Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

1982. november 14. ^lËPÜJSÀG 3 Az üzemi pártvezetőség tárgyalta Közművelődés a dombóvári Uniónál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Unió Ipari Szö­vetkezet pártvezebösége leg­utóbbi üllésén elemezte a köz- művelődési tevékenységet. A napirend előadója dr. Lukács Lászlóné, a szövetkezeti közmű­velődési bizottság elnöke volt. Az írásos beszámoló összefogta a szerteágazó tevékenységet. A MUNKAHELYI MŰVELŐDÉS CÉLJA A munkának, a munkában létrejövő közösségeknek nagy szerepe vain a művelődésben. A munkahelyi művelődés több év­tizedre tekint vissza, tartalma, módszerei fokozatosan bővül­tek. Az MSZMP KB 1974. évi közművelődési határozatok majd a közművelődési törvény megadta igazii rangját, új lehe­tőséget teremtve a továbblé­péshez. A munkahelyi művelődés eél- ja, hogy hozzájáruljon a dolgo­zók általános, szakmai és poli­tikai ismereteinek szélesítésé­hez, a szocialista életmód ter­jesztéséhez. A munkahelyi művelődési fe'lL- adatok megoldása a pártszer­vezetek, a gazdasági vezetők, a szövetkezeti bizottság és a KlSZ-bizottság közös dolga. E tevékenységet a pártvezstőség irányításával a közművelődési bizottság fogja össze. MÓDSZEREI A szövetkezeti bizottságom belüli működő társadalmi bi­zottság öt főből áll. Az éves munkaterv a dolgozók igényei­re épül. Az alapelv: nem prog­ramokat Ike'IJ szervezni és ezek­re igényt teremteni, hanem ösz- szegyűjteni az igényeket és eh­hez szervezni a programokat. A terv készítésénél figyelőm­be veszik az elmúlt év tapasz­talatait, a kialakult hagyomá­nyokat, a városi művelődési otthon ajánlatait, a KJSZ-bizott. ság akaióprogramját. Az elké­szült tervet a szövetkezeti bi­zottság megtárgyalja. Az elfo­gadott munkaitervet ismertetik a szocialista brigádok vezetői­vel. Ez nagy segítség a brigád- vállalások megtételéhez. A tájékoztatást, a rendezvé­nyekre való mozgósítást általá­ban szóban, illetve plakátokkal végzik, A közművelődési bizott­ság elnökének minden üzem­egységben vannak aktívái. Az aktíváik az igényfelmérésnél és a mozgósításban jelentős szere­pet töltenek be. PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK A szövetkezetben nagy gon­dot fordítanak a munkahelyek kulturáltságára, a jó munkahe­lyi 'környezet kialakítására. Ez a tény sokat segít a közműve­lődési igények kialakulásában, fejlődésében. A munkakultúra szerves részeként a biztonságo­sabb munkavégzés érdekében minden évben munkavédelmi vetélkedőt rendeznek. Az olvasás népszerűsítéséért a szövetkezet házi könyvtárat hozott létre, illetve író—olvasó­találkozót szervezett. Ilyen cél­lal tartott élőadást a mai ma­gyar1 költészetről Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő. A szövetkezet tagsága rendszere­sen vásárol könyvet a könyvter­jesztőktől, évente több 100 ezer forint értékben. Gondoskodnak arról, hogy az értékes képzőművészeti alkotá­sokat minél többen megismer­jék. Támogatják (anyagilag is) a színházművészeti és zenei vál­lalkozásokat., Kirándulást szer­veztek a szegedi szabadtéri já. tékokra. A jóléti alap terhére évente 25 db színházbérletet vásárolnak. A bérletek az igé­nyeknek megfelelően havonta gazdát cserélnek. A tapsztalat az, hogy évről évre növekszik az érdeklődök száma. A műve­lődési otthon zenés, vagy szép- irodalmi műsorára is szép szám­mal igényéinek jegyet. Az ismeretszerzés népszerű formája a vetélkedő. Rendsze­resek a szakmai, politikai, kul­túra Ms, szőve tkezetpolitikai ve­télkedők. Ezeken elsősorban a szocialista brigádok vesznek részt. Múlt hónapban rendez­ték a • KISZÖV által szervezett szövetkezetpolitikai vetélkedő területi döntőjét. A verseny első három helyezettje a szövetkezet csapataiból került k, amely a versenyzőik alapos felkészült­ségét tükrözi. Az ötnapos munkahét beve­zetésével megnövekedett sza­bad időt sOkan töltik el a mű­velődési otthon szakköreiben, az amatőr művészeti mozga­lomban. A dolgozóik munkájá­ból (fafaragás, fotó, kézimun­ka stb.) hobbiikiállítást rendez­nek. Tudják, hogy a szakmai kép­zés fontos a társadalomnak és az egyénnek is. Ezért a tanulás támogatása, elősegítése évek óta kiemelt feladat. A különbö­ző oktatási formáikban évente számos dolgozó szerez maga­sabb végzettséget. A szükséges szabad idő biztosításán túl je­lentős az anyagi hozzájárulás is. Jelenleg hatan egyetemen, főiskolám, 34-en középiskolá­ban, 38-am egyéb szakmai jel­legű tanfolyamokon, 26-an Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen, marxista1—leninista középiskolában tanulnak. ÁLLASFOGLALÁS A pártvezetőség az előterjesz­tést megtárgyalta és elfogadta. A testület megállapította, hogy a közművelődési párthatározat végrehajtása folyamatos, A munkabizottság tevékenységét jónak értékelte, kiemelte a fo­lyamatos munkát, melynek ha­tására sikerült az igény kiala­kítása. A szövetkezetben folyó köz- művelődés segíti a dolgozók szak mai - po I i titkai m űveltség én ék gyarapítását, a szoöiaíi'sta élet­mód elterjesztését. Helyesen látják a célt, jól váltasztják meg a programokat, a rendezvénye­ket. A szocialista brigádokra építve folytatni kell az eddigi gyakorlatot. WILHELM ÁDÁM Búcsú a trafóháztól Decs nőttön fogy. Amíg a- lakóházak száma rohamosan gyarapodott és gyarapszik, a lélekszám szép ..csendesen apad. Az új lakóházak új vil­lanyáram-fogyasztót is jelen­tenek, nem beszélve a külön­böző háztartási gépek soka­ságáról. Érthető, hogy a régi transzformátor már nem tud­ja kielégíteni a növekvő igé­nyeket. Ezért aztán a DÉDÁSZ a zavartalan ellátás érdeké­ben 300 ezer forintos költ­séggel kicseréli a régi 160 kW-os trafót egy 400 kW-os- ra. Az új szerkezetnek már nincs szüksége a régi épület­re, ezért aztán azt is lebont­ják. Ezzel a falukép is jelen­tősen megváltozik. A szerelési munkálatokat az áramszolgáltató vállalat „Ga­garin” és „Sárköz” szocialis­ta brigádjai végzik. A Sárköz brigád az új transzformátor helyét készíti Az új vezeték Barátsághajó Külkereskedelem - önállóan is Most jobb? — kérdezik so­-------------‘--------- kan. Most, hogy mór jelenleg több mint 160 termelővállalat és egyéb szervezet jogosult önálló 'külke­reskedelemre... És számuk évről évre nő. 1980-ban 20 belföldi vállalat kapott külkereskedelmi jogosítványt, tavaly újabb 20, az idén pedig 27. A gépiparon kívül az idén elsősorban a köny- nyűipartban bővült az önálló k ü likeres kedelm i jog o s íttvá n n ya I rendelkezők köre. A miniszté­rium néhány újonnan alakult közös vállalat önálló külkeres­kedelmi tevékenységét 'is enge­délyezte, emellett több hazai gazdálkodó egység önállóan bonyolíthat export-fővá Ha íko- zást fejlődő országokban. Az önálló jogok mellett a miniszté­rium eseti engedélyeket is ki­ad — az idén több mint 300-at — és bővíti a párhuzamos ex­port-, illetve importjogoik kö­rét is. Hasonlóan az elmúlt esz­tendőkhöz, az idén is sok válto­zás történt, a 'külkereskedelem szervezete folyamatosan válto­zik. Az átalakulás körvonalai fo­kozatosan 'kirajzolódnak, az eredmények értékelése azonban nehéz. Az tény, hogy jelenleg a teljes külkePesbedelmi forga­lomban mintegy 15—20 száza­lékkal részesednek az önálló külkereskedelmi joggal rendel­kező vállalatok. Az „önállósul­tak” mintegy 280 millió dollá­ros exportforgalmat bonyolíta­nak le a következő esztendők­ben. Arra a kérdésre, azonban, hogy hatékonyabbá vált-e a kül­kereskedelmi tevékenység, és ha igen, mennyivel, nehezebb vá­laszolni. A szakemberek is in­kább általánosságban beszél­* nek erről : nehéz konkrét ada­tokkal bizonyítani akár az em­lített intézkedések helyességét, akár annak ellenkezőjét. Min­denesetre vegyes az önálló kül­kereskedő vállalatok teljesítmé­nyéről 'kialakuló kép. Van ahol boldogulnak önmaguk, sőt, sok­kal jobban, mintha termékeiket a szakkülkereskedelmi válla la­tokkal értékesíttették volna kül­földön. De az ellenkezőjére is akad példa bőven. Ahol a ter­melésben, a gazdálkodásban sze rvezetlen ségi tapasztó Iható, ott mindezek 'kihatnak a válla­lat külkereskedelmi tevékenysé­gére is. Ráadásul, nem minde­nütt megfelelő a külkereskedő hozzáértése. Reménykeltő viszont,----------------------------- hogy a vá­lasztás lehetősége nagyobb. A korlátok csökkentése, a lehető­ségek növelése pedig remélhe­tőleg körültekintő mérlegelésre készteti a vállalatokat, hogy a legjobb megoldást keressék meg. Kétségtelen: a szakkülke­reskedelmi vállalatok munkája számos előnnyel szolgálhat a hazai termelővállalatok számá­ra. 'Hiszen kiterjedt piaci háló­zattal, a piacot évék óta isme­rő szakemberekkel dolgoznak, meglehetősen nagy apparátus­sal. Mindez távolabbi, nehe­zebben megközelíthető piacokon olyan előnyt jelent, amellyel nem, vagy csak alig tudják fel­venni a versenyt az önállóan külkereskedők. Az is igaz azon­ban, hogy ezék a nagy, kiter­jedt szervezetek olykor nehéz­kesek, lassan alkalmazkodnak a változó 'körülményekhez, és több ok miatt nem is áll érdekükben a gyors alkalmazkodás. Elsősor­ban, azért, mert stabil üzletek­kel rendelkeznek, nagy tételek­ben bonyolítják forgalmukat, kevésbé érdekeltek a kisebb export-, illetve importüzletek szervezésében. Mindezt figye­lembe kell venniük a termelést irányító szakembereknek, amikor arról döntenék, hogy saját ap­parátussal, vagy szerződés alapján más szervezetekkel kői­ké reskedjenek. 'Hogy nem min­dig születik 'helyes döntés? A választás lehetősége még min­dig új dologinak számít, és így érthető, hogy nem mindenütt tudnak megfelelően élni a lehe­tőségekkel. A külkereskedelem szervezetének fejlesztése jó né­hány más területre is kiterjed. Például néhány éve megalakult az INTERINVEST, a külkereske­delmi vállalatok fejlesztési beté­ti társulása. A szervezet a kül­kereskedelmi vállalatok tőkéjét hivatott átcsoportosítani a ter­melővállalatokhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy növeljék az exportképes áruk körét. Vagyis olyan elképzelések meg­valósítását finanszírozzák, amelynek eredményeiként bővít­hetik az exportót. Az INTERlíN- VEST az egyszerű kölcsönnyúj­tás mellett egyre-inkább vállal­kozó partnerként vesz részt egy- egy üzlet megvalósításában. Ez azt jelenti, hogy az üzlet sike­rében, kockázatában is na­gyobb részt vállal. Emellett a külkereskedelmi vállalatok ön­maguk is átcsoportosítják fej­lesztési alapjaikat egy-egy ex­portra termelő vállalkozáshoz, ami szintén elősegíti a külkeres­kedők és a termelők közvetlen kapcsolatainak javítását és a kockázat megosztását. A közös érdekeltség hívta életre a termelők és a külke­reskedők közösen alapított vál­lalatait is. tlyen meggondolások alapján íh'ozták 'létre például a gyógyszeriparban a ihat gyógy­szertermelő és egy külkereske­delmi vállalat új közös vállal­kozását — gyógyszerek export­jára és importjára. A gyógynö­vények és ebbe a körbe tartozó termékek külkereskedelmét pe­dig rugalmas kisvállalatra bíz­ták. A könnyűiparban a HUN- GAROTEX és 12 termelővállalat hozott létre közös vállalkozást, MÓDEX elnevezéssel, amely nemcsak saját termékeit expor­tálja, hanem külföldi megbízá­sokat is elfogad. Természetesen nem állítható, hogy ha több a lehetőség', min­denfajta korlát előbb-utóbb megszűnik. A cél elsősorban az ésszerű verseny feltételeinek megteremtése. Arra természete­sen vigyáznak a külkereskede­lem minisztériumi irányítói, hogy ez a verseny csak az országha­tárókon belül alakuljon ki. Sok­ba kerülne, ha a külkereskedel­mi vállalatok, s az önállóan kül­kereskedők egymás piaci pozí­cióit rontanák külföldön. E téren in|kább az összefo­---------------- gásna, az ésszerű piacmegosztásra 'kell törekedni­ük. Nem elhanyagolható köve­telmény, hogy csak azok kezd­hessenek el Ikülkereskedn'i, akik megfelelően felkészültek erre, ismerik a külpiaci játékszabá­lyokat. PICHLER FERENC (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Hazafias 'Népfront Tolna megyei Bizottsága, valamint az IBUSZ szekszárdi idorája „Iba- zátsághaijó" turistautazást indí­tott a Fekete-tengerre. A me­gyéből hetvennégyen vettünk 'részt ezen a kiránduláson. A jó időbeosztás lehetővé tet­te, hogy a repülőtérről az au­tóbusz városnézésre vigyen ben­nünket Ogyes'szába. Végig­sétáltunk a parti sétányon, 'részesei lehettünk a hősök emlékére emelt obelisZk előt­ti őrségváltásnak, meglát­tuk a Potyomkin lépcsősort, a csodálatos színiházat, a városi tanácsházat, előtte Puski n 'mellszobrával, meghallgathat­tuk a zenélőárát és láttuk a m o nu'me n'táJ is Mat r óz - em lék ­műivet is. Evpatoria a gyermekek nagy üdülőközpontja. Gyalogos sé­tánk során az Óvárost néztük meg. Itt kaptuk az első ízelítőt a mobbmedán Kelet életéből. A mecset 1558-íban épült, de a XVII. századiban a földrengés elpusztította. Az újjáépítés után egy nagykupola, tizenkét mel- lékkupola és egy minaret épült fél. Egy jellegzetesen szűk ab­laktalan utcáiban ’is jártunk. Jó volt visszajönni a mába. Az utunkat, 2080 km-t, a Ki r- gizisztán hajón tettük meg, amely 1959-íben épült. Hossza 101, szélessége 14 méter 35 km/órai sebességű, automata vezérlésű, egy nagy és egy ki­sebb radarral:, és 235 utas el­helyezésére alkalmas. 'Délután kiszállítunk Novarosz- szijkszklbba. Autóbusszal legelő­ször a Ki'sföídre mentünk, talmi az utunk legemlékezetesebb él­ménye volt. A parti emlékmű most készült el. Egy partra fel- sik'ló hajó orra alkotja a há­romszöget, az oldalából 13 'bronz harcos ugrik ki. A belső kiképzés csodálatos, és nagyon jő volt az, hogy senki nem fo­gadott, senki nem beszélt, csak a zene Szólt, míg némán fel­mentünk a lépcsőkön a katona- reliefek sorfala .között. Űk „beszéltek": elszánt bá­torság, hősiesség, fájdalom, jaj­szó, utolsó sóhaj, majd az elha­ló szívdobogásuk „hallatszott"u. Szulhumiban a városnézés után a kísérleti majbmtelep volt a program, majd a botani­kus kertbe mentünk, ahol világ - és égtájak ötezerféle különbö­ző fája, bokra és virága van együtt. ■Másnap Batumiban autóbusz- szol a tengerparton - melyet végig pálma sor övezett - 14 Ikm-t tettünk 'meg a botanikus kertig. 'Ez csak méreteiben ■múlta felül a Szuhumit. A delfi- náriuim játékos bemutatója és az a'kváriuim '.megtekintése jó pihenő volt. A városnézés so­rán sok török hatást tükröző épületet láttunk. Ba tűm inál fordult vissza a 'hajónk s az első állomás Szo- csi volt. Az útszéli pálmák és virágzó leánderfá'k között ro­bogtunk Mecesta kénes gyógy­fürdőhöz. Nagysága, szépsége, tisztasága, kertje 'bámulatos. Az Abum-hegy 633 méter magas, lombos fákkal borított. 'Kilátója és a panoráma egyik legemlé­kezetesebb élményünk. Innen ■érzékelhettük legjobban a sű­rű fák és 'parkok 'között felépült csodálatos 'üdülóvárost, Szocsit. Jaltáiban átszálltunk egy ki­sebb, 200 személyes hajóra, 'hogy a ÍFecskefészéklhez utaz­zunk. A Fecskefészek méltó a ■nevéhez, 'hiszen a volt nyaraló, mélyet 1912-lben építettek és T970-ben restauráltak, mint fé­szek simul ta tengerből ‘kiemel­kedő szirtfokra. Rengeteg élmény, efnllék ka­varog 'bennünk. Nagyon sokat láttunk, tanultunk és Szórakoz­tunk. Volt ismerkedési est, kar­nevál, jelmezekkel, díjakkal, ügyességi vetélkedő, próba ria­dó, búcsúest és minden éjjel diszkó. DR. KISS SÁNDORNÉ a ayugdíjaslklüb vezetője, Szekszórd Utcakép - trafóházzal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents