Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 274. szám

1982. november 21. Képújság 5 Kabátdivat A kabátok ar idén rövidek és hosszúak, szőkék és bővek, női­esek és férfiasak, díszítettek és egyszerűek. Szóval a kabátok skálája ugyancsak széles. Hord­hatjuk tavalyi kabátunkat és vá­sárolhatunk újat, s alakíthatunk belőle derékig, csípőig érő kiskobátot. Díszíthetjük tűréssel, szegőzéssel, szőrmével, műszőr­mével. Az 1982—83-as őszi—téli modellek közül mutatunk be hár­mai. Katonai kabátot utánzó for­ma gyapjúszövetből A kék gyapjú félkabátot arany szegőszalagok díszítik az ujján és az elején Svájci modell a háromrészes férfiöltözék. Sötétzöld gyapjú­nadrág, zöld-barna pepita­kockás egyenes vonalú kabát és szintén egyenes vonalú za­kó alkotja az együttest. Gyengébb nem ? Hetvenöt évvel ezelőtt ' " ------------ egy fiatal an­gol nő, Mabel P. Fitzgerald, egy tudományos expedícióban vett részt, amely az USA-ban található Pikes Peak hegy meg­mászására indult. Magának a 4300 méteres csúcsnak a meg­mászását azonban férfikollégái nem engedték meg neki. így kénytelen volt alacsonyabb ma­gasságokban megfigyeléseket végezni. Eközben megállapítot­ta, hogy a nők 0 nagyobb ma­gasságokat valóban másként viselik el, mint a férfiak — még­pedig jobban! Mindez persze nem változtatott semmit a meg- csontosodott előítéleteken. Még 1978-ban is egy Himalója-expe. dióiéban attól tartottak o vállal­kozást vezető férfrak, hogy a részt vevő nők nem lesznek ké­pesek elviselni a nagyobb ma­gasságokat, és fagysérüléseket szenvedhetnek. Végül is a nyolc nő közül hét minden kellemet­len következmény nélkül érte el a csúcsot, miközben öt férfikol- légójukat fagykárosodás érte. Érdekes eredménnyel szolgált egy közelmúltban készített ösz- szehaisonlító felmérés a két nemről. Eszerint a női és férfi- népesség testi és fiziológiai tu­lajdonságaira vonatkozó átlag­értékek a 10. életévtől jelentő­sen különböznek. Ha a vizsgá­latokat élvonalbeli atlétákra korlátozzuk, úgy alig lehet kü­lönbséget felfedezni a két nem között, különösen ha azonos sportágat űző férfiakat és nő­ket vizsgálunk. Az átlagnépes­ség ettől eltérő adataiban első­sorban az tükröződik, hogy a férfiak viszonylag sportosabb életet éinek, mint a inők. Az el­térések tehát nem a nemi ho­vatartozással, hanem az eltérő életmóddal magyarázhatók. A nők számára ugyanis a kulturá­lis és szociális hagyományok a serdülőkor után inkább ülófog- lalatosságot vagy egyéb fizikai­lag könnyebb elfog lafcá got szabnak meg. Köztudomású, hogy a* korlátozott fizikai tevé­kenység csökkenti a teljesítőké­pességet. A kisbútorok közül alig talál­hatók az üzletiekben könnyen kezelhető, guruló bárszekrények. A legtöbb ember úgy hiszi, hogy a nők sokkal gyengébbek, mint a férfiak. A valóságban ez csak a felsőtestre igaz, de már például a testsúlyhoz viszonyít­va a női lóbak erőkifejtő-ké- pessége alig kisebb, mint a férfiaké. Ezenkívül súlyemelés­sel a női felsőtest ereje is fo­kozható. Ezt bizonyítja, hogy fiatal nőknek viszonylag rövid, tízhetes edzéssel 30—50 száza­lékos teljesítménynövekedést si­került elérniük, semmivel sem elmaradva e téren férfikollégá- iktól. Az egyetlen különbség ab­ban állt, hogy a férfiak izomtö­mege jobban megnövekedett. Ennek oka a tesztoszteron hor­mon, mely nőknél sokkal kisebb mennyiségben termelődik, mint férfiaknál. Ezért — úgy tűnik — részben alaptalan a félelem, hogy a súlyemelés eltorzítja a női alakot, férfias megjelenésű­vé teszi a nőket kidagadó izma­ik által. Az egyik legmegrögzöt- 1,1 ■" ■ ' 11 tebb előítélet a nők kisebb állóképességéhez fű­ződik. Még ma is erősen tart­ja magát az a tévhit, hogy a nők a megerőltető- edzéseket nem, illetve nehezen viselik el. Ezért is nem szerepelt eddig a női maratoni futás az olimpiák programjában, jóllehet ezrek teljesítették már ezt a távot! A jelenlegi női világrekord pél­dául 2:25:42, amely Greta Waitz nevéhez fűződik, csak 17 perccel gyengébb a férfivilág­csúcsnál. A nőknek nagy állóképességet igénylő sportokra való alkal­matlanságát tudományos körök azzal indokolják, a nők 15 éves koruk elérésével túlhaladják tar­tós teljesítőképességük csúcs­pontját, Való igaz, hogy az ez­zel arányos maximális oxigén- felvevő-képesség a nőknél 15 éves koruktól feltűnő visszaesést mutat, míga férfiaknál ez az érték továbbra is töretlenül emelkedik. Nem sportoló fiata­loknál jelentős különbséget ál­lapítottak meg a nők hátrányá­ra : a férfiaknál mért értékek­Pedigi az ilyen bútorfélére is van igény. Rajzunkon kétféle megoldást nek csak 70—75 százalékát ér­ték el, Újabban azonban kiderült, hogy a nők egész éltetőkben megőrizhetik állóképességüket testmozgás által, és e tekintet­ben velük egykorú férfiakkal is versenyezni képesek. Aktív 50 éves nők oxigénfelvevő-képessé- güket tekintve felülmúlták 20 év körüli, nem sportoló vetélytár- saikat. Mindehhez nem végez­tek különleges edzéseket, egy­szerűen csak sokat mozogtak: teniszeztek, kerékpároztak, tú­ráztak, úsztak stb. Ezáltal persze napi feladatok elvégzése is ke­vésbé volt megerőltető számuk, ra. Néhány további tévedésre is fény derült. Az egyik előítélet szerint például nőkön terhelés alatt a szívműködés elégtelen­ségére utaló jelek észlelhetők, így gyorsabb a szívverés, a ter­helés megszűnte után pedig hosszabb a regenerálódási idő, mint a férfiaknál. A valóságban ezek a reakciók sokkal inkább a megterhelés fajtájával, mint a nemmel függnek össze, és edzéssel ezék is megváltoztat­hatók. Egy további tévhit, hogy a nőknek állítólag tökéletlenebb a hőszabályozó rendszere. Álta­lánosan ismert, hogy azonos testi igénybevétel hatására a nők kevésbé izzadnak, mint a férfiak. Ez azonban pontosan az ellenkezőjét jelenti, mint amit korábban feltételeztek: időközben ugyanis kiderült, hogy a férfiak mértéktelenül és és tékozlóan izzadnak, miköz­ben a nők izzadása a hőveszte­séghez igazodik. A nők hősza­bályozása tehát nemhogy töké­letlenebb, hanem éppenséggel teljesítőképesebb a férfiakénál. Úgy tűnik a nők fizikai tel­‘ jesitőképessé- géről és terhelhetőségéről el­terjedt nézetek alapos revízió­ra szorulnak. Mint ahogy az is kérdés: vajon valóban qyen- gébb-e a „gyengébb nem"? BOGNÁR MARIA mutáltunk be. Az első ábrán a bárszekrény két részre tagoló­dik. Fölül egy rekeszes, fióksze­rű polc von; ide kerülhetnek a különféle rágcsál nival ók: sós mogyoró, sós sütemény stb., alulra pedig a legkülönbözőbb magasságú itcrlösüvegek. A második érdekes megoldá­sú, egy mozdulattal átlóban szétnyitható bárszékrény, közé­pen polccal. (Ez az egyik felén el is hagyható, hogy a maga­sabb üvegek Is elférjenek.) A bársztekrényeket tetszés sze­rinti méretben készíthetjük. Fe­lületkezelésre XYLADECOR-pá- colást javasolunk. Guruló bárszekrény Hasznos ajándékok Praktikus apróságok iNoponta használt eszköze­inktől azt várjuk, hogy egysze­rűek, célszerűek legyenek. A rajzóinkon bemutatott edény- alátét és késtartó is ilyen. Mind­kettő különösebb szakismeret nélkül, a szinte minden háztar­tásban megtalálható szerszá­mokkal készíthető el. A tálaláskor asztalra helye­zett forró teáskanna, kávéfőző, vagy bögre alá való alátét (I. rajz) 10x10 mm keresztmetsze­tű lécdarabokból áll. Egy rá­csos alátéthez kb. 80 cm hosz- szú léc szükséges. Nagyobb edények alá: vastagabb lécből, nagyobb méretűt készíthetünk. A faanyagból előbb a rá­csok közötti rövid távtartókat daraboljuk le. (A rajzon látha­tó alátéthez összesen 10 db szükséges.) A kis hasáboknak csak az egyik Vegét csiszoljuk simára, egyenesre. Azután vág­juk le a lécből 2—3 imm-es rá­hagyással a hosszabb 'lécdara­bokat. 'Sík lapra fektetve ragasszuk egymáshoz (enywel, epokit- tal vagy egyéb, fához is hasz­nálatos ragasztóval) az alátét darabjait. Száradásig a léceket pillanatragaszfákkal szorítsuk egymáshoz. A két egyenetlen szélt (ahol a hosszabb és a rö- videbb lécek végei nincsenek egy vonalban) vonalzóval raj­zolt egyenes vonal mentén fű­résszel vágjuk egyenesre. Fű­részeléskor az alátétre szorít­sunk egy egyenes szélű vezető­lécet, annak mentén vágjunk. Csiszoljuk le az éleket, s máris használhatjuk az asztalt védő rácsot. (Nagyobb méretűt, vas­tagabb lécből készített rács te­herbíróbb lesz, ha lecsípett fe­jű szegekkel, esetleg keményfa csapokkal szeretjük össze.) A főzés előkészítő műveletei során mindig kéznél lesznek a különféle kések, ha a munka­asztal felett egy tartón CM. rajz) tároljuk. Érdemes az éles, he­gyes, balesetveszélyes szerszá­mokat olyan magasra helyezni, hogy kisgyermek ne érhesse el. ■Egy 450x265 mm-es, 10-16 mm vastagságú falap lesz a tartó hátoldalg. A rekeszek nagyságát 'késeink méretei alapján válasszuk meg. Na­gyóbb konyhakésekhez 30—40 mim széles nyílás megfelelő. A 'késtartó elülső lécét és a re­keszéket képező fahasábokat 16 'mm vastag lécből vagy desz­káiból vágjuk ki. A 265—60 rhm- es lécdarabra 2—2 szeggel erő­sítsük fel a távtartó hasábokat. A szegéket mélyen üssük a fába, hogy a szegfejek ne áll­janak ki. A rekeszeket ragasszuk-a hát­laphoz, a ragasztást a szélső hasá'bokba 'hajtott facsavarok­kal erősítsük meg. Fúrjunk a falapba két lyukat a felső szé­le közelében. A lyukakon át­fűzött zsinegnél vagy bőrszíjnál fogVa akasszuk a tartót a falra. A késtartó felületét díszíthet­jük is. Mutatós lesz, ha pl. vé­kony parafa'lemezzel borítjuk a felületét. A tartót alapozás után fényes zománcfestékkel tetsze­tőleges színűre is festhetjük. I. II. Bélyeggyűjtőknek Külföldi hírek TOJASLEVES Hozzávalók: 3 tojás, 3 evőka­nál tej, 2 evőkanál reszelt sajt, 2 evőkanál petrezselyem, fél li­ter tyúkhúsleves (leveskooká- ból). A tojásokat tejjel élkeverjük egy tálban. Hozzákeverjük a petrezselymet és a reszelt sajtot. Fél liter húslevest felforralunk, és a tojás-tej keveréket lassan belecsurgatjuk a levesbe, így hosszúkás formában fő meg a tojás. Móni5 kész a leves. Tála­láskor ismét reszelt sajtot szór­hatunk bele. MAJONÉZES TOJÁS Hozzávalók: 5 keménytojás, 1 evőkanál majonéz, 1 pohár jog­hurt, 1 evőkanál citromlé, bors, só, cukor — ha van salátalevél -, apróra vágott petrezselyem, apróra vágott snidling. A petrezselymet és snidlinget összekeverjük a majonézzel, jog­hurttal és citromlével, sóval, borssal, cukorról ízesítjük. Az egyik főtt tojást apró kockákra vágjuk, és szintén belekeverjük. A többi tojást félbevágjuk, sa- látalevelekre tálaljuk, és a fű­szeres majonézzel leöntjük. Körítésként sós vízben főtt burgonyát adhatunk mellé. TOJÁSOS NOKEDLI - MÁSKÉPP Hozzávalók (4 személynek): 25 deka galuska, 2 liter sós víz, 5 dkg hagyma, 20 dkg morta- della, 4 dkg vaj vagy margarin, só, bors, 1 csipet szerencsendió, 4 tojás, 2 evőkanál víz, 1 cso­mag petrezselyem. A galuskát forrásban lévő sós vízben 8—10 percig főzzük. Le­szűrjük, hideg vízzel leöblítjük és lehűtjük. Közben a meghámo­zott hagymát kockára vágjuk. A mortadella bőrét lehúzzuk, és szintén apró kockára vágjuk, majd forró zsiradékban megsüt­jük. Beletesszük a galuskát is. Fűszerezzük. A tojásokat kevés vízzel és fűszerekkel elkeverjük, és a galuskára öntjük. Lefedve megfőzzük. Végül apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk. Holland iáiban a gyermek- jóléti intézmények fenntartásá­hoz évente megjelenő bélyeg- sorozatok felára is hozzájárul. Az ilyen címleteket az iskolások terjesztik és maguk is használ­ják. Néhány esztendeje bélye­gen láthattuk a tanulókat, amint az eladni kívánt címleteket kéz­ben tartva becsengetnek a la­kásokba. A sorozat tehát is­métlődően megjelenik, az idei bélyegek rajza azonban szo­katlan. A gyermek képzeletvilá­gának azt a 'korszakát 'idézik fel, am'ikor a kicsi ösztönös sze­retettel barátkozik, esetenként szinte azonosul a környezeté­ben, a mesékben előforduló 'ál­latokkal. Az európai posta megterem­tője Francesco Tasso arcképét 300 líra névértékű olasz bélyeg ábrázolja. Tasso 1505-től a' 'Habsburg császárok megbízá­sából továbbított küldeménye­ket utódai — már Thurn és Taxis néven — a kontinenst behálózó szolgálatot építettek ki. Bővítette az olasz posta há­rom újabb címlettel' ö turista- sorozatot, ezeken többek között a Tivoli kertben, a Borghese- villá részleteiben gyönyörköd­hetünk. Thaiföld négyértékű sorozata az ott élő majmokkal Ismertet meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents