Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
8 ivËPÜJSÀG 1982. november 20. Építők külföldön Csehszlovákiában a csökkenő beruházások következtében egyre gyakoribb az építőipari szabad kapacitások külföldi felihasználása. Ennek — a devizabevételben realizálódó - gazdasági előnye mellett más baszna is van. A csehszlovák építőipari szakemberek így közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a világ különböző cégeivel, s ez számottevő eredményeket hozhat. A népgazdaság exportképességének növelése a VII. ötéves terv legfontosabb feladati közé tartozik Csehszlovákiában. Szlovákia építőipara a legutóbbi ötéves tervben csak beruházási egységeket exportált, s a komplex kivitelezés terén alig szerzett tapasztalatokat. Tavaly óta, miután döntés született az építőipari kapacitások külföldi kihasználásáról, rendszeresen növekszik az építőipari munka exportja. Közben gyors ütemben folyik azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek biztosíthatják, bogy a vállalatok megállják helyüket a külföldi piacok megszerzéséért folytatott versenyben. Az építőipari munkák világpiaca évente mintegy 40 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le. Ebből a legnagyobb tétel, 5—5 milliárd dollár Franciaországra és az NSZK-ra jut. Csehszlovákia részesedésének értéke tavaly elérte a 120 millió dollárt. A nemzetközi építőipari piac az utóbbi 20 év során lényegesen megváltozott. A kapitalista államok mellett továbbra is képviselteti magát Lengyelország, Bulgária, Románia, Jugoszlávia és megjelentek az új versenytársak: Dél-Korea, India, a Fülöp-szigeték, Pakisztán és mások. Ezért a csehszlovák külkereskedelmi szervek kijelöltek néhány olyan szakterületet, melyben az építők leginkább helytállhatnak. Ilyenek: a meliorációs- és öntözőrendszerek, a csarnokok, az utak, a hidak, a termékvezetékek, a gazdasági és ipari létesítmények építése, az alapozási és befejezési munkák elvégzése, továbbá, a különböző típusú faépítmények szerelése és a lakásépítés. A szlovák építőipari vállalatok az elmúlt évek során több beruházás sikeres kivitelezésében vettek részt. Közülük a legismertebb az Orenburg! lelőhelyektől Közép-Európáig húzódó Szojuz gázvezeték megépítése voit. Jól mutatkozott be a nemzetközi piacon a pozsonyi Sta- voindustria. Dolgozói az NDK-ban, Ausztriában és Lengyelországiban csarnokokat építettek. Sikeresen dolgoztak Etiópiában is, ahol egymás utáin három gyárat adtak át. Felújították Csehszlovákia külképviseleti szerveinek épületeit és békapcsóladlak a KGST moszkvai székiházának építésébe is. Jelenleg Csehszlovákia ulánibátari nagykövetségének épületét renoválják. Az ugyancsak pozsonyi Doprastav Líbiában a Szadadah és Coastal Raad közti autópályát építi. Nagy az érdeklődés a csehszlovák építők iránit Algériában, ahová eddigi csak tervrajzokat és szakembereket küldtek. Folynak a tárgyalások lakások és iskolák építéséről, s ezek kivitelezője a Nyitrai Magasépítő Vállalat lenne. Az építőipar az építőanyagok külföldi értékesítésével is megiprábálfcozik. A múltban 100- 150 ezer tonna cementet exportáltak évente. Közben a cement vilógipaci ára átlagban 25 dollárral emelkedett, de mégsem fedezi a tüzelőanyagok és az energia árának növekedését. Ezért előnyösebb, ha a cséhszlovák építők csak oda szállítanak cementet, ahol beépíthetik és így nagyobb bevételre tehetnek szert. Külföldön nagy az érdeklődés az azbeszt- cement fedőlapók iránt. Ezt a terméket csaknem húsz éve exportálják valamennyi földrészre. A kivitel egy része 11 nyugat-európai, 10 ázsiai, 9 afrikai országba, továbbá Kubába és Ecuadorba irányult. Az idén a legnagyobb megrendelők: Hollandia, Jugoszlávia és Lengyelország. Nagy a keletje a Dupranit tűzálló lemezeknek is, melyekből aiz első 10 ezer négyzetmétert Hollandiába szállítják. Jelentős a külföldi kereslet a csehszlovák csempék és kerámia burkolólapok iránt is. Az építőipari export- és importüz'leték lebonyolítója a prágai Strojexport külkereskedelmi vállalat. (BUDPRESS-ORBIS) Egészségügyi újdonságok ÉRRAGASZTAS Korszerű érsebészeti eljárást vezettek be a jénai egyetemi klinika mikrosebészeti osztályán. Százötven sikeresnek bizonyult állatkísérlet után került sor az emberi véna és artéria sérüléséinek új módszerrel történő gyógyítására. Régebben a roncsolt ereket, amelyek az esetek többségében 3 milliméternél is kisebb ótm'é- rőjűek, rendszerint 6—8 öltéssel varrták össze. Ma a kikísérletezett ragasztásos technikát használják fel az érsérülések meg- gyógyítására. Az érműtét során mindössze két öltést végeznek, a szervezetbe gyorsan felszívódó anyag segítségével. S ezt is csupán a beteg teljes biztonsága érdekében teszik. A ragasztásos eljárás bevezetésével a műtéti kockázat a minimálisra csökken. SZEMMÜTÉT MIKROSZKÓPPAL Évente 1200 szemműtétet végeznek el mikroszkóp közbeiktatásával a magdéburgi klinika szemsebészei. A mikroszkóp használatával az orvosok akár egyetlen hajszáleret is képesek a helyére igazítani. A varrásnál alkalmazott tű és fonál mérete pedig az emberi hajszál átmérőjének mindössze nyolcad- része. Korábban a súlyos szem- sérüiésék csaknem egynegyede vezetett teljes vaksághoz. Ma, az új műtéti technikával az esetek 97 százalékában sikerül a sérült szemét, s így a látást is megmenteni. Bolgár anyagmozgató berendezések A Balkancarimpex bolgár külkereskedelmi szervezet exportkínálatának legújabb gépeit mutatta be a budapesti nemzetközi anyagmozgatási és csomagoló stechnikdi kiállítá son. A bolgár külkereskedelmi vállalat harmincféle villamos és motoros targoncát szállít Magyarországra. A villamos futómacskák, azaz a darufőegységek 90 százalékát is Bulgáriától vásárolják a magyar felhasználok. A magyar vállalatok 1981-ben mintegy 1400 villamos targoncát és csaknem 800 motoros targoncát importáltak a bolgár külkereskedelmi vállalat közvetítésével. A jelenlegi tervek szerint az idei szállítások értéke is eléri majd a múlt esztendeit. A Budatranspack '82 kiállításon a Balkancarimpex a többi között bemutattcA azokat a legújabb bolgár gyártmányú motoros targoncákat is, amelyeken egy szűrőszerkezet semlegesíti az ártalmas kipufogógázokat. Ezek az egészség- és környezetvédő szerkezettel felszerelt targoncák már nemcsak a szabadban, hanem vagonokban, konténerraktárakban és más zárt helyiségekben is üzemeltethetők. A kiállításon a szakemberek megismerkedhettek a legkorszerűbb, mikroprocesszorokkal vezéréit villamos targoncáikkal is, amelyek igen jól hasznosíthatók a komplex raktár- rendszerekben. A számítógépes vezérléssel 'működő emelőgépek automatikusan közlekednek a raktárak állványai és polcai közötti utakon, s betáplált program alapján szállítják és helyezik el az árut a megfelelő polcokon. (BUDAPRESS) Gisszári skanzen A gisszári építészeti komplexum csak egyike a régi korok emlékeinek, amelyeket a tad- zsikisztáni szovjet köztársaság restaurátorai új életre keltenek. A XVI—XVII. századi építészek tornyokban, minaretekben', pompás kapukban, karavánsze- rájokban testet öltött építészeti alkotásait eredeti formájukban állítják helyre. A gisszári építéstörténeti komplexumot védett területté nyilvánították. A szabadtéri múzeum állandóan új kiállítási tárgyakkal bővül, amelyeket a tudományos expedícióik a köztársaság különböző területein találnak, később pedig a múzeum területére szállítanak. így jelentek meg a szabadtéri múzeumban a régi, csodálatos fafaragásokkal díszített lakóházak, a fürdők, a rizshán- to'lák, a malmok, az olajütők. (APN-KS) Vízturbina Tűzálló anyagok A macedóniai SZILIKA kombinát termékei messze földön ismertek és keresettek. A gos- tivori gyár tűzálló anyagait szovjet, lengyel, román, csehszlovák, bolgár, albán és svájci megrendelők vásárolják. Az idén már Kubába is szállít termékeiből a nagyüzem. A nemrég megkötött első szerződés alapján 1982- ben 5 millió dollár értékű tűzálló anyagot gyárt a SZILIKA kubai 'megrendelésre. Képünkön: Skoda gyártmányú FR-25 típusú Francis-turbinake- rék (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) Sziget, rendelésre Mélyvízi szerkezetek gyára a Kaszpi-tengernéi Fejlődő bányaipar Mongólia legnagyobb bányaipari kombinátja az erdeneti ércmű. Bár a kombinát 'ma még nem működik teljes kapacitással, az összipari termelésnek máris több mint 10 százalékát adja. Mire teljesen elkészül, a réz-, és molibdén- koncentrátumo'k termelése a jelenleginek 2-2,7-szeresére növekszik. . A jövőben más ércek kitermelésére is sor kerül, a többi között új fluorpátbányákat nyitnak. Mindez azt jelenti, hogy az ércbányászat termelése az ötéves terv végére több 'mint a kétszeresére emelkedik és megnő az export is. A szénbányászat sem marad ki a fejlesztésből. Rövidesen megkezdi működését a baganuri szétmmeden- ce első üzeme. A fejlesztések eredményeként arra számítanak, hogy már a nyolcvanas évek 'közepére a bányászat adja Mongólia teljes ipari termelésének 20, exportjának pedig csaknem 50 százalékát. (BUDAPRESS-MONCAME) Ilyen blokkokból szerelik össze az olajfúrótornyok alapzatát A Szovjetunió minden részéből érkezett mélyvizi szerkezetek gyárát szakemberek építik a (Fotó: APN-KS) Azerbajdzsán legjelentősebb beruházásai közé tartozik a Kaszpi-tenger partján, Baku közelében épülő mlélyvízi szerkezetek gyára. Termékei mesterséges acél szigetek, amelyekről lehetővé válik a köolajfúrás kétszázméteres vízmélységekben is. Máir jól .kivehetők a jövendő gyáróriás körvonalai. Kékbe öltözött a főépület, ahol a csövek, tartószerkezetek és fődarabok készülnek majd. Mellette épülnek a fedélzetműhelyek — egy- egy fedélzet mérete alig lesz kisebb, mint egy labdarúgópálya -, a háromszintes étterem és a tisztítóberendezések. A gyár területe messze belenyúlik a tengerbe. A három- kilométeres távolságra ívalakban nyúló két gátrendszer biztonságos védelmet nyújt a szél ellen. Gyakorlatilag olyan óriási kikötőt képeztek ki, ahonnan munkába 'Indulhatnak az emberi 'kéz alkotta acélszigetek. Kőolajtartalékai Bakut már a múlt szárad végén híressé tették. Századunk elején a bakui kutak termelték a világ teljes ki hozataláriak több mint a felét. Az évék múltával számos változás ment végibe ezen a területen is. Az azerbajdzsán tengeri kőolajbányászat tapasztalatait azonban ma is széles körben hasznosítják. B'aku volt az első, ahol a Kaszpi-tenger kontinentális talapzatán megkezdték a lelőhelyeik kitermelését. A sekélyvízü parti lelőhelyektől fokozatosan jutottak messzebbre a 100-110 méteres vízimélységekig. Ugyanokkor a geológusok 50 olyan kőotajgyűjtő-helyet fedeztek fel, ahol a víz mélysége elérte, sőt meghaladta a 200 métert. Hogyan lehetne kiaknázni ezeket a tartalékokat? A szakemberek vizsgálatai azt bizonyították, hogy a legcélszerűbb önálló kutakat képező acélszigetekről megközelíteni a lelőhelyeket. így került sor a mélyvízi szerkezetek gyárának építésére. Évente négy, egyenként búsztonnás acélsziget gyártására kerül sor, amelyeknek mindegyikéről 24 olajkút fúrására van lehetőség. A fúráiberendezéselken kívül a mesterséges szigeten raktárak, a vegyianyagok és a kiemelt rétegek részére tárolók épülnek, ezenkívül szállodai típusú lakóházak, mozi, étterem és orvosi rendelő. Mindez ma még a jövőben megvalósuló terv. Jelenleg a felvonulási terület az építőké, sz e re I őké, h idrotechn iik u s o k é. Az első ütem átadására 1983- ban kerül sor. ' RASZIM SUKJUROV Az iparban széles körben alkalmazott gépi berendezés a turbina, amely tulajdonképpen áramló közeggel (vízi gőz, gáz) meghajtott erőgép; a haladó mozgást végző közeg mozgási energiáját 'lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakítja át. A vízturbina őse a vízimalom kereke, sőt a gőz- és gázturbina működésének elve pedig a szélkerék működéséhez hasonló. Alaipfelépítésük az, hogy tengely körül1 elforgatható kefékre egyenletesen elosztott sugárirányú kupátok vannak erősítve. A hasonló mozgást végző közeg részecskéi érintőlegesen simulnak a görbített lapátokhoz, miközben energiájuknak jelentős résrét átadják azoknak: a kerék forgásba jön, s a közeg részecskéi irányváltozást szenvednek. A korszerű turbinaszerkezetekben az energiaveszteség csökkentése érdekében a forgó, úgynevezett futólapátokihoz álló, terelő, úgynevezett vezetőla pútok irányítják az áramló közeget. A vízturbina a folyadék munkaképességét járókerék forgatásával mechanikai murikává alakítja át. Elsősorban a föld felszínén lévő vízfolyások energiakészletének a hasznosítására használják. Ezért is nevezik vízturbinának, és nem folyadék- turbinának, bár más folyadékkal is üzemeltethető. Ipari alkalmazása az úgynevezet reku- perációs turbina, amely az egyéb célból nagy nyomású tartályba vagy magasba szállított folyadék egyébként veszendőbe menő munkaképességét hasznosítja. Ilyenek például a vegyi üzem szénsavas mosótornyából vagy hőerőműnek a folyóból kiemelt hűtővizével táplált vízturbinák. Az akciós turbina a folyadéknaik csak a mozgási energiáját hasznosítja, a reakciós vagy réstúlnyomásos turbina járókereke az érkező f o lyadék m unska'kép e ss ég ének nyomómagasság részét is mechanikai munkává alakítja át. A vízenergia hasznosítására kezdetben vízi kereket használtak. Az első vízturbinát, a Seg- ne'-'kersket a magyar Segner Jár„.S5 András találta fel 1750- ben. Ennek elve alapján szerkesztette meg a francia B. Four- neyron 1833-bon az első mai értelemben vett vízturbinát. Ezt számos, ma 'már elavult típus követte, míg megszülettek a ma is használatos típusok. Ezek közül legáltalánosabb az amerikai Francis mérnök találmánya, a Francis-turbina. 62®!SS£8®3SS60®Bt9fiS£K5B8aa6eBGBMeroeeBnB nsm mám
