Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

2 Képújság 1982. november 23. Jurij Andropov beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) melékeny munkát, a kezdemé­nyezést, a vállalkozó kedvet. El­jött az ideje annak, hogy gya­korlati lépéseket tegyünk az ipa­ri egyesülések és vállalatok, a kolhozok és a szovhozok önálló­ságának kiszélesítése érdeké­ben — mondotta. Andropov kijelentette: A terv­ben azok az intézkedések kerül­tek a központi helyre, amelyek az éíelmiszerprogiram megvaló­sításához kapcsolódnak. A prog­ram megvalósítása során meg­lehetősen néhéz körülmények között kellett megtenni az első lépéseket. Az időjárás az idén korántsem volt kedvező. Sok köztársaság mezőgazdasági dol­gozói még így is jó eredménye­ket értek el. A gabonafélék fel­vásárlása jelentősen megnöve- kedett az elmúlt évhez képest. Nem rossz termés volt gyapot­ból, főzelékféléből, szőlőből. Nö­vekedett a tej- és a tojásterme­lés. Ugyanaikkor egyes élelmi­szerekből akadozik az ellátás. Andropov azt is aláhúzta, hogy a jövő évi tervben nagy figyel­met szenteltek a közszükségleti cikkek termelésének. Mint megállapította, Leonyid Brezsnyev halálakor külföldön számos találgatás kapott lábra az SZKP és a Szovjetunió nem­zetközi politikájáról. Az elmúlt években sokszor tettek kísérle­tet arra, hogy a Szovjetuniónak mindenféle rossz szándékot tu­lajdonítsanak. Most viszont a jelek szerint amiatt aggódnak, hogy a Szovjetunió politikája megváltozhat, mert e politika folytatásában látják a nemzet­közi életben a béke és a nyu­galom megmaradásának leg­főbb feltételét. A szovjet külpolitika — jelen­tette ki Jurij Andropov -olyan volt és marad, ahoavan azt az SZKP XXIV. XXV. és XXVI. kong­resszusának határozata jelölte meq. Külpolitikánk változatlan célja a tartós béke biztosítása, a népeknek a füaqetlenséqre, a társadalmi haladásra való joga megvédése. Az emberiség - ha csak nem akanaj kockára tenni jövőjét - nem békéllhet meg örökre a fegyverkezési hajszával és a há­borúval. Az SZKP ellenzi, hogy az eszmék párharca az államok és a néoek közötti konfrontá­cióvá váljon, s hogy a társadal­mi rendszerek erejének mércé­jévé a rendelkezésükre álló fegyvereket, Illetve az azok al­kalmazására való készséqet te­gyék — hangsúlyozta Jurij And- ro'pov. Az imperializmus agresszív tervei arra kényszerítenek ben­nünket és a testvéri szocialista országokat, hogy komolyan gon­doskodjunk védelmi képessé­günk megfelelő szinten tartásá­ról. De — mint azt Leonyid Brezsnyev nem egyszer hangsú­lyozta — mi nem vagyunk hívei a katonai versengésnek. A szo­cializmus célja a fegyverek nél­küli béke. Pártunk továbbra is a leg­nagyobb gondot fordítja a szo­cialista közösség erősítésére. Egységünk jelenti számunkra az erőt és annak zálogát, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatások­ból is győztesen kerülünk ki. Arra törekszünk, hogy a test­véri országok elvtársi együttmű­ködése és szocialista kölcsönös segítségnyújtása még mélyeb­ben meggyökerezzen és hatéko­nyabbá váljon többek között a tudományos-műszaki, termelési, szállítási, energetikai és egyéb feladatok közös megoldása te­rén. Az SZKP és a szovjet állam őszintén fejleszteni és javítani kívánja kapcsolatait valamennyi szocialista országgal. Kölcsönös jóakarat, egymás jogos érde­keinek tiszteletben tartása, a szocializmus és a bélke érde­keinek kölcsönös szem előtt tar­tása esetén helyes döntéseknek kell születniük ott is, ahol kü­lönböző okok miatt még nincs meg a kellő bizalom és a köl­csönös megértés. Ez vonatkozik nagy szomszé­dunkra, a Kínai Népköztársa­ságra is. A Leonyid Brezsnyev taskenti és bakui beszédeiben megfogalmazott gondolatok, a józan megfontoltságon és az előítéletek elvetésén alapuló magatartás jelentőségének alá­húzása egész pártunk meggyő­ződését fejezte ki. Nagy figye­lemmel fogadunk minden, kínai résziről erre adott pozitív választ — mondotta Jurij Andropov. Az SZKP KB főtitkára a továbbiak­ban kitért arra, hogy a nemzet­közi életben megnőtt az el nem kötelezett országok mozgalmá­hoz tartozó államok fontossága. Jelentős részükkel a Szovjetunió sokoldalú, baráti kapcsolatokat tart fenn. E kapcsolatok hozzá­járulnak a nemzetközi helyzet nagyobb stabilizálásához. Jó példája enneik a Szovjetunió és ..India közötti viszony. A Szovjetunió kész a nyílt, becsületes együttműködésre minden olyan országgal, amely szintén érdekeltnek tekinti ma­gát ebben. A társadalmi rend­szerek közötti különbség e szem­pontból nem jelenthet akadályt. Meggyőzően bizonyítja ezt a Szovjetunió és sok nyugat-euró­pai ország békés együttműködé­sének számottevő fejlődése. Mély meggyőződésünk - hangsúlyozta Jurij Andropov —, hogy az enyhülés jegyében el­telt hetvenes évek nem jelentet­ték véletlen epizódot az embe­riség küzdelmes történelmében. Az enyhülés korántsem túlhala­dott szokás, az enyhülésé a jö­vő. A béke és az enyhülés meg­óvásában mindenki egyformán érdekelt. Ezért enyhén szólva ko­molytalanok azok a kijelentések, amelyek a Szovjetunió által a legkülönbözőbb területeken te­endő engedményekhez kötik a kapcsolatok normalizálásának készségét. Ebbe mi nem egye­zünk bele és nincs is mit vál­toztatnunk politikánkon: szank­ciókat senkivel szemben sem al­kalmaztunk, aláírt szerződése­ket és megállapodásokat nem mondtunk fel, megkezdett tár­gyalásaikat nem szakítottunk fél­be. A Szovjetunió a megállapo­dások híve, de a megállapodá­sokra kölcsönösen kell töreked­ni. Az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal első­sorban a fegyverkezési hajsza megfékezéséről' folytatott tár­gyalások értelmét nem abban látjuk, hogy a nézeteltéréseket rögzítsük. Mi a tárgyalásokat olyan eszköznek tekintjük, amellyel minden fél számára hasznos eredmények elérése ér­dekében egyesíteni léhet a kü­lönböző országok erőfeszítése­it. Mi arra törekszünk, hogy ész­szerű, valamennyi fél számára elfogadható megoldásokat ta­láljunk a legbonyolultabb prob­lémákra és elsősorban a nuk­leáris és a hagyományos fegy­verkezési hajsza megfékezésé­nek problémájára. De senki se várjon tőlünk egyoldalú lesze- lést. Nem követelünk egyoldalú le­szerelést a Nyugattól. Az egyen­lő jogok hívei vagyunk, azt akar­juk, hogy vegyék figyelembe mindkét fél érdekeit. A Szovjet­unió kész arra, hogy a leendő szerződés megkötéséhez vezető első lépésként mindkét fél „'be­fagyassza” ilyen fegyvertárát, s ezzel a meglévőnél kedvezőbb feltételeket hozzon létre a köl­csönös csökkentésről megindult tárgya'lásök folytatásához. Ma minden eddiginél inkább a népek kerülték a történelem színpadának előterébe. A népek olyan beleszólási jogot szerez­tek, amelyet senkii sem fojthat el. Készek arra, hogy aktív és céltudatos lépésekkel hárítsák el a nukleáris katasztrófát, megőrizzék a békét és ezzel az életet is földünkön. A Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szov­jet állam mindent megtesz azért, hogy így is történjék. Beszéde további részében Ju­rij Andropov a pártnak a nyolc­vanas évekre szóló, hosszú távú stratégiájáról szólt. Ez a straté­gia arra irányul, hogy a szovjet emberek évről évre jobban él­jenek, munkájuk m'ind jelentő­sebb eredményeket hozzon, hogy a szocialista társadalmi rendszer mind jobban kibontakoztassa humánus lényegét, alkotó lehe­tőségeit. Andropov aláhúzta : feltétlenül növelni kell a dolgo­zó tömegek aktivitását, mert ez ma a legfontosabb feladat. A legszélesebb értelemben tovább kell fejleszteni a szocialista de­mokráciát, vagyis biztosítani kél! azt, hogy a dolgozó töme­gek mind aktívabban vegyenek részt az állam és a társadalom ügyeinek intézésében. Mindig és állhatatosan hűek maradunk a lenini normákhoz és elvekhez — hangsúlyozta be­fejezésül Andropov — Nagy és bonyolult feladatok állnak élőt-, tünk, de pártunk képes arra, hogy megbirkózzék velük. Az ülés jóváhagyta az elő­terjesztett javaslatokat, és rész­letes határozatot hozott Jurij Andropov referátuma alapján a terv- és költségvetési elő­irányzatról. Az ülésen a központi bizott­ság a politikai bizottság tagjá­vá választotta Gejdar Alijevet, az Azerbajdzsán SZSZK KP KB első titkárát, aki eddig a PB póttagja volt. A központi bizottság ülése fel­mentette Andrej Kiritenkót poli­tikai bizottsági tagsága és köz­ponti ■ bizottsági titkári tiszte alól, megromlott egészségi álla­pota miatt, saját kérésére. A központi bizottság titkárá­vá választották Nyikalaj Pizsko- vot, aki eddig a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának első el­nökhelyettese volt. A központi bizottság jóvá­hagyta a KB, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Miniszterta­nács közös határozatát Leonyid íljjics Brezsnyev emlékének meg­örökítéséről. A határozat a töb­bi között kimondja: Naberzs- nyije Csélni városát — ahol a Kamaz teherautógyár működik — Breznyewárosnak nevezik el. Moszkva Cserjomuski kerületét Leonyid Brezsnyevről nevezik el. Több más gyárat és üzemet is róla neveznék el, és Leonyid Brezsnyev nevét viseli ezentúl Csillagváros, valamint az Ark- tyi'ka atom jégtörő. Róla nevezik el azt a tankihadoszltályt is, ahol annak idején katonai szolgála­tát töltötte, s szülővárosa, 'Dnyeprodzerzsinszk egyik kerü­letét és középiskoláját. Moszk­vában, Leningrádban, Kijevben és Álma-Atában, valamint Dnyepropetrovszkiban egy-egy új tér is Leonyid Brezsnyev nevét viseli majd. Több egyetemen Brezsnyev- ösztöndíját hoznak létre, s fel­állítják emléktábláját a Dnyep- rodzerzsinszki Kohászati Kombi­nátban, ahol annak idején dol­gozott. Dnyeprodzerzsiin'szkben a kohászati iskolán, ahol tanulmá­nyait folytatta és Moszkvában a Kutuzovszkij sugárúton azon a házon, amelyben lakott. A Kreml '■falánál levő sírján elhelyezik mellszobrát. A határozat teljes egészében [jóváhagyja az SZKP KB Politikai Bizottságának a párt XXVI. kongresszusán elfogadott bél­és külpolitikai irányvonaía meg­valósítása érdékáben kifejtett tevékenységét, amely a kommu­nista építés feladatainak meg­oldáséra irányul. Ugyancsak jóváhagyja azokat a megállapításokat és következ­tetéseket, amelyeket Jurij And- ropovnak, a KB főtitkárának az ülésen elmondott beszéde tar­talmazott. A pártszervezetek számára ezek jelentik a munka központi feladatait. A különböző párt- és állaimi szervezeteknek, a mi­nisztériumoknak megfelelő szer­vező és kezdeményező munkát kell kifejteniük az időszerű po­litikai és gazdasági feladatok végrehajtása1, a Szovjetunió gazdasági és védelmi poten­ciálja növelése érdekében, elő kell segíteniük az idei tervben foglalt feladatok végrehajtását, megfelelően elő kell készíte­niük a jövő évi tervet. A jövő évi tervnek — állapítja meg a határozat —, különösen nagy jelentősége van az egész ötéves terv végrehajtása szem­pontjából. Ezért a Központi Bi­zottság arra hívta fel a párt-, társadalmi, a tanácsi és a gaz­dasági szervezetéket, intézmé­nyeket, hogy ‘összpontosítsák erőfeszítéseiket a terv maradék­talan végrehajtására, az SZKP XXVI. kongresszusán megjelölt célok teljesítésiére. Lázár György Törökországba utazott (Folytatás az 1. oldalról.) Lázár György hivatalos török- országi programja hétfőn dél­után ünnepélyes aktussal kez­dődött: koszorút helyezett el .Kemal Atatürknek, a modern török történelem kiemelkedő s rém ély is égé ne k mau zöle umá - nál. Ezután bejegyzett a mauzó­leum vendégkönyvébe, majd megtekintette a nagy államfér­fi emlékére létrehozott Atatürk Múzeumot Délután a miniszterelnökség épületében megkezdődtek a hi­vatalos magyar—török tárgyaló­sok. Először a két kormányfő rövid négyszemközti megbeszé­lést folytatott, majd plenáris ülésre került sor. A két minisz­terelnök mellett részt vettek Lá­zár György kíséretéinek tagjai, török részről pedig Ercüment Vavuzalp külügyminisztériumi állldmtitikár, Osman Basman bu­dapesti török nagykövet, Resat íErkmen kereskedelmi államtit­kár, Érdem Erner külügyminisz­tériumi államtitkár-helyettes és Kamii Serrer ipari államtitkár­helyettes. A szívélyes, nyílt lég­körű tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozva meg­állapították., hogy a politikái- államközi kapcsolatok rendezet­tek, nem terhelik azokat meg­oldatlan problémák, s az utób­bi egy—másfél évtizedben a nemzetközi enyhülési folyamat­nak köszönhetően a kontaktu­sok örvendetesen fejlődtek. Ez megfelelő alapot teremt mind gazdasági, mind kulturális és egyéb téren a kapcsolatok to­vábbi erősítéséhez, amelyet mindkét fél feltétlenül kívána­tosnak tart. A tárgyalások középpontjá­ban a gazdasági kérdések áll­taik. Egyetértettek abban, hogy a jelenleg érvényben lévő keres­kedelmi, valamint gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapodás megfelelő kereteket ad állam­közi gazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez, ennek intézmény- rendszere megfelelő. A leg­utóbbi két évben - különböző ókök miatt — valamelyest csök­kent ugyan az áruforgalom mértéke, mindkét tárgyaló fél­nék azonban az a véleménye, hogy megvannak a reális lehe­tőségek a kereskedelmi forga­lom rövid időn belüli jelentős bővítéséhez. Ebben az irányban hat a két ország között az idén augusztus elsején életbe lépett úgynevezett szabaddevizás el­számolási rendszer. A gazdasá­gi kapcsolatok bővítéséhez, a lehetőségek teljesebb kihaszná­lásához szükséges a magyar- török viszonylatban újnak szá­mító formák alkalmazása, mint a termelési kooperáció, a kö­zös vállalkozások és a harma­dik piaci együttműködés. Áttekintve a kulturális kap­csolatokat, megelégedéssel nyugtázták azok örvendetes fej­lődését - beleértve egyebek között a testvérvárosok, vala­mint a hírközlő szervek együtt­működését. A továbbiakban a delegációk kifejtették véleményüket az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Mindkét részről hangsúlyozták érdekeltségüket a béke fenntar­tásában, az enyhülés útjára va­ló visszatérésben. Szükségesnek nevezték a szembenállás mér­séklését, a fegyverkezési hajsza megfékezését és kifejezték azt az óhajukat, hogy a madridi ta­lálkozó kiegyensúlyozott, érdemi határozattal fejeződjék be. A kibővített ülés végén Lá­zár György magyarországi láto­gatásra hívta meg a török kor­mányfőt. Este Bülent Ulusu a külföldi vendégek rezidenciáján dísz­vacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacsorán - ame­lyen a tárgyaló küldöttségek mellett számos hivatalos török személyiség vett részt -, a két kormányfő pohárköszöntőt mon­dott. Lázár György kedd délelőtti programiján több hivatalos meg­beszélés szerepel, majd dél­után a fővárosból Isztambulba, Törökország gazdasági központ­jába utazik. A szovjet nagykövetség köszönetnyilvánítása A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége mély háláját fe­jezi ki a párt-, állami- és taná­csi szerveknek, társadalmi szer­vezeteiknek, a vállalatok, hiva­talok, mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és tanintézetek kollektíváinak, a Magyar Nép­hadsereg egységeinek, az egyes állampolgároknak, akik részvé­tüket nyilvánították a nagykö­vetségnek Leonyid lljics Brezs­nyev elhunyta alkalmából. Szellem a palackból Hétfő esti kommentárunk: Stefan Zweig, p fasizmus elől Brazíliába menekült német író a „jövő országának” nevezte ezt a nyolc és fél millió (!) négyzet- kilométeres, ma már százhúsz millió lakosú, irdatlan földdarabot. Csakhogy :a jövő meglehetősen tág fogalom. És a legújabb jelek arra vallanak, hogy ejre p jövőre - lmég jócskán várni kell. A legfrissebb hírügynökségi jelentésekből lassan összeáll a kép a brazíliai választásról. Az ország túlságosan nagy és némely te­rülete - például ,a „zöld pokol" dzsungeljeivel borított Amazónia vagy az ország szegényházának tartott észak-keleti bozótos-övezet, a száraz Sertao - túlságosan messze van ahhoz, hogy minden körzet eredménye rendelkezésre álljon. De la lényeget már tudjuk: a kormányt támogató mozgalom, a Demokratikus és Szociális Párt győzött ugyan, ám számos fontos területen tért nyert a négy engedélyezett ellenzéki párt. Az ötvennyolcmillió választó csaknem ötvenhétezer kisebb-na- gyóbb politikai tisztségre adta le voksát. Az öt párt jelöltjei nem indultak egyenlő eséllyel. A választási törvény hatalmas támoga­tást jelentett a kormánypártnak. Mégis egyhangú a vélemény - és erre a ÍASZSZ is felhívja ia figyelmet -, hogy a mostani szava­zás jelentős lépés egy demokratikusabb brazil rendszer kiépíté­se leié. Az ország és a világ realitásai a mostani államfő, Figuereido tábornok elődjét, Ernesto Geisel tábornokot rákényszeritette egy óvatos „abertura" (nyitás) elindítására. Mindkét generális lő gond­ja volt - és maradt -, hogyan engedje ki a demokratizálás szelle­mét a palackból úgy, hogy azt azért „szükség esetén" vissza tusz­kolhassa oda. A feladat amolyan iából-vaskarika feladvány, és ezt a mostani eredmény igazolja. A kormánypárt ^megszerezte a többséget a ha­talmas közigazgatási apparátus jó részében. A huszonkét tagállam közül a legfontosabb, legfejlettebb háromban viszont ellenzéki je­lölt került a kormányzói bársonyszékbe. Újra komoly politikai erő­vé vált a szakszervezeti mozgalom. Figyelemre méltó, hogy az egyik győztes új kormányzó az a Leonel Brizola, a Demokratikus Munkáspárt vezére, aki 1964 óta 0 mindenkori katonai rezsim leg­veszélyesebb ellenfelének számított. A képlet tehát egyértelmű. A tábornokok — polgári „hajtószí­juk", a kormánypárt segítségével — tovább kormányoznak, de a szellem lélig-meddig már kibújt a palackból. HARMAT ENDRE Békés megyei áfész-vezetők tapasztalatcseréje Tolna megyében Sorkadi István Békés megyei MESZÖV-elnök vezetésével 40 tagú szövetkezett délegáció ér­kezett Szekszárdra. A küldöttsé­get dr. Kálmán Gyula, a MÉ­SZÖV elnöke és vezetőtársai fo­gadták, s tájékoztatták a megye fogyasztási szövetkezeteinek gazdasági, mozgalmi munkájá­ról. Ezt követően Izsák Lajos, a szekszárdi áfész elnöke tájékoz­tatta a vendégeket a megye- székhelyen működő szövetkezet munkájáról, akik ezután ellátó, gattak a Skála és a Domus áruházba. * A Békés megyei delegáció ve­zetőit fogadta K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának első titkáraJ A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. november 23-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 215,01 6 221,23 6 227,45 Ausztrál dollár 3 668,82 3 672,49 3 676,16 Belga frank 78,68 78,76 78,84 Dán korona 437,17 437,61 438,05 Finn márka 704,38 705,09 705,80 Francia frank 541,35 541,89 542,43 'Holland fcyint 1402,80 T 404,20 1 405,60 Japán yen (1000) 151,54 151,69 151,84 Kanadai dollár 3 194,63 3 197,83 3 201,03 Kuvaiti dinár 13 306,80 13 320,12 13 333,44 Norvég korona 536,40 536,94 537,48 NSZK márka 1 530,27 1 531,80 1 533,33 Olasz líra (1000) 26,53 26,56 26,59 Osztrák schilling 217,87 218,09 218,31 Portugál escudo 42,25 42,29 42,33 Spanyol peseta 32,58 32,61 32,64 Svájci frank 1 776,04 1 777,82 1 779,60 Svéd korona 517,85 518,37 518,89 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 886,87 3 890,76 3 894,65 Az államközi megállapodásokon alapú ló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. november 23-tól Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 034,59 6 407,87 Ausztrál dollár 50 3 562,32 3 783,66 Belga frank 5 000 76,40 81,12 Dán korona 1 000 424,48 450,74 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 525,63 558,15 Görög drachma 500 47,97 50,15 Holland forint 1 000 1 362,07 1 446,33 Japán yen (1000) 10 000 147,14 156,24 Jugoszláv dinár 1 000 50,67 53,81 Kanadai dollár 100 3 101,90 3 293,76 Kuvaiti dinár 10 12 920,52 13 719,72 Norvég korona 100 520,83 553,05 NSZK márka 1 000 1 485,85 1 577,75 Olasz líra (1000) 50 000 25,76 27,36 Osztrák schilling 1 000 211,55 244.63 Portugál escudo 5 000 41,02 43,56 Spanvol peseta 5 000 31,63 33.59 Sváici frank 1 000 1 724,49 1 831,15 Svéd korona 100 502,82 533,92 Török líra 1 oon 20,95 22,25 USA dollár 100 3 774,04 4 007,48

Next

/
Thumbnails
Contents