Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

1982. november 14. ïÿÊPÜJSÀGS Fiataloknak hajápolásról Szerencsére mór nem divat a csapzott, ápolatlan ihaj. A fia­talok többsége rájött arra, hogy sokkal előnyösebb a külseje, ha tetőtől talpig gondozott, s eb­ben nagy szerepet játszik a haj, amely kellően szép keretet ad a fiatal arcnak. A gondozatlan, zsíros, korpás haj nemcsak a jó megjelenést rontja', 'hanem me­legágya a különböző bárpana­szoknak (bôrgomba, töredezett hajvégek, kerek, fehéres, liszt­szerű anyaggal bevont foltok, fejkosz stb.), amelyek hajhullás­hoz vezetnék. Nyáron hetenként, télen tíz­naposként ajánlatos fejet mos­ni. A zsíros hajat kénes 'hajmo­sószerrel vagy Sterogenollal mossuk meg. Kaphatók speciá- los gyógysamponok is, amelyek szabályozzák a faggyúmirigyek működését. Ha Sterogenolt hasz­nálunk, nem szabad a fejbőrt szappanozni, mert a szappan hatástalanítja. Keverési arány: egy evőkanál Sterogenolhoz ad­junk öt evőkanál vizet. A hajat kétszer mossuk meg, utána több vízben öblítsük le, az utolsó öb­lítővízbe csavarjunk fél citromot. Ha módunk van ró, gyújtsunk esővizet, és abban mossunk fe­jet. A bőrre káros vegyi anya­goktól mentes esővíz jót tesz a fejbőrnek, sőt az arcbőrnek is, ha mosakodásra használjuk. A sampont töményen nem sza­bad használni! Keverési arány: egy pohár vízbe tegyünk 3 kis- kanál sampont, és azzal mossuk meg kétszer a fejet. Mosás köz­ben jól masszírozzuk meg a fej­bőrt. Fejmosás után gondosan szárítsuk meg a hajunkat, ne­hogy a fejbőr megfázzon, mert ez hajhulláshoz vezethet. Vannak fiatalok, akik tapasz­talatlanságból zsíros hajukat Ultrával vagy más mosószerrel akarják zsírtalanítani. Ez na­gyon káros, mert a mosószerek ártanak a fejbőrnek, nem gá­tolják meg a zsírosodást, sőt, a túl drasztikusan zsírtalanított fejbőr faggyúmirigyeit munkára serkentik, még jobban működ­nek, s gyorsan utánzsírozzák a fejbőrt. Maradjunk meg inkább a fejmosásra szolgáló készít­mények használatánál, amelye­ket kipróbálnak forgalomba ho­zatal előtt, és a fejbőrre nem károsak, hanem gyógyhatással vannak. Fejmosás előtt a zsíros típusú fejbőrt dörzsöljük be — a haj mennyiségétől függően — egy­két tojásfehérje keményre vert habjával. 10 percig hagyjuk raj­ta, utána langyos vízzel öblít­sük le, aztán fogjunk a hajmo­sáshoz. A száraz haj kezelése, mosá­sa a tavaszi-nyári időszakokban a szokásosnál több gondot okoz. A napfény hatására a haj még szárazabb, „kócszerű" lesz, tö­redezik. A száraz hajra mosás előtt tegyünk ricinusolaj-pako- lást, amelybe egy-két tojássár­gáját keverjünk. A pakolást legalább 60 percig hagyjuk fent, aztán baba samponnal mossunk fejet. Esténként keféljük ki a hajból a rárakódott port, szennyező­dést. A rendszeres kefemasszázs elősegíti a haj növekedését. A fiatalok sokszor türelmetlenek, s az összekócolódott hajat fésü­lésnél idegesen cibáfják. Ne tegyük. Kár az egészséges haj­szálakért. Ha fésülködésnél 20 —40 hajszálat találunk a fésű­ben, nem kell hajhullásra gon­dolni, ez a természetes hajvál­tás folyamata. Ha ennél több hajszál hullik ki, sürgősen for- doljunk bőrgyógyászhoz, ne kí­sérletezzünk otthoni módszerek­kel. Almos kisdiákok Az ötödikes Péternek majd lerázod a szeme az első órán, szüntelenül ásítozik. — Hány órakor feküdtél le tegnap? — kér­dezi tőle a tanár. — Korán mondja Péter —, de a bátyám so­káig olvasott, és nem tudtam a lámpától aludni. IPeti bátyja tizenihat éves, néki két órával kevesebb az alvásszükséglete, mint a k is öccse - íek. S mikor olvasna, ha nem a nyugodt esti órákban? De a kicsire feltétlenül tekintettel kell lenni, hisz egyéb lehetőség híján a kony­hában is léhet olvasni, vagy a másikat nem zavaró világítást kialakítani. Árpád szintén ötödikes. Néha olyan karikás a szeme, mintha egész éjjel nem aludt Volna. Neki külön szobája van, nem kell testvérrel osztoznia. A szülei viszont egyszerűen nem for­dítanak rá figyelmet, hogy a gyerék idejében lefeküdjék. Sokszor tíz óra után is fent Van. Sőt! Maguk a szülők is lefekszenék már, s hagyják, hogy a gyerek akkor bújjon ágyba, amikor kedve tartja. Kialvat'an gyerekek mennek reggelente az iskolába. A hétévesnek napi 12 ára a szük­séglete, a tízévesnek napi 10 órát kellene aludnia, a 14 évesnek 8-9-et. Szinte mimdany- nylan kevesebbet aiszcnak. A szülőknek nincs szívük ágyba küldeni őket az izgalmas bűnügyi film kezdetén. A lakások is egymástól rosszul szeparált helyiségekből állnak. Hiába fektetik le a gyerekeket idejében, a tévé hangja el­jut a fülükig, sokszor még a fénye is zavarja őkét. S ha ennek ellenére nagy nehezen mégis elalszanak, álmuk nyugtalan lesz, fáradtan, kialvatlanul ébrednek másnap. Nehezen ébrednek, éppen ezért többször kell kelteni őket, veszekedni velük, amiért nem öltöznék elég fürgén. Kaploodva reggeliznek, ha egyáltalán esznek otthon valamit, s nem 9-10 órakor kapnak először ènni a napközi­ben. A reggeli kapkodásban sokszor otthon ma­rad valami: a tornafelszerelés, a rajztábla, a tízórai... A reggeli rassz hangulat ingerültté teszi a gyereket, aki nemcsak kevésbé figyel az órá­kon, és hamarabb elfárad, de könnyebben ösz- szekap társaival, s a tőle valamit számon kérő tanárnak is hamarabb odavág valami szem­telen választ. Az előző nap megtanult anyag­ból sakkal kevesébbet tud visszaadni a felel - tetősnél, rosszabbul sikerül a dolgozat, hisz képtelen úgy összpontosítani a gondolatait, figyelmét, mint kipihent tá'rsa. A fáradtság, főleg kisebb gyerekeknél nem­egyszer a túlzott mozgásban jelentkezik. Tíz- percekben ezek a kialvatlan gyerekek rohan­gálnak legtöbbet a folyosón, még társaik tes­ti épségét is veszélyeztetve. Ök verekednek legtöbbször, az ő tűrésük, alkalmazkodóképes­ségük, Ingerküszöbük a legalacsonyabb. A gyereknél a lefekvés sosem válik beideg­ződön cselekvéssé. Mindennap figyelmeztet­nünk kell rá, ha elérkezik az ideje, hisz annyi érdekes tennivalója akadhat még, amely miatt kitolná az alvás idejét. Nagyon fontos, hogy lehetőleg mindennap azonos időben fe­küdjön le, így könnyebben alszik el. A nyugodt alváshoz tartozik még: ne legyen szoros a hálóruha, hanem puha, kényelmes. A szobát ne fűtsük túl, fény és zaj ne zavarja meg a gyeteket. ATANYI LÁSZLÓ Stóla A téli divat egyik jellegzetes és házilag is könnyen elkészít­hető kiegészítője a nagyméretű sál, a vállon, nyakon áttekert, hajtogatott kendőféleség. A ké­pen látható csipkemintás, hosz- szú, széles sál úgy tekeredik vi­selőjére. mint egy igazi, titok­zatos indiai szári, s ez a mai folklór centrikus divatban nem is véletlen. Praktikus, nőies, és akár vékonyabb kabát felett, vagy otthon, a pihenés óráiban, igen célszerű a zimankós téli napákon. Hozzávalók: 50 dkg RAVENNA fonal (20 százalék moher, 80 százalék crumeron), 5-ös kötőtű. Munkamenet: 192 szemre kezdjük, lustakötéssel, (mindkét oldalon sima szemeket kötünk), 3 sort kötünk. Ezután: 1. sor: 1 szélszem, 1 sima, * 2 fordított, 2 szem simán összekötve, 1 rá- hajtás, 3 sima, 1 ráhajtás, 2 szem sima összekötve, *-tól is­mételni, a sor végén 1 sima,’ 1 szélszem. 2. sor: 1 szélszem, 1 sima, * 7 fordított, 2 sima, *-tól ismételni, a sor végén 1 sima, 1 szélszem. 3. sor: 1 szélszem, 1 sima, * 2 fordított, 2 sima, 1 ráhajtás, 3 szemet fordítottan összekötünk, 1 ráhajtás, 2 sima, *-tól ismételni, a sor végén 1 sima, 1 szélszem. 4. sor: 2. sor­ral. Az 1—4. sor ismétlődik. A sál teljes hossza 180 cm.i A munka befejező végződésére 3 lustakötéses sort kötünk, majd a szemeket lazán, egyenként le­fogyasztjuk. Pasteur, a múlt század nagy francia tudósa hatékony védő­oltást dolgozott ki a veszettség ellen. Hozzátehetjük, hogy a veszettség elleni küzdelem ma­gyar harcosa Hőgyes Endre volt, akinek a veszettség elleni oltóanyag tökéletesítésében el­évülhetetlen érdemei vannak. Az is tény, hogy hazánkban az ebek védőoltását a világon az elsők között, már 1939-ben kö­telezővé tették, s ennek nyomán a veszély minimálisra csökkent. Azóta hazánkban a vadon élő állatok — azok közül is a róka - betegszenek meg a leggyakrab­ban, de a vadmacska, a pat­kány, az őz és a szarvas is megveszhet. Ezek közvetlenül is veszélyeztethetik az embert, de közvetve még nagyobb a ve­szély. A veszettség - mint tud­juk — a központi idegrendszer súlyos fertőző betegsége, amely mindig csak a veszett állatról kerül át az emberre, és a be­teg állat harapásával, karmolá- sával, nyálával jut a kórokozó vírus az emberi szervezetbe. A kutya- és a macska ve­szettség 2-6 hetes lappangás A veszettségről után feltűnő élénkséggel kez­dődik, majd fokozódó nyugta­lanságba megy át. Előfordulhat azonban ennek az ellenkezője is. Általában az állatoknál, kü­lönösen a vadon élő állatoknál minden magatartásváltozásnak óvatosságra kell intenie az em­bert. Természetesen könnyebb a veszettséget felismerni akkor, ha az állat nyálelválasztása fo­kozott, a torka görcsben van, ezért habzik a szája, s útjában mindent megharap, megmarja még a követ és a fát is. Ha az ember fertőződik ve­szettséggel, a lappangási idő 2 —5 hét. Ha a harapás ruháin át és a központi idegrendszertől távoleső testrészen történt, a lappangás ideje hosszabb is lehet. Gyanús marás esetén az esetleg szükségessé váló védő­oltásokat a területileg illetékes körzeti orvos végzi. Az ilyen védőoltást azonban mérlegelni kell, mivel idegrendszeri szö­vődménnyel is járhat. Ezért is hangzik el annyi felhívás, hogy mi a tennivaló. Először minden­képpen azt kell tisztázni, hogy az ember közelébe került, őt érintő, karmoló, esetleg harapó kutya be valt-e oltva veszettség ellen, ha pedig'más állatról van szó, esetleg fertőzött volt-e a veszettség vírusával. Nem kell oltani a megmart egyént, ha veszettségre gyanús maró állatot a területileg ille­tékes állatorvos tizennégy na­pon át megfigyelés alá veheti. A maró, harapó állatot nem szabad elpusztítani, mert így megfigyelése lehetetlen. Az el­hullott és veszett állat agyvele­jéből a szövettani vizsgálat 80 százalékos valószínűséggel ki­mutatja a veszettséget. Erre a célra a területileg illetékes ál­latorvos felküldi az állat levá­gott fejét az Országos Állat­egészség ügyi Intézetbe. A megelőzéshez hozzátartozik az ebek kötelező évenkénti ol­tása, és az állatokkal kapcsola­tos szükséges óvatosság. DR. BUGA LÁSZLÓ Barkácsoljunk! Mini szekrény konyhába A konyha legkisebb bútorda­rabja lesz a rajz alapján ké­szíthető kis polc. Fedeles dobo­zában ragasztószalagot, zsine­get, tejjegyet, bélyeget stb. tart­hatunk, hátlapjára jegyzetblok­kot erősíthetünk. Saját haszná­latra, vagy ajándékként is al­kalmas; lombfűrésszel bánni tu­dó gyerekek is elkészíthetik. A szekrényke anyaga 4 mm vastag falemez (pl1, citromos, narancsos ládák anyagát hasz­nálhatjuk fel), egy 140x120 mm- es kartonpapír darab, 50x50 cm-es tapéta. Az összeállításhoz néhány apró szeget, ragasztót, két kisméretű csuklóspántot (vagy egy 12 cm hosszú vászon, esetleg műbőr csíkot) vegyünk. A rajzon megadott méretűhöz 300x300 mm-es falemez szük­séges. Ha ennél nagyobbat akarunk készíteni, a méreteket növeljük, « a fallemez 6—8 mm vastag legyen. A falemezre először rajzoljuk fel a hátlapot (A), amely 260x 125 mm-es téglalap. A lépcsős oldallap megszerkesztése után annak méreteihez igazodva raj­zoljuk meg a fenéklapot (D), a dobozka fedelét (F), az előlapot (C), valamint az alsó polcot (E). Az oldalak közrefogják a fenék­lapot és a kis polcot, ezért ezek 4+4=8 mm-rel rövidebbek, mint a fedél, Hl. a hátlbp szélességi mérete. A megrajzolt alkatrészeket lombfűrésszel vágjuk ki. A két oldallapot szorítsuk egymáshoz, s éleiket egyszerre csiszoljuk simára, egyenesre. A többi al­katrész élét is dörzsöljük át fi­nomabb szemcséjű csiszolópa­pírral. Az alkatrészek megmunkálása után ragasszuk és szegedjük a két Oldallap közé a vízszintes fenék- illetve poldlapot, A hát­lapon jelöljük meg a csuklós­pántok helyét, illetve a fedél felerősítési vonalát. (Csuklós­pánt helyett elég erős a szélié­ben kettéhajtott, s fele szélessé­géig a hátlapra ragasztott vá­szonszalag, vagy műbőrcsík is.) Ha „zsanért" használunk, sze­gesük az egyik szórót a fedél belső oldalárai, a másikat a hát. lapra, a megjelölt helyekre. A hátlaphoz ragasztással és apró szegekkel erősítsük a pol­cos dobozkát. (A szegeket ter­mészetesen a hátoldal felől üs­sük be.) A ragasztó száradásáig zsineggel körbetékerve szorítsuk össze a két darabot. A 140x120 mm-es kartanlapba vágjunk keskeny nyílást, amelybe majd a jegyzettömb tartólapját dug­juk. A karton pap írt körben ra- gasztózzuk be, majd préseljük a hátlaphoz. A kész mini szek­rényt tapétával boríthatjuk, vagy színesre festhetjük. A hátlapra a felső él közelé­ben erősítsünk képakasztó kari­kát, majd annál fogva függesz- szük a falra vagy pl. szekrény oldalára. S—» FŐTT TOJÁS SZÓSZBAN Hozzávalók : (4 személynek) : 8 tojás, 4 dlkg vaj, 4 dkg liszt, 2,5 dl tej, 2,5 dl világos hús­leves (ifeveskockából), só, bors, 4 evőkanál tejfel, petrezselyem, snidling. A tojásokat 7 percig főzzük (ne legyen teljesen kemény). Közben a vajat fölforrósítjuk, a lisztet beletesszük, beleöntjük a tejet és a húslevest, öt percig főzzük, majd sózzuk, borsozzuk, petrezselyemmel és sniidlinggel megszórjuk. A tojásokat lehűt­jük, meghámozzuk, egy tálba tesszük és a szósszal léöntjük. Burgonyapürét adunk mellé kö­rítésnek. TÖLTÖTT TOJÁSLEPÉNY Hozzávalók (4 személynek) : 4 db tojáslepény, 20 dkg reszelt sajt, 1,5 dl tejszín, szerecsen­dió, 1 csomag petrezselyem, bors, 2 db paradicsom, 18 dkg főtt sonka, liszt, 2 tojás fehérje, zsemlemorzsa. 10 dkg lisztből, 2 tojásból és 2 tojás sárgájából, 1,5 dl tejjel, kevés sóval keveréket készítünk, és zsiradékon kisütjük. A tojás­lepényt azután a következők szerint töltjük: A reszelt sajtot a tejszínnel elkeverjük. A tojás­lepényre egy szelet sonkát, pa­radicsomszeleteket és sajtkré- met teszünk. Petrezselymet szó­runk rá, és felülre egy szelet sonkát teszünk. A tojáslepény szélét tojásfehérjével belülről megkenjük. Majd mint a pala­csintát, összegöngyöljük, kívül­ről is megkenjük tojásfehérjé­vel, és zsemlemorzsába forgat­juk. Kevés zsiradékban kisütjük. Vegyes salátával tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents