Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

1982. november 20. ^ËPÜJSÀG 9 _ . .............. A hol elsőként látják a Napot Halászok földjén Kamcsatkán I A kamcsatkai Petropavlovszk kikötője Gazdag zsákmány az uszty—kamcsatszkij halászati kom­binát egyik hajóján Moszkvából az IL—62-es Kamcsatkára nyolc óra alatt teszii meg az utat. Ez az ország leg­keletibb része, ahol elsőiként ke! te! a Nap. s a félsziget dolgozói itt kilenc órával koráb­ban kezdik a munkanapot, mint a moszkvaiak.1 A Szovjetunió megalakulása óta eltelt hat év. tized alatt teljességgel megváltozott e távoli vidék arculata is. A változásról szemléletesen beszél Dmitrij Kocsin, az SZKP területi bizott- j ságánalk első titkára. — Gyakorlatilag újjászületett az egész gaz. dóságunk — mondotta. — Különösen nagy változások zajlottak le az északi népek életé­ben. Ma már nehéz elképzelni, hogy még nem is olyan régen a korjálkak, evenkek, csukcsok földbe vájt kunyhókban vagy jurtákban éltek és tömegesen pusztították őket a járványok. Ma a korjákok számára például saját rádió- és televízióállomás működik, és a korszerű la­kótelepeiken minden szolgáltatás megtalálha­tó. — Hogyan vesznek részt Kamcsatka Iáikéi a Szovjetunió nemrég elfogadott élel'miszerprog- ramjában? — Kamcsatka fő terméke a hal. Ez o terület adja az ország halászzsákmányárnak tíz szá­zalékát. A programunkban a haltecmelés vá­lasztékának bővítését, a minőség és a csoma­golás javítását tűztük ki célúi.: A haltermelés mennyiségét :nem növeljük. Legfontosabb a haltermékék feldolgozása. A tengerből kifogott zsákmány mintegy 20 százalékából fehérjék, ben gazdag tápanyag, halliszt készül, amely nélkül ma már elképzelhetetlen az iparszerű szarvasmarha- és baromfitenyésztés. A mező- gazdaság célja pedig, hogy a félsziget kemény éghajlati viszonyai között is megtermelje az itteni lakosság számára szükséges élelmiszere­ket. Itt terem meg egyébként a helyii lakosság teljes szükséglete zöldségfélékből, burgonyá­ból, káposztából. Állattenyésztésünk a tej- és húsigényeknek mintegy 30—32 százalékát elé­gíti ki. A nyolcvanas évek végére a felét sze­retnénk saját erőforrásból megteremteni. Töb­bet nem tervezünk, Imivel a félszigeten a ta­karmány igencsak kevés. Nincsenek tartaléka­ink, hiszen a szarvascsordák számát erősen meghatározza a legelők nagysága. — Milyen nehézségei vannak Kamcsatkának a további fejlődésben? — Legnagyobb gondunk a kevés munkaerő. A terület lakossága bár számbelileg növe'k. sziik ugyan, (évente mintegy 5 százalékkal), de ez nem elegendő. Ahhoz, hogy többen jöjje­nek hozzánk az ország más részeiből, építkez­nünk kell. Sok minden készült Kamcsatkán, de az igényekkel nem tudunk lépést tartani. Eb­ben az erősen földrengésveszélyes zónában az építkezés drágább, mint az ország más te­rületein. A másik sajátos kamcsatkai problé­ma a szállítás. A mi adottságaink közepette nem gazdaságos közutat építeni. A partok mentén a szállítás egyetlen lehetséges forrná, ja a vízi út. Másutt a légiközlekedés és -szál­lítás jelent kapcsolatot a világgal. A belső lé­gifuvarozásra elsősorban a JAK—40 típusú gé­peket alkalmazzuk.­— Kamcsatka energiaigényét teljes egészé­ben saját hőerőművekben állítjuk elő, a fűtő­anyagot viszont más területekről szállítjuk ide, így természetesen igen magasak a költségeink. Viszont termálvízzel a természet bőségesen el­látta a félszigetet. Távtatokban úgy gondol­kodunk, hogy Kamcsatka déli részén a geo­termikus energia felhasználására térünk át. Észak szükségletét pedig a folyókra épülő víz­erőművek elégítik majd ki. Egy kísérleti geo­termikus erőmű már hosszú évek óta sikeresen működik. A mutnovi erőművet, a leendő geo­termikus erőművek első példányát, 1983-ban ; kezdjük építeni! APN—KS Ebből lesz az ízes rákkonzerv Az Uzon vulkán környéke (Fotók: APN—KS) A rét a Csud tá (Észtország) közelében található. Vakító- sárga színe élesen elüt a me­zők és legelők zöldjétől. A lát­vány szépsége egyaránt lenyű­gözi az arra vetödőket, meg azokat is, akik külön e ritka ter­mészeti jelenség kedvéért utaz­tak oda, hogy megtekintsék a sárga nárciszok rétjét. Ez egyi­ke a világon ama néhány hely­nek, ahol maga a természet alakított ki párját ritkító ültet­vényt olyan virágokból, amelyek általában csak emberi gondo­zás közepette nőnek. Szavjet- Észtország kormánya botanikus tenmészetvédélmi területnek nyilvánította a nárciszok rétjét. Nyersanyagkutatás radarral Rigai tudósok egy kísérletso­rozat alapján arra a következ­tetésre jutottak, hogy bizonyos nyersonyagfajták sikerrel kimu­tathatók radarhullámok segít­ségével. Az új módszerrel felku­tathatok többek között a tőzeg­telepek, a sivatagi területeken a félszín alatti vizek szintje, s alkalmas az eljárás a falgyott talaj szerkezetének a1 kutatásá­ra is. Az újonnan kifejlesztett műszeres berendezéseket — amelyek repülőgépre, helikop­terre és terepjáróra is szerelhe­tők — a lett tudósok a Szov­jetunió különböző éghajlati és domborzati viszonyai között is sikerrel kipróbálták. Az új mód­szer alkalmazása! nagy jövő előtt áll a nyersanyagkutatás­ban és az építőipaiban. Bolgár atomerőm ű vek 'Bulgáriában a Duna partján, a Vraca megyei Kozlodujban mór hét éve működik az ország első atomerőműve. Az ott termelt ára­mot a távvezetékek az ország minden részében eljuttatják. A természetes energiaforrásokban szegény Bulgária gyors ütem­ben fejleszti az atomenergetikát. A Kozloduji Atomerőmű 1979- ben az ország vlllamosenergia-termelésének 20 százalékát adta. 1980-ban, a harmadik 440 megawattos turbinaegység üzembe he­lyezésével az erőmű már az egész energiatermelés negyedét lát­ta el. Befejezés előtt áll a negyedik tuirbinaegység építése, amely­nek teljesitm'énye szintén 440 megawatt lesz. A fejlesztés azonban nem áll meg a Kozloduji Atomerőműnél. A jelenlegi, VJM. ötéves terv alatt megkezdik a második, a Belene Atomerőmű építését. Ez az erőmű már 1000 megawattos reaktorok­kal fog működni és kapacitása jelentősen túllépi Kozlodujt. A Be­lőne Atomerőmű felépítése után a bölgár atomerőművek össztel­jesítménye eléri a 4700 'megawattot. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország összenergia-termelésének mintegy 40 százalékát az atom­erőmüvek szolgáltatják mbjd. g­Jugoszláv—szovjet híradástech n i kai megállapodás A zágrábi NIKOLA TESLA híradástechnikai vállalat és a szovjet MASINOPRIBORINTORG cég idei megállapodása1 értel­mében a zágrábi nagyvállalat városi automata telefonközpon­tokat szállít a Szovjetunió részé­re. A 19 millió dollár értékű szállítmány továbbítására az idén és a jövő évben kerül sor. A NIKOLA TESLA ezen kívül még ebben az évben jelentős meny- nyiségű egyéb távközlési bérén-' dezést is szállít szovjet partne­reinek, így tavalyi külkereske­delmi forgalmát az idén előre­láthatólag 25 százalékkal növeli: (Budapress — Tanjug) A Kozloduji Atomerőmű vezérlőterme (Fotó: Szofiapress-KS) i Akiknek visszaadta a látását A szumgaiti szemsebész Szumgait várost jól! ismerik a Szovjetunióban mindazok, akik valamilyen szembetegségben szenvednek. Az ország minden részéről érkeznek ide segítség­re szoruló emberek Magerram Novruzov szemsebészhez. Novruzov neve ismert ebben a Kaspi-tenger partján fekvő azerbajdzsán városban. Bizo­nyította ezt érdeklődésem is a városi tudakozóban: — Novruzov? Az orvos? — pontosította a telefonos kisasz- szony, és azonnal megadta a telefonszámot. AZ A NAP AUGUSZTUS 17-E VOLT ... Most jött ki egy műtétről, nehezen kapcsolódik a beszél­getésbe. A parányi dolgozószo­ba ablakából jól látható a kór­ház udvara: a fák árnyékában a padokon sötét szemüveges emberek ülnek, sokan kísérővel. — Pontosan emlékszem arra a napra, augusztus 17-e volt — mondja Novruzov —, mikor e levél íróját operáltam. Több év telt el azóta, de minden évben, augusztus 17-én kapok egy táv­iratot: ,,Köszöntőm önt a szü­letésnapom alkalmából". Negy­ven év után először látta meg a világot ez az ember, és ez a nap emlékezetesebb számára a születésnapjánál is. Az orvos asztalán vastag al­bum fekszik betegeinek a fény­képeivel. Mindé* oldalon két kép: a műtét előtt és után. Novruzov jól ismeri valamennyi Magerram Novruzov, szumgaiti szemsebész betegét. Ezt ők is tudják és életük minden jelentős esemé­nyéről értesítik. Irada Guszej- nova, akinek visszaadta a látá­sát, ma belgyógyász. Szintén orvos lett Ljatifa Ragimova, aki egy moszkvai klinikán dol­gozik. Súlyos baleset után is­mét sportolhat Arif Raszulov ökölvívó. Novruzov nem szívesen em­lékszik vissza, hogyan döntött annak idején úgy, hogy szem­orvos lesz. 1945. májusában Berlin alatt kigyulladt egy tank, aminek a parancsnoka Novru­zov őrmester volt. A személyzet egyik tagja — Gorohov harcos megvakult. Akikor elhatározta, hogy szemorvos lesz, megkeresi Gorohovot és visszaadja a lá­tását. Sok évvel a háború befejezé­se után a keresésére kéKember jelentkezett nála, mindketten Gorohovok, mindketten a hábo­rúban vakultak meg. Novruzov segített rajtuk, de a bajtársát nem találta meg. FILATOV TANÍTVÁNYA Novruzovnak szerencséje volt: első tanítómestere Vlagyimir Fi­latov volt, a kiváló szovjet tu­dós, aki a világon először alkal­mazta a szaruhártya-átültetést, ami lehetővé tette sok ezer vak ember gyógyítását. A moszkvai II. számú Orvostudományi Egye­tem végzőse Ogyesszában, Fi- latovnál töltötte gyakornoki ide­jét, itt végezte első operációit. Már az ötvenes évek közepén, amikor az ukrajnai laszinova- taja város vasutaskórházának osztályvezetője volt, komoly hír­nevet szerzett. Novruzov mellett Szumgait- ban is sok fiatal, tehetséges se­bész nőtt fel. A városi szemkli­nika 'megnyitása óta eltellt tíz év alatt Novruzov és munkatár­sai közel tizenkétezer műtétet végeztek — zöldhályog, szürke­hályog, és más szembetegség gyógyítására. — Valahányszor felhangzik az örömteli szó: „Látok!" és a beteg arcán a félelem örömre vált — mondja Novruzov —, az jelenti nekem a legnagyobb el­ismerést a munkámért. TATJANA JANALOVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents