Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 274. szám

1982. november 21. 2 NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke kedden Berlinben megbeszélést folytatott Korom Mihállyal, az MSZMP KB PB tagjával, a KB titkárával. (Telefotó) két teremtő beruházásokat, így talán el lehetne érni az évi 3 százalékos gazdasági növekedést, a jelenlegi „nulla növeke­dés” helyett. Ezt az elgondolást azonban a görög kormány kép­viselőin kívül más nem támogatta. A konzervatív angol és nyugatnémet miniszterek szerint inkább az inflációs veszélyt kell elhárítani, akár a bérek leszorításával is, így válik majd ta­lán újra egészségessé a gazdasági élet, s akkor magától meg­szűnik a munkanélküliség. A „nagytanács” ülését kudarcnak minősítik a nyugat-európai szakszervezetek, a brüsszeli ajánlásokat semmitmondóknak mondják, hiszen azok csak szavakban helyeznek kilátásba mun­kaalkalmat a fiataloknak, a munkanélütieknek. Az OECD, a nyugati világ gazdasági együttműködési és fej­lesztési szervezete megállapította, hogy az idén 0,2 százalék­kal csökkent a nemzeti össztermék, pedig tavaly még 1,2 szá­zalékos növekedést jósoltak erre az évre. Jövőre is csak igen­igen minimális növekedést tartanak lehetségesnek, ha nem lesz inkább megint csak visszaesés. A világ eddigi legszilárdabbnak tartott valutája, a font ster­ling a héten a lélektani határnak számító 1 dollár 60 centes árfolyamérték alá süllyedt. A fő ok, hogy pang az olajpiac és emiatt egyre inkább összezsugorodnak Nagy-Britannia olaj­bevételei, amelyeket eddig az északi-tengeri olajkútjainak ho­zamából egyre csak növelni tudott. Nagy-Britannia vezet a nyu­gat-európai munkanélküliségi listán: három és fél millióshoz közeledik a szigetországban a munkát nem találók szomorú hada. 3. Mi volt a jelentősége a bécsi csehszlovák-osztrák csúcsta­lálkozónak? A mai Csehszlovákia 64 évvel ezelőtt még a Habsburg-biro- dalomhoz tartozott. Nem csoda, hogy az önálló csehszlovák ál­lam kialakulása után Prága nem sietett Béccsel új, szoros kap­csolatokat kiépíteni. Masaryk, az első csehszlovák köztársasági elnök csak egyszer, 1920-ban járt magánlátogatáson a korábbi császárvárosban. 1938 után Ausztria a hitleri harmadik biroda­lom része lett, Csehszlovákia egyik fele német protektorátus, Szlovákia pedig „önálló", a valóságban a tengelyhatalmak ol­dalán felsorakozott csatlósállam. A felszabadulás után Ausztria tíz évig még a győztes szövetségesek megszállása alatt élt, Csehszlovákia viszont 1948-ban a népi demokrácia és a szocia­lizmus táborába állt. 1955 után Becsben a semlegesség politi­káját úgy érvényesítették, hogy azért az ország a nyugati tá­borhoz tartozónak tekintette magát. A mozgalmas évtizedek is magyarázzák, hogy a csehszlovák­osztrák kapcsolatokban sok volt a buktató: vagyonjogi problé­máiktól egészen odáig, hogy Bées a csehszlovák emigráció egyik gyűjtőhelye lett. De mind az osztrák kormány, mind a szocia­lista Csehszlovákia igényelte a két szomszédország jobb együtt­működését. A kölcsönös törekvések most vezettek el oda, hogy Becsben sor kerülhetett az első csehszlovák államfői látoga­tásra, s ennek során számos fontos megállapodást is aláírtak. Mind a vendéglátók, Kirchschläger elnök és Kreisky kancellár, mind pedig Gustáv Husák, kijelentették, hogy a kapcsolatok ja­vítását fontos hozzájárulásnak tekintik Közép-Európa jövőjének alakításához, az enyhülés és az együttműködés érdekében. Nekünk, magyaroknak már korábban gyümölcsöző, jó kap­csolatokat sikerült kiépítenünk Ausztriával, amelyek példaként szolgálnak a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élésének megszervezéséhez, örömmel látjuk a csehszlo­vák-osztrák viszony javulását és általában azt a bácsi politi­kát, amely ugyancsak ezen a héten Sinowatz osztrák alkancel- lárnak az NDK-ban tett hivatalos látogatása révén újabb bi­zonyságot szolgáltatott arról, hogy célja az enyhülés, az együtt­működés. PÁLFY JÓZSEF Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a hét első felében az Egye­sült Államokban tárgyalt. A képen Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszterrel (balra) tanácskozik. (Telefotó) Hétfő: Moszkvában Bresznyev temetése után eszmecserékre került sár Jurij Andropov és több vendég, így Bush amerikai al- elmök, Carstens nyugatnémet szövetségi elnök, Ziaul Hak pa­kisztáni államfő között — Husszein jordán király Párizsban tár­gyait a fezi csúcstalálkozón létrehozott „hetes bizottság" nevé­ben — Brazíliában országos választásokat tartottak. Kedd: Moszkvában szovjet—kinai külügyminiszteri találikorón a kapcsolatok normalizálásáról volt szó - A 74 éves Fanfani, a szenátus kereszténydemokrata elnöke kapott megbízást az új olasz kormány megalakítására - Olszowski lengyel külügymi­niszter Athénban. Szerda: Az amerikai katolikus püspöki kar pásztorlevelében az atomfegyverkezés ellen foglalt állást — Az izraeli rádió sze­rint Libanon és Izrael között tárgyalások indulnak - A szaúd- arábiai uralkodó Algériát közvetítésre kéri az iraki-iráni vi­szályban. Csütörtök: A szovjet—a meri káli gazdaságii kapcsolatok bőví­téséről tárgyaltaik Moszkvában a két ország kereskedelmi-gaz­dasági tanácsának ülésén, Tyiihonov szovjet miniszterelnök ta­lálkozott amerikai üzletemberekkel — Országos konferenciát tar­tott Kiéiben az SPD — Kohl kancellár Rómában és a Vatikánban tárgyalt. Péntek: Befejezte ausztriai -tárgyalásait dr. Gustáv Husák, akinek a személyében először tett hivatalos látogatást Bécs- ben csehszlovák államfő — Az úgynevezett észak-atlanti köz­gyűlés Londonban egyhülésellenes határozatokat hozott — An­gol tiltakozás az Amerikai Államok Szervezetének a Falkland- (Mal.vin-) ügyben elfoglalt álláspontja miatt. Szombat: Új miniszterek a kínai külügy- és honvédelmi mi­nisztérium élén, Huang Hua leváltása világszerte nagy feltűnést keltett — Az amerikai leszámítolási kamatlábat leszállították - Tripofiban az Afrikai Egységszervezet külügyminiszteri ülésén Csád képvisel été nék vitája megosztotta a küldötteket. A hét 3 kérdése • 1. Hogyan alakulhat a szovjet-amerikai viszony? Szinte tucatnyi esemény és nyilatkozat élénkítette meg az el­múlt héten a szovjet—amerikai viszonynak a korábban fagyos­sá-feszültté dermedt légkörét: Leonyid Brezsnyev temetése után az SZKP új főtitkára találkozott az USA küldöttségét vezető Bush alelnökkel és Shultz külügyminiszterrel, ezt követően a szovjet fővárosba érkezett számos vezető üzletember és a szov­jet-amerikai kereskedelmi tanács ülésén a két ország közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségéről tárgyalt, közben Washing­tonban hivatalosan is megszüntették a szankciókat azok ellen a nyugati cégek ellen, amelyek a szovjet gázvezeték építéséhez Utolsó útjára kisérik Leonyid Brezsnyevet a moszkvai Vörös téren (Telefotó) berendezéseket szállítottak, Tyihonov miniszterelnök és Kuznye- cov, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökhelyettese egy­aránt kilátásba helyezte a szovjet-amerikai viszony normalizá­lását, a Washington Post és több más omerikai lap ugyancsak a két nagyhatalom kapcsolataiban várható új fejlődésről irt, Reagan környezetéből kiszivárogtatták, hogy az elnök jövő hét­főn beszédet mond, amelyben új amerikai javaslatokat terjeszt elő és így tovább. A túlzott illúziókat, persze, el lehet oszlatni az olyan konkrét amerikai intézkedésekkel, mint amilyenek a fegyverkezési kiadá­sok további növelése, vagy az olyan nyilatkozatokkal, hogy a Szovjetuniótól várnak az USA igénye-szándéka szerinti engedmé­nyeket Afganisztántól Angoláig ... De az kétségtelennek lát­szik, hogy Washington előbb-utóbb tárgyalásra kényszerül, még ha jelenleg a Fehér Ház szóvivője arról beszél is: csúcstalál­kozó nem lesz belátható időn belül. A fegyverkezési kiadások most már az Egyesült Államok szómáira is roppant terhet jelen­tenek, s az amerikoi közvélemény szintén mind inkább szembe­fordul a fölösleges, költséges és veszélyes atomfegyverkezéssel, jó példa erre az USA katolikus püspöki kara, amely pásztor- levélben tiltakozott ez ellen, S Washington nyugat-európai szö­vetségesei ugyancsak nyomást gyakorolnak a Fehér Ház urára, keresse a megállapodás lehetőségét a Szovjetunióval. A világ ma derűlátóbb, mint volt kevéssel ezelőtt. Idézhetjük Kreisky osztrák kancellárt éppúgy, mint Luns NATO-főtitkárt, egyikük is, másikuk is lát esélyt a nemzetközi helyzet javulá­sára. 2. Enyhülhet-e a nyugati világot sújtó gazdasági válság? Ha az ember a héten Brüsszelben megrendezett közös piaci „nagytanácsi ülés” sovány eredményeit veszi számba, akkor Nyugat-Európát illetően pesszimista jóslatokba bocsátkozhatik. A munka nélkül iség enyhítéséről tárgyaltak kilenc ország pénz­ügyminiszterei, gazdasági és munkaügyi miniszterei. Abban mindenki egyetértett, hogy ;>úlyos a gond, nagy a baj, de arról már nem tudtak dönteni, hogy mi is hát a teendő... A francia pénzügyminiszter, Delors ugyan nagyszabású tervet terjesztett elő a Közös Piac országaiban az állami és a magánberuházá­sok fellendítésére, e szerint a nemzeti összterméknek legalább egy százalékával kellene növelni mindenütt az új munkahelye­II vendégváró Törökország A mtagyar látogató csodál­kozással tapasztalja Ankara ut­cáin és másutt, hogy az Ikaru­sok milyen ügyesen kanyarog­nak a régi városrészek zegzugos részein. A magyar autóbuszok megjelenése Törökországban szemléletes példája annak a kereskedelmi együttműködés­nek, amelyet hazánk és Török­ország folytat eovmással. Ter­mészetesen vannak kevésbé lát­ványos formái is a két ország kereskedelmi kapcsolatainak. Hazánk erőművi berendezése­ket ad el Törökországnak, míg onnan cserébe különböző alap­anyagokat és félkész terméke­ket vásárolunk. Említésre méltó a mezőqazdasáqi cikkek cseré­je is, hiszen Törökország sok olyan hagyoimányos gyümölcs­félével rendelkezik, amelyeket feldolgozott állapotban a ma­gyar háziasszonyok szívesen vásárolnak. Csak egy példa a sok közül : a mazsola. A ma­gyar-török kereskedelmi kap­csoltatok egyik igen lényeqes alapja: hazánk gépipari kivi­tele. Törökországban szívesen fogadják a magyar pépeket, amelyek jól illeszkednek Török­ország gyárainak és üzemeinek technikai struktúrájához. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogyrtúl a kereskedelmi és gazdasági együttműködésen, Törökország­ban jelentős magyar kulturális bázis is van. Nemrégiben ad­ták át Rodostóban — a mai Telei rdag'ban — az űriá épített Rákóczi-házat, míg Kütahya- ban a restaurait Kossuth-ház felavatására került sor. Az an­karai bölcsészettudományi ka­ron hatvan év óta magvar nyel­vi és történelmi tanszék műkö­dik. Török részről igen nagy érdeklődést mutatnak hazánk fejlődése, az elért eredményeink iránt. Jószerivel nem múlik el nap, hogy a török napilapok, hetilapok ne foglalkoznának 'hazánkkal. A külvilág iránti érdeklődés annál is inkább feltűnő, mert az utóbbi években gyakran kaptunk riasztó híreket Török­országból. A hetvenes évek vé­gén az ország roppant nehéz gazdasági helyzetbe 'került, nem utolsósorban azért, mert az olaj- és az energiahordozók árai nagyon felmentek. Török­ország rendkívül gazdag külön­böző ásványi kincsekben, de olajlelőhelyéinek száma cse­kély. A rossz gazdasági hely­zet szükségszerűen vonta maga után a belpolitikai feszültsége­ket. Elharapódzott a terroriz­mus, a fékevesztett szélsőséges csoportok akciói naponta húsz ember életét követelték. A rend­kívül bonyolult és nehéz belpo­litikai helyzet megoldására a hadsereg vállalkozott: 1980. szeptember 12-én a katonák át­vették az ország irányítását, közvetlen felelősséget vállalva a problémák megoldásáért. A török hadsereg legfelsőbb vezetése Kenan Evren tábornok irányításával úgy döntött, hogy Törökországnak új politikai és gazdasági programot ad. E szellemben dolgozták ki az új alkotmányt, amely egyben azt is feltételezi, hogy a hadsereg csak ideiglenesen kívánja gya­korolni a hatalmat Törökország­ban. A gazdaság átszervezése látványos eredményeket hozott. Az inflációt évi 120 százalékról 20 százalékra szorították le, ro- htamosan növekedett Török­ország exportja'. Ezzel párhu­zamosan' emelkedett a terme­lés, a gazdaság növekedése felgyorsult. Az eredmények szükségszerűen hatottak a poli­tikai szférára. A többi között ennek is köszönhető, hogy a katonai vezetés hozzáláthatott a polgárt kormányzáshoz való visszatérés menetrendjének ki­dolgozásához. Érmek értelmé­ben rövidesen engedélyezni sze­retnék az új politikai pártok működését és a jövő év tava­szán vagy őszén általános vá­lasztásokat tartanak, az új al­kotmány szellemében. A had­sereg igyekezett megteremteni a polgári 'demokrácia pilléreit, amelyek Törökországban egyet jelentenek — a többi között — a terrorizmus felszámolásával. Ma már a nagyvárosok lakói sötétedés után ismét nyugod­tan sétálhatnak az utcákon, ki­ülhetnek — mediterrán szokás szerint — a kávéházak teraszára. Ilyen nap jóinkban Török­ország, amikor a magyar-török kapcsolatok egy újabb, rend­kívül jelentős állomásához ér­keztünk. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke három­napos hivatalos látogatást tesz Ankarában azzal a céllal, hogy a meglévő alapokat megerősít­se, illetve a továbblépés lehe­tőségeiről tárgyaljon. Jóllehet Törökország és Magyarország más-imás politikai és katonai rendszerhez tartozik, különböz­nek társadalmi berendezkedé­seik is, mindez nem lehet aka­dálya az együttműködésnek, és ezt nemtasdk Budapesten, ha­nem Ankarában is így látják. G. FEHÉR PÉTER Ikarus az Isztambuli utcán PANORÁMA BUDAPEST Marjai József miniszterelnök­helyettes szombaton hivatala, bon fogadta, a Nemzetközi Kul­turális Intézet és a Japán Kul­turális Szövetség közötti kultu­rális csereegyezmény keretében Magyarországon tartózkodó ve. zető japán tájékoztatási szak­embereket. A megbeszélésen hazáink gazdasági életének né­hány időszerű kérdéséről, külke­reskedelmünk alakulásáról, va­lamint ehhez fűződő kétoldalú kapcsolataink lehetőségeiről volt szó. * Szombaton elutazott hazánk­ból Toncso Csakrov bolgár gép­gyártási és elektronikai minisz­ter; aki a két ország gépgyár­tási és elektronikai ipari együtt, működésének bővítéséről folyta­tott tárgyalásokat Méhes Lajos ipari miniszterrel. VARSÓ A szakszervezeti törvény elfo­gadása óta eltelt időszak fej­leményeit értékelte Varsóban a társadalmi konzultatív bizottság, amely tanácsadó szerepet tölt be a szakszervezeti mozgalom újjáépítésében. Mint közölték, a törvény elfogadása, vagyis októ­ber 9-e óta országos viszonylat­ban 1345 új munkahelyi szak- szervezet kérte bejegyzését, s közülük a vajdasági bíróságok eddig 226-nak a működését en­gedélyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents