalmi vezetők alapkérdé­seket kifejtő, a marxizmus eredményeit szin­tetizáló írásait tartalmazza. Politikai könyvkiadásunkban változatlanul a legkiterjedtebb profilt jelenti a nemzetközi és a hazai politikai kérdések átfogó, vagy egy- egy fontos témát középpontba állító elemzése. Az olvasó így rendszeresen tájékozódhat va­lamennyi napirenden lévő politikai kérdésről, megismerkedhet napjaink kiemelkedő politikai személyiségeinek munkásságával és nézetei­vel. A most megjelent politikai kötetek közül Leonvid Brezsnyevnek Az SZKP és a szovjet ál­lam külpolitikája című gyűjteményes — és im­már szomorú aktualitásé — kötete folytatása annak a hagyománynak is, hogy a politikai könyvkiadó rendszeresen közikinecsé teszi az SZKP és a Szovjetunió, valamint a többi test­vérpárt tapasztalatait. Az idei politikai könyv- napok jelentős értékei közé tartozik Kádár János beszédeinek, cikkeinek legújabb gyűjte­ménye, amely egész népünket foglalkoztató kérdésekről szól; Aczél György korábban Pá­rizsban kiadott „Beszélgetések Magyarország­ról, szocializmusáról” című műve, amely a szo­cializmus éoítésének magyarországi tapaszta­latait, aiz MSZMP politikájával kapcsolatos té­mák széles körét öleli fel; Havasi Ferenc: Új fejlődési pályán című munkája, amely a párt gazdaságpolitikájának alaposabb megértését, a magvar népgazd'asáa helyzetével és felada­taival összhangban álló 'közgazdasági szemlé­let formálását segíti. Továbbra is kiemelt feladatnak tekintjük, hogy oárttagság'unik, a dolgozók széles köre, behatóbban, alaposabban ismerje meg törté­nelmünket, hogy értékeinket jobban megbe­csüljük és fejlődjék a társadalmi önismeret, összhanaban áll ezzel a céllal a politikai könyvkiadás gazdag történelmi tematikája, amely most jó néhány újabb témával .bővült. Az idei könyvtermésben újra megtalálhatók olyan kiadványok is, melyekkel az olvasók szé­lesebb rétegeihez juthatunk el, népszerűsítve a történelem tényeit, tanulságait, a tudománv eredményeit. (Világitörténelmi enciklopédia ; A maavar irodalom történetének n'éoszerű fel­dolgozása.) Ezekben a műveltséget, a történel­mi-társadalmi gondolkodásmódot naavobb ol­vasói körben gazdagító lehetőségek rejlenek. Kívánatos, hoqv a politikai könw adta esz- mei-ioolitikai munícióval minél több pártszer­vezetünkben jól sáfárkodjanak. A politikai könw üave ne záruljon le a tetenteaí könvv- naoakkal. az ünnepléssel, hanem teaven ennek foiwtoz-z-,-) q következő hetek, hónqn'-'k. hétköz­napi ideolóaiai gyakorlatában. Párttitkárok, nártveTetőségi taaók, aktivisták olvassák és a iá ni já k. párttaqsáqunk, politizáló partnereink -en-h’-'-esen forgassák, hasznosítsák a koráb­ban és a most menj el ént politikai munkákat. A költő azt vallja: „Nem tudom el'kép­------------------zelni az életet könyv nélkül". Jó lenne , ha ez a felfogás és magatartás az or­szág, a viláa megismerésének, megértésének szükséaletéből, a nagyobb tudás, az eredmé- nvesehb cselekvés belső iaénvéből minél job­ban elterjedne és általánossá válna. Tegyünk ezért minél többet! Bátaszéki alapítók Segítettek pénzzel, tisztességgel Az alapítók nevét valahol 'mindenkeppen föiírják és meg­őrzik. Vannak, akik a történelem lapjaira kerülnek és vannak olÿan emberek, akik „csak” jegyzőkönyvbe. A hely, a papír egyébként nem minősít: a „ki­csik”, a „jegyzőkönyves” alapí­tók tette is lehet elévülhetetlen. Maszler Mihály bátaszéki pá- lyamunkás 1957-ben nyolcad- magáva! úgy határozott, hogy létrehozzák á takarékszövetke­zetet. Szépen meszelt, nagyon gon­dozott régi ház a bátaszéki fő­utcán: Budai út 59. A kapun belépve még kedvezőbb a kép, a hosszú és hátul L-alakúra épí­tett ház egész portája, beleért­ve a pajta'szerűen nyitott gazda­ságii részt, annyira tetszetős, mintha mindig ünnepre 'készül­nének, vendégeket várnának. Pedig itt hétköznapokból áll az élet egyfolytában, évtizedek óta. Munkából. Maszler Mihály nem tudhat­ta, hogy megyünk, de frissen borotvált az arca. Hetvenen túl, reumás kezekkel már nem az a legsürgősebb dolguk a férfiak­nak, hogy borotválkozzanak. Valamit ez is megmutat Maszler Mihály jelleméből, igényességé­ből. Bemegyünk az egyik konyhá­ba. Van itt három szóba és bá­róim konyha . . . Valamikor de tele volt a ház, nem kongott az ürességtől, mint mostanában . . . — Itt laktak vélünk az én szüle­im, a feleségem szülei,-aztán la­kott az első szobá ban egy tanár­nő, sokáig. Ragaszkodtak hoz­zánk az öregek, ide költöztek, és így négy öregről kellett gondos­kodni. Az após jól bírta, 'belépett a tsz-be, hetvenéves korára lett nyugdíjas. Most már ma­gunk vagyunk. Kettesben a fele­ségemmel. A lányunk és a vőn'k Szekszárdon lakik, mind a ket­ten a TÁÉV-nél dolgoznak. Az unoka Szegeden gyógyszerész. Már megszületett a dédunoka is. — Ha összejönnek, újra tele a ház. — Igen. De a disznótor elma­rad .. . Csak nagyobb ünnepe­ken vagyunk együtt mindnyá­jan. Idén már nem tartunk disz­nót, ízületes a kezem, a lábam, nem bírom. A szőlő permetezé­sét is a vöm teszi meg, hétvé­geken hazaszalad Székszárdról és segít. Még mindig nagy a szőlő, el kellene adni egy dara­bot. Rengeteget dolgoztunk ve­le. Disznó is sok volt, eladásra iis neveltünk, így tartottuk ma­gunkat. — Amikor megalapították a takarékszövetkezetet, mennyi pénzt tudott betenni? — Kevesen voltunk eleinte, úgy emlékszem, harmincán kezdtük, amikor kimondtuk köz­gyűlésen az alakulást. Csak két- bárom év múlva jutottunk el odáig, hogy a betét elérte a millió forintot. Szóval nehéz Volt a kezdés. Kellett a pénz, a be­tét, hogy lehessen kölcsönözni. 'Hiszen éppen az volt az agitá- cíónk, amivel belépésre biztat­tuk az ismerősöket, hogy ez jobb, mint ha a postán adják Szeretem a társaságot Nehéz volt a kezdés takarékba a pénzüket, mert itt lehet kölcsönt is felvenni. Én magam is jártam agitálni, ta­gokat szervezni. Szóval kicsi volt a betétünk. Azt mondta egyszer az elnök, Pólyák László, 'Misi, segíts bennünket, adjál pénzt. Akkor betettem tízezer forintot. Általában ekkora ősz- szegeket tudtak betenni az el­sők.- Rengeteget fejlődött a bá­taszéki takarékszövetkezet. Ér­tette a dolgát a Pólyák?^- Nagyon jól csinálta. Meg­gondolt ember volt. Nem léte­zett semmi szabálytalanság. Ilyen ember kellett oda irányí­tónak. Megvolt hozzá a gyákor- láta is, előzőleg a 'hitelszövet­kezetnél dolgozott mint ügyve­zető.- Emlékszik még, hol tartot- ták-az alakuló gyűlést?- Az ipartestületiben. Az első irodát meg ott rendezték be, ahol most a könyvesbolt .van. Rá öt-hát évre átvitték az iro­dát a szemben lévő oldalra, ott nagyobb lett a hely, már kap­tak egy fél házat.- Az új épület nagyon szép. Jó érzés bemenni?- örülök, hogy idáig jutot­tunk. De én már úgy vagyok vele, lemondanék az igazgató- sági beosztásról. A Helléné ra­gaszkodik hozzám. Ő is jó el­nök, ügyesen irányítja a szövet­kezetét.- Miért mondana le, Mihály bácsi? — Nehéz már nekem még járni is. — A vasútnál hány évet töl­tött el? — Huszonnégyet; ezerkilenc- százötventől hetvennégyig. Pá- lyamurtkás voltam, de dolgoz­tam a raktárban is, meg a gat- ternál. Odahívtak a fűrészhez. Egyedül én tudtam kobozni. Kevés fája volt a vasútnak, ta­karékosan kellett földolgozni a rönköket.- Maga takarékos ember, úgy gondolom ...- Nem herdálok. Megtanított rá az élet, hogy becsüljem a pénzt. A háború után újra kel­lett kezdeni az életet. Ezt a há­zat is úgy vettük. ,A vasútnál nem kerestem annyit, hogy min­denre jutott volna, így hót gaz­dálkodtunk, főleg a szőlővel. Szerettem csinálni, még arany­érmet is kaptáim egy borverse­nyen. Az oklevél kint van a ta­nyáiban. Kövésden. — Jó fekvésű a szőlő?- Déli. Megnéztem, hol ve­szek szőlőt. NRégi volt, föl kellett újítani. Van sókféle: kadarka, olászrizling, bánáti rizíing, mé- zesfehér, ezerjó, szlanka ... — Melyik kapott aranyérmet? — A bánáti rizíing. Az a jó, hogy busszal ki tudunk menni a szőlő közelébe. Nyugdíjasként eldolgozgat benne az'ember. .. Csak most már mindig nehe­zebb. Mutatja a kezét. Nagyon erős lehetett valamikor. Begördültek az ujjúi. Meg akar kínálni új borral vagy szilvapálinkával. In­kább egy csöpp pálinkát kérek. Átmegy a szomszéd helyiségbe, valószínűleg kamrába és ritka szép formájú, régi üveget hoz. Mivel nagyon kikötöttem, hogy csak keveset, így szól, amikor nagy, görbe ujjaival bil­lenti az üveget:- Majd szóljon, hogy med­dig . . .- Takarékosan. Csak az ízé­ért. Bedobjuk a kortyot egymás egészségére, aztán ő folytatja, a témánál maradva: — Szeretem a társaságot, a társaságbeli emberéket. De mindent módjával. Nem költe­kezők, nem látom értelmét an­nak, hogy teleigyam magam egy szórakozóhelyen. Nem is kívánom ezt.- Eljár még baráti társaság­ba?- Minden vasárnap délelőtt 'bemegyünk a kaszinóba, azaz hogy a kisvendéglőbe. Tizenegy órától délig beszélgetünk, 'min­denki megiszik egy sört. Né­melykor tízen is vagyunk a tár­saságban. De legalább öten mindig. Az ultizást abbahagy­tuk, sajnos. Megszűnt a parti, öten voltunk és az ötből hár­man meghaltak Ikét hónap le­forgása alatt. . . Őszintén mon­dom, szeretem az embereket, mindig is szerettem. A becsüle­tes, tisztességes embereket. A megbízhatókat. Nem teszi hozzá, én mondom most: a magafajta embereket. Akik közül még alapítók is ke­rülnek, ha úgy hozza a sors. GEMENCI JÓZSEF Pécsi kaputelefonok Leningrádba Tízezer leningrádi lakást sze­relnek fel a Pécsi Megyeszer Vállalatnál készített kaputelefo­nokkal. A készülékeiről hazánk­ban már országszerte ismert cég — hivatalos nevén Baranya me­gyei Elektronikai és Szerelőipari Vállalat — készülékeit több más országbeli gyártmánnyal való összehasonlítás után találták al­kalmasnak arra, hogy egy egész lakónegyedet lássanak el vele. A pécsi kaputelefonok ugyanis kevés vezeték felhasználásával, könnyen felszerelhetek, karban­tartást alig kívánnak, paneles felépítésűek, s így könnyen ja­víthatók. A Megyeszer a májusban meqkötött szerződés alapján eddig csakhem ötezer kaputele­font küldött az Elektroimpex Kül­kereskedelmi Vállalat közvetíté­sével a Szovjetunióba, s még karácsony előtt elszállítják Pécs­ről a tízezrediket is. A modul- egységekbe csomagolt utcai és lakáskészülékeiken kívül kétszáz lépcsőházhoz automatikus vilá­gításkapcsolókat, a lakásban lé­vő kaputelefon gombjával nyit­ható elektromos lépcsőházi zá­rakat, szerelvényeket és pótal­katrészeket készítettek szovjet megrendelésre a leningrádi la­kónegyed épületei és lakásai számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents