Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

1982. november 17. 2 KÉPÚJSÁG PANORAMA BUDAPEST Nagy jelentőségű politikai tanácskozások sorozata a szovjet fővárosban vett. Mint a 'kiadott közlemény aláhúzza, a két párt erősítem akarja 'barátságát, szolidaritá­sát abban a szellemben, ahogy az a pártiküldöttségek 1980 ja­nuárjában megtartott találkozó­ján határozták meg. Fejleszte­ni kívánják együttműködésüket a közös célok, a béke, a lesze­relés,, a szocializmus megvaló­sulásáért folytatott küzdelem­ben. Mindkét részről elő kíván­ják segíteni azt te, hogy tovább­fejlesszék a szovjet-francia kapcsolatokat ‘is, amelyek a nemzetközi kapcsolatok stabili­zálásának fontos tényezői. A találkozót a két párt közti vi­szonyra jellemző baráti, szívé­lyes légikör hatottá át. Nyikolaj Tythonov szovjet kormányfő a török miniszter- elnökkel, B'ülent UluSuval foly­tatott megbeszélést. A találko­zót a kiadott közlemény új jel­lemzi, hogy azt a jószándék hatotta át. Szó volt a szovjet­török kapcsolatokról és a két kormány megelégedéssel álla­pította meg, hogy a két ország viszonya szilárd. Kölcsönösen kifejezésre juttatták azt a szán­dékúikat, hogy a jószomszédság szellemében tovább kívánják fejleszteni azokat. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyimii niszter még hétfőn este több külföldi személyiséggel tá­llá Ikozott. Mint jelentettük, meg­beszélést tartott Francis Pym ’ angol külügyminiszterrel, talál­kozott Szakuraucsi Josio japán Iklü fügymin i szterrel, ’ lime I d a Mor­cos-Szol, a Fülöp-Szigeteki Köz­társaság elnökének feleségé­vel, aki tagja az ország kormá­nyának és Nagy-Manila kor­mányzója. S még egy érdekes fejlemény a moszkvai diplomáciai talál­kozók hosszú sorában: a len­gyelországi szükségállapot be­vezetése óta első ízben került sor a lengyel kormányfő, Woj- ciedh Jaruzelski, s egy iNATO- ■tagáíldm, Görögország kor­mányfője, Andre'asz Papandreu között megbeszélésre. Ez a ta­nácskozás nagy visszhangot keltett. Egÿütt azzal 'az interjú­val, amelyet a 'lengyel kormány­fő a The Guta rd ián című an­gol lap tudósítójának adott, összefüggő 'képet nyújtott a lengyel kormány elképzelései­ről, konkrét terveiről, politiká­járól - mégpedig közvetlenül azoknak, akiknek módjuk nyíl­hat a Nyugat egyes körei ál­tal folytatott lengyelellenes po­litika módosítására. IA találkozók még nem értek véget, s a moszkvai megbeszé­lésekről nyilván még sok fontos hírt kap majd a világ. Lengyelországban fokozatosan javul a politikai légkör Egyelőre nem látni javulás jeleit GATT-jelentés a világkereskedelemről A GATT november 24-én kezdődő miniszteri értekezlete előtt nyil­vánosságra hozott jelentésükben a szervezet szakértői megállapít­ják: 1981 csalódást keltő esztendő volt a világkereskedelem szá­mára és nem mutatkoztak a javulás jelei az 1982-es év folyamán sem. A jelentés szerint a Világkereskedelem, a tavalyi 1 százalékos visszaesés után, egyre veszélyesebb párhuzamokat mutat a 30-as évek világgazdasági válságával. A kereskedelmi forgalom csökken, a protekcionizmus burjánzók, az elmúlt évek 'hitelfelvételi láza pe- cliígi több országot olyan helyzetbe juttatott, hogy többé nem képes importjánaík növelésére. A GATT nyomatékosain óv a kereskedelmet korlátozó intézkedé­sektől. Az exportpiacok zsugorodásától tartó vállalatok ilyen körül­mények között vonakodnak olyan berdházásók végrehajtásától, amelyek a termelési eszközök korszerűsítésével javítanák verseny­képességüket. Ehelyett kormánytámogatásért folyamodnak, ami nemcsak a szükséges szerkezeti átalakításokat odázza él, hanem az államok közötti ellentétek egyik fő forrásává is kezd válni. A jelentés az olajimportáló fejlődő Országok adósságát 500 mil­liárd dollárra becsüli, s ezeket jórészt nem termelő beruházásokra, halnem az import puszta finanszírozására használták fel. Csökken­tette a fejlődő országok fizetőképességét, hogy exporttermékeik ára tavaly átlag 13 százalékkal csökkent, miközben a fejlett orszá­gok ára mindössze 4,5 százalékkal esett. Tavaly a világkereskedelem értéke nem egészen 2000 milliárd dollárt tett ki. A késztermékek forgalma 4,5 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. A világforgalom egytizedét kitevő kőolaj­ból tavaly 10 százalékkal kevesebb cserélt gazdát, mint egy évvel korábban, noha már 1980-ban is 9 százalékkal zsugorodott az olaj­piac. 'Mintegy 18 százalékos csökkenés mutatkozott az ércek, az ásványok és a színesfémek forgalmában, elsősorban ezen termékek árának csökkenése miatt. Az élelmiszenkereskedelemben a cukor, a kávé, a kakaó és a tea nyomott ára azt eredményezte, hogy a harmadik világbeli termelőik exportbevételei háromszorta gyorsab­ban csökkentek, mint a fejlett országokéi. A harmadik világ mező­gazdasági alapanyagainak - kauesulk, gytapot — ára tavaly 12,5 százalékkal csökkent. A fejlett ipari országokban tavaly 1 százalékra lassult a hazai össztermék növekedése az egy évvel korábbi 1,5 százalékról. A tavalyi 10 milliárd dollár deficittel szemben ezen országok az idén várhatóan 10 milliárd dolláros többletre tesznek szert folyó fizetési mérlegükben. Bár egymás közt a cserearányokban nem történt je­lentősebb változás, .a valutaárfolyamok Ingadozása következtében romlott az európai országok fizetési mérlege, míg Észak-Amerika és Japán profitált ebiből. Az árfolyamváltozásokat leginkább az NSZK, Belgium, Ausztria és Olaszország exportja sínylette meg. Az olajexportáló országaik, amelyek exportbevétele az olajkivitel­nek az 1979-es évhez viszonyított 30 százalékos visszaesése követ­keztében tavaly 3 százalékkal csökkent, az idén várhatóan csak 20 milliárd dolláros folyó fizetésimérleg-többietet mutathatnak fel. Tavalyi többletük még 65 milliárd dollár volt. A harmadik világ többi országa, amelyek fejlődési üteme mind­össze 2 százalék, vagyis a háború óta a legkisebb, 1981-hez hason­lóan az idén is mintegy 85 milliárd dolláros fizetési mérleghiány- nyal ,zárják az. évet. ‘Ennek jelentős része a 'külföldi kölcsönök után fizetendő kamatok gyors növekedésének tudható be. A Hazafias Népfront és a KISZ együttműködése '(Folytatás az 1. oldalról.) Jurij Andropov, az SZKP KB főbikára kedden Moszkvában találkozott a szovjet főváros­ban tartózkodó jugoszláv veze­tőikkel is. Páter Sztambolics, a JSZSZK államelnökségének el­nöke és Mitja Rfbicsics, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge KB Elnökségének elnöke tol­mácsolta a 'jugoszláv nép, az ország kommunistáinak Leonyid Brezisnyev elhunyta miatt érzett részvétét. A megbeszélésen, amelyen részt vett ÍKonsztantyin Rusza- kev, az 5ZKP KB titkára és La­zar Mojszov jugoszláv szövetsé­gi külügyi titkár (külügyminisz­ter) is, a két ország, a két nép kapcsolatairól szólva mindkét részről aláhúzták: készek to­vábbfejleszteni és elmélyíteni a Szovjetunió és ’Jugoszlávia, az SZKP és a IJKSZ kapcsolatait. Szó volt néhány időszerű nem­zetközi kérdésről is. A találko­zó meleg, baráti légkörű volt. Az SZKP KB főtitkára ezt kö­vetően találkozott d Francia Kommunista ‘Párt Georges Mar­chais vezette küldöttségével is. Francia részről a megbeszélé­sen Maxiim Greimetz, a PB tag­ja, a KB titkára, szovjet részről Borisz Ponamarjov, a KB PB póttagja, a KB titkára is részt A politikai légkör fokozatos javulása tapasztalható Lengyel- országiban, főként a múlt hét fontos eseményei nyomán. Kedvező fogadtatásra talált a Jaruzelski—Glemp-találkozó. Gyakorlatilag kudarcba fulladt a földalatti ellenséges csopor­tok törekvése általános sztrájk szervezésére. A hét második fe­lében bejelentették, hogy sza­badon engedik Lech Walesát, a volt „Szolidaritás” Internált ve­zetőjét, szombaton pedig a Nemzeti Megmentés Katonai Ta­nácsa javaslatot tett a szejm el­nökségének, hogy december 13- ra, tehát éppen a szükségálla­pot bevezetésének első évfordu­lójára hívják össze a szejm ülé­sét. Mivel Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok már júliusban közölte, hogy ez év végéig — ha a körülmények megengedik — szeretnék felfüggeszteni, vagy megszüntetni a szükségállapo­tot, várható, hogy a javasolt szejm-ülés ezzel a kérdéssel lesz kapcsolatos. A gazdasági helyzet továbbra is nehéz. Az áruellátásban, fő­ként az iparcikkek terén igen jelentős hiányok vannak, az át­lagember élete tehát nem köny- nyű. Ugyanakkor az emberek egyre nagyobb részében tuda­tosul, hogy a helyzeten csak nyu­godt körülmények között végzett munkával lehet javítani, nem hallgatva a kül- és belföldi fel- forgatókra, uszít ókra. Ilyen körülmények között a politikai küzdelem tömeges mé­retekben már nem annyira az ellenséges nézetek leküzdésére, mint inkább az embereknek a passzivitásból való kimozdításá­ra irányul. Ezt a törekvést szol­gálja ia hazafias nemzeti újjá- szüls-tési mozgalom, amely fo­kozatosan kezdi egy majdani igazi népfront körvonalait ölteni. Ugyancsak ebbe a törekvésbe illik az a kétnapos tanácskozás, amelyet a társadalmi önkor­mányzatról, mint a szocialista demokrácia alapvető intézmé­nyéről kezdtek hétfőn Varsóban. Az ülés első napján Kazimiierz Barcikowski, a LBMP KB PB tag­ja, a Központi Bizottság titkára az államirányítás társadalmi bá­zisának szélesítését hangsúlyoz­ta. Szólt a munkásönkormányzati szervekről, amelyek már több mint ezer üzemben, vállalatnál működnek ismét, de sok helyen — részben a helyi gazdasági ve­zetők fékező tevékenysége miatt — még mindig túl lassan folyik újraélesztésük. Tart a szakszervezeti mozga­lom alapoktól történő újjászer­vezése. A kezdeményező, illetve alapító bizottságok iránt sok he­lyen még tartózkodás, vagy egyenesen bizalmatlanság ta­pasztalható. Mégis kezdeti ered­ménynek könyvelhető el, hogy a vonatkozó törvény elfogadását követő alig több mint egy hó­nap alatt országos viszonylatban a múlt hét végéig 1130 munka­helyi szakszervezeti alapító bi­zottság juttatott el bejegyzési kérelmet a Vajdasági bírósá­gokhoz. Az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjainak látogatásai. Fia­vasi Ferenc, a Központi Bizott­ság titkára keddien Hajdú-Bihar megyébe látogatott és a megye vezetőinek társaságában a ká­bái cukorgyárat kereste fel. Ma- róthy László, a budapesti párt­bizottság első titkára Bács-Kis- kun megyében a Duna—Tisza- közi Építőipari Vállalatot láto­gatta meg. Méhes Lajos ipari miniszter a főváros XIV. kerüle­tében, Zuglóban tett látogatást, ahol a Kalapgyárat és a Tele­fongyárat kereste fel. * Dr. Nagy Gyula, az északi evangélikus egyházkerületnek az Elnöki Tanács előzetes hozzájá­rulásával a közelmúltban meg­választott püspöke kedden dr. Trautmann Rezső, aiz Elnöki Ta­nács helyettes elnöke előtt es­küt tett a Magyar Népköztársa­ság alkotmányára. Az eskütéte­len jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház püspök-el­nöke. BERLIN Eridh Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állomtaná­csának elnöke kedden baráti beszélgetésen fogadta Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a KB titká­rát. A szívélyes légkörű talál­kozón Korom Mihály átadta Erich Honeckernek Kádár János, az MSZMP KB első titkára üd­vözletét. RÓMA Az Egységes Olasz Szakszer­vezeti Szövetség meghívására Gáspár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség érke­zett kedden 'Rómába. GENF Genf ben kedden teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egye­sült Államok küldöttsége a ha­dászati fegyverrendszerek kor­látozásáról és csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokon. Ugyancsak kedden Genfben teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyaláso­kon. CAPE CANAVERAL A Columbia űrrepülőgép ked­den délután Kalifornia egyik si­vatagában leszállt. A Hazafias Népfront és a KISZ együttműködése szilárd alapokon nyugszik, közös erőfe­szítéseik eredményeként fokozó­dott a fiatalók részvétele a köz­életben — hangzott el a Haza­fias Népfront és a KISZ veze­tőinek keddi tanácskozásán, amelyen részt vett Pozsgay Im­re, a mozgalom főtitkára és Fejti György, az ifjúsági szövet­ség első titkára. A tanácskozá­son áttekintették a legutóbbi ta­lálkozó óta eltelt időszak mun­kájának tapasztalatait, s kijelöl­ték a soron következő feladato­kat. Arab világ Mi legyen a palesztinokkal? Az Arab Liga küldöttsége Washingtonban Hogy az Arab Liga küldöttsé­ge, amelyet a fezi arab csúcs- értékezleten jelöltek ki, éppen Washingtonban „mutatkozott be”, az aligha véletlen. Hiszen az arab államok 'rendezési ’ter­vét kellene valahogyan össze­hangolni Reagan amerikai el­nök javaslatával E kettőn kívül a közel-lkeleti rendezésre konk­rét elképzelés nincs napiren­den. Az összéhangolás mégis feltörhetetlenül kemény diónak látszik. A megoldhatatlan el­lentétet ismét csak a palesztin probléma- ókozza. Hiszen miiként te lehetne kö­zös nevezőre hozni az arab ál­lamok tervét az amerikaiakéval, ha Washington még airra sem volt hajlandó, hogy elfogadja az Arab liga küldöttségének tagjaként a Palesztinái Felsza- fotadítási Szervezet képviselőijét? Márpedig a delegáció vezető­je, II. Hasszán marokkói király nem véletlenül hangsúlyozta az ENSZ közgyűlése előtt, hogy az arab világ számára változatla­nül érvényes az Arab Liga 1978- as 'határozata, miszerint a pa­lesztin nép egyedüli képviselő­je d PFSZ. Ebből két dolog logikusan következik. Az egyik, hogy a washingtoni tárgyalás semmi eredményt nem hozott. A má­sik: a legnagyobb távolság az arab és az amerikai álláspont között nem is a palesztin álla­miság kérdésében van, hanem abban, hogy ki képviselje a 'Palesztinákat. Az arab orszá­gok, amelyék sok éven át sza­vakban mindig kiálltak az Ara­fat vezette palesztin szervezet mellett, a nyári libanoni hábo­rúban kétségkívül magára hagy­ták az arab világ sorsü'ldözött népét. A PFSZ pár ezer fegyve­rese heteken, 'hónapokon át küzdött a pusztulás küszöbén Bejrútiban, de segítséget leg­főbb patrómustaitól nem kapott. Mlég egy magas szintű arab tanácskozást sem sikerült ez­alatt tető alá hozni, hogy va­lamit legalább tenni próbálja­nak a PFSZ katonai megsem­misítése ellen.­A 'bejrúti ostrom befejeződé­se, a palesztin harcosok szét­szórása után viszont villámgyor­san összeült az Arab Liga csúcsértekezlete, s minden ed­diginél egységesebben állt ki a palesztin 'ügy és a felszaba- dítási szervezet mellett. Éppen ennek manifesztálására vették be a PFSZ képviselőjét a Wa­shingtonba 'utazó delegációba. Jóllehet, azt alighanem minden arab vezető tudta, hogy Reaga­nék nem fogadják a palesztin diplomatát. Logikus hát a kérdés: ho­gyan is áll voltaképpen az arab világ a palesztinokkal? És fő­leg a PFSZ-szel? Meglepő ta­lán, de az előbbi probléma lát­szik manapság „könnyebbnek”. Mert abban minden tarab or­szág egyetért, hogy a paleszti­noknak államot kellene terem­teniük az Izrael által megszállt területek egy részén. 'Ugyanak­kor egy sor nagy befolyású, vagy közvetlenül érdekelt arab ország - bár ezt módfelett tit­kolják — nem tartja éppen el­képzelhetetlennek, hogy a pa­lesztinok állama Jordániához kapcsolódjék. 'Hasonlóan, ahogy Reagan javaslátában áll. Ma­gának Jordániának, de a leg­nagyobb befolyású Szaúd- Aróbiának is nagyon megfelel­ne egy, a konzervatív hasemita királyság gyámsága által a radikális „szélsőségektől" meg­óvott palesztin politika- Tehát, ha Amerika fokozatosan rá tudná venni Izraelt - mondjuk a Begin utáni kormányt -, hogy egyezzen bele egy ilyen megoldásba, akkor arab rész­iről szabad utat jelez a sze­mafor. 'Nagyóbb probléma viszont a PFSZ. Azt a politikát, amelyet a palesztin mozgalom mai irá­nyító szervezete képvisel, Wa­shington aligha fogja elfogad­ni. S ‘Izraelben sem kerülhet hatalomra olyan kormány, amely a „terroristának" minő­sített palesztin szervezetet el­ismerné. 'Az arabok viszont egy­szerűen nem tehetik meg, hogy levegyék ’kezüket a RFSZ-iről, hiszen ez eddigi politikájuknak gyökeresen ellentmondana. Mi lesz hát akkor ta palesztinokkal, s mi a közel-keleti válsággal, amely természetesen a palesz­tinok 'ügyének ilyen vagy olyan rendezése nélkül nem szüntet­hető meg? Hogy a palesztin probléma rendezése mostanában mind sürgősebb az arab Világ szá­mára, azt a palesztin menekül­tek helyzete mutatja. Míg a gazdasági prosperitás hosszú éveiben a képzett és művelt pa­lesztinok szívesen fogadott be­vándorlók voltak főleg az öböl ölaljországaiban, napjainkban a fokozódó gazdasági nehézsé­gek gyökeresen megváltoztat­ták ezt a helyzetet. A Kuvait- ban, Szaúd-Arábiábán és az öböl-menti sejkségekben é'ö sok százezer palesztin sorsa bi­zonytalanná vált. A Jordánia, Szíria és Libanon menekült- táboraiban élőkkel együtt ez egyre jobban nyomasztja az arab világot. A palesztinok államának ügye így most már valóban összarab érdek, s ez nyilván növeli a hajlamot a kompro­misszumra. Nem véletlen, hogy mostanában kapott újra nagy visszhangot a Husszein jordá- niai király régi terve a jordán- palesztin konföderációról. Az arab világ közös érdeke azon- btan nem elég a közös fellépés­hez. Az ellentétek a konzerva­tív államok és a radikális or­szágok kormányai között 'igen nagyok. Egyiptom szó mkivetett- sége Sem szűnt még meg. Már­pedig a palesztin probléma ren­dezéséhez a sóhasem volt arab egység — legalábbis átmeneti egység - megteremtésére fen­ne szükség. A. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents