Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. november 14. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ez már a második panasz a sofőrre Iker Magdolnától, Simontor- nyáról kaptuk a levelet: „Édesapám ez év augusztus 18-án Simontomyáról Szedresre utazott az Ozora—Szekszárd kö­zött közlekedő kora reggeli autóbuszjárattal. Egy hatvan li­teres bográcsot szeretett volna elszállítani, s itt kezdődött a bonyodalom. Indulás előtt két perccel nyitotta ki a vezető az autóbusz ajtaját. Édesapám kér­désére, hogy el lehet-e szállí­tani a bográcsot, azt a választ kapta: „Mit gondol, ez vonat, itt azt lehet szállítani, amit akar­nak?” Ezt követően szemrebbe­nés nélkül megvárta, míg min­den utas felszállt, majd édes­apám is, ám a bográcsot nem tehette be a csomagtartóba. A hét forint csomagköltséget fel­számolta azon szavak kíséreté­ben, hogy ő az édesapám ked­véért nem fogja a csomagtartót kinyitni — igy ölben tartva uta­zott a bogrács —, különben is késésben van. Ez igaz is, hiszen nem érte el a csatlakozó buszt, s édesapámnak Szedresből Me­dinára gyalog kellett mennie. Mindez elkerülhető lett volna, ha az autóbuszvezető Simontor- nyán nem újságot olvas az in­dulás előtti percekben, hanem az utasokat fogadja. Tudom, hogy ez a magatartás nem jellemző az autóbuszveze­tőkre, hiszen már máskor is szállítottunk csomagot, s ez idá­ig udvarias, segítőkész vezetők­kel találkoztunk, de ez az eset nagyon felháboritott.” Telefonszámunk : 12-284 S, hogy olvasónk felháboro­dásának jogosságát a Volán 11. számú Vállaltatánbk igazgatója, Piegl Ferenc miként látta, azt válaszlevele tanúsítja : „Az érvényben lévő személy­es poggyászdijszabás kötelező előírásokat tartalmaz az úti­poggyásznak minősülő tárgyak fuvarozására vonatkozóan : azo­kat az autóbusz airra rendszere­sített csomagtartójában kell el­helyezni, A kulturált közlekedés azt kö­veteli, hogy az útipoggyászok ne az utastérben legyenek felhal­mozva és értük megfelelő érté­kű poggyászjegyet kell kiadni, illetve külön viteldíjat beszedni. Az autóbusz gépkocsivezetője a csamagjegy kiadásának elmu­lasztásával megkárosította a vállalatot, de magatartásává! utaspanaszra is okot adott. Az autóbuszvezetőnket fegyel­mi leg felelősségre vontuk. Az eset elbírálásánál súlyosbító körülményiként vettük figyelem­be, hogy az idei évben utas­panasz miatt már felelősségre kellett vonni, továbbá azt, hogy nagy szakmai gyakorlata elle­nére követett el ilyen durva szolba lyszegést. Felhívtuk figyelmét, amennyi­ben munkáján, magatartásán a jövőben nem változtat, felvető­dik alkalmasságának kérdése az autóbusz-gépjárművezetői munkakör betöltésére." Részmunkaidő és szabadság Szabó Imréné Székszárdról ér­deklődött : „Gyermekem óvodai férőhely hiánya miatt 1982. április 5-től június 15-ig terjedő időszakra a teljes munkaidős munkaviszo­nyom részmunkaidőssé alakult át. Kérdésem, hogy a fentiek miatt hány nappal csökkentendő a tendes évi szabadságom? A következő kérdésem az lenne, ha augusztus 19-én gyer­mekem betegsége matt fizetés­nélküli szabadságon voltam, akkor az augusztus 20., mint fi­zetett ünnep részemre kifizet­hető-e?” Dr. Deák Kanrad, a Tolna me­gyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszolt: „Részmunkaidő után járó sza­badsággal kapcsolatban szer­kesztőségünkhöz írt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoz­tatjuk : A dolgozót az éves rendes szabadság akkor is megilleti, ha nem teljes munkaidőre alkal­mazták. Ha az ilyen módon al­kalmazott dolgozó a hét min­den, ai jogszabály rendelkezése szerinti munka napján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a tel­jes munkaidővel foglalkoztato-tt dolgozókat. A rendes szabadság idejére járó átlagkereset azon­ban ilyenkor csak a munkaide­jével arányos időire jár. (Pl. napi négyórás munkaidővel foglal­koztatottat egy szabadságnapra is négyórai átlagkereset illeti meg.) Ha azonban a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dol­gozó csak a hét meghatározott napjain végez munkát, szabad­ságideje is o munkában töltött napákhoz igazodóbn arányosan veendő figyelembe. (Pl. napi négyórás munkaidővel heten­ként hat nap helyett csők három napot dolgozik, alapszabadsá­ga is csak a rendesnek a féle lesz.) Ez a szabály érvényesül a pót­szabadságok tekintetében is. A másik kérdésre röviden eny- nyit válaszolunk: Ha ön augusz­tus 20-án nem volt fizetés nélküli szabadságon — mint ahogy ez a nap tanácskérő levele szerint is „fizetett ünnep" —, erre a napra átlagkeresete illeti meg." Feljelentést kell tenni Nagy Józsefné Székszárdról panaszöl ta : „Szekszárdon a Somoqyi Bé­la utcában lakunk. Az itt lakók többsége személygépkocsival rendelkezik. Miután utcánk zsákutca, parkolás céljára hasz­nálják másutt lakó népkocsi- tulajdonossk. Ezzel elzárják a kapubejárókat, se kijutni, se bejutni nem lehet a lakásokba." Olvasónknak a szekszárdi Vá­rosi Tanács V. B. műszáki osz­tályvezetője, Füredi Ferenc az alábbi ‘javaslatot adta : „A szekszárdi Marx Károly ut­cában folyamatban lévő útépí­tés miatt csökkent a parkolási lehetőség, a járművezetők ese­tenként szabálytalanul parkol­nák a környező utcákban. A kapubejárók előtti parkolás köz­lekedési szabálysértés. Ezen túlmenően Nagy József- néne'k azt javasoljuk, hogy konkrét esetben tegyen sza­bálysértési feljelentést a sza­bálytalanul várakozó járműve­zetők ellen a városi és járási rendőr-főkapitányságon — a jár­mű rendszáma, az elkövetés időpontja megjelölésével." Ml VÁLASZOLUNK A Pozsonyi-bűvészcsoport Bonyhádon Varázslat és felsülés Ördögi ügyességgel dolgoz­nak a színpadon : mindig, min­denütt: sok csadálójuik akad. Nekem pedig még azért is oly rokonszenvesek a Pozsonyi-bű­vészcsoport tagjai, mert tudom, hogy 1979-ben, a gyermekév alatt, nyolcvan ingyenes elő­adást tartottak a kicsinyeknek — szerte a országban. S egy-egy jótékony célú műsorra — ha ké­rik - bizonyára ma sem mon­danának nemet. A múlt vasár­nap Bonyhádon szerepeltek: ól- mélkodó kicsinyek és hitetlenke­dő felnőttek előtt, két előadáson is, nagy sikerrel. A csoport ve­zetőjével, Száva Sándorral, a Nemzetközi Bűvész Szövetség (FIS) állandó zsüritaojával be­szélgettünk.- Milyen kötelezettségekkel jár a zsüritagság? — Évenként egyszer Karlovy- Varyban, a nemzetközi bűvész- kongresszuson, illetve négyéven­ként egyszer a világkongresszu­son kell minősítenünk a részt­vevők produkcióit. Négy kate­góriában: a manipulációs, a trükk-, oz illúziós és o humoros bűvészszámokban vetélkednek a kollégák. Legutóbb, 78-ban pél­dául 1200-a n sereg lettek össze a világ minden tájáról Norvégiá­ban. — Merre tort ma a bűvészvi­lág?- Negyvennyolc esztendős pályafutásom alatt soha ilyen fellendülést nem tapasztaltam a szakmában. A mostani „virág­kor" elsősorban az amatőrök számának növekedésén mérhe­tő. Csehszlovákiában kétezer­nél, az 'NSZK-ban nyolcezernél is többen vannak az „értő mű­kedvelők". S ott vannak a ma­gyar hivatásosak is a világ él­vonalában... Mivel Magyaror­szág nem tagja a FIS-nek, bű­vészei csak a gálaesten léphet­nek fel. De mindig meghívják őket, és ott is vannak a világ­kong resszusakon. — Ki győzött legutóbb? — Egy francia bűvész, aki tíz­éves kisfiával lépett fel. Látszó­lag hipnotizálta a gyermeket, majd kezét annak feje fölé té­ve felemelte és könnyedén kö­rülvitte a színpadon a kis Jeant. — önnek mi a legsikere­sebb száma? — A galamblHlúzió. Különbö­ző tárgyakat megérintik, s be­lőlük gerlék röppennek fel. Spe­cialitásom, hogy nemcsak „elő­varázsolom", de el is tüntetem a madarakat. E számot ötszáz óra alatt gyakoroltam be, s az an­gol Don Faro kollégámtól kap­tam. A repülőszőnyegen utazó kutyát adtom érte. És, gondo­lom az is felvillanyozza a kö­zönséget, amikor partneremet tizenhárom égő neoncsővel dö­föm át a színpadon... Asszisz­tensem természetesen teljes testi épségének birtokában foghat hozzá — a következő „gyilkos” mutatványhoz. — Legemlékezetesebb felsü­lése? — Van egy tréfás számom, az úgynevezett zsebelés, apukor a nézők soraiból a színpadra ké­rek egy embert, s mindent ki­rámolok a zakójából, a nadrág­ja zsebéből — persze, észrevét­lenül... Nos, évekkel ezelőtt, Sze­geden egy férfinak ily módon kikutattam oz összes zsebét, de pechemre, épp akkor az égvilá­gon semmi se volt nála... — A legnehezebb mutatvány? — önmagunk menedzselése meg az előadások előtti és utá­ni adminisztráció... VÖRÖS ISTVÁN A kisajátításról szó­ló korábbi jogszabályt módosítja a Miniszter­tanács 54/1982. (X. JSyij; 18.) számú rendelete, s a módosításra oz új lakásügyi jogszabályokkal ösz- szefüggésben került sor. Ki­mondja ugyanis az új jogsza­bály, hogy állami szeiv, társa- dolmi szervezet és szövetkezet által szervezett, illetőleg mun­káltatói támogatással megvaló­suló csoportos korsrerű családi- ház-építés és többszintes lakó- házépítés céljára történt kisajá­títás esetében a volt tulajdonos­nak — a kisajátítási tárgyalás befejezéséig — élőterjesztett ké­relmére a kisajátítást kérőt ha­tározatban kell kötelezni: a) családi Iház építése érdekében való kisajátítás esetén telek biz­tosítására ; b) csoportház és többszintes lakóházépítés céljá­ra való kisajátítás esetén pedig arra, hogy a volt tulajdonos a telek beépítésében részt vehes­sen (építőközösségbe, lakásépí­tő közösségbe stb. felvegyék.) Kimondja a módosító rendelke­zés őzt is, hogy a lakásigény mértéke felső határának megál­lapításánál nem vehetők figye­lembe azok a személyek, akik a kisajátításhoz szükséges elő­munkálatokra vonatkozó értesí­tés - illetőleg ilyen értesítés hiá­nyában -, a tárgyalás kitűzé­séről szóló értesítés kézhezvé­telét követően költöztek be a lakásba. (Kivételesen méltányos esetben a lakásügyi hatóság e rendelkezés alól kivételt tehet.) Ugyancsak fontos új rendelke­zés, hogy ha a lakások, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak elhe­lyezéséről a lakásügyi, illetve az elhelyező hatóságnak kell hatá­roznia, annak legkésőbb a tár­gyaláson nyilatkoznia kell az elhelyezés módjáról; ettől a nyi­latkozatától egyoldalúan nem térhet el. A rendelet a Magyar Közlöny 1982. évi 63. számában jelent meg és 1983. évi január hó 1. napján lép hatályba, rendelke­zéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyékben a kisajátítási kérelmét a rendelet hatálybalépését követően nyúj­tották be. Az egyes kereskedelmi egysé­gek jövedelemérdekeltségű üze­meltetéséről szól a Miniszterta­nács 57/1982.' (X. 22.) számú rendélete és az ennek végrehaj­tása tárgyában megjelent, a belkereskedelmi miniszter által kiadott 18/1982. (X. 22.) Bk. M. számú rendelet. E jogszabályok szerint a gazdálkodó szervezet szoros elszámolású üzletét, el­különített kereskedelmi raktárát, lerakatát, szálláshelyét, vala­mint önelszámoló kereskedelmi egységét jövedelemérdekeltsé­gű rendszerben is üzemeltetheti. Jóvedelemérdekeltségű az az üzlet, ahol a vezető a gazdál­kodó szervezet által meghatá­rozott önállósággal irányítja az áruforgalmat és a gazdálkodást, továbbá az üzleti gazdálkodás eredményéből a vezető és a jö­vedelemérdekeltségű üzemelte­tésre vállalkozó dolgozók - munkabéren felül is — közvetle­nül részesednek. Jövedelemér- dekéltségbe vonható az üzlet vezetője, vagy az üzlet vezető­je helyettesei, vagy az üzlet kol­lektívája. A jövedelemérdekelt- ség'be vont dolgozókkal a gaz­dálkodó szervezet legfeljebb 5 évre írásban megállapodást köt, mely megállapodás a munka­szerződés részét képezi. A két jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 64. számában jelent meg és - az előbbihez hasonlóan - 1983. évi január hó 1.'napján lép hatályba. Az Építésügyi Értesítő idei 28. számában jelent meg az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és a Pénzügyminisz­térium együttes irányelve a tanácsi kezelésben levő lakások bérlőközösségeinek létrehozásá­hoz. Az irányelv utal arra, mi­szerint a lakásügyi jogszabályok lehetőséget adnak, hogy a bér­lőik a bérbeadót terhelő köte­lezettségeket - írásbeli megál­lapodás alapján — a lakbér el­engedése vagy mérséklése elle­nében egészben vagy részben magukra vállalják, s az irány­elv szerint kívánatos, hogy erre szervezetten, az érdekelt bérlők közössége formájában kerüljön sor, cél, hogy 1983-tól fokoza­tosan alakuljanak bérlőközössé­gek. Bérlőközösséget egy adott épület valamennyi lakója, vagy az ott lakók egy része is létre­hozhat, bérlőközösség új, illető­leg felújított épületeknél szer­vezhető egy-egy épületre, vagy több épületre, épületcsoportra is. Az irányelv rögzíti a bérlő- közösség formáit, feladatait, szervezetét, jogállást és műkö­dését kimondva azt, hogy a bér­lőközösség gazdasági alapja a lakbér egy részének elengedése, illetőleg az ingatlankezelő szer­vezet által a beszedett lakbé­rekből rendelkezésré átadott előirányzat. A megtakarított összeggel - a feladat maradék­talan teljesítése esetén - a bér­lőközösség a társasági szerző­désben foglaltak szerint rendel­kezik. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Garibaldi Szicíliájának testvéri szívében Kutatás Palermóban elhunyt első világháborús magyar katonák hozzátartozói után Szicília fővárosa, Palermo leg­nagyobb temetőjében, közel a főbejárathoz, mondhatni dísz­helyen, egy magas emlékmű áll. A talapzat fölött a már­ványoszlop egyik oldalán ez az — olasz nyelvű — felirat olvas­ható: „A nagy háború magyar harcosainak emlékére, akik e szent helyen nyugosznak, s akik­nek élete nem kemény fogság­ban hunyt ki itt, Garibaldi Szi­cíliájának testvéri szívében, s akik sóvárgó szeretettel gondol­tak innen szeretteikre, a távoli szabad hazáról álmodozva. Pa­lermo népének évszázadokra visszanyúló szilárd testvéri együttérzése jeléül, 1933. május 27.” Amikor elvitt az emlékműhöz Nino Sontamarina, a Magyar- Olasz Szicíliai Kulturális Társa­ság elnöke, friss virág volt az emlékművön. „Ne csodálkozz rajta - mondta —, így van ez mindig”. Hogy kik helyezik el a virá­got? Ezt ő sem tudta megmon­dani. Pedig milyen rég porladnak már szicíliai földben azok az első világháborús ideszakadt hadifoglyok, akiknek nevét és életkorát bevésték a márvány­tömb három oldalára! S hogy fogságuk nem volt igazi hadi­fogság, arra a felirat „nem ke­mény fogságban" kitétele is utal. Nino Sántám a rína szerint ez a kitétel nem a Mussolíni- rezsim hizelkedése akart lenni Horthy rendszere iránt, jóllehet az emlékművet 1933-ban állí­tották fel. Tény, hogy a magyar hadifoglyok Szicílián különleges elbánásban részesültek. A szi­cíliaiakban ott élt Tüiköri, Türr és magyar katonáik emlékezete, a Garibaldinak nyújtott segítsé­gük. Apáról-fiúra szállt a hagyo­mány Garibaldiról, és vele ösz- szefanódva Tüköry, Türr neve. És hogyne tudták volna a ma­gyar hadifoglyokkal bánó, a pa­lermói Tüköry sugárutat járó szicíliai katonák, hogy évszáza­dokra visszanyúló a két nép ba­rátsága? És hogyne éreztek vol­na szimpátiát a fogságba ke­rült magyar katona iránt, aki éppúgy munkás, paraszt volt mint ők, s akiket egy értelmet­len, a dolgozókra csak szenve­dést zúdító háboíúbain állítot­tak szembe, az uralkodó osztá­lyok érdekeinek védelmében. Ilyen gondolatok, felismeré­sek, érzések játszhattak közre abban, hogy a magyar hadifog­lyok Szicílián különleges, „nem kemény" fogságban éltek. Hogy sebesülésükben, vagy más be­tegségben hunytak el a már­ványtáblába vésett nevek tulaj­donosai, ezt ma már nehéz len­ne kideríteni. Minő Sontamarina azonban többet szeretne, mint a magyar közvéleménnyel megismertetni, tudatai vele, hogy Palermóban létezik ilyen emlékmű. Szeretné felkutatni az elhunytak hozzá­tartozóit, meghívni őket vendé­gül Palermóba. Eredménnyel járhat a kutatás ennyi évtized után? Ki tudja? Ezért is közül­jük az emlékművön szereplő va­lamennyi nevet és életéveik szá­mát: Kelemen Imre 39, Babos Ferenc 28, Molnár Imre 24, Geisz János 34, Furák István 38, Balogh István 21, Répás Imre 44, Szobó György 27, Varga Péter 26, Kovács János 38, Orbán Ár­pád 21, Barakonyi István 32, Igmándi Antal 27, Suba Emil 29, Richter János 25, Fóris Lajos 34, Beck Péter 32, Koltán Ist­ván 32, Kovács István 32, Ba­lázs József 26, Stiller Péter 27, Koppondi János 31, Bortalis Fe­renc 36, Kessler Sándor 35, Sza­bó Sándor 37, Németh József 23, Bereczky János 35, Lencsés Géza 24, Ridey János 34, Bacs István 38. Talán akadnak az otthoni em­lékek között sárguló levélpapí­rok, képeslapok, amelyek az emlékműbe vésett nevek tulaj­donosainak küldeményei voltak, s amelyek nyomra vezethetnek. Kérjük, akiknek valamilyen bi­zonyító dokumentum, levél, ké­peslap van a tulajdonában, ér­tesítse erről a szerkesztőségün­ket. A palermói emlékmű olasz felirata. A másik három oldalon a volt hadifoglyok nevei. FARAGÓ JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents